Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Iskola­történeti kiállítás (4. oldal) AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 60. sióm Ára: 1,80 Ft Szerda, 1986. március 12. A szebb, rendezettebb Miskolcért (5. oldal) A sajtótörvény-tervezet vitája Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából Szóbeli jegyzék az USA moszkvai nagykövetségéhez Tudományos emlékülés Miskolcon Eredményes esztendői zárt 1985-ben a Tiszai Vegyi Kombinát műanyaggyára. Egyetlen év alatt 18 ezer tonnával nőtt kapa­citása, a gyár termelési értéke pedig meghaladta a négy milliárd forintot. Az erről szóló riport a 3. oldalon. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez, s ebben határozottan tilta­kozott amiatt, hogy az ame­rikai kormányzat jogtalanul a Szovjetunió állandó ENSZ- missziója létszámának csök­kentését követeli. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az. Egyesült Államok önkényes és megalapozatlan lépési tett. Ezzel súlyosan megsértette azt a kötelezett­ségvállalását, hogy az ENSZ központi szerveinek otthont adó államként biztosítja a Világszervezel működéséhez és a tagállamok e tevékeny­ségben való akadálytalan részvételéhez szükséges Telté­teleket. A Szovjetunió eluta­sítja azokat a légből kapott amerikai állításokat, hogy ENSZ-missziójának munka­társai az ENSZ-szel semmi­lyen kapcsolatban nem levő tevékenységgel foglalkoznak. A provokatív lépés indoka­ként nem fogadható el az a washingtoni érv sem, hogy az utóbbi években számotte­vően megnövelték a szovjet ENSZ-misszió alkalmazottai­nak létszámát. A tudományos emlékülés részvevői Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából pártmunkások, marxizmus— •leninizmus oktatók és veze­tő propagandisták részvéte­lével tudományos emlékülést rendeztek Miskolcon. az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Dr. Kun László, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg az emlékülést. Egyebek között elmondotta: az évfor­dulós emlékezések sorozata­A brit kormányfő válasza Mihail Gorbacsov jaouári javaslataira Margaret Thatcher angol miniszterelnök Mihail Gor­bacsov januári javaslataira adott válaszában elutasítot­ta a brit nukleáris erők be­fagyasztását egy. a középha­tótávolságú rakétákról köten­dő szovjet—amerikai megál­lapodás részeként. A minisz­terelnök levele, amelyet hét­főn este nyújtott át Malcev szovjet első külügyminisz­ter-helyettesnek Bryan Cart- ledge moszkvai angol nagy­követ, a brit álláspont mó­dosítását lényegében egy szovjet—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési egyez­ménytől, illetve más lesze­relési intézkedésektől teszi tüggővé. Mint ismeretes, az SZKP főtitkára januári indítványá­ban az atomfegyverek teljes megsemmisítését kezdemé­nyezte 2000-ig, három sza­kaszban. Figyelembe véve a korábbi francia és brit ál­láspontot, miszerint a fegy­verzetek mérlegébe nem számítható be ezeknek az or­szágoknak a saját atomere­je, a szovjet javaslat azt tar­talmazta csupán, hogy míg az első szakaszban az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió felszámolja Európában levő közepes hatótávolságú rakétáit, Washington nem ad ál más európai országnak ilyen fegyvereket, illetve Anglia és Franciaország nem növeli atomfegyverzetét. (Folytatás^ a 2. oldalon) A készülő sojtótörvény tervezetéről tanácskozott az Országgyűlés Kulturális Bizottsága. A képen: dr. Markója Imre beszél. ban a mostani tanácskozás is hozzájárul ahhoz, hogy igazabb, árnyaltabb kép ala­kuljon ki a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakjáról. (Folytatás a 2. oldalon) A magyar parlamenti küldöttség Indiában Kedden délelőtt összeült az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, hogy megvitassa a készülő sajtótörvény ter­vezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parla­ment tavaszi ülésszakán. A képviselői tanácskozás mai helyszíne: a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székháza, s az eszmecserén részt vesznek az újságíró- társadalom vezető személyi­ségei is. A kulturális bizottságban tevékenykedő képviselők megtárgyalják a törvényja­vaslat kidolgozásának indo­kolását, hogy a sajtó Ma­gyarországon a társadalmi célok megvalósításának, a szocialista demokrácia fej­lesztésének nélkülözhetetlen eszköze, ezért a tájékoztatás­ra vonatkozó legfontosabb szabályokat törvényben kell megállapítani. Eddig nem al­kottak olyan jogszabályt, amely a sajtó feladatait, a sajtónak az állami, társadal­mi, gazdasági élet szerveze­teivel és az állampolgárok­kal való kapcsolatát, továb­bá az újságírói tevékeny­ségre érvényes rendelkezése­ket átfogóan tartalmazná. A törvény-tervezet kifeje­zésre juttatja, hogy sajtópo­litikánk eddig követett elvei helyesek, a gyakorlatban be­vállalt. a sajtóval szemben támasztott követelmények azonban megnövekedtek. A közélel demokratizmusának fejlődésével párhuzamosan társadalmunkban jelentő­sebb lett a politikai közvé­lemény szerepe. Alapvető politikai érdek, hogy á la­kosság minden lényeges ese­ményről időben. pontosan értesüljön, s ezt a eéll kell szolgálnia a sajtónak. Köte­lessége. hogy gondoskodjék az állampolgárok hiteles és időben történő tájékoztatá­sáról, tudósítson az elért eredményekről, a hiányossá­gokról és a megoldásra váró feladatokról. A MUOSZ elnöksége ne­vében Pálíy József elnök kö­szöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre. igazságügy­miniszter fűzött rövid kom­mentál l, mindenekelőtt hang­súlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelke­zések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy több éves előkészítő munka, szakmai viták sorozata — s az elhangzott véleményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Sarlós Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét, aki parla­menti küldöttség élén tesz hivatalos látogatást Indiában, kedden fogadta Radzsiv Gandhi kormányfő. Sarlós István a találkozón aláhúz­ta. hogy az országainkat el­választó több ezer kilométer a kapcsolatokban nem je­lent akadályt. Radzsiv Gan­dhi egyetértett ezzel és han­goztatta: országa rokon­szenvet és megértést tanúsít a szocialista országok iránt. Kijelentette: „Az erőszak aggaszt minket. Egyes nagy államok mindent kezükben akarnak tartani, s megsze­gik a nemzetközi jog elő­írásait. Egyetértünk Önök­kel, hogy tiszteletben kell tartani minden ország jo­gait" — mondta. A nemzetközi kérdésekről szólva Radzsiv Gandhi hasz­nosnak ítélte a legutóbbi szovjet leszerelési javaslato­kat. és hozzáfűzte: sajnos a rájuk adott válasz nem túl Ígéretes, ami kezdi szétfosz- latni azokat a reményeket, amelyeket a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó után éreztek a világ békeszerető erői. A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó országgyű­lési küldöttség keddi prog­ramját Mahatma Gandhi. Dzsavaharlal Nehru és In­dira Gandhi hamvasztási em. lékmüvének megkoszorúzá­sával kezdte. Utána az indiai pailament- be vezetett a küldöttség út­ja. Ott Bal Ram Dzsakhar. az alsóház elnöke fogadta a vendégeket. A . megbeszélé­sen haneot kapott: a nép képviselőiből álló parlamen­tek kapcsolatai nagyon fon­tosak. mart elősegíthetik az emberek és országok közöt­ti közeledést és megértést. Bal Ram Dzsakhar meleg hangon emlékezett vissza a találkozón magyarországi .élményeire és tapasztalatai­ra. Megbízható és tisztessé­ges partnernek nevezte Ma­gyarországot, s utalt arra, hogy a nemzetközi fórumo­kon hasonló véleményeket képvisel Üj-Delhi és Buda­pest. Bányász Rezső államtit­kár. a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya eddig is né­pünk alapjogai közé sorolta a sajtószabadságot, az új saj­tótörvény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenki­nek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság al­kotmányos rendjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom