Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1986. február 1., szombat ! Hincz Gyula emlékezete Legszívesebben a magyar Picassónak nevezném, örökké nyugtalan szelleme, kísérletező bátorsága, a lét problémáival mérkőző dialektikája, a gondolat felfedező merészsége és mindent megértő humanizmusa nagy kortársának és példaképének rokonává avatják. A folytonos átalakulás, újrakezdés, a művészet alapkérdéseivel való viaskodás jellemezte tevékenységét. Volt bátorsága, hogy megvalósítsa azt, amiben éppen hitt, és könnyűszerrel túllépje azt, amit fejlődésképtelennek ítélt. Művészetének tisztelői emiatt gyakran féltették, pedig egy-egy korszakváltás mindig jobbat és többet hozott a korábbinál, a túlhaladottnál. Igazi XX. századi ember volt: egyformán érdekelték a technikai haladás és a társadalom alakításának lehetőségei. Töretlenül hitt a fejlődésben, abban, hogy a világ folyása egy ésszerű rend felé tart: ebben a vonatkozásban a XIX. századi pozitivisták utódjának ' tekinthettük. Racionalista volt, vagyis hitt a világ megismerhetőségében. meg volt győződve arról, hogy a józan elmélet vezetésével fel lehet építeni az igazságos társadalmat. Ez a hite vezette el a marxizmushoz, amelyhez akkor is hű maradt, midőn tevékenységét, gondolkodásmódját. személyét és műveit gyanakvással figyelték. Sorsom egyik nagy ajándéka, hogy 45 éven át tartó barátság fűzött hozzá. 1941-ben ismertem meg; megbíztak, hogy kiállításán tárlatvezetést tartsak. A kezdő művészettörténész ügyetlenségét és • zavarát előzékenységével feloldotta. Nemcsak nekem, de mindig és mindenkor segített azokon, akikkel kapcsolatba került. Az első találkozásból életre szóló kapcsolat lett, gyakori vendég voltam a Vilmos császár úti műtermében. A véletlen úgy hozta, hogy hónapokon át ugyanahhoz a katonai alakulathoz tartoztunk. Együtt voltunk a háború legnehezebb időszakában, amelynek átvészelésére az ő töretlen hite és bizakodása segített. A felszabadulás után tovább erősödött a kapcsolatunk, együtt dolgoztunk a képzőművészek szövetségében és a Képzőművészeti Főiskolán. Sajnos — személyi ellentétek miatt — ereje teljében nyugdíjba küldték. Ekkor új fejezet kezdődött kettőnk kapcsolatában. Felkérésemre lelkesen és örömmel vett részt a zebegényi Sző- nyi István nyári szabad- iskola alapításában, amelynek egészsége megromlásáig művészeti tanácsadója volt. A szabadiskolán százaknak adott életre szóló útbaigazítást. Egyforma türelemmel foglalkozott a reményteljes tehetségekkel és a művészet dolgaiban még ügyetlenkedőkkel. Ügy gondolta, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy megismerkedjék a képzőművészettel, és kiteljesedjék személyisége a vizuális kultúrával való elmélyült kapcsolat által. Órákat töltött el a forma- tervezés fortélyaival ismerkedő fiatalok között, mert az volt a véleménye, hogy egy szép formájú konyhaedény épp olyan fontos, mint egy szakszerűen kivitelezett grafika. Szerinte a köznapi és a „magas” művészet azonos fejlettségén múlik a kultúra. Hitt a szép környezet, a használati tárgyak embert formáló erejében. Művészi tanulmányait Rudnay Gyulánál kezdte, a romantikus felfogású mester azonban ellenkezést váltott ki belőle. Szerencsére összetalálkozott Va- szary Jánossal, aki felismerte benne a vele rokon tehetséget, bátorította kísérleteiben, és hozzásegítette egy párizsi tanulmányúihoz. Vaszary után Párizs volt Hincz Gyula második iskolája, itt szabadult fel a Horthy-korszak kényszerpályán mozgó szemlélete alól, itt fedezte fel sajátos képességeit. A harmadik, munkásságát befolyásoló élménye volt az orosz forradalmi avantgárd műveivel való megismerkedés. Malevics, Tatlin, Koncsalovszki világos szerkezeteinek tanulmányozása során értette meg a racionális formálás és a progresszív világnézet közti összefüggést. Az orosz konstruktivisták iránti csodálata sohasem szűnt meg. Szívesen magyarázott róluk zebegényi tanítványainak is. Hincz Gyula életműve mennyiségében és a törekvések sokféleségében egyaránt áttekinthetetlen. A figurális és az absztrakt felfogású táblaképfestészet- bén egyaránt otthonos volt. Mozaikjai, faliszőnyegjei bizonyítják koto- risztikus fantáziájának kimeríthetetlen gazdagságát és soha nem apadó variációs készségét. Kedves műfaja volt a könyvillusztráció : verseket, regényeket, gyermekeknek szóló könyveket mindig nagy felelősségérzettel és átéléssel illusztrált. Mint grafikus, generációk szemléletét alakította. Nemcsak a közönségre, hanem még olyan kiemelkedő művészre, mint Szalay Lajos is nagy hatással volt. Nem véletlen tehát, hogy a Miskolci Grafikai Biennále létrehozásához az ő segítségét is igénybe vették. Jogos volt, hogy ő mint a legnagyobb élő magyar grafikus kapja az első nagydíjat. Munkássága sok szállal kötődik Miskolchoz, ő készítette az egyetem auláját díszítő hatalmas méretű, kőbe vésett ornamentikáját, amely technikáját és látásmódját tekintve éppen olyan újszerű a magyar művészetben, mint a Kertészeti Egyetemet díszítő nagyméretű mozaikja. Az elmúlt év tavaszán a megyei könyvtár kiállítást rendezett az általa illusztrált könyvekből, ebből az alkalomból járt utoljára városunkban. E sorok írója néhány hónappal ezelőtt még együtt ebédelt vele Vácott, ahol megvitattuk az általa alapított múzeum gondjait, azt, hogy milyen módon lehet segítségére ez a ‘gyűjtemény a pályakezdő fiatal művészek számára. Teste ekkor már törékeny volt, de szelleme élénk, tenni akarása a régiJanuár 26-án távozott az élők sorából Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész, a XX. századi magyar művészet egyik legnagyobb alkotója. Végvári Lajos A Bereményi Géza irta és rendezte A tanítványok egyik jelenete. Előtérben - a telefonnál - Bal kay Géza. A kritikusok díjai Mint bizonyára legtöbb olvasónk már tegnap este értesült róla a rádió és a televízió híradásaiból, a Magyar Sajtó Házában pénteken ünnepélyesen adták át a magyar film- és tévékritikusok dijait az elmúlt esztendőben a kritikusok testületé által arra legérdemesebbnek minősülő müveknek, illetve személyiségeknek. A filmkritikusok díját nyerte el A tanítványok, valamint a Szirmok, virágok, koszorúk című film, operatőri dijat kapott Ragályi Elemér a Társasutazásért, színészi díjban részesült Eperjes Károly (Redl ezredes, A tanítványok) és Bodnár Erika {Őszi almanach), — A tóvékritikusok díját kapta az Angelica nővér és a Hazárdjáték, valamint az Ah, Amerika című dokumen- tumfilm; operatőri díjat kapott 25entay László az Optimistákért. színészi díjban Holtai János, Fodor Tamás és Tolnay Klári részesült és sokirányú televíziós tevékenységéért kapta a kritikusok díját Baló Oyörgy. A díjazott műveket egy-egy kockájuk bemutatásával idézzük olvasóink emlékezetébe*. A Lugossy László rendezte Szirmok, virágok, koszorúk egyik izgalmas pillanatában látjuk Cserhalmi Györgyöt és Bohuslav Lindát. Az Angelica nővér című tévéoperát - a Zenés Tv-szinház prO' dukcióját - Békés András rendezte. Egy üzemi művelődési otthon életének tükrében tárta fel mindennapjaink nem kevés fonákságát az Erdős Pál rendezte Hazárdjáték. Képünkön a film egyik meghökkentő kockája. Első országos falosi vers- és prózamondó verseoy A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet országos falusi vers- és prózamondó versenyt hirdet az 1966-ban sorra kerülő mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa tiszteletére. A rendezők azoknak a 30. életévüket betöltött mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak, alkalmazottaknak, családtagoknak, valamint a falvakban, községekben lakó más dolgozóknak, nyugdíjasoknak a jelentkezését várják, akik szeretik a magyar népművészetet, a magyar irodalmat és szívesen szólalnak meg közönség előtt is. Hazánkban első ízben kerül sor olyan versenyre, ahol a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, illetve azok családtagjai indulhatnak. Remélhetően a versenyre jelentkeznek és megszólalnak mindazok, akik szívesen mondanak verset, vagy korábban színjátszó együtteseknél léptek fel. A pályázat egyúttal a környék, az adott település néphagyományának, gyűjtésére, és a történelmi mondák, legendák, anekdoták, mesék, tréfák, szakrális versek összegyűjtésére, a magyar folklór és irodalom népszerűsítésére is ösztönöz. A verseny két kategóriája: 1. Magyar népköltészet (mese, monda, anekdota stb). 2. Magyar irodalom (vers és próza). Jelentkezni a magyar folklór és a magyar irodalom alkotásaival egyaránt lehet. A folklór kategóriában indulók 5 percnél hosz- szabb művet ne adjanak elő. A magyar irodalom kategóriában 3 vers, illetve prózai alkotás felsorolását kérjük a jelentkezési lapon. A jelentkezési lapokat a helyi termelőszövetkezet titkárságára kell eljuttatni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségei és a megyei művelődési központok közösen szervezik a megyei elődöntőket 1986. márciusától. A középdöntőkre 1986. szeptember 27—28-án Egerben, 1986. okt. 4—5-én Szarvason, 1986. október 11—12- én Dombóváron, 1986. október ,18—19-én Zalaegerszegen kerül sor. A döntő 1986. november 29—30-án Budapesten lesz. Ezt a rádió is közvetíti. A döntőbe jutott versenyzők külföldi jutalomutazásban részesülnek.
