Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. március 4., kedd (Folytatás az 1. oldalról) volumen >en. rubelben )lút nö- 1 981-85- i—80-hoz va rubelben növeke- 85-ben, ioz viszo- százalékban A teljes 1981—85-t milliárd Az abszc v ekedés ben, 197C viszonyít milliárd A teljes d és 1981- 1976-80-1 nyitva. ; F ogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 2398 353 117 Ipari termelés 3778 628 120 Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) 1010 53 106 Teherforgalom az összes szállítási fajtában (trillió tonna km-ben 37,1 5,7 118 Állóeszközök üzembe helyezése 815 147 122 Beruházások 842 125 117 Kiskereskedelmi áruforgalom 1466 226 118 Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. 3 a> ej 8* >> a> C z? •<D tv h ^ Á munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1985. az 1980-as év százalékában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981—1985-ben, millió négyzetméter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely 2,5 2,9 Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely 4,3 5,2 Kórházi ágyak száma, 1985. az 1980-as év százalékában 108—110 108,7 Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben. millió fő 10 10,5 Nyikolaj Rizskov rámutatott: Az öt év alatt tehát nem keveset lettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerüli teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 33 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és Ifi milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredményeket a mezőgazdaságba befektetett jelentős ráfordítások. Rendszeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományos-műszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének eredményeire, arányaira. s a nemzeti jövedelem több milliárd rubeles veszteségében mutatkozott meg. Ennek következtében nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reáljövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. II. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — a 2000. évig szóló feladatok A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciált hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: A társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelenséget, hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növekedés üteme. Még nagyobb mértékben emelkedik a nemzeti jövedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan harmonikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekvő és változó társadalmi szükségleteknek. Az ütem növekedését a mindenoldalú és következetes intenzifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és eszközigényességet, s nem egyes ágazatokat, hanem a népgazdaság egészét kell átállítani az intenzifikálás vágányaira. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A fő irányókban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5- szeresére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerő-szükséglet' egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyagszükségletek növekményét 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományos-műszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti viliággazdasági helyzetét, s még jobban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az emberi tényező sokoldalú aktivizálása. a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az, hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó több létszükséglet 60—65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a legnagyobbnak és legégetőbbnek nevezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: ez nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmileg rövid idő alatt sok termelési mutató tekintetében világviszonylatban élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával és szívóssággal kell munkálkodnunk a minőség problémájának megoldásán. A népgazdaság olyan szintet ért el, amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem lehet megoldani egyetr len fontos termelési és szociális feladatot sem. A fő irányok tervezete célul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari termelés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv folyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a térvteljesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bizottságának állásfoglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidőszak első esztendejére a népgazdaság fejlesztésének olyan ütemét irányoztuk elő, amely lehetővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osszuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végrehajtásához. IV. A gazdaság intenzifikálásának útjai a XII. ötéves tervben 1. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS MEGGYORSÍTÁSA — AZ INTENZIFIKÁLÁS FÖ ÖSZTÖNZŐJE III. A XII. ötéves terv — fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában Nyikolaj Rizskov a beszámoló következő fejezetében hangoztatta, hogy a párt hosszú távú gazdasági stratégiájának gyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII. ötéves terv. Abszolút növekmény, Évi átlag- milliárd növekedés, rubelben százalékban i rt cd ira > 3? CT3 1S Rü , o N £ oj w) 2 > *3 CD £ > S c •0) -«J * K re Sí Felhasznált nemzeti .jövedelem 71 Ipari termelés 135 Ezen belül: Termelőeszközök (A csoport) 99 Fogyasztási cikkek (B csoport) 36 Mezőgazdasági 96-111 3,1 3,5—4,0 169-194 3,7 3,9—4,4 123-142 3,6 3,7—4,2 46-52 3,9 4,1—4,6 termelés (az átlagos évi termelés növekménye az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, 1983-as árakon) 11 28—32 1,1 2,7—3,0 Kiskereskedelmi áruforgalom 46 59—73 3,1 3,4—4,0 Térítéses lakossági szolgáltatások realizálásának volumene 9,8 13,7—18,2 5,0 5,4—7,0 Az előadó leszögezte: a XII. ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükségessé teszi, hogy a népgazdasági arányok kialakítása közben megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv időszakában folyamatosan és lényegesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy lelassult az állóeszköz-állomány felújítása, az ország potenciáljának növekedése és végső soron a népgazdaság fejlődése. A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva, az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a felhalmozási aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökkennie kell. Mindez olyan körülmények közepette történik, amikor emelkedik a társadalmi termelés hatékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mértékének jelentős növekedését, amely végső soron meghatározza a szovjet emberek anyagi élet- színvonalát. A fogyasztási alap növekedése a XII. ötéves tervben 74 milliárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság reáljövedelmének növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások felhasználása és javulnak a munka minőségi mutatói. Növekedés a/, ötéves lervben (százalékban) C tv in ■*-* >0) 1981—1985. évek 1986—1990. évek a fő irányok tervezete szerint A növekedési ü e melkedése (+) illetve csökken (-) 1 . TERMELÉSI EREDMÉNYEK Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 17 19—22 +2—5 Ipari termelés 20 21—24 +1-4 Mezőgazdasági termelés (évi átlag) 6 14—16 +8—10 2. LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSOK Áz anyagi termelésben foglalkoztatottak száma 2,3 0,5 —1,8 Termelési állóalapok 37 30 —7 Termelőeszközök gyártása 17 15 —2 Az új ötéves terv egyik alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növekménye gyakorlatilag A sokoldalú intenzifikálás pártirányvonala a tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási lehetőségeire támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiája abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcsirányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5—2-szeresére kell bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázistechnölógiák alkalmazását. A másik irány a termelés auto- „matizálása és gépesítése. Népgazdasági mér retekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2,3-szeresére nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmi munka-termelékenység növekményének több mint kétharmadát, s 28 milliárd rubellel csökkentik az ipari termelés önköltségét. Nyikolaj Rizskov a tudományos-műszaki haladás igen fontos láncszemének nevezte az ágazati tudományos munkát, s ennek irányításában mutatkozó hibákat. Rámutatott, hogy számos minisztériumi vezető tehetetlenséget és felelőtlenséget árul el e hatalmas tudományos-műszaki potenciál felhasználásában. Ugyanakkor rendkívül aktívan szerez be olyan külföldi technikát és technológiát, amelyet saját erővel, itthon is sikeresen elő lehetne állítani. A tudományos-termelő egyesülések megszervezése terén gyorsabb munkát kell végezni — húzta alá az előadó, és emlékeztetett arra, hogy a vezető tudományos szervezetek tapasztalatai alapján egy ideje olyan ágazatközi tudományos-műszaki komplexumokat hoznak létre, amelyek a tudomány és a termelés egyesítésének új, hatékony formáját képviselik. 2. A BERUHÁZÁSI POLITIKA ÉS A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS Az előadó a XII. ötéves terv beruházási politikája újdonságának nevezte, hogy az a tudományos-műszaki haladás felgyorsítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és szerkezetének minőségi átalakítására irányul. Lényegesen bővül a beruházások növekménye: az 1981—1985. évi 125 milliárd rubelről a mostani ötéves tervidőszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sajátossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növeljük a beruházásokat. A gépgyártás az a komplexum, ahol anyagi for-
