Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

fl hét vége megyénkben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESIM-IUGM&lUi AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Tiszai pályaudvaron Hosszú szünet után va- # sárnap hajnalra ismét havazott a megyében. A lehullott mennyiség ugyan nem számottevő, mégis mun­kát adott a miskolci Tiszai pályaudvar dolgozóinak. A vasút biztonsága ilyenkor fokozott óvatosságot köve­tel, elsősorban a váltók és elektromos jelzőberendezé­sek folyamatos karbantartá­sát kell elvégezni. Annak el­lenére, hogy a pályaudvar területén zömében már elektromos fűtésűek a vál­tók, még szükség van a kézi munkára is. Fotó: Csákó Gazdaságpolitikai eszmecsere A megyeszékhelyen, illet­ve Miskolc körzetében levő vállalatok, hivatalok, taná­csi és egyéb szervezetek pártbizottságai, pártvezető­ségei, továbbá az alapszer­vezetek gazdaságpolitikai re­szortfelelősei részére érte­kezletet tartottak pénteken a megyei pártbizottság szék­iházában. Az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottsága gaz­daságpolitikai osztálya szer­vezésében megtartott esz­mecserén a jelenlevő párt­munkások Tiárom témakör­ben hallhattak előadásokat. Elsőként Nagy Aladár do­cens, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanára a magyar gazdaság és fejlődésének vo­násairól tartott beszámolójá­ban felvázolta azt az utat és a történelmi .megkésett- ség okait, amit az ország a XiV. századtól kezdve nap­jainkig megtett. A történel­mi összefüggésekbe beágya­zott „kapaszkodók” jelez­ték, hogy a magyar gazda­ságnak a jövő építése érde­kében nemcsak a világgaz­daság hatásait, a nemzetkö­zi munkamegosztásban vár­ható részesedését, hanem a történelmi múlt mára ható tényét és az ebből adódó feladatokat is figyelembe kell venni. Lehoczky Alfréd docens, az NME tanára A politika szerepe a gazdaságban cím­mel tartott előadást. A gaz­daság és a politika kapcso­latát, mozgásterét és az egy­másra hatás feltételeit ele­mezve, kitért a kibontako­zást gátló körülményekre és a káros beidegződésekre is. Az igen tartalmas és in­formációkban gazdag esz­mecserét követően Szűcs Erika, a városi pártbizottság munkatársa az 1985-ös év eredményeit ismertette, il­letve az 1986. év gazdasági céljait és a továbbfejlődés útját elemezte. Francia vélemény — a tokajiról A közelmúltban a Közpon­ti Élelmiszer-ipari Kutató Intézet vendégeként — első­sorban azzal a céllal, hogy elősegítse a francia—magyar tudományos kapcsolatok bő­vülését, a tudományos cse­reegyezmények megkötését — Magyarországon tartózko­dott Michel Bourzeix francia borász, kutató. Itt-tartózko- dása során a neves szakem­ber ellátogatott Tokaj-Hegy- aljára is, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a világhí­rű borvidék termékeivel. Bourzeix úr a Tokajhegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinátban tett látogatá­sáról, az ott szerzett tapasz­talatairól igen elismerően nyilatkozott, mint mondotta, ezekről hazautazása után számos publikációt kíván megjelentetni. Először járt Hegyalján, így — bár koráb­ban is gyakran kóstolt toka­jit — első alkalommal volt módja megismerkedni a to­kaji borok teljes választéká­val. Különösen elismeréssel szólt a száraz szamorodnik­ról és aszúkról. Kijelentette, hogy a tokaji borkülönle­gességeknek helye van a vi­lág legjobb borai között, sőt egyetlen borhoz nem ha­sonlítható karakterrel ren­delkeznek. A nedűk ma­gas szintű szakmai minősí­tésén túl Bourzeix úr egy- egy tokaji kóstolásakor meg­jegyezte: „Óh igen. ennek a bornak ott a helye a fran­ciák asztalán ”• (ha) Kiskertek Közvetlenül közel ezer miskolci családot, de köz­vetve tízezreket érdekelt és érintett az a szombaton, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében megrendezett fórum, amely­re a Pingyom Virága Kert­hasznosítási Szakcsoport tagjai kaptak meghívót. Éves tagértekezletén — amely egyben a patronáló (Folytatás a 2. oldalon) XL1I. évfolyam, 28. szám A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Dan­te Caputo argentin külügy­miniszter és kísérete va­sárnap Budapest és Szent­endre nevezetességeivel is­merkedett. Megtekintették a Magyar Nemzeti Múzeum­ban a koronázási ékszereket, a Mátyás-templomot, vala­mint a Kovács Margit Mú­zeumot és a Czóbel-emlék- kiállítást. A külügyminiszter este az Állami Operaház előadását tekintette meg. A Pravda cikke A Szovjetuniónak nem áll szándékában a világűr militarizálásában versenge­ni az Egyesült Államokkal. Aki azonban mégis ragasz­kodik ehhez, annak tudnia kell, hogy a Szovjetuniónak ezen a téren is lesz elegen­dő katonai és technológiai lehetősége az erőegyensúly helyreállításához — írja a Pravda vasárnapi számá­ban a. legutóbbi szovjet le­szerelési javaslatokra adan­dó amerikai válasz késleke­déséről, s ennek nem sok jót ígérő okairól. Mint a cikk emlékeztet, elsősorban az Egyesült Ál­lamoknak szólt az az indít­vány, hogy a világűr mili- tarizálásának megakadályo­zásával párhuzamosan szá­moljanak fel mindenfajta nukleáris fegyvert. Reagan elnök nyilatkozatban üdvö­zölte ezt a javaslatot, s megígérte a figyelmes ta­nulmányozását. Szavainak elhangzása után azonban teljessé vált a csönd, s ez most már több mint két he­te tart. Korán sötétedik. Alig múlt öt óra, de Sajóvelez- den is csak a főutca né­hány lámpája és a kocs­ma fényei mutatnak irányt. A házakból kevés világosságot eresztenek át a függönyök és a redő­nyök — egyenként törve meg a falura ereszkedő es­te sötétjét — mutatva: otthon a család. Máskor, legtöbbször, külön-külön készül a falu a hosszú téli estére. Most, hat óra táj­ban, egymás után sötéted­nek el az ablakok, mint­ha fényerejüket a kultúr- háznak akarnák adni, ahol egyre gyűlnek az embe­rek, 'közösen készülődve ennek a február elsejei té­li estének az eltöltésére. Kissé talán nehézkes a program címe: „Szabad­idős termékek bemutató­ja”, de ha belépünk a kul- túrház nagytermébe, azon­nal megértjük a lényeget: a falu szeretné megmutat­ni magát. A „Megmutat­juk magunkat” — talán jobb cím lett volna, de az a lényeg, hogy az itt élő emberek, hogyan nevezik közösségal'a'k í tó szánd éku- kat? Nem. Maga a szán­dék a fontos, amely tetté erősödve, összegyűjtötte a falu ügyes kezű lányaitól, asszonyaitól, férfiaitól a hímzéseket, szőtteseket, fa­faragásokat, s az egyéb — szó szerint értve — sze- met-lélket gyönyörködtető „alkotásokat”. Megmutatni magunkat — egymásnak is! Mert valljuk be, az utóbbi években nem alap­talanul kezdtek nóhányan a közösségek erejének gyengüléséről beszélni. Sze­rencsére a faluközösség itt még nem fertőződött meg, mert minden időben vol­tak olyan tagjai, akik fá­radságot és időt nem kí­mélve megőrizték ezt az ősi erőt. Kövér Balázs, a Hazafi­as Népfront Sajóvelezdi Bizottságának titkára mon­dotta a bemutató megnyi­tója előtt, hogy a közös cél megfogalmazása a leg­fontosabb. Amikor tavaly megválasztották a nép­frontbizottságot, az első összejövetelen szenvedé­lyes hozzászólók követel­ték az új vezetőktől, hogy fogják össze és mozgósít­sák a falu lakosságát. A helyi népfront és tanács elhatározta, 'hogy olyan feladatokban vállal közös szervező szerepet, amelyek a közösség érdekeit szol­gálják. Elsőiként a teme­tőiben tettek rendet, mert a falubeliek azt tartották legfontosabbnak. Sokak óhajára szervez­ték meg a péntek esti be­mutatót, ahol több mint félszáz „mesterember” munkáját tekinthették meg az érdeklődők. Milyen si­kere volt? Csak elragad­tatással lehet beszélni ró­la, mint tette ezt Ződi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára is, aki meg­nyitó beszédében a közös gondolkodás és cselekvés nagyszerű példájaként em­lítette a rendezvényt. A népfront legfontosabb fel­adatára hivatkozva mon­dotta, hogy segíteni kell a közösségek természetes belső igényéből fakadó ön­megvalósítás szándékát, tá­mogatni a helyi tanács és népfront ilyen jellegű kez­deményezését. Aki jót akar, köztünk a helye, mert az embernek és a társadalomnak egyaránt szüksége van a közössé­gekre. Az ember számára biztonságot nyújt a kö­zösség, tartalmasabbá te­szi. életét, teret ad szándé­kai megvalósításának, na­gyobb lehetőséget biztosít személyisége kibontakozá­sához. A társadalom pe­dig képtélen lenne haté­konyan működni, fejlődni az öntevékeny, az érdekek sokféleségét hordozó kö­zösségek nélkül. A sajó- velezdiek olyan pi'ogramot szerveztek, ami régen volt, holott gyakran szükség lenne rá. Több, ehhez ha­sonló rendezvény kell szerte az országban, mert előbbre tartanánk, ha job­ban törődnénk saját dol­gainkkal, környezetünkkel, a szűkebb haza gondjai­val. Ez a rendezvény is példa rá, hogy kezd ki­bontakozni az a törekvés, amely a népfront kong­resszusán fogalmazódott meg; a közösségek öntevé­kenységének, kezdeménye­ző készségének szükséges­ségéről. Közel százan tapsolták meg a szónokot. A szóno­kot? Inkább saját magu­kat köszöntötték, hiszen rokonok, szomszédok ke­ze munkája vonzotta őket a kultúrházba. Sokan cso­dálkoztak el azon, hogy ki mire képes a faluban. Még néhány ehhez hasonló rendezvény és tisztában lesznek erejükkel, tehet­ségükkel, tudásukkal. Nyolc óra felé járt az idő, még sok helyütt vilá­gítottak az ablakok, ame­lyek mögött talán a be­mutató élményeit beszél­ték meg a falubeliek, to­vábbgondolva ebben a február elsejei összejöve­telben rejlő, jövőjüket for­máló lehetőséget. Fónagy István ■ 1* Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1986. február 3. Haiti Harc a italra Én Haitiak tüntetnek az amerikai Miamiban. Haiti népe Duvalier dik­tátor megbuktatásáért és az ország életének demokrati­zálásáért küzd — jelentette ki René Theodore, a Haiti Kommunisták Egyesült Párt­ja KB főtitkára a L’Huma- niténak adott nyilatkozatá­ban. A főtitkár hangoztatta, hogy folytatni kell a küz­delmet a nép érdekeinek megfelelő kormány hata­lomra juttatásáért. A népi mozgalom határozott prog­ram alapján tevékenykedik, s a demokratizáláson kívül gazdasági és szociális in­tézkedéseket követel — mondotta. Nem felel meg a nép ér­dekeinek, hogy néhány pol­gári személy bevonásával olyan katonai junta alakul­jon, amelynek tagjait az amerikaiak jelölik ki — tet­te hozzá. A haiti kommu­nisták felhívták az ország népét, hogy hiúsítsa meg az imperialista erők ez irányú manővereit — hangsúlyozta végül René Theodore. Borsod - Budapesten Megyénk előkelő helyét, szerepét és jelentőségét az or­szág életének egészében sokan es jól ismerik a főváros­ban. Ám az is igaz, hogy a budapestiek - miként az or­szág más tájain lakók - többségé is csak „globálisan" és egyoldalúan emlegeti Borsod-Aboúj-Zemplén megyét, mint az ország második legnagyobb megyéjét, mint az északi iparvidéket. Városaink közül is a leggyakrabban csak Mis­kolcot említik, holott a megyeszékhelyen kívül von még tíz másik városunk, az iparon kívül jelentős mezőgazdasá­gunk, természeti, történelmi és idegenforgalmi nevezetes­ségünk is. Ezért örömmel üdvözöljük mindazok buzgólkodását, akik nagy és szép megyénk sokszinü arculatának ala­posabb megismertetésen, mi több megszerettetésén fára­doznak itthon, Borsodban, vagy éppen Budapesten. A legújabb budapesti bemutatkozón megyénk fo­gyasztási szövetkezeteinek - 17 áfész, 21 takarékszövetke­zet, 94 lakás-, garázsépitő és -fenntartó szövetkezet - mintegy 230 ezer fos kollektívája szerepel. Január 24. és február 24. között első alkalommal mutatják be a fővá­rosban sokrétű tevékenységüket, nagy sikerrel. A megnyi­tó ünnepségen a Boisod Megyei MÉSZÖV elnöke, több mint 200 jelenlevő kedves vendéggel együtt köszönthette közéletünk több - Borsodból elszármazott - jeles szemé­lyiségét, Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát. Ott voll Juhár Zoltán belkereskedelmi minisrter, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bét- és Munkaügyi Hivatal elnöke es dr. Fodor László, a Népszava főszer­kesztője, Sátoraljaújhely országgyűlési képviselője. Jelen voltak a fogyasztási szövetkezeti mozgalom orszá­gos - és több megyei szövetségének - vezetői is, élükön dr. Szlameniczky Istvánnal, a Központi Bizottság tagjával, o SZÖVOSZ elnökével, oki a kiállítás és termékbemutató megtekintése után - a borsodi szövetkezetek gondjait is ismerve - melegen gratulált o rendezvény házigazdáinak. A kiállítás megtekinthető Budapesten, a SZÖVOSZ ok­tatási és továbbképzési központjában, XXII. kerület (Buda- létény) Művelődési u. 21-27., február 24-tg. (csé.) Hz argentin programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom