Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
1986. március 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Házunk tájáról Az elmúlt napokban a közérdeklődés előterébe került a tömegtájékoztatási eszközök munkája. Az Országgyűlés napirendjére tűzte, majd megalkotta a sajtóról szóló törvényt. Az előterjesztő beszédben a magyar sajtótörténet dicsőséges lapjait idézte az igazságügyi miniszter, amikor a korabeli haladó erők, az 1848-as és az 1919- es politikai küzdelmekben az első célkitűzések sorában tartották számon, majd biztosították a sajtószabadságot. A minap született sajtótörvény magába építi mindazt, ami a múltból a mának és a jövőnek üzen, azaz letéteményese leghaladóbb nemzeti hagyományainknak. Építkezik az 1986-os sajtó- törvény a nemzet messzibb múltjából, de természetesen mindenekelőtt a közelmúlt évek fejlődésére támaszkodik. A sajtótörvény alapja a Magyar Szocialista Munkáspárt 30 év alatt kikristályosodott tájékoztatáspolitikája. Ez a tájékoztatáspolitika az általános politika formálódásával kölcsönhatásban alakult, és legfontosabb támpontjai a valóság tisztelete, a nyíltság, az őszinteség, valamint az elkötelezettség a szocializmus, a haladás, a béke és a humánum mellett. így vált a magyar sajtó a politizálás, a szocialista demokrácia gyakorlásának mind színesebb és hatásosabb eszközévé. Nem túlzás azt állítani, hogy ezeknek az elveknek a megvalósulása tiszteletet és megbecsülést szerzett a párt politikájának és a magyar sajtónak itthon és külföldön egyaránt. A sajtótörvény időszerűsége több oldalról is megközelíthető. Elég csak utalni arra a robbanásszerű fejlődésre, amely a tömegtájékoztatás területén végbement és végbemegy. A XX. század második felének generációja a rádiózás általánossá válása után rácsodálkozott a teKözben nemhogy csökkent volna, inkább nőtt az érdeklődés az Írott sajtó iránt is. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke azt jelenthette az Országgyűlésnek, hogy hazánkban jelenleg 1720 időszaki lap jelenik meg, és ezek évente 1 milliárd 400 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Csupán a központi és a vidéki napilapok példányszáma meghaladja a 3 milliót. E fejlődési folyamat új vonása, hogy gyorsan nőtt az érdeklődés a helyi írott sajtó iránt is. Megyénkben például az Észak-Magyarország és a Déli Hírlap, a megyei és a városi lap napi példányszáma 110 és 120 ezer között ingadozik, és közel félszázezer példányban jelennek meg az üzemi lapok. Nagy az érdeklődés a Miskolci Körzeti Rádió adásai iránt is. Miskolc-Avason mái műsort sugároz a városi ká- beltelevizió, Leninvárosban pedig most dolgoznak a létesítésén. Az új sajtótörvényben megfelelő hangsúlyt kap a „szükebb környezet” igénye is. Egyik passzusa kimondja: „Az állampolgároknak joguk van arra, hogy tájékoztatást kapjanak szükebb környezetüket, hazájukat, a világot érintő kérdésekben. A sajtó kötelessége - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles és időben történő tájékoztatásról való gondoskodás." Mindez - úgy gondoljuk - növekvő felelősséget jelent a sajtó területén dolgozók számára. A feltételeket a törvény úgy biztosítja, hogy egyrészt az illetékes szervek kötelességévé teszi a korrekt tájékoztatást, másrészt védi a munkáját becsülettel végző újságírót. Az új sajtótörvény megerö- siti az elmúlt években kialakult helyes elveket, ugyanakkor új impulzusokat ad munkánkhoz. A törvény immár levizióra, és alig barátkozott meg a képernyő állandó jelenlétével, fiai, unokái már a hosszú időre kereteket ad a szocialista, magyar sajtó fejlődéséhez. videózással ismerkednek. Nagy Zoltán Javítják az aprófalvak áruellátását A kistelepüléseken és az aprófalvakban élők ellátását hivatott segíteni az a két mozgóbolt, amely az encsi áfész kezelésében működik. Ezekből az egyik eddig csak ruházati cikkeket árult. Ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért ezt is átalakítják, és a következőkben vegyes árucikkeket visz majd a falvakba. A lakossági igények figyelembevételével az áru- összetétel nagyobb része élelmiszer,. valamint vegyesiparcikk. A mozgóboltok előre elkészített ütemterv szerint keresik fel a településeket. Ezt a „menetrendet” az ott lakók már ismerik. Az encsi áfész mozgóboltjai havonta egy-egy, előre meghatározott alkalommal felkeresik a szomszédos gönci- és halmaji áfész területén levő aprófalvakat is, besegítve ezzel azok ellátásába. Mintegy 40 kisközség lakosságának árubeszerzését segítik ezek a mozgóboltok, közte olyan aprófalvakét is, mint Kánv, Perecse, Gagyvendégi és mások. A mozgóboltok üzemeltetése az encsi áfész részére nem hoz nyereséget, fenntartásál más bevételek terhére kell elszámolni. Fenntartása azonban még így is szükséges, hiszen a lakosságot sok utazástól mentesíti, mindennapi szükségleteinek beszerzésében segíti. Mert az apro- falvak ellátása gyakorlatilag teljes egészében az áfészek feladata. Ezek száma pedig nem kevés, mert például az 500 fő alatti lakosú települések száma meghaladja a 110-et. Festőszieszta . . . Fotó: Laczó József • A Vidi • A számítástechnika korunk csodája, s mindenkiből kivált valamilyen véleményt, gondolatot. Vannak hívei és vannak ellenzői. Ha kell, akkor milyen? Commodore! — vágják rá a kérdés „szakértői”, Commodore, ez az igazi! No, és a honi gyártású Videoton? * A bejáratnál többféle tábla. Köztük egy, a felirat szerint: Videoton Elektronikai Vállalat Számítástechnikai Gyára, Vevőszolgálat miskolci üzemegysége. Jó helyen járok. Kiss György üzemegységvezető szobájában egy reklámposzteren fiatal hölgy Videoton-terméket kínál. Az üzemegység-vezető maga is fiatal, akár az őt körülvevő munkatársak. Fiatal a szolgáltatás gazdasági életünkben és fiatal a szervezet is. Miskolcon 1981-től működik. — Az országban hét üzemegység található. A mi feladatunk itt, Miskolcon az, hogy hazánk északi és északkeleti részén ellássuk a Vi- deoton-számítógépek szervizelését. A szoftverfejlesztő csoportunk elsődlegesen számítógépes feladatok megoldására törekszik a helyzet- felméréstől a beüzemelésig. Itt az épületben van a géptermi csoportunk. amely négy számítógéprendszerrel elsősorban bérmunkát, illetve fejlesztési tevékenységet végez. Az üzemegységen belül működik közgazdasági és kereskedelmi csoport is. E csoportok feladata a teljes marketing tevékenység ellátása. Szóval, az a lényeg, hogy a Videoton Elektronikai Vállalat Számítás- technikai Gyára — a szórakoztató elektronikai gyár készíti a közkedvelt színes televíziót és a képmagnót — évente 7 milliárd forint értékű számítástechnikai berendezést gyárt. Ebből közel 1,3 milliárd forint értékű a hazai felhasználás, a többi export. A KGST-n belül Magyarország az úgynevezett MSZR-prograroban vesz részt és a Videoton alkotja a hazai számítógépgyártás gerincét. Ez tehát azt jelenti, hogy a gyár a mini- és a mikrogépek, valamint perifériák gyártására specializálta magát. Arra, hogy a gyárban jó minőségű számítógépeket (hardvereket) gyártanák, bizonyíték a tőkés piacon elért sikereink. Kedvezőek az áraink is. Egy Commodore szintű Videoton-számítógép 12 ezer 800 forintba kerül, szemben az előbb említett gép közel 30 ezer'forintos árával. S még egy előny. Gépeink folyamatosan bővíthetők, tudásszélességük növelhető. A szoftver (a szellemi termék, program, amelyet a gépbe adagolnak) tevékenységünk magas színvonalét az jelzi, hogy megrendelőink elégedettek a munkánkkal. — itt, Észak-Magyarorszá- gon is? — Feltételezem, itt is. Ellenkező esetben az elmúlt öt év alatt nem bővült volna üzemegységünk. A kezdetkor ugyanis csak tizenhatan voltunk, ma negyvennyolcán. Mintegy 160 számítógéprendszer és több száz periféria (számítógéphez kapcsolódó egyéb berendezések, például kiírók) szervizelését kell megoldanunk. örvendetesen bővül a szoftverkereskedelmi tevékenységünk is, s évente közel 50 millió forint értékben számítógép-berendezéseket is értékesítünk. — A számítógépek alkalmazása mindjobban terjed, mind több a konkurens szervezet is. Hogyan tart lépést ezzel a Videoton-vevő- szolgálat? — Megjelenünk különféle kiállításokon. Jó a kapcsolatunk a számítástechnikát tanító iskolákkal, intézményekkel, mint például a Nehézipari Műszaki Egyetem, és természetesen, hiszen ez a munkánk, a különféle vállalatokkal. — Ha megjelenik önöknél egy új vállalat... — Szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére. A legnagyobb erőnk a fiatalság, az alkotni vágyás. Minden ügyfél egy újabb problémát jelent, s nekünk a számítógép segítségével meg kell találunk az optimális, leg- megközelíthetőbb megoldást. A sikeres feladatok, valamint az, hogy munkánkkal egy vállalat gazdálkodásában eredményre vezető kapukat nyitunk meg, igazi örömet szerez nekünk. Ez az, ami hajt bennünket. No, és persze a számítástechnika, ami korunkban szédületes iramban fejlődik. Nap mint nap új gépek, új rendszerek, új programok születnek. Így aztán nekünk, vevőszolgálatosoknak nem lehet megállni, megpihenni, megtorpanni. Az új feladatok pedig mindig előbbre visznek. Balogh Andrea A szigorúbb gazdasági íeltélelek és a bizonytalan piaci kilátások úgy tűnik megfontoltabbá tették tavaly a gazdálkodó szervezeteket a munkaerőigények megtervezésében. Mégis az állapítható meg, hogy a megyei munkaerőpiac eléggé ellentmondásos, ugyanis egyszerre jelentkezett munkaerőhiány és munkaerőtöbblet. A munkaerő iránti kereslet csökkenése a munkáltatók óvatos magatartásával magyarázható, ami a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda véleménye szerint a szabályozó rendszer múlt évi változásával áll szoros összefüggésben. Az általános munkaerőigény-csökkenéshez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy néhány vállalatnál megkezdték a létszámmal való ésszerű, takarékos gazdálkodást, másrészről egyre több munkáltató léptetett életbe szigorúbb követelményt az új munkaerő felvételénél. Ennek hatására megyénkben a munkaerőkereslet és -kínálat strukturális eltérése mellett egyes körzetekben (Encs, Mezőkövesd, Szerencs) elhelyezkedési gondok is felszínre kerültek. Ugyanakkor továbbra is fennállt a munkaerőhiány, amely különösen érzékelhető volt a Miskolc területén gazdálkodó szervezeteknél. Elsősorban az úgynevezett hiányszakmákban, valamint a nehéz fizikai munkát igénylő munkaterületeken volt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda adatai szerint a női munkaerő iránt stagnált a kereslet, a bejelentett igények 26 százaléka vonatkozott női munkaerőre. Az is megfigyelhető, hogy döntően, az esetek 95 százalékában fizikai dolgozókat kerestek a munkáltatók, ezen belül a nők aránya 25 százalék volt, több mint kétharmada segédmunkás munkakörbe. A fizikai munkaerőigényeknek csaknem a fele szakmunkásokra, s ezeknek kétharmada pedig az iroda által kiemelt 13 szakmára (például lakatos, forgácsoló, hegesztő, kőműves, ács-állványozó stb.) vonatkozott. A statisztikából egyértelműen kitűnik az is, hogy a lakatos, forgácsoló, hegesztő, valamint kőműves, ács-állványozó szakmákban általában továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak. Mint érdekességet említjük meg, hogy 1985-ben a Munkaügyi Szolgáltató Irodánál 813 lakatosra, s 297 kőművesre tartottak igényt, ezzel szemben lakatosok közül mindössze 77-en, kőművesek közül pedig 12-en jelentkeztek munkára. Külön szólunk a nyugdíjas munkavállalókról, akik iránt a kereslet mérséklődött. Elsősorban az úgynevezett kisegítő munkaköröket (őr, portás) kínálják a munkáltatók, így akik szakmájukban szeretnének elhelyezkedni, kevés lehetőség nyílik számukra. A nyugdíjas nők részére pedig még az úgynevezett kisegítő munkakörökre sem igen lehetett munkahelyi ajánlatot adni. A legnehezebb volt kielégíteni azoknak a nyugdíjasoknak az igényét, akik szellemi munkakörökben szerettek volna keresethez jutni. A munkaerő-közvetítésen túl a Munkaügyi Szolgáltató Iroda egyéb tevékenységet is folytat. Többek között közreműködött a munkavállalók átképzésének, továbbképzésének előkészítésében, megszervezésében. Sajnálatos viszont, hogy a vállalatok ezúttal nem tartottak rá igényt, csupán a Diósgyőri Gépgyár élt az együttműködési szerződés biztosította lehetőséggel. A diákok szünidei foglalkoztatásának elősegítése érdekében is kinyilvánították segítőkészségüket. A tapasztalataik azonban kedvezőtlenek, ugyanis a munkáltató'- által jelzett igények nem minden esetben tartalmaztak valós adatokat. Ezért fordulhatott elő, hogy az irodában megjelent több száz tanuló munkába állítása az elmúlt évben zökkenőkkel járt. A munkajogi szaktanácsadás ugyancsak az iroda profiljába tartozik. Az elmúlt évben elég gyakori volt a személyes, telefonon, illetve írásban adott munkaügyi tanácsadás, amit magánszemélyek és munkáltatók egyaránt igénybe vettek. Az egyes ügyek kapcsán olyan következtetéseket lehetett levonni, hogy több munkáltató (főként termelő- szövetkezetek, szakcsoportok) helytelen, sok esetben törvénysértő munkajogi gyakorlatot folytat, s ez később számos munkaügyi vita forrása. Van olyan tapasztalat, hogy egy-egy vállalat intézkedésre jogosult dolgozója nem ismeri eléggé a munkajogi szabályokat, vagy a jogszabályokat tévesen értelmezi, azokat helytelenül alkalmazza. Szükség van tehát arra, hogy a hatáskörrel és intézkedési jogkörrel felruházott vezetők, középvezetők alkalmassá váljanak feladataik ellátására, ezért a vállalatok, intézmények és szövetkezetek munkaüggyel foglalkozó dolgozóit segíteni kell a munkakör betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges képesítés megszerzésére. Ezt a célt szolgálja az évenként szervezett közép- és felsőfokú képesítést nyújtó tanfolyamok szervezése. Az iroda ebben is a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére áll. L. L. „Tartósított” takarmányok A lucernalisztüzemek előnye, hogy — költségesen ugyan —, de rendkívül jó minőségben tartósítják a legértékesebb zöldtakarmányo- •kat. Az utóbbi években, a magas energiaárak miatt sorra bezártak megyénkben is a lucernalisztüzemek. Egy részüket takarmánykeverő üzemmé alakították, van amit magtárként hasznosítanak, de akad évek óta kihasználatlanul álló ilyen egykori takarmány tar,tósí tó is. Az a néhány lucernaliszt- üzem viszont, ahol sikerült az energiafelhasználást, a költségeket csökkenteni, még ma is jó pénzt hoz a nagyüzemi gazdaságoknak. Így van ez már hosszú évek óta a saentistváni VII. Pártkongresszus Tsz-ben is, ahol a földgáztüzelésre való áttérés, számos újítás és a jó munkaszervezés révén a legjövedelmezőbb üzemágnak bizonyul a lisztüzem. Az elmúlt esztendőben, amikor sajnos kevés zöld lucerna termett, a szentistvániaknak mégis sikerült a tervezett 540 vagon takarmánylisztet legyártaniok. A lucerna mellett ugyanis más, értékes zöldtakarmányolkat is tartósítottak. A tápok összeállításához nagyon jól hasznosítható silólisztből, illetve silópelletből is nagy meny- nyiséget szárítottak, s ebből mintegy 25 vagonnal tudnak még szállítani a keverőüzemnek, illetve a nagyüzemi állattenyészeteknek.
