Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. március 11., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanuló vezetők Ülni az elért eredményeket. Némileg módosítva a/. is­mert közmondást: a jó ve­zető holtig tanul. Tanul sa­ját példájából, mások esetei­ből, a szakirodalomból, is­kolás szabályokkal nem . ter­helt társadalmi szervezetek­ben és társaságokban. A jó vezető munkája nem merül­het ki a szűkén vett napi feladat teljesítésében. A biz­tos ismeretek birtokában úgy kell előre tekintenie, hogy tisztában van a múlt­tal is. Mielőtt filozófiai ma­gasságokba szökne ez az. esz­mefuttatás, sietve leszögez­zük, hogy 1963—64 telén, Miskolcon kezdte bontogatni szárnyait a hazai vezelőto- vábbképzés. Dr. Susánszky János és Bárczi Béla neve fémjelezte a kezdeti, hősi időszakot, s az MTESZ szer­vezeti keretén belül indított tanfolyamok segiiö.ie, patró­nusa volt a megyei pártbi­zottság és az egyetem ipar­gazdaságiam tanszéke. Úttö­rő vállalkozás volt ez akkor! Gondoljuk csak meg: a gaz­dasági reform csak négy év múlva kezdődik el, s a té­mában hatályos jogszabályok is csak két-három esztendő múlva jelennek meg. A múltra nem elsősorban a régi érdemek okán hivat­kozunk. De ez a múlt köte­lez és mércéi jelent. Január 9-éüi tartotta tisztújító kül­dött-közgyűlését a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szervezete. Az elnök dr. Czabán János egyetemi docens, a közgaz­daságtudományok kandidátu­sa. a titkár, dr. Pőcze Lász­ló gépészmérnök, gazdasági mérnök lett. Egyikük az egyetemen, másikuk az. EGSZI „Szinva'' Szervező és Szá m í tás (ech n i k a i Leá ny vá I - tatainál dolgozik. Velük be­szélgettünk. — Mi a társaság célja, tudva azt. hogy ez egy tár­sadalmi szervezet, tehát tör­vényeket nem alkothat, nem utasíthat. így szerepe csak közvetett lehel ebben az egyre direktebbé váló való­ságban ? — Egy mondatban így fo­galmazható meg az SZVT célja: művelni a szervezési és vezetéstudományt, s pro­pagálni. valamint hasznost ­Némileg bővebben ez azt jelenti, hogy a társasági programok nemcsak új is­mereteket adnak. hanem olyan konkrét vállalati ta­pasztalatokat is. amelyek a gyakorlatban, egy adott kol­lektíván belül is felhasznál­hatóak Az értékelemzés pél­dául. mint egy külföldön már bevált szervezéstechnikai el­járás hazai adaptálása a tár­saság érdeme. Ez a módszer a költségek és a funkciók függvényében a hasznosságot tartja szem előtt. Anyagkí­mélő. hatékonyságnövelő módszer ez. használhatósága számos borsodi üzemben bi­zonyosodott be. — Nem számít-e önkényes beavatkozásnak egy ilyen, baráti tanácsnál alig szigo­rúbban szankcionált észrevé­tel? Magyarán: hogyan vi­selik el a gazdálkodó és nem gazdálkodó szervezetek az ésszerűsítő javaslatokat, tud­va azt. hogy minden változás érdeket, önérdeket sért ? — Az a veszély persze fennáll, hogy valaki pusztán csak az újdonság varázsa miatt újít. Az ilyesfajta tö­rekvések. lévén, hogy társa­dalmi hasznosságuk a nullá­val egyenlöek, könnyen le­szerelhetek ... Más a helyzet, ha a termelésszervezők, lo- lv urnát -futurológusok, tipsz- lerek olyan ötlettel állnak elő. amelynél a haszon kal­kulálható. Az persze termé­szetes. hogy az. újdonságok­kal, változtatásokkal szembe­ni ellenszelet le kell küzde­ni. Ezért aztán önmagában kevés a jó ötlet, ha hiányzik az emberi szó, a józanul okos érvelés, a közös érdekre való meggyőző hivatkozás. — A szervezés és vezetés rangja, különösen a hatva­nas évek végén és a nyolc­vanas évek elején felérté­kelődött. Mit és mennyit te­het a jó vezető? Kimutat­ható-e tételesen, hogy az egyenlöek között első ember hozzáértése, rátermettsége mennyi hasznot hozhat a kollektívának? — A vezetés, a vezető hasznossága százalékosan ki­írni ta t h a t a lla n Rend k ívű l sok tényezőt kel! figyelembe venni, hiszen minden min­dennel összefügg, az azonban tény. hogy a vezető tevékeny­sége közvetlenül nem érté­kelhető. hanem csak az egész szervezet hatásfokán mérhető le. Gazdálkodásunk az önál­lósulás irányába halad. így szükségszerűen növekszik a vezetés és a szervezés szere­pe. A felismerés azonban nem párosul mindig a gya­korlat tál. Ipari struktúránk nagy tehetetlenségi nyomaté­ba miatt a hetvenes években az „elhieszesedés” jelei vol­tak tapasztalhatóak, s gaz­dálkodásunk akadozott. A transzfúziót az új vállalkozá­si és gazdálkodási formák bevezetése jelentette. Ez nem elsősorban közvetlenül, ha­nem közvetve hatott. Megvál­toztatta a szemléletet, hono­rálta a kockázatvállalást, méltányolta a többletmunkát, s szabadabb teret biztosított a marsallbotol a tarsolyukban hordó fiataloknak. A kis­vállalatok puszta léte is visszahat a nagyvállalat te­vékenységére. Persze nem­csak ezért lelt feszesebb, cél­irányosabb. ha úgy tetszik, könyörtelenebb a gazdálko­dás. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy nálunk együtt és egyszerre a gazda­ság mindig fejlődik. A di­namikusan húzó. s a kiemelt támogatást joggal igénylő szektorok mellett lesznek to­vábbfejlődésre nem indokolt, vagy visszafejlesztendö öko­nómiai területek is. Ezt tu­domásul kell venni. — Az SE VT megyei szer­vezetének 750 tagja van. Mit remél a gazdasági szakem­bereket tömörítő társaság új vezetése az elkövetkezendő öt esztendőben? — Alapvető feladatunknak a megújulást tekintjük, ab­ban az értelemben, hogy a gazdasági, műszaki és szer­vezeti élet felzárkózzon a nemzetközi szinthez. hogy hasznosabban tudjunk közre­működni a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelé­sében. A haladó hagyomá­nyokhoz híven emelnünk kell a szervezési és vezetési kul­túra színvonalát, s ennek ér­dekében éppúgy bevetjük a számítógépet, mint a gyártól gyárig. embertől emberig tartó. aprólékos elemző munkát. Brackó István I i X SS A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát kutatóáliomásán többek között a bor al­koholtartalmának, valamint savtartalmának meghatározása történik. A felvétel a borászati laborban készült, ahol Mercsák Józsefné laboráns titrálókészülék segítségével a bor sav­tartalmát vizsgálja. Fojtán László felvétele SSSS$SSSS$N«SSSS5öKiS^^ I V. A Borsod Volán ;í nemzet­közi árufuvarozást igen fon­tos. kiemelt feladatának te­kinti. 1974-ben kapta meg az első Rába pótkocsis, vámzá- ,as TIR-szerelvényeket. Ezze\ kezdődően vállalkozhat nagy távolsági, országhatáron túli fuvarozásokra, amely a VI. ötéves tervidőszakban dina­mikusan fej lödön. A nemzetközi szállításban a vállalat 1983-ban érte el az első nagy. kiugró teljesít­ményeket. A fuvardíjbevétele 41 millió forint volt, amely — az előző évinél 39" ,,-kal több — 591 ezer USD bruttó devizahozamot tartalmazott. Ezért a Közlekedési Minisz­tériumtól és a KSZDSZ el­nökségétől megkapta a Nem­zetközi Munkaverseny Élen­járó Vállalata kitüntetést. — A nemzetközi árufuva­rozásban — mondja Komora látván, a Borsod Volán te­herforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője — az 1984-ben végzett tevékenysé­günk is sikeres volt. Közel 56 millió forint árbevételt könyvelhettünk et. s a devi­zahozam meghaladta a 909 ezer dollárt. — 1985-ben minden eddi­git túlhaladó teljesítménye­ket értünk el. Az árbevétel 64 és fél millió forint volt, s a devizahozam megközelítet­te az egymillió dollárt. Az eredményekhez tartozik, hogy járataink 75 százaléka a gyá­rak és a fogyasztók számára fontos importcikkekkel meg­pakolva jönnek hazafelé. — Az eredmények forrá­sa: a gyárakkal és a külke­reskedelmi vállalatokkal való erősödő kapcsolatunk, a pon­tos. megbízható szállításunk. Legnagyobb megrendelőink — a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a D1GÉP, a December 4. Drótmüvek, a Diósgyőri Édes­ipari Gyár — megbízásából 50 nagy kapacitású jármű­vünk szállítja az export és az import alapanyagokat, termékeket, A legtöbb árut Olaszországba. Ausztriába, Finnországba, a skandináv államokba, a jugoszláv ten­geri kikötőkbe fuvarozzuk. Szállítunk árul a Szovjet­unióba és valamennyi szocia­lista országba. Kishatármenti forgalomban jelentős meny­nyiségű sört hozunk be Ke- let-Szlovákiából. Az osztályvezető — gya­korlati tapasztalatai alapján is — nagy elismeréssel be­szél a gépkocsivezetőkről, akik olykor áldozatokat, koc­kázatokat vállalva zúgnak végig jármüveikkel Európa országútjain. Közülük sokan jócskán megtették a másfél millió, az egymillió kilomé­ter utat, s többen kiérdemel­ték a Nemzetközi Fuvarozá­si Egyesülettől az IRU-okle- velel a különböző fokozatú jelvényekkel együtt. Az aranyjelvényes Dorogi József például (jelenleg Finnor­szágban van) Csehszlováki­án. Lengyelországon át Gdanskig — onnan hajóval Helsinkiig — Finnországon át. majd vissza Leningrádon, Moszkván. Kijeven hazafelé fél hónap alatt, közel hat­ezer kilométer utat tett meg. Az 1986-os év biztatóan kezdődik. Megrendelés bőven van. A vállalat a még pon­tosabb. biztonságosabb szál­lítás érdekében gépkocsi-ál­lományának egy részét, akár hitelből is, új Rába típusú járművekkel akarja felfrissí­teni. A partnergyárakkal, a külkereskedelmi vállalatok­kal való kapcsolat további erősítése mellett új borsodi megrendelőket igyekszik megnyerni. Készséggel ad ta­nácsot es szakemberei felke­resik a nemzetközi árufuva­rozásban érdekelt vállalato­ka I. (csb) A párteg.vség es a párt fe­gyelem között — ezt elem­zéseink. vizsgálataink is iga zolják — szoros összefüggés van. mintegy feltételezik egymást. Ebben a témakör­ben fokozott figyelmet érde­mel. hogy az idős, az aktív munkától visszavonult párt­tagjaink miképpen látják, értékelik a politikai munka napi feladatait. Az elemzés konkrétságának fontosságát munkánknak erről a terü­letéről szerzett tapasztalatai alapján szeretném érzékel­tetni. Pártfegyelmi bizottsá­gunk a közelmúltban vizs­gálta meg Encs városban és vonzáskörzetében a nyugdí­jas párttagokkal való fog­lalkozás helyzetét. A vizsgá­lat tapasztalatai igazolták, hogy a pártalapszervezetek többsége tevékenysége során jelentőségének megfelelően kezelte és kezeli az idősek­kel való foglalkozást. Rend­szeres kapcsolatot tartanak a munkában megfáradt, ugyanakkor mozgalmi té­ren nagy tapasztalatokkal rendelkező elvtársakkal. Ezek a találkozások véle­ményem szerint bizonyítot­ták: a pártalapszervezetek- nek. mint kommunista kö­zösségeknek szükségük van az idősebb nemzedék tapasz­talataira ahhoz, hogy a ma szükségletéből fakadó fel­adataikat eredményesen va­lósíthassák meg. A szervezeti életben való részvételük bemutatására néhány adatot említenék. Területünkön a párttagság közel 22 százaléka nyugdí­jas. Ez az arány különösen az elöregedő településeken működő községi alapszerve­zetekben magas. Például Abaújvár térségében, ahol az időseknek a lakosságon belüli aránya növekvő ten­denciát mutat, a nyugdíja­sok párttagságon belüli ará­nya jelenleg meghaladja az 52 százalékot. Enes város­ban és vonzáskörzetében a taggyűlések rendszeres láto­gatása alól az idős elvtársak 12 százaléka kapott felmen­tést, egészségi okok miatt. Meg kell azonban jegyez­nem. a felmentés ténye nem azt jelenti, hogy az érintett párttagok egyáltalán nem vesznek részt az alapszerve­zet rendezvényein. Ennek bizonyítására szolgáljon az 1985-ös beszámoló taggyűlé­sek egyik tapasztalata. Ugyanis a beszélgetések idő­szakában az idős párttagok közül többen kifejtették, hogy mozgás-korlátozottsá­guk miatt csak akkor tud­nak részt venni az éves munkát átfogóan értékelő taggyűlésen, ha szállításuk­ban, segítséget kapnak. Nem kellett' különösebb agitáció ahhoz, hogy a személygép­kocsival rendelkező fiata­labb párttagok ennek a problémának a megoldásá­ban közreműködjenek. Jelentős részük aktívan bekapcsolódik a közéletbe. Választott tisztségeket töl­tenek be különböző szervek­ben. illetve szervezetekben. Tevékenykednek például a városi pártbizottságon és annak munkabizottságaiban, dolgoznak pártalapszervezeti titkárként, vezetőségi tag­ként, pártcsoportbizalmi- kent: továbbá jelen vannak a helyi tanácsok. HNF-bi- zottságok és más szervek testületéiben. A vitákban való részvételük, vélemény­nyilvánításuk, megfontolt, konstruktív javaslataik, egészséges türelmetlenségük, a nehezebb helyzetekben sem követelőző, de mégis pártszerű felvetéseik — pél­daként szolgálnak a fiatalok számára. Az idősekről való gondos­kodás intézményesített for­mái nyújtotta lehetőségeket az arra rászoruló párttag­jaink is igénybe veszik. Vi­szont gondot jelent, hogy te­rületünkön nem működik szociális otthon, mely az egyedül élő. beteg emberek gondozási feltételeinek biz­tosítását. lenne hivatott szol­gáin L Ezít a házi szociális gondozói szolgálat és az adott kommunista közösség figyelmessége, gondoskodása sem képes teljes egészében pótolni: csak enyhíti, de nem oldja meg a problémát. Mint a politikai munka egé­szében. az idős kordákkal való foglalkozás területén is szükség van az alkalmazott módszerek továbbfejleszté­sére. Konkrétan megjelenik ez például az alapszerveze­tek és a társközségi elöljá­róságok közötti munkakap­csolat kiépítését illetően. U g y a na k kor párt mozg a 1 m i területen is van tenniva­lónk. Több helyen tervezik a rendszeres időközönként megtartott öregek napja mellett a nyugdíjas pártta­gok találkozójának megszer­vezését. Ezek jó lehetőséget biztosítanak az idős elvtár­sak tájékoztatására, a célki­tűzésekkel kapcsolatos véle­ményeik, javaslataik megis­merésére, s nem utolsósor­ban az emberi kapcsolatok erősítésére. Az előbbiekben említettem az alapszervezetek egyik fontos jellemzőjeként, hogy mint kommunista közössé­gek funkcionálnak. Speciá­lis helyzetben vannak a köz­ségi alapszervezetek, ugyan­is ezekbe érkeznek nyugdíj­ba vonulásukat követően azok a párttagok, akik ko­rábban a lakóhelyükön kí­vüli munkahelyeken dolgoz­tak. Nagyon sok múlik azon. hogyan sikerül ezt a .vál­tást" előkészíteni. Sajnos, nem váll általá­nos gyakorlattá, hogy a ta- voztató alapszervezet előké­szíti a lakóhelyi alapszerve­zet he/. való érkezést. Pe­dig a fogadtatás, a beillesz­kedés előkészítésénél eseten­ként az egyszeri kapcsolat- felvétel is sokat jelentene. A problémák fon ása még az is, hogy a nyugdíjba vonult elvtársak döntő többségének egyik napról a másikra sza­kad meg a kapcsolata azok ■ kai a munkahelyi közössé­gekkel. amelyekben hosz- szabb időn keresztül tevé­kenykedtek. Ez alól gyakor­latilag csak a helyben dol­gozók kivételek. Megítélésem szerint a po­zitív folyamatok kibontakoz­tatását segíti, hogy a párt- szérvek és -alapszervezetek munkájában — különösen a megyei párt-végrehajtóbi­zottság 1981. július 3-i ülé­sén elfogadott határozat megjelenése óta — nagyobb hangsúlyt kap. egyre inkább a politikai munka szerves részévé válik a nyugdíjasok­kal való foglalkozás. Nem kis örömünkre, egyre több jó példával találkozunk; azonban vizsgálatunk ta­pasztalatai. idős elvtársaink észrevételei, javaslatai a 'ennivalóinkra is ráirányít­ják a figyelmet. így például: előbbre kell lépnünk a fel­nién t et t párttagok rendsze­res, folyamatos tájékoztatá­sa. az alkotó munkára ké­pes és kész nyugdíjas párt­tagok aktivizálása terén, a velük való foglalkozásban pedig erősítenünk kell a pártcsoportok szerepét. M eggy őzöd ésse 1 állítom, hogy a pártegység, a part- fegyelem erősítésével össze­függő feladataink végrehaj­tása során lehet és kell épí­teni az idős elvtársak ta­pasztalataira. A napi poli­tikai munkában együtt, egy egészbe ötvöződve jelenik meg a fiatal generáció len- dületessége, tenni akarása és az idősebb nemzedék hig­gadtsága. megfontoltsága. Fontos feladatunk — s ez területünk sajátos helyzeté­ből is következik —. hogy az eddigieknél még nagyobb figyelmet fordítsunk erre a korosztályra, helyzetük le­hetőség szerinti javítására, nem elfeledkezve arról, hogv szocialista építőmun­kánk eredményeinek eléré­séért aktív korukban nagy erőfeszítéseket tettek. és amennyiben egészségi álla­potuk engedi, tesznek még ma is. Beke Gusztáv, az Encs Városi Pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke Botson timú Eorópa országútjain

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom