Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

ÉSZAK-MAGYARORS1AC 2 1986. március 12., szerda Tudományos emlékülés Miskolcon (f'olytatus az I. uldalrél) A nyíló szavak után dr. Vancza János, az Oktatási Igazgatóság igazgatója tar­tott előadást: Kun Béla a magyar és nemzetközi kom­munista mozgalom élvonalá­ban címmel. Bevezetőben az elmúlt évtizedek történelmi tudatának, közgondolkodásá­nak változásait elemezve el­mondta: csak a Szovjetunió Kommunista Pártja husza­dik kongresszusa után kez­dődött egy máig tarló fo­lyamat, amelynek részeként a történelmi realizmus alap­ján vizsgáljuk, értékeljük a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egy-egy jelentős egyéniségének —, így Kun Bélának az életút­ját is. A Kun Béla életével, munkásságával foglalkozó, egyre gyarapodó történeti, szépirodalmi művek felsoro­lása után a nagy forradal­már munkásságát ismertette. A* erdélyi indulástól kezd­ve az első világháborús éve­kig, aminek végén már a bolsevik párt tagjaként az oroszországi magyar hadifo­goly-mozgalom szervezője. Marxista műveltségét gyara­pítva gyorsan azonosul a világot megrengető esemé­nyekkel, meggyőződése,s kommunistává válik. Ekko­riban írja alapvető munká­ját: Mit akarnak a kommu­nisták? címmel, amelyet sok nyelvre lefordítottak. Orosz­Ai emlékülésen dr. Vancza János tartott előadást országból hazatérve a Kom­mun isták Magyarországi Pártja egyik szervezője, ala­pítója. Kezdeményezője a két munkáspárt egyesülésé­nek, majd 1919. március 21-e után külügyi népbiztosként a Tanácsköztársaság tényleges vezetője. Erényeivel és hi­báival együtt a forradalmat szolgálta, s elmúlhatatlan érdemei mellett a tanácskor­mány 133 napja alatt kevés ideje maradt tévedései kor­rigálására. Az előadó ezután Kun Bé­la forradalom utáni mun­kásságát vázolta. Jelentős tisztségeket töltött be a bol­sevik pártban, a Kommu­Küldöttgyűlés A Halmaj és Vidéke Aíész március 10-én tartotta meg küldöttgyűlését Szikszón. Ezen beszámoló hangzott el az elmúlt évben végzett gaz­dasági és szövetkezetpoliti­kai munkáról, az 1986. évi üzletpolitikai célkitűzések­ről. A takarékos költséggazdál­kodás eredményeképpen nye­reségüket sikerült tovább növelni. Ugyancsak több lett az egy főre jutó kereset (4 százalékkal). A szövetkezet az elmúlt évben a szerződé­ses rendszerben dolgozó egy­ségek számát hatról tizen­nyolcra emelte. A meglevő egységeket, ahol szükséges volt, bővítet­ték. Így az ináncsi bolt el­adó- és raktárterét 50 négy­zetméterrel. Továbbá re­konstrukció keretében felújí­tották az abaújszolnoki, a gadnai üzleteket. Már el­kezdték a felsődobszai bolt bővítését és az aszalói ve­gyesbolt felújítását. Több ellenőrzést végeztek a szövetkezet egységeiben. Ezek: vagyonvédelmi vizs­gálatok (120 esetben), és a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló ellenőrzések (176 al­kalommal), továbbá külön­féle szakmai ellenőrzések. A küldöttgyűlésen a fel­ügyelőbizottság elnöke tá­jékoztatta a jelenlevőket a végzett tevékenységről, an­nak tapasztalatairól. Szó volt még a nőbizottság, va­lamint az ifjúsági bizottság tevékenységéről. Agráregyetemisták a Sajtóházban Sőt. egész pontosan olyan agrármérnök-jelöltek keres­ték fel tegnap délelőtt a Sajtóházal, a Miskolci Rádió stúdióját, akik érdeklődési tanúsítanak, kedvet éreznek az újságírás, a rádiós munka iránt. A Debreceni Agrártu­dományi Egyetem kommuni­kációs körének hallgatói Ha- raszthy József adjunktusnak, az egyetem közművelődési bizottsága elnökének vezeté­sével itt-tartózkodásuk so­rán a rádió, és az írott saj­tó munkájával, megyei sajá­tosságaival ismerkedtek. Az