Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. február 3., hétfő Apadnak a folyók Szombaton és vasárnap a/, előző napoknál kedvezőbb jelentések futottak be az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság árvízvédel­mi és belvízvédelmi ügye­letére. A Tisza jelentősebb apadása lehetővé tette, hogy a folyó megyénk déli ré­szeit védő gátszakaszain, va­lamint a Sajó legalsó szaka­szán, megszüntessék az első fokú árvízvédelmi készültsé­get. A Sajón tulajdonképpen nem is volt jelentősebb ár­hullám, csupán a torkolat közelében, visszaduzzasz- tás miatt kellett a két leg­alsó gátőrjáráson megerősí­teni a figyelőszolgálatot. A Bodrog is lassan apad. A Bodrogközt védő gátakon azonban még fenn kellett tartani az első fokozatú ké­szültséget. Ugyancsak a Bod­rogköz területén érvényben maradt az első fokú belvíz- védelmi készültség is. Szom­baton és vasárnap nemcsak a Bodrogközben, de a me­gye más belvizes öblözetei- ben is dolgoztak a belvízát­emelő szivattyútelepek, ösz- szesen mintegy 6000 hektá­ron találhatók kisebb vízfol­tok. Nem összefüggő vízbo­rítások, hanem legfeljebb egy-két hektáros víztükrök ezek. Gergely, a tartalék Szombaton sugározta a televízió a Ki miben tu­dós? biológiavetélkedö dön­tőjét. Vasárnap beszélget­tem Juhász Gergellyel, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulójával. A végső összesítésben a tize­dik lett, a nagy versenyen a kispadon ült, azaz tar­talék volt. — Jó játék, nagy él­mény volt. A televízióban híres emberekkel találkoz­tam, a döntőre jó csapat jött össze. Talán titok, de a döntő felvételről ment, s volt olyan jelenet, ame­lyet négyszer kellett meg­ismételni. Hol a szőnye­gen esett át valaki, hol a lámpa durrant el, hol pe­dig bedöglött a mikrofon. Én a páholyból figyelhet­tem az eseményedet, bár jobb szerettem volna cset- lö-botló szereplője lenni a műsornak... A biológia kedvenc tantárgyam, s nem tudok ezért eléggé hálás lenni tanáromnak, dr. Kor­mos Vilmosnak. Növény- és állatmániás vagyok, ker­tészmérnök vagy biológus szeretnék lenni. Ez a sze­replés nyilván segít majd az egyetemi felvételinél, de úgy hiszem, hogy az ilyesfajta „protekció” nél­kül is boldogulok majd. Az utóbbi napok legna­gyobb élménye egyébként csak közvetve kapcsolódik a televízióhoz... A vona­ton megismerkedtem egy lánnyal. Csuda jót beszél­gettünk, egyetértettünk és vitatkoztunk. Csak az a baj, hogy nem tudom a nevét, s alig hiszem, hogy valaha is találkozunk. B. I. Hedveüzenet Február 2-án, gyertya­szentelés napján fölhívtam az állatkertet. Arra voltam kíváncsi, hogy mit csinál­nak, milyen időt jósolnak a medvék. Ha ugyanis a bundás meteorológus meg­látja az árnyékát, akkor még hosszú és kemény lesz a tél. Nos, vasárnap borús, ha­vas volt az idő, s Juhász Gyuláné jóvoltából megtud­tam, hogy a Budapesti Ál­latkert 13 medvéje és három bocsa annak rendje-mód- ja szerint kijött a barlang­ból. A kis és a nagy mac­kók szétnéztek, aztán — ügyet sem vetve az ilyen­kor népesebb látogatósereg­re — visszahúzódtak szállá­sukra. Gyors távozásuknak aligha a lehangoló eredmé­nyű időjárás-prognózis le­hetett az oka. A zoo-menet- rend szerint ugyanis éppen gyertyaszentelőre esett a medvék koplaló napja. így aztán a derék bundások a tegnapi jeles napon napot sem, ennivalót sem láttak... Sajnálom őket, de velük együtt reménykedem a ko­rai kikeletben. (brackó) Kiskertek (Folytatás az 1. oldalról) Unió Áfész részközgyűlése is volt — mérleget, zárszám­adást készített az ország legnagyobb, egykori parlag­területeket művelésbe vont, kertekké varázsoló szakcso­portja. Nyolc évvel a megalaku­lás után nemcsak méretei — a közel ezer tag, a 130 hektárnyi, 1100 kisparcella miatt —, hanem eredmé­nyeit illetően is országosan „jegyzik” a szakcsoportot. Széli Imre, az intézőbi­zottság elnöke beszámolójá­ban arról is szólt, hogy a Pingyom kiskertjei az ak­tív pihenés biztosítása mellett évről évre jelentő­sebb szerepet kapnak a vá­ros zöldség- és gyümölcsel­látásában. Sok kertben a kisárutermelés már túljutott az önellátás méretein, jut a termésből a rokonoknak, ismerősöknek, s egyre több kerül a piacokra. Tavaíy, a tervezett 3 kilo­méter helyett, 5 kilométer­nyi hosszúságban sikerült megépíteni, illetve felújíta­ni, járhatóvá tenni a par­cellák közötti utakat. Úgy tervezik, hogy az idén va­lamennyi útszakaszt zúza­lékszórással teszik járható­vá. Az Unió Áfész több se­gítséget ígért, így például jobb áruellátást a szakcso­port saját vegyesboltjának, s az ugyancsak saját létesí- tésű raktárbázisban a helyi felvásárlás is megoldódik az 1986-os nyári idényre. Tovább folytatódik a kutatás az űrrepülőgép roncsai után Negyven éve történt A Challenger katasztrófá­ja során elhunyt két ameri­kai űrhajósnő, Judy Resnik és Christa McAulil'íe nevét adták a Vénusz két kráteré­nek szovjet tudósok. A központi geodéziai, légi- fényképészeti és kartográfiai tudományos kutató intézet szakemberei a Szovjet Tudo­mányos Akadémia és más in­tézetek tudósaival együttmű­ködve elkészítették az Est­hajnalcsillag felszínének első térképeit. Ehhez a munkához a Venyera—15 és Venyera— 16 űrszondák újfajta fényké­pezési eljárással készített felvételeit használták fel. A lefényképezett terület 115 négyzetkilométer. Több „profilkép” is készült a boly­gó felszínéről. A kapott ada­tok elegendőek arra, hogy az 1—2 kilométernyi méretű to­pográfiai objektumokat is felismerjék és pontosan a térképekre vezessék. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség múlt év végén In­diában tartott kongresszusán hagyták jóvá a szovjet tudó­sok által felfedezett új Vé- nusz-objektumok (legna­gyobbrészt kráterek) elneve­zését. Számuk csaknem 250. E kráterek közül kettő vise­li a jövőben a két amerikai űrhajósnő nevét. Két, televíziós kamerával felszerelt tengeralatti robo­tot is igénybe vesznek a Challenger űrrepülőgép roncsainak felkutatásához, abban a térségben, ahol a műszeres vizsgálat korábban nagyobb tárgyakat jelzett a tenger fenekén. A kutató- csoport képviselői azonban egyelőre nem voltak hajlan­dók határozottan kijelenteni, hogy az objektumok valóban a kedden szerencsétlenül járt űrrepülőgép maradvá­nyai-e. A tenger felszíne alatt ugyanis lehetnek más roncsok is. Egyelőre nem tudtak búvárokat is igény­be venni, mert a tenger mozgása igen erős volt. Végső búcsú a Challenger le­génységétől. Az Egyesült Államokban a hét végén folytatódnak a megemlékezések a tragédia hét áldozatáról. A hustoni űrhajózási központban meg­tartott ünnepségen kívül — ezen Reagan elnök is részt vett — megemlékezést tar­tottak a New Hampshire ál­lamban lévő Concordban, abban az iskolában, ahol Christa McAuliffe tanárnő, a katasztrófa egyik áldozata tanított. Reagan külön levél­ben fejezte ki együttérzését az iskola diákjaival. Gyász- szertartásokat rendeztek az űrhajósok lakóhelyén, egy­kori tanintézeteiben is. A hivatalos szervek foly­tatják vizsgálatukat annak megállapítására, mi okoz­hatta a robbanást. A vizsgá­latok most kiterjednek a szilárd hajtóanyagú raké­tákra is, mert a robbanásról készült televíziós felvételek alapján egyes szakértők úgy vélik, hogy az egyik rakétá­ból lövellt ki olyan láng­nyelv, amely felrobbantotta a nagyméretű külső üzem­anyagtartályban lévő folyé­kony hajtóanyagot. Magyarország Hazánk második világhá­ború utáni történetének de­mokratikus vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944—1948 közötti periódus. Ekkor olyan tör­ténelmi jelentőségű esemé­nyek zajlottak le, mint pél­dául a földosztás, a köztár­saság kikiáltása, az egységes állami iskolai rendszer lét­rehozása. A polgári átalaku­lás idején megoldatlanul ha­gyott kérdések közül ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évek politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb társadal­mi-politikai jelentősége a né­pi demokrácia megszilárdí­tása és továbbfejlesztése szempontjából is. A köztársaság megterem­tésének időszerűségét a Szo­ciáldemokrata Párt vetette fel elsőként a koalíciós pár­tok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzet- gyűlési választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E ja­vaslatot a Magyar Kommu­nista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellen­zéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésé­ben reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszi­getelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát a leg­határozottabban, s indított propagandahadjáratot annak védelmében.. A Nemzeti Pa­rasztpárt hivatalos támoga­tását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán le­vő Dobi István és Tildy Zol­tán „egyénileg” foglalt ál­lást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centru­ma élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértés­re jutottak tehát az állam­forma tekintetében, de ab­ban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági el­nöki tisztséget, még hosszan tartó viták voltak. A nem­zetgyűlés több napos vita után, 1946. január 31-én el­fogadta a köztársasági tör­vényt, amely az „1946: I. törvénycikk. Magyarország államformájáról” címet visel­te, majd február 1-én köz- felkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársasági államforma, illetve a köztársasági elnöki tisztség létrejöttével a Nem­zeti Főtanács intézménye megszűnt. A köztársasági el­nök megválasztását és jog­körét illetően kompromisz- szum született. A kisgazda- párt javára a baloldali pár­tok beleegyeztek abba, hogy a köztársasági elnök megvá­lasztása a parlamentben tit­kos szavazással történjék, s hogy az államfő a parlamen­ti többséggel rendelkező pártból nevezhessen ki mi­niszterelnököt. Az 1946: I. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzet- gyűlésnek felelős miniszté­rium, vagyis a kormány gyakorolja. Egyéb állami fő­szervekről, intézményekről azonban nem rendelkezett, többek között ezért ez a tör­vény a szó igazi értelmében alkotmánynak nem tekint­hető. Jóllehet a nemzetgyű­lés 1945 decemberében úgy határozott, hogy a „Nemzet- gyűlés állapítja meg Magyar- ország alkotmányát és ál­lamformáját”; az alkotmány­törvény 1949 augusztusában született meg. A köztársaság megterem­tésével a legitimizmus ma­gyarországi hívei súlyos ve­reséget szenvedtek. Az új államforma létrehozása a demokratikus, baloldáli erők küzdelmének fontos állomá­sa volt. A Magyar Köztársaság ki­kiáltásának negyvenedik év­fordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. Iz Malmi közélet mindenes Hatvanadik születésnap­ján ott akartunk lenni. Ba­ráti öleléssel köszönteni, gratulálni új könyvének megjelenéséhez, mint ahogy tettük Molnár Zoltánnál, Fe­kete Gyulánál, Gergely Mi- hálynál és Szeberényi Le­helnél. Köszöntöttük volna, ha 1983. május 2-án Szent­endrén a gyalogos átkelőhe­lyen, ahol (bizalommal lépe­getett halálra nem gázolja egy részeg dunabogdányi úrifiú. Három év után sír­jánál megmutatkozott, hogy mennyire szerették, szeret­tük, hogy ott él szívünkben. Fekete Gyulának — az író­szövetség alelnökének, a HNF olvasómozgalmi bizott­ságának elnöke, Fábián Zol­tán utódja e tisztségben — beszédét hallgatva, úgy érez­tem, hogy szeretett barátunk közöttünk van. A HNF VIII. kongresszusa után újjáala­kult olvasómozgalmi bizott­ság ülésén Molnár Zoltán azt hangsúlyozta, hogy Fábián Zoltán az Olvasó Népért mozgalmat akkor indította útjára, amikor csökkenőben volt az olvasási kedv, Ko­csis István úgy értékelte munkásságát, hogy az ügy­nek ' rangot adott. Garamvöl- gyi József, a HNF Országos Tanácsának titkára pedig ar­ról a törekvésről szólt, hogy ne csak olvasó, hanem gon­dolkodó nép legyen a ma­gyar. írói pályáján Szabó Pál fedezte fel. Tőle tanulta az „ahogy lehet” fortélyosságát. Veres Péter meghatározó volt a fejlődésben, mert Fá­bián Zoltánnal a népben, nemzetben való gondolkodás szellemi magatartás volt. Darvas Józseftől, — mint az Írószövetség és az Olvasó Népért mozgalom titkára — a munkásmozgalmi fegyelmet és felelősségtudatot kapta út- ravalóul. Művei igazolják Szabó Pál bizalmát. „Fagga­tás nélkül” című kisregé­nyének szereplője egyéni céljai érdekében gátlástalan gazember. Elítéli ezt a tí­pust figyelmeztetésül és ta­nulságul a mai és holnapi fiataloknak. „A vízipálma” című kötetében a mai fia­talok belső és külső világát állítja az olvasók elé. „Utak” és „Három kiállí­tás” köteteiben a helytállás erkölcsi értékét mutatja fel. „Imre Európában” című könyve bevezető soraiban egy külföldi útjáról írja fe­leségének „Miért is nem mondtam neked búcsúzóul valamit, igen-igen! Most tu­dom csak: nincs sajgóbb fájdalom, mint az elmulasz­tott gyöngédség". Fábián Zoltán részese volt a Kincskereső és Olvasó Nép folyóirat megismertetésének. Főszerkesztője volt a Békés megyei Üj Auróra folyó­iratnak. Megyénkben író­ként Rásonysápberencsen a Déltől hajnalig című film­je bemutatóján, Homrogdon Kulin Györggyel együtt írt fantasztikus régényeinek ol­vasóival találkozott. Tolcs- ván és Miskolc 38. sz. is­kolában az iskolai könyvtár avatásán, Trizsben egy könyvtártörténeti kiállítás megnyitóján vett részt. A tokaji írótábor utolsó nap­ján hagyományossá vált iro­dalmi zarándokutak során, a hangácsi Petőfi Emlék­képtár avatására emlékezett jó szívvel. Egyszer azt vallot­ta önmagáról: „Nem tarto­zom a gyakran publikáló írók közé. Nemcsak azért, mert kevés az időm, azért is, mert véleményem szerint csak azt kell megírni, amit érzésünk szerint semmikép­pen sem hallgathatunk el”, írói tragédiája, hogy akkor távozott el közülünk, ami­kor írhatott volna. Magában megérlelt alkotásokat vitt el, például a nagykátai járásról szóló szociográfiáját, ame­lyet, a „Magyarország fel­fedezése” sorozatban akart megjelentetni. Oroszlánrésze volt a Himnusz és a Szózat 19—20 nyelven való megje­lentetésének. Nem önmagáért élő emlber volt. Darvas szerint a leg­áldozatosabb mindenese volt ő az irodalmi közéletnek. Cselekedeteit példának ál­lítjuk az ifjúság elé, azt, hogy miként kell szolgálni hűséggel jó ügyet. 1986. január 30-án, Fábián Zoltán 60. születésnapján a Farkasréti temető művész­parcellájában levő sírjára koszorút helyezett a Haza­fias Népfront Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizott­sága és a tiszaladányi ol­vasókör. Hegyi Imre IMSUILL KERESKEDELMI VÚÜLALAT^^^ Engedményes radiátorvásár a Zöldért raktáráruházban COLONEL RADIATOR BURKOLATTAL: 1 m 1 csöves 1 m 2 csöves 1,5 m 1 csöves 1,5 m 2 csöves 1490,— Ft helyett 2860,- Ft helyett 2200,— Ft helyett 4140,— Ft helyett 750,- Ft 1430,- Ft 1100,- Ft 2070,- Ft (Miskolc, Besenyői u. 1.) VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom