Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

1986. március 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Érdemes fáradni érte A cél: 16 millió tonna gabona Kertészkedők áruháza Barcikán Gazdag árukínálattal várja mától a kazincbarcikai és a Barcika környéki kistermelőket, kertbarátokat a Kazincbar­cikai Városgazdálkodási Vállalat újonnan megnyilt mező- gazdasági áruháza. A 65 négyzetméter alapterületű eladó­térrel rendelkező áruházban — képünk a nyitás előtti áru- íeltöltéskor készült — kertészeti, szőlészeti, borászati kellé­kek, műtrágyák, növényvédő szerek, kerti szerszámok, bar- kácseszközök, munkaruhák és mezőgazdasági kisgépek vár­ják a vásárlókat. Fotó: Fojtán László Társulás kamionparkoló létesítésére Az idén az előző években szokásosnál nagyobb, 16 mil­lió tonnás gabonaterméssel számol a népgazdasági terv. Ez 330 ezer tonnával, halad­ja meg az eddigi legnagyobb 1984-es hozamot. Természetesen sok minden kell ahhoz, hogy a gabona­termesztés előirányzata az esztendő végére valósággá váljon. Kell hozzá többek között az is, hogy a tavalyi kukoricatermő-terület mint­egy 10 százalékkal, egymil­lió 150 ezer hektárra nőjön. Ha valaki a gabonatermelés, •a’ kukorica vetésterület-nö­vekedésének miértjeire kere­si a választ, érdemes egy ki­csit visszatekinteni. A gabonatermelés helyze­te, alakulása mindig is nagy szerepet játszott a magyar mezőgazdaságban. A legfőbb kalászos, a búza révén, min­dennapi kenyerünket adta és adja. . Ezért is indult prog­ram két és fél évtizede azért, hogy termeljük meg itthon kenyerünket. S ami­kor már biztonságosan meg­termeltük azt, akkor a ga­bonaféléken belül feliértéke­lődött a takarmánygabonák, közülük különösen a kuko­rica szerepe, jelentősége. Felértékelődött, mert a ta­karmánygabona az állatte­nyésztésben történt haszno­sítás révén a húst adta, ami iránt a táplálkozási igények növekedése nyomán egyre nőtt a kereslet. BIZTONSÁGOSÁN ÉRTÉKESÍTHETŐ A több gabona termelésé­re törekvés akkor sem csök­kent, amikor a hazai hús­termelés már elégségesen fedezte a belső igényeket, hiszen a gabona és a fel- használásával termelt hús mind jelentősebb szerepet kezdett játszani az export­ban. Jól mutatja a változást az a tény, miszerint a ma­gyar hús-, húskészítmény-, vágóállatexport az elmúlt év­tizedben több mint megkét­szereződött. Ma a magyar népgazdaságban nincs egyet­len olyan termék sem, amely akkora értéket képviselhetne a dollárelszámolású export­ban, mint a hús. Ha mindehhez hozzászá­mítjuk azt, hogy mezőgazda- sági nagyüzemeink gyakor­latában mindeddig legjob­ban a gabonatermesztés technológiája alakult ki, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei, dolgozói a ga­bonatermesztésben szerezték a legtöbb tapasztalatot, ak­kor kézenfekvő az is, hogy a népgazdasági terv a ga­bonatermesztés dinamikus növelésével számol. Nem utolsó szempont, hogy gabo­nánk számára biztos értéke­sítési lehetőségünk van. A mai nemzetközi agrárpiac alacsony, nyomott árainál ugyanis csak az a súlyo­sabb baj, hogy időnként még alacsony árral sem lehet vevőre találni. A biz­tos értékesítési lehetőség tehát igen megbecsülendő dolog. Ezért kell, ezért fontos a több gabona abban az időszakban is, amikor mezőgazdaságunk­ban nem annyira a mennyi­ség, hanem inkább a minő­ség kerül előtérbe. Bár a ga­bona tulajdonképpen nyers­anyag, a mezőgazdaság fej­lődésének intenzív szakaszá­ban ez sem termeszthető csak Az Országos Takarékpénz­tár nemcsak azáltal segíti a lakásgondok megoldását, hogy a törvényben előírt feltételek mellett különféle mértékű hiteleket nyújt la­kásépítésre, vagy -vásárlás­ra. hanem azáltal is, hogy saját beruházásban felépí­tett vadonatúj lakásokat ér­az eddig megszokott mód­szerekkel. Az a cél, hogy te­remjen több, adjon egy hek­tárnyi föld nagyobb hoza­mot, legyen a termelés tech­nológiája minőségileg jobb, racionálisabb, végül gazda­ságosabb. Mindenekelőtt ez jelzi ebben az ágazatban az intenzitás növekedését. NAGYOBB TERÜLET A KUKORICÁNAK A 16 millió tonnás gabona- terméshez a hozam javítása mellett a területnövelés ad­hat nagyobb biztonságot. Tel­jesen bizonyos termésered­ményekre a mezőgazdaság­ban — ahol az időjárásnak oly nagy befolyása van a ho­zam alakulásában — termé­szetesen nem számíthatunk. De mindent meg kell tenni a 16 millió tonna gabona ér­dekében, beleértve a terület- növelést is. E tervcél elérése ugyanis sok tekintetben be­folyásolja az egész mezőgaz­daság idei, s az állati ter­mékék révén a jövő eszten­dei exportteljesítményét, me­zőgazdasági üzemeink anya­gi, pénzügyi helyzetét. Egyébként a 16 millió ton­nányi gabona új rekord len­ne — folytatná a termelés alakulásának eddigi mene­tét. Mezőgazdaságunk elmúlt két-három évtizedének törté­nete ugyanis — bármennyi a még megoldatlan gond, küsz­ködésre késztető baj — a termelési rekordok története is. Az utóbbi huszonöt év so­rán a hazai összes gabona- termés mennyisége tizenöt­ször haladta meg az addig elért legnagyobb mennyisé­get. Legutóbb 1904-ben, ami­kor is töhb mint 700 ezer tonnával termett több gabo­nánk, mint az előző 1982-es rekordévben. Hogy a gabonaféléken be­lül most miért éppen a ku­korica vetésterületének nö­velése az elérendő cél egyik feltétele? A leglényegesebb Ok az, hogy nincs még egy gabonafaj, amely földjein­ken területegységre, tehát hektárra számítottan, akkora hozamra lenne képes, mint ez a Közép-Amerikáböl szár­mazó, s világméretekben oly nagy teret hódító növény. (Termelését például az Eu­rópai Közös Piac országai az utóbbi harminc évben meg­ötszörözték.) A kukorica na­gyobb termőképességére utalnak a hazai átlaghoza­mok. E növény nem egy év­ben hektáronként 2000—2500 kilogramm többletet adott a búzával szemben. Ha az elő­állított legkorszerűbb fajták, hibridek termőképességét nézzük, akkor legfontosabb kalászos gabonánkhoz, a bú­zához képest e kukoricahib- ridek hektáronként 3000— 4000 kilogramm többletter­mésre képesek. MILLIÓS KEDVEZMÉNYEK A kukorica vetésterületé­nek növelése mellett szól — több más mellett — a hazai hústermelés, állattenyésztés igénye. Az eléggé ismert tény, hogy az öt-hatmillió tonna közötti hazai búzater­mésből 1,6—1,7 millió tonnát őrölnek a malmokban. Érté­kesítünk búzát exportra is. A teljes termés nagyobb há­nyada azonban rendszerint tékesít. Ez történik a napok­ban is, amikor Miskolcon a Szentpéteri kapui lakótele­pen az így felépült 240 la­kásból 38-at szabad értékesí­tés formájában ad el. Ebből 25 lakásra bárki benyújthat­ja igényét. Tizenhárom la­kásra csak azok pályázhat­nak, akik ifjúsági takarék­takarmányként hasznosul. Természetesen jó a búza ab­raktakarmánynak, de ilyen célra — főként nagyobb energiatartalma, miatt — a kukorica még jobb. Helyes lenne tehát s ezt az ál­lati terméktermelés gazda­ságossága, eredményessége miatt az állattenyésztők is igénylik —, hogy a mintegy 10 millió tonna körüli ha­zai abraktakarmány-felhasz- náláson belül nagyobb le­gyen a kukorica aránya. BELSŐ ÖSZTÖNZÉSSEL Miközben a kukorica je­lentősége, fontossága nőtt, termőterülete az elmúlt években csökkent. Másfél évtizede még 1,4 millió hektár érlelt évente kukori­cából szemtermést. Tavaly e növény termőterülete alig haladta meg az egymillió hektárt. Mindenekelőtt jöve­delmezőségi gondok vezettek a kukoricaterület csökkenté­séhez. Ezen a helyzeten nem egyszerű változtatni, mert arra törekszünk, hogy az ál­lattenyésztés költségei a ta­karmányár-növelés miatt ne nőjenek. így az idei évre nem a kukorica termelői árát növelte a kormány, ha­nem a kukoricatermeléshez kötött adókedvezménnyel igyekszik javítani a kukori­ca jövedelmezőségét. Az idén minden hektár kukoricave­tés 800 forinttal csökkenti a nagyüzem adóját. Az intéz­kedés egy-egy nagy kukori­catermelő gazdaságban 4—5 millió forintot hoz, s ha ezt az érdekeltségi alapba szá­molják el, akkor ráadásul adómentesen. A termelés jövedelmezősé­gét azonban — csakúgy, mint minden más növény, vagy állati termék esetén — nem lehet egyoldalúan, csak állami intézkedések révén megteremteni, növelni. A gazdaságok vezetői, szakirá­nyítói, a kukoricatermesz­tésben résztvevő dolgozói te­hetnek a legtöbbet a jöve­delmezőségért, gazdaságos­ságért. S ezek a tettek az egyedüliek, amelyek képesek javítani a kukorica, a mező- gazdasági termények, termé­kek nemzetközi versenyké­pességét. A gazdálkodás intenzív szakaszában jobban kell igazodni a korkövetelmé­nyekhez, a gondolkodás- és szemléletmódban, és a gya­korlati munkában egyaránt. A kukorica termőterületének, termésének növelésére a MÉM anyagi elismeréssel, dí­jazással járó pályázattal is ösztönzi a gazdaságok veze­tőit. Helyes lenne, ha a ku­koricatermesztés fokozottabb ösztönzést kapna a nagyüze­mekben is. Ez nélkülözhe­tetlen, ha azt akarjuk, hogy tetemesen nőjön a kukorica­termesztési kedv. A 16 millió tonna gabona, ezen belül 7,3—7,4 millió tonna kukorica megtermelé­se olyan feladat, amely — lévén hatalmas értékről szó — népgazdasági méretekben is érezteti hatását. Ez a ga­bonamennyiség nagy súly- lyal esik latba a mezőgaz­dasági üzemek pénzügyi mérlegében, a hazai állatte­nyésztés biztonságálban, hol­napjában. Érdemes fáradni érte. betéttel rendelkeznek. Más­fél, két- és egy plusz két félszobás lakások értékesí­téséről van szó. Aki ily mó­don szeretne lakást vásárol­ni, az kérelmét az OTP Me­gyei Igazgatóságához nyújt­hatja be az erre szolgáló nyomtatvány felhasználásá­val . E nyomtatványok be­szerezhetők bármely OTP- fiókban, vagy a megyei igazgatóságon. A jelentkezés határideje 1986. április 6-a. Temelűszivetkazeti beruiiázások Sárospatakon és a körze­tébe tartozó tizenöt község­ben hét termelőszövetkezet és egy állami gazdaság mű­ködik. A megtartott zárszám­adások tanúsága szerint 1985-ben a nehéz gazdasági viszonyok között és a rend­kívül mostoha időjárás el­lenére sem zárta egyikőjük sem veszteséggel az elmúlt esztendőt. Igaz, kiemelkedő­en jó eredményt sem értek el, de azért a szerény nye­reségűkből fejlesztésre is tudtak fordítani kisebb-na- gyobb összeget. A Sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet például a bodrogközi melioráció kí­vánta milliókon kívül tizen­ötmillió forintot fordított egy nagy teljesítőképességű takarmánykeverő üzem lét­rehozására, amelyben a kö­zelmúlt hetekben már meg is kezdték a termelést. Évente 30 ezer tonna termé­ket tudnak előállítani, s ennek egyharmadát maga a téesz használja fel, nagy létszámú szarvasmarha- és baromfiállományának ellá­tására. A többit, mintegy 20 ezer tonnányi kiváló minő­ségű takarmánytápot a kör­nyékbeli gazdaságok és a kistermelők vásárolják meg. Az Olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezel, 24 millió forint értékű fejlesztést vég­zett 1985-ben. Különösen je­lentős vállalkozásuk annak a korszerű, tágas, világos, min­dennemű szociális berende­zéssel és modern gépekkel felszerelt varrodának az építése, amelyet a korábbi keltetőtelep épületeinek fel- használásával alakítottak ki. Százhúsz helybeli és kör­nyékbeli asszonynak, lány­nak tudnak így munkát, ke­resetet nyújtani. A liszkai varrodából divatos női ru­hák, szebbnél szebb szok­nyák kerülnek ki kis széri­ákban, főképp szovjet cégek Az esztendő első két hó­napjában — mondja Herná­di István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője — az áruszállításban már jó­val nagyobb teljesítményt értünk el, mint a múlt év azonos időszakában. Ebben elsősorban Borsod iparának van nagy szerepe. Az üze­mekben — az év első hat napját kivéve — ütemesen termelnek, felgyorsították a vasúti kocsik be- és kira­kását. Igen jók az eredmé­nyek a kedvezményes elő­szállításban is. A vasútigazgatóság janu­árban és februárban 4 mil­lió 316 ezer tonna árut szál­lított el, s így 6,5 százalék­kal nagyobb teljesítményt ért el a tavalyitól. A bera­kott áru mennyisége 3,8 mil­lió tonna, a növekedés 8,4 százalék. A felemelt tervhez képest azonban mintegy két- napi szállításnak megfelelő teljesítménnyel adósak ma­radtak. A borsodi üzemek, a fo­gadó partnerek és a vasút­igazgatóság jó együttműkö­dése — ezt az időjárás is segítette — sok százezer tonnával több áru szállítá­sában, sok-sok millió forint megtakarításában érzékelhe­tő. A kocsiforduló ideje a korábbi, több mint három nappal szemben 2 és ' fél napra csökkent. Ez nagy előnyt jelent, olyan kapaci­tást. mintha 20 százalékkal me"nőn" a kocsik száma. TERMINÁL Közlekedési Szolgáltató Betéti Társulás néven gazdasági társulás lé­tesült a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat, a Fővárosi Garázs­ipari Vállalat és az Állami Így az igazgatóság az előre megrendelt vagonokat, sze­relvényeket időben ki tudta állítani, sőt, a váratlanul jelentkező igényeket is ki tudja elégíteni. Néhány példa a rakodási rekordokról, az abból szár­mazó vállalati megtakarí­tásból. Januárban és febru­árban — a múlt év azonos időszakához mérten — az ÖKÜ-ben 52 millió forintról 12 millióra, a BÉM-ben 13,6- ról 3,6-ra, a BVK-ban 5,6 millióról 2.2 millióra, a Ti­szai Erőműben 6,3-ról 1—2 millióra, a HCM-ben 3,3 millióról egynegyedmillióra csökkent a kocsiálláspénz. Igazgatósági szinten is 60— 70 százalékkal kevesebbet kellett befizetniük' a válla­latoknak. Az igazgatóság a megren­delő és a fogadó partnerek­kel együtt március 7-én, pénteken, 8-án, szombaton és 9-én, vasárnap rakodási kampányt szervezett. Három nap alatt — az előző hét utolsó három napjához vi­szonyítva — 1450 kocsival többet ürítettek ki. Ez 25— 30 többletszerelvényt jelen­tett.. A miskolci vasútigazgató­ság országosan is kiemelke­dő teljesítményt ért el az előszállításban. Két hónap a'att —1 a múlt évitől 48 szá­zalékkal (!) több — 1,1 mil­lió tonna tömegárut, főleg kohósa'akot. követ, kavicsot ....p(. F ejlesztési Bank részvételé­vel. A társulás első vállal­kozásként nemzetközi kami­onparkolót épít az M5-ÖS autópálya budapesti beveze­tő szakasza mellett. — Tanultunk az elmúlt télből — mondják a vasút kereskedelmi és fuvarszerve­zési szakemberei. Sok-sok vállalatot kerestek meg — írásban és személyesen hív­ták fel a figyelmet: a tava­lyihoz mérten megduplázó­dott, 20 százalékra nőtt az elő­szállításra nyújtott árked­vezmény. Ez minden külö­nösebb szerződéskötés nél­kül március 31-ig vehető igénybe. Az érem másik ol­dalaként az év utolsó ne­gyedében az ilyen tömegárut húsz százalékkal drágábban fuvarozzák. A miskolci vasútigazgató- ságnak az idén 29,2 millió — ebbők kocsiigényes 24,6 mil­lió — tonna árut kell el­szállítania. Gondja akad bő­ven: elavult kocsi- és moz­dony park, javításra szoruló pálya. A gépi, a technikai tartalékok már kimerültek, lehetőség már csak az em­berekben, a hivatásukat szerető vasutasokban van. Éppen ezért nagy a jelentő­sége annak, hogy az üze­mek és a vasút dolgozóinak sok évtizedes kapcsolata to­vább erősödött, az együttmű­ködés sokat segíthet a kö­zös feladatok végrehajtásá­ban. A termelés és a szál­lítás dinamikus növekedése március első felében tovább tartott, így remény van a negyedéves tervek teljesíté­sére. Csorba Barnabás A. I. Eladó OTP-lakások megrendelésére. (hegyi) Biztató évkezdés Javuló teljesítmények a vasúti rakodásban és az áruszállításban

Next

/
Oldalképek
Tartalom