Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. február 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 — Végezetül hadd szóljak a SZOT és a kormány közötti együttműködés elmélyítésére irányuló elgondolásainkról. A kormányzati munka továbbfejlesztése keretében kapcsolatainkat több új elemmel kívánjuk gazdagítani, különösen a következőkben. Az a szándékunk, hogy jövőbeli tanácskozásainkon még több gazdaságpolitikai kulcskérdést és hosszú távú fejlesztési elgondolást tűzzünk napirendre, például a termelés fejlesztésének stratégiai irányairól, a távlati bérpolitikáról, a szociális intézmények és ellátások távlati fejlesztéséről, avagy az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás átfogó feladatairól. Közös témáink ilyetén való bővítése minden bizonnyal hozzásegít majd ahhoz, hogy a konkrét ügyekben könnyebben jöjjön létre közöttünk megegyezés. A legközelebbi megbeszéléseinken megtárgyaljuk majd, hogy a szakszervezeti kongresszus határozatában foglalt javaslatok milyen módon valósíthatók meg, s azok miként illeszthetők be az éves, a középtávú és a hosszú távú terveinkbe. A várakozásnak és az itt is elhangzott javaslatoknak eleget téve, mi is tájékoztatást kívánunk adni a SZOT és a kormány képviselőinek megbeszéléseiről, a döntésekről. Arról is, hogy milyen alternatív megoldásokról esett szó, milyen alapon sikerült, avagy miben és miért nem sikerült megállapodnunk egymással. Ez segíteni fogja a célok és a feladatok jobb megértését, a döntések indítékainak és feltételeinek megismerését, és módot nyújt arra is, hogy ezek társadalmi visszhangját — az itteni vitában említett élesebb kontúrokat — még világosabban érzékelhessük. Ezek a kormány szándékai, s meggyőződésünk, hogy a határozathozatal után elmondhatjuk : ezek közösek! A Magyar Népköztársaság kormánya nevében, elkötelezett mozgalmi munkájukban kívánok új, hasznos erőfeszítéseket, sok sikert! Érezzék, hogy mindebben szaktársaiknak és egész társadalmunknak a biztatása és megbecsülése támogatja önöket — mondotta végezetül a Minisztertanács elnökhelyettese. Az Afrikai Szakszervezeti Egységszervezet küldötte, E. K. AFRINI azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar szakszervezetek kongresszusa tovább erősíti a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét. GERGELY MÁRIA, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Hajdú-Bihar megyei titkára arról szólt, hogy az utóbbi években a szak- szervezetek tevékenységében új, de jelentőségében rendkívül fontos feladatkör jelentkezett: a területpolitika. E munka gyakorlati módszereit azonban még nem dolgozták ki. AMAL MUKHERDZSI, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselője a szervezet elismerését fejezte ki a magyar szakszervezetek nemzetközi munkája iránt. Szólt arról, hogy manapság sok helyütt beszélnek a szakszervezetek válságáról. Holott ahol ez népszerű témává vált, ott maga a társadalom van válságban, ezért vonakodnak attól, hogy elfogadják a dolgozók szervezeteit, mint a nemzet társadalmi és gazdasági életének szerves részét. Ezekben az országokban a szakszervezetek fontos feladata kivívni a dolgozók jogát ahhoz, hogy a legteljesebb mértékben részt vehessenek a döntések meghozatalában vállalati, nemzeti, sőt nemzetközi szinten egyaránt. BUCSAI JULIANNA, a 611. Számú Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója arról szólt, hogy öt évvel ezelőtt láttak hozzá a szakmunkástanulók körében a szakszervezeti mozgalom szervezéséhez. Ma már 74 szakmunkásképző intézetben és szakközépiskolában működnek tanulói alapszervezetek, amelyek mind fontosabb szerepet vállalnak az intézmények munkájában, a fiatalok érdekeinek képviseletében. KOVÁCS LÁSZLÓ, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem szakszervezeti bizottságának titkára megállapította, hogy a kongresz- szusi dokumentumok a valóságnak megfelelően ismertetik és értékelik az értelmiség helyzetét. SZELEI EMIL, a debreceni Alföldi Nyomda szb-tit- kára arról szólt, hogy a szakmunkásképzés a népgazdaság korszerűsödésének egyik előfeltétele, de még ma is igen sok feszültség hordozója. A felgyorsult műszaki fejlődéssel párhuzamosan új szakmák születtek, illetve születnek, de a szakmunkásképzés jelenlegi gyakorlata nem tud lépést tartani a fejlődéssel. KOVÁCS JÓZSEF, a Magyar Villamosművek Tröszt szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy az elmúlt öt évben 7 milliárd kilowattórával nőtt az évi villamosenergia-fogyasztás, ennek ellenére 1985-ben, 1980-hoz képest csaknem 200 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg az áram- szolgáltató vállalatok. A következő ötéves tervidőszakban a villamosenergia-fogyasztás évi 3 százalékos növekedésével számolnak. BAJUSZ REZSŐ, a MÁV vezérigazgatója elmondta, hogy a kormányzat az elmúlt években különböző intézkedésekkel segítette a vasutat, így a többi között lehetővé vált, hogy az átlagosnál nagyobb bérfejlesztéssel megkezdjék a vasutasfizetések elmaradásának felszámolását. A kiemelt bér- fejlesztés és egy sor belső intézkedés hatására az elmúlt évben — két évtized óta először — minimális mértékben, de emelkedett a létszám, ám nőtt a fluktuáció is. A VII. ötéves tervben általánossá válik a 40 órás munkahét. KOVÁCS LAJOS, a ME- DOSZ Csongrád Megyei Bizottságának titkára kedvezőnek értékelte, hogy megyéjében az új vállalatirányítási formák és a szak- szervezeti szervek jól megférnek egymás mellett, bár a viszonyukat szabályozó jogszabályok hiányosak, s a munkában bizonyos átfedések is tapasztalhatók. RÉDEI ALAJOSNÉ, a KPVDSZ vendéglátó és idegenforgalmi titkárságának titkára hangsúlyozta: a szakszervezetek változatlan céljaikat a változó gazdasági körülmények között csak úgy tudják elérni, ha módszereikben rugalmasabbakká válnak, s érdekképviseleti munkájuk is megújul. Ezzel a szakszervezetek XXV. kongresszusának második napja — amelyen felváltva elnökölt Mészáros István, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat csapatvezető vájára, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára, Voksán József, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára, valamint Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára — véget ért. A kongresszus vasárnap folytatódott. A képen szavaznak a küldöttek A harmadik nap eseményei Vasárnap reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatódott a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Az elnök bejelentette, hogy a dolgozó kollektívák újabb üdvözlő táviratokkal köszöntötték a kongresszusi. A kongresszus harmadik munkanapjának első felszólalója, FARKAS GYÖRGY, a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, a lakásárak alakulásáról szólva elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt az egy négyzetméterre jutó építési költség csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az árnövekedésnek mindössze 7 százaléka vezethető vissza az építőipari árszabályozásra. HORVÁTH JÓZSEF, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkára beszámolt arról, hogy a megyében tovább egyszerűsítették az SZMT szervezeti rendszerét. Csökkentették a testületek számát, közvetlenebb kapcsolatot építettek ki az alapszervezetekkel, jobban segítve azok munkáját. DOLECSKÖ KORNÉLIA Rózsa Ferenc-díjas újságíró arról beszélt, hogy kiteljesedő demokratizmusunkban az emberek jogos igénye a pontos, a gyors és a valósághoz hű tájékoztatás. A sajtó munkatársai erre törekednek. PAPP SÁNDOR, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár főtechnológusa elmondotta: továbbra ás hiányzik a késztermékgyártók és az alkatrész-szállítók közös érdekeltsége, ami elősegítené a vállalati erőforrások felhasználásának összehangolását a műszaki fejlesztés gyorsítására, a minőség javítására. HRABOVSZKI ANDRÁS, a Somogy Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőmérnöke arról szólt, hogy sok területen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a lakosság folyamatos tűzifa-ellátását meg lehessen oldani. MATUSZKA ISTVÁN, a Közalkalmazottak Szakszervezete néphadseregi bizottságának vezető titkára állami garanciákat javasolt a tisztességtelenül szerzett jövedelmek visszaszorítására. DR. KŐBŐR JÓZSEF főorvos, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője a többi között megállapította: társadalmi összefogásra van szükség, hogy növekedjék az egészséges életmód presztízse. Ezt követően Gál László, a határozatszövegező bizottság elnöke és Sólyom Ferenc, az alapszabályszövegező bizottság elnöke bejelentette, hogy a kongresszuson a határozati javaslathoz, valamint az aLapszabálymódo- sító tervezethez több észrevételt, megjegyzést és további javaslatokat fűztek. A dolgozók nagyobb rétegeit érintő javaslatokat átvezették a tervezeten, az egyes szakmákra, kisebb rétegekre vonatkozó javaslatokat pedig eljuttatják az illetékes szakszervezeti testületekhez. Gáspár Sándor összefoglalóját mondja Ezután Gáspár Sándor összefoglalta a vitában elhangzottakat. A SZOT elnöke a tanácskozás munkáját értékelve rámutatott, hogy a kongreszszus elvégezte azt, amire hivatott volt. — A küldöttek magas fokú felelősségtudatról tettek tanúságot, hozzászólásaikban kitértek a tagság gondjaira és ismertették a dolgozók törekvéseit is — mondotta. Több építő bírálat is elhangzott és sokan tettek javaslatokat a nehézségek leküzdésére. A hozzászólásokból is kitűnt, hogy csak közös erőfeszítéssel tudunk gondjainkon túljutni; minden erőnket össze kell fogni ahhoz, hogy az ország gazdasági erejét növelve kielégíthessük a dolgozók itt is sokféleképpen megfogalmazott jogos igényeit. A felszólalók jóváhagyták és kiegészítették a kongresszusi dokumentumokban megjelölt fő feladatokat, amelyek végrehajtása segíti népünk gyorsabb előrehaladását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását. Kiemelte: a kongresszus egyértelműen és világosan megfogalmazta a magyar szakszervezetek szerepét társadalmunkban, s arra is választ adott, hogy a szervezett dolgozók milyen célokat támogatnak. A magyar szakszervezetek hivatásuknak és rendeltetésüknek megfelelően támogatják a társadalmilag hasznos kezdeményezéseket, mindazokat a törekvéseket, amelyek szocialista céljaink elérését vagy közelítését szolgálják, s lehetővé teszik, hogy életünk szebb, boldogabb és teljesebb legyen. Támogatják szocialista elveink érvényesítését a gyakorlatban, tevékenyen részt vesznek mindazoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyeknek célja hazánk gazdasági erejének növelése, mert csak az együttes erőfeszítések eredményeként bővülhetnek lehetőségeink a reális igények kielégítésére. Mint mondotta, a felszólalók sok összefüggésben tették szóvá az életszínvonal javításával kapcsolatos tennivalókat, s helyes, hogy a szakszervezetek akkor is támogatják a dolgozóknak az életkörülményeik javítására vonatkozó igényeit, ha azok maradéktalan kielégítésére a közeljövőben nem lesz lehetőség. A jövőbeni igényeket ugyanis már most számba kell vennünk, s arra kell törekednünk, hogy amint erre országunk anyagi lehetőségei módot adnak, azok közül mind többet valóra váltsunk. Gáspár Sándor szólt a szervezett dolgozók előtt álló gazdasági feladatokról, a VII. ötéves terv céljairól is. Mint mondotta, a magyar szakszervezeti mozgalom óriási erőt jelent e célok megvalósításában. A szak- szervezetek a maguk eszközeivel közreműködhetnek abban, hogy minden munkahelyen a korábbiaknál jobban használják ki meglevő lehetőségeiket. A fegyelmezett munkát mindenhol meg kell követelniük, de arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a jól szervezett munka feltételei is biztosítottak legyenek. A VII. ötéves terv meghatározza egész nemzetünk további sorsát — mondatta —, s a terv megvalósítása mindenekelőtt a szervezett dolgozók millióinak munkáján, helytállásán múlik. Ezt követően a kongresz- szus a határozati javaslatról szavazott, s azt 21 ellenszavazattal és ugyancsak 21 tartózkodással elfogadta. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, továbbá a Szám- vizsgáló Bizottság jelentését, az ezekhez kapcsolódó beszámolókat, a vitában elhangzottakra adott választ, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztést a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ezután a kongresszus zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Számvizsgáló Bizottságot. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket. A Számvizsgáló Bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. A kongresszus plenáris ülésén Martos Istvánná, a Szavazatszedő Bizottság elnöke ismertette a választások eredményét. A tisztségviselők névsora A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSA ELNÖKSÉGE: Elnök: Gáspár Sándor Alelnökök: Földvári Aladár, Gál László, Ligeti László, Palotai Károly, dr. Prieszol Olga Főtitkár: Baranyai Tibor Titkárok: Kósáné dr. Kovács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovatsik Károly, Virizlay Gyula Az elnökség tagjai közé választotta Básti Jánost, a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának vezető titkárát. A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSA TITKÁRSÁGA: Gáspár Sándor, a SZOT elnöke Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára SZOT-titkárok: Kósáné dr. Kovács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovatsik Károly, Virizlay Gyula, Nyitrai István, a SZOT Szervezési és Káderosztály vezetője, Fodor László, a Népszava főszerkesztője. A Szakszervezetek Országos Tanácsa mellett működő munkabizottságok vezetőit a SZOT következő ülésén választják meg. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Elnöke: Biszku Béla Titkára: Pandurovics József
