Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. március 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A műtrágyák és növényvédő szerek hatása Sokoldalú tudományos munka a HAB munkabizottságában akkumulátorok között Miskolcon, a MÁV villamos- mozdony-javitó üzemének ak- kumulátormühelyében mindig „nagyüzem" van. A villamos mozdonyok akkumulátorait teszik üzemképes állapotba. Képünkön: Varga Dániel, a töltősoron az akkuk celláinak feszültségeit méri. Fotó: Laczó József Körülbelül négy éve alakult meg az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának agrokémiai munkabizottsága. A szervezet a Borsod megyei vegyipari vállalatok, a kutatóintézetek és a növényvédő állomások tudományos munkatársainak tevékenységét hangolja össze, illetve olyan fórum, ahol a növényvédő szerekkel, azok hatásmechanizmusával, továbbá a műtrágyák hatásaival foglalkoznak. A munka- bizottságban minden vállalatot és intézményt két-két tudományos munkatárs képvisel, akik e két témakör problémáival foglalkoznak. Az akadémiai munkabizottság ugyan tudományos csoport, de részben a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályát, részben a megyei tanács illetékes osztályát is rendszeresen tájékoztatja a munkája eredményeiről, így a tapasztalatok és a tudományos eredmények a gyakorlati életben is rövidesen alkalmazhatók lesznek, illetve ezeket az eredményeket a résztvevők a saját munkahelyeiken is hasznosítják. A munkabizottság tevékenységéről Kiss A. Sándor kandidátust, a szervezet titkárát kérdeztük, akt „civil' foglalkozását tekintve, a Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai osztályának vezetője. — A munkabizottságban tevékenykedő szakemberek, növényvédő szer és műtrágya szakmai megosztással dolgoznak. A problémákról szólva pedig egy-egy szakterületen teljes részletességgel foglalkozunk egy-egy témakör valamennyi kérdéskörével. A gyakorlati életben például a műtrágyák felhasználásánál, azok helyes, vagy helytelen alkalmazását csak a gázdanö- vényre gyakorolt eredményeiből, hatásából értékelik. Holott a helytelenül adagolt műtrágyáknak, vagy növényvédő szereknek a károsító hatása sokkal széles- körűbb. Ez a növényvédő szereknél talán még erőErről beszélt a minap a Tiszai Vegyi Kombinátban Kapolyi László ipari miniszter, aki a leninvárosi nagyüzem több mint két évtizedes, kiemelkedően sikeres gazdálkodásának összetevőiről szólt. Többek között elmondta: a kombinát azért (is) válhatott a magyar ipar egyik vezető vállalatává. mert eddigi tevékenységét a gyors ütemű technikai haladás, folyamatos műszaki fejlesztés, a mindenkori gazdasági helyzethez való rugalmas alkalmazkodás jellemezte. Például, a TVK már akkor megkezdte meglévő termelőkapacitásainak intenzi- fikálását, amikor még az egész országban, de kiváltképpen a vegyiparban az ex- tenzív fejlesztési irányzat érvényesült. Á miniszter példaként hozta fel a kombinát gyáraiban sebb, nagyobb, mint a műtrágyáknál, és a gazdasági kár az, hogy a gazdanövényekkel együttélő és a növény életét kedvezően befolyásoló baktériumokat és gombákat a kemikáliák pusztítják. Ezek közül érdemes megemlíteni a pillangós növények, például a lucerna és a bab gyökerein élő, és ott gümöt létrehozó Rhizobium-baktériumokat, amelyek a levegő nitrogénjét kötik meg. E kötési folyamat eredményeként a nitrogént a gazdanövénynek átadják, így ezeket úgy is tekinthetjük, mint miniatűr nitrogéntrágya-g.yárakat. Ha a károsító hatások következtében a baktériumok nem tudják kifejteni áldásos hatásukat, akkor az anyanövény a fejlődésben visszamarad, gyengébb hozamú lesz. Az ilyesféle témakörökben a kutatási eredményeket bizottsági üléseken ismertetik. Ezeken részben a munkabizottság tagjai, részben külső előadók — mint vitavezetők — számolnak be az eredményekről é.% javaslatot is tesznek a MAB-nak. A különféle témakörökben a munkabizottság más szervezetekkel, így a mező- gazdasági szakbizottsággal és a környezetvédelmi szakbizottsággal is szoros kapcsolatot tart fenn. Nemritkán együttes üléseket is tartanak olyan témakörökről, amelyek valamennyi munka- bizottság tevékenységét érintik. Az elmúlt időszakban például az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és a növényvédő állomás laboratóriumának elemzései alapján a műtrágyák, különösen a nitrogénműtrágyák hatásait vizsgálták meg a felszíni vizekre. Erre elsősorban a nitrátosodás miatt volt szükség. Az elkészült munka alapján most tiszta képet kaptak a megye vízfolyásainak és a talajok nit- ráttartalmának összéfüggé- seiről. Megállapították, hogy 1981—84. között átlagosan ugyan nem növekedett tovább a nitráttartalom, de üzemeiben végzett kapacitás- növelő tevékenységet. Eszerint a műtrágyagyárban részben bővítéssel és saját erőből végrehajtott intenzifi.ká- lással két és félszeresére növelték a termelést; a poli- eliléngyárat, amelyet eredetileg évi 24 ezer tonna termék előállítására létesítettek — a kombinát szakembereinek elgondolásai, különböző műszaki megoldásai alapján olyan sikeresen in- tenzifikálták. hogy kapacitása több mint kétszeresére emelkedett. Ha valaki járatos a vegyiparban, az tudja, hogy a jelentős beruházási költségek miatt a termékek önköltségében az egyik legszámottevőbb tényező az esz- közteher. Nem nehéz tehát belátni: ha lényegében ugyanazzal a berendezéssel minimális többletbefektetésegyes gazdaságokban emelkedett, míg más területeken csökkent a szennyezés. Igen fontos vizsgálat volt a Borsod megyei gyomflóra feltérképezése is. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a különféle kemikáliák hatására megváltozott a gyomflóra. Míg egyes, korábban gyakori gyomok szinte eltűntek, helyettük nagy tömegben a ritka gyomok terjedtek el. Ezen felismerések alapján kezdik el az idén Kazincbarcikán az Izoproturon nevű növényvédő szer gyártását, ami a búzában, a ma már veszedelmesen elterjedt nagy-széltippan nevű gyomnövényt „veszi célba”. Ez a gyomféleség más növényvédő szerekkel nem pusztítható el. Fontos területnek tartotta a munkabizottság a két Sa- jó-menti nagyüzem, a BVK és az ÉMV szennyvízkibocsátásának vizsgálatát. Megállapították, hogy 1981. és 1984. között a különféle intézkedések hatására a folyó- nak ezen a szakaszán nem növekedett tovább a vízszennyeződés. — A munkabizottság tevékenysége során több balhiedelmet is eloszlat, hiszen mind a műtrágyákkal, mind a növényvédő szerekkel kapcsolatban sok még a ferde információ. — Ez így van. Sokan még ma is úgy hiszik, hogy csak a műtrágyák savanyítják a talajt és ebben, elsősorban a nitrogénműtrágya a ludas. De az istállótrágyának is azonos nagyságú savanyító hatása van. E hatásokat a mészben gazdag talajokon addig nem lehet észlelni, amíg a mészkészlet tart. Ez a felismerés különösen Borsodban fontos, ahol mész- szegény barna erdei talajok vannak, épp ezért itt mészkőporral meszezni kell a talajokat. Ebből kiindulva, a BVK Kardonit márkanéven olyan nitrogén-műtrágyafé- leséget állít elő, amely a magas dolomit adalékanyagánál fogva, nem savanyítja a talajt. Hajdú Gábor sei kétszer, vagy még ennél is többet termelnek, jelentősen csökken az önköltség, ugyanakkor a vállalati nyereség nagymértékű növekedését eredményezi. A következetes fejlesztési politika, a közgazdasági