egyetemistákat, akik Debre­cenben az egyetemi rádió stúdiójának tagjai, illetve az Egyetemi Elet című lap külső munkatársai, rendkí­vül érdekelte a rádióműsor, illetve az újságkészítés mechanizmusa, technikája, az e pályán dolgozó újság­írók mindennapi munkája, az információáramlás. és -szerzés formái, a sajtó, a rádió, és a közvélemény kapcsolata. A hírlapírói pá­lya iránt kedvet érző agrár- egyetemisták kötetlen be­szélgetés keretében cserél­tek tapasztalatokat a Mis­kolci Rádió, az Észak-Ma- gyarország Szerkesztősége jelenlevő vezetőivel, munka­társaival. majd azt követő­en a rádió technikai beren­dezéseivel ismerkedtek. nista Inlernacionálé appará­tusában, és mindezek mel­lett hosszú ideig vezetője volt a magyar kommunista mozgalomnak. Segítette az emigráns magyar kommu­nisták életét, munkáját: meghatározó szerepe volt a párt stratégiájának kidolgo­zásában. A harmincas évek elején radikális álláspontját megváltoztatta,, de nehezen tudott alkalmazkodni a meg­változott körülményekhez. A Komintern VII. kongresszu­sa után megértette, s ezt több írása is igazolja —, hogy a fasizmus elleni harc­hoz széles körű társadalmi összefogásra, népfrontpoli ti­kára van szükség. A sztáli­ni személyi kultusz idősza­kában már nem lehetett az új politika végrehajtója; 1939-ben börtönben halt meg. Az előadó végezetül hangsú­lyozta: Kun Béla élete, mun­kássága máig ható, eleven példa. Egy történelmi hely­zetben méltán emelkedett kortársai fölé, és munkás­ságával örökre beírta nevét a magyar történelembe. A bevezető előadás után a tudományos emlékülés kor- referátumokkal folytatta munkáját. Bors Gyözőné, az ÓIG tanára Kun Béla útja a leninizmushoz, dr. Uray Miklós, az ÓIG nyugdíjas tanszékvezetője A Nagy Ok­tóber hatása Kun Béla el­méleti-politikai fejlődésére, dr. Emődi Gyula, az ÓIG tanszékvezetője Kun Béla, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalapítója és dr. Vida József, a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem tanára A Tanácsköztár­saság élén címmel tartotta meg referátumát. A tudomá­nyos emlékülés dr. Kun László zárszavával ért vé­get. P. J. A brit kormányfő válasza... (Folytatás az I. oldalról) Margaret Thatcher levele azt hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatokat Nagy- 'Britannia alaposan tanulmá­nyozta és megvitatta NATO- szövetségeseivel. Az atom- fegy vérmentes világ megte­remtését a miniszterelnök „szükségszerűen hosszú távú célkitűzésnek" nevezi, ám azt hangoztatja, hogy rövi- debb távon az atomfegyve­rek elriasztó ereje továbbra is „alapvető hozzájárulást nyújt a béke és a biztonság fenntartásához”. Ezért, fejti ki, a szovjet javaslatoknak a brit atomfegyverzet szint­jének befagyasztására vo­natkozó feltételei London számára nem elfogadhatók — bár Nagy-Britannia is­mét fontolóra venné állás­pontját, ha Genfben meg­egyezés születne a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között a hadászati atom­fegyverzet jelentős csökken­téséről és más leszerelési intézkedések is történnének. A 'brit állásfoglalás szerint az atomfegyverzetek terén az erőfeszítéseket „reális, ki­egyensúlyozott és ellenőriz­hető” korlátozó intézkedé­sekre kell összpontosítani — erre London szemében az amerikai javaslatok nyújta­nak módot —, és meg kell szüntetni a hagyományos fegyverek terén a Nyugat szerint a Varsói Szerződés javára mutatkozó aránytalan­ságot. A Thatoher-levél elő­relépést sürget a bécsi tár­gyalásokon, a vegyi fegyve­rek betiltásáról folyó genfi megbeszéléseken és a stock­holmi tanácskozáson. Challenger Kedvezőtlen időjárási vi­szonyok hátráltatják a Chal­lenger űrrepülőgép utaska­binjának és az űrhajósok maradványainak kiemelését a tengerből. Mint jelentet­tük, az utaskabin roncsaira pénteken bukkantak rá. Bár a hivatalos szervek teljes hírzárlatot rendeltek el a munkálatok befejezéséig, s egyelőre azt sem közölték, megtalálták-e valamennyi űrhajós holttestét, értesülé­sek szerint néhány űrhajós maradványát a hét végén felszínre hozták, s azokat most részletes vizsgálatnak vetik alá. Kételyek és remények A fganisztánról szólva hol a kételyek, hol pedig a remények uralják a világsajtót. Aszerint, hogy az ellenforradalmi bandák újabb és újabb akcióiról, vagy a diplomáciai erőfeszítésekről érkeznek a híradások. Ez­úttal az utóbbi hangvétel a jellemzőbb: Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárihelyettese járt az afgán fővárosban, hogy az ottani vezetőkkel megvitassa a Pakisztánhoz fűződő kapcsolatok állását. A több mint fél évtizede tartó feszültséget eddig saj­nos semmiféle diplomáciai tárgyalásnak nem sikerült föloldania. Pakisztánból vál­tozatlanul érkeznek a titkos hegyi ösvényeken fegyvere­sek, folyamatosan áramlik a fegyver- és lőszerutánpót­lás. Iszlámábád és Kabul kö­zött létrejött ugyan az ENSZ főtitkárának közvetítésével a kapcsolatfelvétel, de a tár­gyalások eddigi fordulóin ér­demleges előrehaladás nem történt. Cordovez újabb lá­togatása a két fővárosban valószínűleg az álláspontok kifürkészését célozza, de a diplomata — miután elhagy­ta Pakisztánt — meglehetős borúlátással nyilatkozott kül­detése eredményességéről. Az afganisztáni feszültség­ben a törzsi ellentétek leg­alább olyan jelentőséget kép­viselnek, mint a politikaiak. Sokan pedig — és nem alap­talanul —r az ellentétek for­rásaként az Afganisztánt Pa­kisztántól elválasztó kétezer kilométeres határt jelölik meg. Ezt a határvonalat meglehetősen önkényesen 1883-ban Sir Mortimer Du­rand, akkori brit-indiai kül­ügyi államtitkár húzta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy Afganisztánt ütközőál­lammá tegye a brit világbi­rodalom és a cári Oroszor­szág között. Az egykori gyar­matosítók elérték céljukat: a Durand-vonal máig is alkal­mas arra, hogy feszültséget szítson a két szomszédos ál­lam között. Más kérdés, hogy Pakisztán mai vezetői — az Egyesült Államok és más or­szágok támogatásával — fél­reértelmezett érdekeiknek megfelelően pénzelik, fegy­verzettel látják el és min­den eszközzel segítik a ka- buli rendszer ellenfeleit. Az ENSZ főtitkárhelyette­sének tehát nincs könnyű dolga. Moszkvában nemrég Mihail Gorbacsov fejtette ki a szovjet álláspontot az SZKP kongresszusán. El­mondta: az afgán féllel egyeztették a szovjet csapa­tok szakaszos kivonásának időpontját, amint sor kerül a politikai rendezésre, amely biztosítja az Afganisztán bel- ügyeibe való külső beavat­kozás tényleges beszünteté­sét. Ez, sajnos, egyelőre még várat magára. A Társadalombiztosítási Igazgatóságon Az elmúlt év munkáját értékelték Az elmúlt év munkájának értékelésére került sor teg­nap délután Miskolcon, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. A különböző osztályok, és szervezeti egy­ségek ezt megelőzően már munkaértekezleteken áttekin­tették tavaly végzett tevé­kenységüket. Most a kollek­tíva előtt Kiss Béla. az igaz­gatóság vezetője összegezte az eredményeket, hiányossá­gokat. Mint beszámolójában ki­tért rá, az 1985-ös esztendő több szempontból is külön­leges volt. így például ez volt az első teljes év, ami­kor államigazgatási szerv­ként dolgoztak, és ezen idő­szak is bővelkedett új jog­szabályokban. Az igazgatóság dolgozói fő célkitűzésüknek tartották, hogy a biztosítot­tak megfelelő időben, pon­tosan megkapják az őket jo­gosan megillető ellátásokat. Technika és tudomány, nemcsak műszakiaknak A Delta Impulzusa Egy igazi menedzser úgy tartja, hogy a jó bornak is kell a cégér, így aztán a Delta Szaklapkiadó és Mű­szaki Szolgáltató Leányvál­lalat Miskolcon is megren­dezte tájékoztatóját. A teg­napi eseménynek az MTESZ megyei székháza adott ott­hont, s az apropót az szol­gáltatta, hogy a Műszaki Élet című folyóirat jogutó­da, a tartalmában és nevé­ben is megújhodott Impul­zus tájegységünket bemuta­tó számmal rukkolt ki. Ritter Tibor igazgatóhe­lyettes elmondotta, hogy a Delta sokirányú tevékeny­ségre vállalkozott. Nevükhöz éppen úgy fűződik az im­már 170 ezer példányszám- ban megjelenő Autó—motor kiadása, mint a napilappá előlépett Expressz hirdetési újság megjelentetése, vala­mint az otthonteremtőknek, barkácsolóknak szánt Otthon és technika című kiadvány készítése. A vállalati kom­munikáció fehér foltjainak feltérképezése jegyében mű­szaki-szolgáltatói tevékeny­séggel is foglalkoznak, amelyben helyet kap a piac­kutatás. tervkészítés, vagy a termékre, cégre vonatkozó reklámhadjárat megszerve­zése. A Delta — s ez nem titok — nyereséges vállalko­zás, s egy leányvállalat nem is működhet másként. Ez a Miskolcról keltezett tudósí­tás a megjelenést követő né­hány órán belül biztosan be­kerül egy gondosan vezetett nyilvántartásba, ugyanis a cég sajtófigyelő-szolgálattal is rendelkezik. Üj feladatok is adódtak bő­ven, hiszen a nyugdíj és a családi pótlék emelése, a gyermekgondozási díj beve­zetése, vagy a gyermekápo­lási táppénz kiterjesztése, mind többletmunkát rótt az apparátusra. A munka jobb szervezése, és a decentralizálás érdeké­ben a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével 106 új üzemi kifizetőhely létesült szerte a megyében, és ezek közül 77 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben. Az elmúlt évben bővült a társadalombiztosítási ellátás­ban részesülők köre, így pél­dául a kisiparosok, magán- kereskedők is jogosultak a gyed-re, amely ezután más­fél évig vehető igénybe. Az ügyintézés során valamennyi osztályon nagy gondot fordí­tottak az előírt határidők betartására, melynek elmúlt évi átlaga 27 nap volt. Prob­lémát okozott az igazgatóság­nál a háttérgazdaságok — gmk, szakcsoportok — dol­gozóinak ellátása, a táppénz és családi pótlék kifizetése. E szervek adminisztrációs tevékenysége nem mindig megfelelő, így gyakran több­szöri levélváltásra volt szük­ség. Az indokolt munkálta­tói panaszok többsége is emiatt érkezett. Egyébként jelentősen lecsökkent a jo­gos panaszok száma, és az ügyviteli hibából eredő rek­lamáció is elenyésző. Az igazgatóság két kirendeltsé­gével, a sátoraljaújhelyivel és az ózdival jó munkakap­csolat alakult ki, és a rend­szeres tájékoztatás biztosítot­ta az egységes gyakorlatot a megyében. P. Zs. FELHASZNÁLÓK, KISIPAROSOK, MAGÁNSZEMÉLYEK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A DEBRECENI FÉMFELDOLGOZÓ ÉS -JAVÍTÓ IPARI SZÖVETKEZET, 4030 DEBRECEN VÁGÓHÍD U. 3/A ÉS FORGALMAZ GYÁRT DUGATTYÚS LÉGKOMPRESSZOROKAT 6—15 bar nyomás mellett, 4—100 m3/h teljesítménnyel CSAVAR KOMPRESSZOROKAT 10 bar nyomás mellett, 72,150, 210 m3/h. teljesítménnyel Ügyintéző: SOROSÁNSZKI KÁROLYNÉ FAIPARI EGYENGETŐ ÉS KOMBINÁLT gyalugépeket: 1, 2, 4 és 6 müveletes kivitelben PORLEVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEKET 800, 2400, 4000 m3/h teljesítménnyel Telefon: (52) 11-911 és 11-957 Telex: 72-243 FENTI GÉPEKET FORGALMAZZA MÉG: A GÉP- ÉS SZERSZÁMÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, BUDAPEST

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom