Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

eSZAK-MAGYARORSSAC 2 1986. március 19., szerda Április közepétől: Szigorúbb fellépés a közúti szabálysértőkkel szemben Milyen megyénk munkavédelmi helyzete? (Folytatás az 1. oldalról) Egységesebb és szigorúbb lesz tehát április 15-től a szabályszegések megítélése, amitől azt várják az illeté­kesek. hogy a jelenlegihez képest, javul majd a fegye­lem az országutakon, hogy kevesebb lesz a baleset. Változások várhatók a helyszíni bírságolás gyakor­latában is. Az olyan kisebb veszélyt magukban rejtő szabálytalanságok esetén, mint például a járműforga­lom elől elzárt területre va­ló ráhajtás, vagy a bizton­sági öv használatának elmu­lasztása, 100—200 forintos bírságot von maga után, míg a tiltott helyen való megállás miatt ennek a több­szörösét kérheti a rendőr. Sebességtúllépésnél, ha az a feljelentés határát még nem éri el, a maximális helyszínbírságot kell fizetni. Megelőzendő a veszélyes üldözéseket, a mozgó jármű­vel történt szabálysértés ese­tén az autóst, a motorost, stb. távollétében jelentik fel, illetve bírságolják. Mindezeket a Borsod Me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnap Miskolcon megtartott ülésén hallottuk a beszámolót követő vita összefoglalójában dr. Túrós András rendőr ezredestől, a megyei rendőrkapitányság vezetőjétől. Az ülésen dr. Sárközi Fe­renc rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság köz- biztonsági és közlekedési osztályának vezetője számolt be az elmúlt évi baleseti helyzetről. Mint mondotta, eg}7 év alatt 6,6 százalékkal emelkedett a gépjárművek száma, jelenleg 79 ezer sze­mélygépkocsit tartanak nyil­ván a megyében. Ami kü­lön figyelmet érdemel: nap­jainkban 2500 teherkocsi van magánfuvarozók tulajdoná­ban és a jármvűvek átlag- életkora jóval magasabb a megyei átlagnál, illetve ez­zel együtt műszaki állapo­tuk is sok kívánnivalót hagy maga után. Tavaly egyéb­ként csak mérsékelten nőtt a közúti forgalom Borsod­ban, amit az idegenforgalom sem emelt jelentősebben. A balesetek száma, ha kismér­tékben is, de tovább emel­kedett, több mint bármelyik évben, amióta baleseti sta­tisztikát készítenek a me­gyében. Kevesebb volt a sú­lyos sérülések aránya, ám többen vesztették életüket útjainkon, mint az 1984-es évben. Az elmúlt esztendőben 2246 jogosítványt vontak be, tizenhat százalékkal többet ittas vezetés miatt, mint egy évvel korábban. A biztonságos közlekedés feltételei közül az utak ki- éoítettségére, a forgalomtech­nikai felszerelések megte­remtésére is oda kell figyel­ni. Tudvalévő, miyen mér­tékben befolyásolja a megye- székhely közlekedését az utak, csomópontok elhúzódó átépítése. Ebben az évben megkezdődik a tapolcai cso­mópont és a Petőfi téri ke­reszteződés kiépítése, kor­szerűsítése. A számítógépes adatok sze­rint tavaly a legtöbb köz­úti baleset a sebesség hely­telen megválasztásából kö­vetkezett be, illetve az el­sőbbségadás elmulasztása, a helytelen irányváltoztatás, illetve kanyarodás miatt. Ki­lencven százalékkal csökkent a tilos jelzésen való áthala­dásból adódó balesetek ará­nya, ami nyilvánvaló a szi­gorúbb felelősségre vonás következménye is. Az. egyik legsúlyosabb te­hertételünk változatlanul az ittas vezetések magas szá­ma. A borsodi átlag 23,6 százalék, az országos 17 szá­zalék, a nyugat-európai or­szágok átlaga 11—12 százalék körül mozog. A megyei át­lagon belül Szerencs 33 szá­zaléka kirívó, ami azt je­lenti, hogy a városban és a település körzetében min­den harmadik balesetnél je­len volt az ittasság. A beszámolót követő vitá­ban többen is szót kértek, mintegy megerősítve az el­hangzottakat, illetve javas­latok hangzottak el a sza­bályszegők szigorúbb megfé­kezésére. Ezután Harsányi József rendőr százados ismertette az M.KBT elmúlt évi munkáját, majd kihirdette a területi KBT-k közötti verseny eredményét. Eszerint első helyen az ózdiak végeztek, megelőzve az encsi és az edelényi KBT-t. A tanácskozó testületi ülé­sen megjutalmazták az MKBT kiemelkedő munkát végző