szemlélet érvényesítése. a termelőkapacitások hatékony és ésszerű kihasználása. intenzifikálása kellőképpen kifejezésre jut a TVK eredményeiben — hangsúlyozta Kapolyi László. A miniszter szerint igen nagy érdeme a TVK-nak a műanyagfeldolgozás nagyarányú fejlesztése (is), amit kizárólag saját erőből oldott 0 Kiilöndíjban részesült a Lenin Kohászati Művek környezetvédelmi klubja. A gyárban a KISZ-bizottság mellett évek óta eredményesen tevékenykedik a klub, s a közelmúltban a Balaton- földváron rendezett országos tanácskozáson a KISZ Központi Bizottsága Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsának különdíját kapta meg, az ezzel együtt járó 10 ezer fcri ltos jutalommal. Vállalati érdek ez Ma már a gyárak többsége számon tartja, hogy mennyi anyagot takarított meg, s ez a külön rubrika már tiszteletet parancsol. Ám a látvá- gyos eredmények mellett gyakran fisikkadnak az apróbb módosítások, korszerűsítési törekvések, pedig a vállalatok többsége egyre kevésbé képes új. a réginél sokkal takarékosabb technológiát meghonosítani. Az ön- tészettel foglalkozó gyárak talán a többieknél is hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen az utóbbi évtizedekben jobbára a helyüket keresték. Nem nagyon tudták, hogy hova sorolják magukat, a kohászathoz, a gépiparhoz. vagy pedig a háttériparhoz? Egy éve pedig az öntészet „mamutcége”, az Öntödei Vállalat is feloszlott. és tíz gyár kezdett önálló életet. VASÚTI KERÉK - DARABSZÁMRA Mindezek ellenére az öntödék se bánnak pazarlób- ban az anyaggal, mint mámeg. Fedig a központi akarat szerint ez nem szerepelt a tervben. A TVK ennek ellenére vállalta annak ódiumát, hogy minden támogatás nélkül a kombinátot az ország legnagyobb műanyag- feldolgozó vállalatává fejlessze. amely ma mái meghatározó szerepet tölt be az ipar és a mezőgazdaság ellátásában. Ez. és még számos példa azt bizonyítja; a Tiszai Vegyi Kombinátban általában nem várják meg. hogy a ptoblémák megoldása érdekében a felsőbb szervek intézkedjenek. Sok esetben ugyanis már a népgazdasági döntések, a különböző kormányhatározatok meghozatala előtt kialakítják a vállalat cselekvési programját, a közép- és hosszú távú stratégiáját. Az időben és a helyesen megválasztott fejlesztési irány egyik nagy eredménye az is, hogy a TVK ez idő tájt naponta 230 ezer dollárnak megfelelő tőkés export elérésére képes. — lovas — 0 Kazincbarcika fejlődésében továbbra is meghatározó a lakosság társadalmi munkavégzése. Az idén társadalmi összefogással mintegy 70 millió forint értékű munka elvégzését tervezik, melyek között szerepel az úgynevezett minivadon további bővítése, sportpályák építése. KRESZ-park létrehozása, valamint sétány és sátortábor létesítése, de a tervek között szerepel a Szabadság tér felújítása is. is sok. Természetesen ez az összehasonlítás még nem szolgál a dicsőségükre, s panaszkodik is például a gépipar, hogy túl súlyosak az öntvények. Persze jobb híján ezt is megveszik. Az öntödéknek pedig sokáig igazán nem fűződött különösebb érdekük ahhoz, hogy korszerűbb öntvényeket szállítsanak. A szabványt is módosítani kellett, hogy ne a súlyát számítsák például a vasúti keiéknék, hanem a darab- szamát és a négyzetméterét. A beruházáshoz peisze pénz. kell. s annak most sehol sincsenek bővében, de nagyobb sorozatoknál már mindenképpen érdemes új berendezéseket vásárolni, s egy korszerűbb technológiát meghonosítani. A műszakiak jel tudják, hogy a kisebb fejlesztések beruházás nélkül is megoldhatók, ám érdekeltség nélkül ez ügyben sem töité- nik sok minden. Hiába volt takarékossági program. ha minden megtakarított 100 forintból mindössze 5 forintot fordíthattak béremelésre a vállalatok. 1984 szeptemberiben aztán megváltoztak a szabályozók, s azóta mái 60 forintot fordíthatnak ugyanabból az összegből béremelésre. Az ösztönző intézkedésnek van is hatása. Nagy szükség van erre, hiszen a szakemberek szerint lassan kiméi ülnek a belső tartalékok, és most már valóban a korszerűbb berendezések és technológiák bevezetése hozhat újabb eredményeket. KÖZÖS ERŐVEL A gyárak petsze már tavaly is igyekeztek újítani, ahogy erejükből tellett. A soroksári vasöntödében például új lormázási eljárást dolgoztak ki, s így a fékdobok súlyát 75 kilogrammról 70 kilogrammra csökkentették. Még nagyobb haszonnal kecsegtet az általuk kidolgozott gravitációs öntési technológia, hiszen a hengerperselyek súlya 400 kilogramm helyett ma már mindössze 200 kilogramm. Az Egri Vasöntödében az ÉVIG motorházak gyártását korszerűsítették, míg a Vulkán öntödei Vállalatnál a szerszámok módosításával érték el, hogy könnyebbek legyenek a radiátorok. Persze ezek között a példák között olyan is akad. amely már í égét.a gyakorlat lehetne. Az egyik öntödénkben például csak az energiatakarékossági program keretében kezdtek ho-’7á a kemencék szigeteléséhez — addig nem jutott eszükbe. Végül is sohasem késő, s az utolsó tartalék sem sikkadhat el, de a gyárakban ma már előre kell tekinteniük. A korszerű precíziós öntödék elterjedése például fölöttébb hasznos volna, de Magyarországon sok a kis öntöde, amelyeket nem lehet gazdaságosan korszerűsíteni. Egy nagyobb beruházást amúgy sem képes vállalni egy kis cég. hiszen a kiadás meghaladja az 50—60 millió forintot. Nem véletlen hát, hogy a legkorszerűbb technológiák bevezetésére a legnagyobbak, a Rába, az El- zett, a Csepel és a Csavaripari Vállalat vállalkozott. A színesfém-öntést vagy a hideg- folyatási eljárást ezeknél a cégeknél nemcsak ismerik, hanem alkalmazzák is. Természetesen egyik öntöde sem fog ekkora beruházásba. ha a megrendelői nem igénylik a korszerűbb, például a forgácsolás nélkül is felhasználható öntvényt. A jövő tehát a közös fejlesztéseké, amikor a gyártó és a felhasználó vállalat együtt vállalja a költségeket. A felhasználó legalább annyit profitál a beruházásból, mint az öntöde, hiszen így az addiginál nagyobb sorozatban és jobb minőségben juthat hozzá csavarhoz, csapágyhoz, és más alkatrészhez. AZ OMFB TÁMOGATJA t A takarékoskodó gyárak persze számíthatnak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatására is, amely pályázat útján juttat nagyobb összegeket. Ám ez a támogatás nem elegendő egy beruházáshoz, s éppen az a feltételük, hogy a vállalat maga is rendelkezzék anyagi alappal a korszerűbb technológia meghonosításához. Az Öntödei Vállalatból kivált Acélöntő és Csőgyár például az OMFB támogatásával épít korszerű, energia- takarékos olvasztóművet. És kivételes esetekben az OMFB még attól is eltekint, hogy a gyárnak saját alapja legyen. Persze csak azok a vállalatok számíthatnak támogatási a. amelyek tesznek is érte, vállalkoznak. Végtére is a korszerűbb technológiák nemcsak a takarékosság miatt nélkülözhetetlenek, a gyárak jövőjének is ez a kulcsa. D. L. Lehet úgy is látványos eredményeket elérni a gazdaságban, hogy nem törődünk a későbbi évekkel és csak a mára összpontosítjuk erőinket. Az ilyen felfogás előbb-utóbb megbosszulja magát. A gondos gazda előretekint, mert tudja, tartós sikereket, gazdasági stabilitást átgondolt, komplex szemléleten alapuló, következetes munkával, az élenjáró technikával lépést tartó fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel és a jövőre koncentrálva lehet elérni.