aktivistáit. N. J. (Folytatás az 1. oldalról) A ráfordított munka és a befektetett anyagi eszközök alapján, ismerve a vállala­tok, valamint a szakszerve­zeti és a felügyeleti szer­vek erőfeszítéseit, joggal re. mélhetnénk a balesetek ked­vezőbb alakulását. Ezzel szemben az tapasztalható, hogy a három napon túl gyó­gyuló üzemi balesetek szá­ma az előző évihez képest 2,2 százalékkal, míg az úton be­következett üzemi balesetek arábya több mint 20 száza­lékkal növekedett 1985-ben. Csökkenés állt be viszont a szénbányászatban, a vegy­iparban, az élelmiszeripar­ban, az egészségügy és a posta területén. A balesetek elsődleges okaként említen­dő a környezeti hatás, az anyaghiba, a berendezés, gép, eszköz, szerszám hibája, a sérült fegyelmezetlensége, az előírások megszegése. A bal­esetek mintegy hetven szá­zalékánál az említett okok játszottak közre. Az SZMT titkárának ér­tékelését Perjési Zsolt, a Borsod Megyei Munkavédel­mi Felügyelőség: vezetője egészítette ki, majd vita kö­vetkezett. A konferencia további ré­szében ismertették a megyei munkavédelmi versenyered­ményét. Eszerint tizenkét ka­tegóriában az alábbi válla­latok, üzemek, szövetkeze­tek és intézmények végeztek az első helyen: Borsodnádas- di Lemezgyár, Autóvillamos­sági Felszerelések Gyárának Mezőkövesdi Gyáregysége. Borsodi Sörgyár, Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, Mezőkövesd és Vidéke Áfész, Borsod Megyei Távhőszol- gáltató Vállalat, Borsodi Hő­erőmű. ÉÁÉV, HCM, Bor­sodi Vegyi Kombinát, Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, Smmelweis Kórház-Rendelőintézet. A serleget és az oklevelet Básti János, az SZMT vezető tit­kára adta át. Értékelték az MTT munkáját Segélyek, rendkívüli nyugdíjemelés Lipcsei zarándoklat Nyugatnémet politikusok és üzletemberek minden ed­diginél nagyobb számban lá­togatnak el ezekben a na­pokban a lipcsei vásárra. A politikusok közül a szövet­ségi gazdasági miniszter mel­lett két bonni államtitkár, három tartományi minisz­terelnök és hat tartomány gazdasági minisztere érke­zik az NSZK-ból az NDK- ba. A két német állam kap­csolatainak alakulását figye­lő politikai elemzők, újság­írók immár nagyon jól tud­ják, hogy évente kétszer: márciusban a tavaszi, szep­tember elején pedig az őszi lipcsei vásáron pontosan le tudják mérni a Berlin és Bonn közötti viszony állását és általában megállapítha­tók a perspektívák is. Az értékelések alaphang­ját minden alkalommal az a látogatás adja meg, ame­lyet Erich Honecker tesz a vásár nyitása utáni hagyo­mányos körsétája keretében valamelyik nyugatnémet cég pavilonjában. Talán túlzás­nak hat, de az újságírók ilyenkor mindig pontosan feljegyzik, hogy ezek az eszmecserék hány percig tartanak, a vendégek helyet foglalnak-e, koccintanak-e és milyen témákat hoznak szóba. Mint utólag szinte mindig bebizonyosodott, ezek az apró momentumok jól tükrözik a viszony lehűlő, vagy melegedő szakaszait. Ennél persze sokkal fon­tosabbak és a megfigyelők­nek is sokkal több érdemi információt adnak az NDK államfőjének a vásárra lá­togató nyugatnémet politi­kusokkal lezajló találkozói. Az idei tavaszi vásár ma­gas rangú bonni látogatója Martin Bangemann gazda­sági miniszter volt. A vásár­látogatás után a nyugatné­met minisztert Berlinben, hétfőn fogadta Erich Hone- cker és örömmel állapítot­ták meg, hogy a tavalyi ta­vaszi vásár óta eltelt évben számos területen haladást értek el. Mindketten különö­sen elégedetten nyilatkoztak a két ország közötti árucse­re-forgalom tavalyi (nyolc- százalékos növekedéséről. Az 1984. évi 15,5 milliárd elszá­molási egységről 1985-ben 16,7 milliárd elszámolási egy­ségre emelkedett a két or­szág közötti kereskedelem. (Egy elszámolási egység egy nyugatnémet márkának felel meg.) Az NDK vezetője e talál­kozón megismételte azt, amit előző nap Lipcsében, a Salzgitter AG nevű, nyugat­német cég pavilonjában mondott: az NDK határozot­tan szorgalmazza az árucse­re-forgalom növelését, mert úgy véli, hogy a gazdasági együttműködés jól szolgálja mindkét fél érdekeit és a vi­szony stabilizáló tényezője. 'Bangemann, aki sajtóérte­kezletén igen elégedetten nyilatkozott lipcsei és berli­ni megbeszéléseiről, szintén hangsúlyozta, hogy adottak a lehetőségek az NDK és az NSZK közötti kereskedelem bővítéséhez. A továbblépés érdekében nyugatnémet rész­ről szorgalmazzák a válla­latok közötti kooperációs kapcsolatok szélesítését és az NDK aktívabb marketing tevékenységét, mert ezek nél­kül az NDK vállalatai nem juthatnak nagyobb részese­déshez az élénkülő nyugat­német piacon. A bonni gazdasági vezetők megítélése szerint az NDK a következő öt évben nem nagy beruházásokhoz, ha­nem elsősorban üzemek fej­lesztéséhez és felújításához vesz igénybe nyugatnémet gépeket, berendezéseket, vagy éppen szaktudást. Ily módon — vélekedett Bange- rnann — NSZK-beli kis- és középvállalatok egész sora juthat majd nagyszerű lehe­tőségekhez. A két német állam gazda­sági kapcsolatai általában azokban az időszakokban is stabilan fejlődtek, amikor a politikai kapcsolatokat in­kább a támadások, mint a párbeszéd jellemezte. Az NSZK politikusainak és gaz­dasági szakembereinek „ed­digi legnagyobb mértékű lip­csei zarándoklása” — ahogy egy nyugatnémet lap nevez­te — azt a reményt tükrözi, hogy Berlin és Bonn meg­élénkült és eredményeket is hozó politikai párbeszéde jó előfeltételeket teremt a to­vábbi üzletkötésekhez. Sajtótájékoztató a kiképzésről A polgári védelem A polgári védelem felada­tairól, benne a feladatok pontos és maradéktalan el­látásához szükséges kiképzé­si tervekről tartottak kedden sajtótájékoztatót Miskolcon, a megyei törzsparancsnokság kiképzési bázisán. A sajtó- tájékoztatón Kele Antal mérnök alezredes, megyei törzsparancsnok a szervezet előtt álló feladatokban szólt arról, hogy a polgári véde­lem parancsnoki állományát és a szervezeteit mind a bé­keidőben váratlanul bekö­vetkező természeti csapások és katasztrófák, mind pedig egy esetleges háborúban ke­letkező károk felszámolásá­ra is fel kell készíteni. A feladatokra történő fel­készítés legjobb, leghatéko­nyabb módja a komplex gyakorlatok megtartása — mondta a megyei törzspa­rancsnok. Ilyen gyakorlatot az idén hármat terveztek. A gyakorlatokat áprilistól kezdve Miskolcon a Közte­rület-fenntartó Vállalatnál, Kazincbarcikán a Borsod Megyei Kézműipari Válla­latnál és a szentistváni ter­melőszövetkezetben tartják meg. A következő időszak kiképzési terveiről szólva a megyei törzsparancsnok szólt arról az átfogó felkészítési rendszerről, ami a polgári védelem különböző egységei­ben, a szakszolgálatokban, az üzemekben, az önvédelmi szervezetekben és az isko­lákban oldja meg e szer­vezethez tartozó dolgozók és tanulók képzését. Ezek a felkészítési tervek, az élet követelményeihez igazodva, ma már egyszerűbben, cél­irányosabban oldják meg a parancsnokok és a beosztott állomány oktatását, felkészí­tését. Amíg a magasabb, a megyei törzsparancsnokok felkészítése, továbbképzése országosan történik meg, a szakszolgálatok parancsno­kait és politikai helyettesei­ket elsősorban az RBV és felderítő szakszolgálatok ve­zetőit több megyére kiterje­dően összevonva, együtt ok­tatják. Az idén első ízben kerül sor a szakszolgálatok beosztottjainak új rendszerű képzésére, ami abból az elv­ből indul ki, hogy ezek a beosztottak adott esetben is a napi munkájukhoz hason­ló feladatokat látnak el, te­hát a szervezetben a jövő­ben állandó jelleggel csak a legfontosabb posztokon lé­vőket kell felkészíteni. Fontos még az önvédelmi szervezetekben folyó munka is, amit az üzemekben olda­nak meg. Ezt a felkészülést a megyei törzsparancsn'ok- ság csak ellenőrzi. Hosszabb távon viszont — elsősorban a jövő szakszolgálati pa­rancsnokainak képzésében — igen fontos az az iskolai ok­tatási rendszer, amely ma már megvalósult. A megyé­ben az oktatást 14 általános iskolai, 13 középiskolai és egy, a Comenius Tanítókép­ző Főiskolában működő szaktanterem szolgálja. H. G. Gorbacsov a Vega-programról A Vega-program megva­lósítása, a Mir új típusú űr­állomás felbocsátása újabb bizonyítéka az SZKP és a szovjet nép békeszeretetének — jelentette ki Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára kedden a Kremlben a Vega (Vénusz—Halley) prog­ramban részt vett tudósok és szakemberek előtt. A találkozón Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke. Jevgenyij Velihov, az Akadémia alelnöke, Roald Szaggye jev. az Űrkutatási Intézet igazgatója, a Vega- program tudományos vezető­je, Vjacseszlav Kovtunyenko mérnök, a program műszaki vezetője, Jurij Mozzsorin professzor, a ballisztikus szá­mítások vezetője és Alek- szandr Dunajev, a Szovjet­unió Űrtechnikai Főigazga­tóságának (Glavkoszmosz) el­nöke vett részt. Mihail Gorbacsov mélysé­ges elégedettséggel nyilatko­zott a világszerte érdeklődés­sel követett űrkísérlet ered­ményeiről. Rámutatott, hogy ez a vállalkozás a szovjet tudomány és technika ragyo­gó sikere, egyben meggyőző példája a világűr békés meg­hódítása terén megvalósított gyümölcsöző nemzetközi együttműködésnek. Másfél éve, 1984. július 1- től állami szervezetek végzik a társadalombiztosítás irá­nyítását. Borsodban — ha­sonlóképpen mint az ország más területein — a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság munkáját a Megyei Társadalombiztosítási Tanács (MTT) is segíti. Ez a szerv jóváhagyott szabályzat és ki­dolgozott munkaprogram sze­rint működik. Így többek kö­zött jogorvoslatot nyújt a biztosítottak számára beteg- ellátási ügyekben, szolgálati idő beszámításánál, de akár a családi pótlék megállapí­tása során. Méltányossági jogkörében eljárva segélyt nyújthat a rászorulóknak, és kivételes nyugdíjemelést is megállapíthat. Az eltelt idő­szak munkáját értékelték tegnap Miskolcon. Bazsányi Györgyné, az MTT elnöke üdvözölte az értekezlet részt­vevőit. Az írásos anyaghoz Kiss Béla, MTT-titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolóból kitűnt, hogy a testület rendszeresen foglalkozott a megye lakos­ságát leginkább érintő kérdé­sekkel, így megtárgyalták pl. a táppénzhelyzet alakulását, a nyugdíjakkal összefüggő ügyeket, a rehabilitációt, és javaslatot, észrevételt tettek az, országos szerveknek. Igen nagy feladatot jelentett an­nak a 110 új munkahelyi ta­nácsnak a létrehozása, amely az üzemi kifizetőhelyek mun­káját segíti, illetve az Óz- don és Sátoraljaújhelyen mű­ködő albizottságok munkáját támogatja. Ezen túlmenően nagyon sok konkrét ügyben hozott döntést az MTT az elmúlt másfél évben. A jog­orvoslati ügyekben elsősor­ban a nyugdíjak, illetve • rokkantság megállapítására, valamint a szolgálati idő el­ismerése miatt érkezett a legtöbb kérelem. A tanács jo­gosult dönteni a kivételes nyugdíjfelemelés kérése ese­tén is. 1985-ben az átlagos emelés összege 232 forint volt. A kérelmezők többsége 30 év feletti szolgálati idő­vel rendelkező idős1 nyugdí­jas volt. A legtöbb javasla­tot a különböző szakterüle­tek képviselői küldték, a ta­nácsi előterjesztések túl­nyomórészt özvegyi nyugdí­jasokra vonatkoztak Segélyért legnagyobb szám, ban az alacsony nyugdíjjal rendelkező beteg emberek és a nagycsaládosok fordul­tak a társadalombiztosítási tanácshoz. A segélyezési szakbizottság tartalmas mun­kakapcsolatot alakított ki a városi tanács egészségügyi osztályával, és a két szerv közötti együttműködés meg­könnyítette az állandó ké­relmezők kiszűrését, vala­mint az indokolt kérelmek hatásos segítését. A beszámolót követően so­kan kértek szót. A hozzászó­lók egyetértettek azzal, hogy eredményes idősizakot zár­tak. Az elhangzott javasla­tok, észrevételek a jobb munkastílus kialakítását, és ezáltal a még színvonalasabb munkavégzést célozták. P. Zs. Tegye változatosabbá otthonát új függönnyel Március 20—29-ig tekintse meg a Paszományárugyár függönyeit az I. emeleti kiállítási területünkön. A termékek megvásárolhatók áruházunk lakás­textil osztályán. Csereakció! Március 20-tól, amíg a készlet tart. Toll- és pehelypaplan vásárlása esetén 1 darab használt paplant 400 Ft értékben beszámítunk. Várja önt a $ WW Centrum Áruház 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom