Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 16., csütörtök Németh Károly fogadta Alekszej Antonovot Kádár János látogatása a Taurusban A munkásgyűlés résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a vendégek a Tau­rus Abroncsgyár Acélradiál Gyárrészlegét keresték fel. A párt főtitkárát a gyár szakmai és társadalmai ve­zetői fogadták. A több mint kétszáz dol­gozót foglalkoztató gyárrész­leget, amelynek tevékenysé­ge a legjellemzőbb a válla­latra, Sivó Imre gyárvezető mutatta be. Ezt követően a párt főtit­kára részt vett a dolgozók röpgyűlésén, az épület má­sodik emeleti üzemcsarnoká­ban. A gyűlés résztvevőit Bor­bély István szocialista bri­gádvezető köszöntötte. Ezután Kádár János szólt a résztvevőkhöz. Bevezető­ben megköszönte a meghí­vást, a barátságos fogadta­tást, s üdvözölte a Taurus tízezres kollektíváját, majd utalt arra, hogy ezekben a hónapokban sokat hallhat­tunk arról, mit kell tennünk, melyek a feladataink. — A múlt év tavaszán le­zajlott XIII. pártkongresszus és a decemberben törvény­erőre emelt VII. ötéves terv mindannyiunk számára meg­felelő programot adott. E cselekvési program reális, a fejlődést szolgálja. Politi­kánk következetes és vilá­gos, amelyet támogatnak a dolgozó tömegek. S szilár­dak a szocialista népgazda­ság alapjai, amelyekre ter­vünket építettük. Ez bebizo­nyosodott az elmúlt öt év során is, amikor a gazdasá­gi életünkre nehezedett óriá­si nyomás közepette a te- herpróbát kiálltuk, s bizo­nyos mértékig fejlődni is tudtunk. A továbbiakban az építő­munka nemzetközi feltéte­leiről szólva emlékeztetett: a két társadalmi rendszer harcának békés versenyben kell eldőlnie, és — mély meggyőződésünk szerint — a példa erejével győz majd a szocializmus. Ebből követke­zik álláspontunk: nem en­gedjük, hogy az imperializ­mus erőfölényre tegyen szert. Mi a békét tárgyalásos úton, a vitás nemzetközi kérdések olyan megoldásával kívánjuk megőrizni, amely minden or­szág, minden nép számára elfogadható, és kölcsönösen garantálja a biztonságot. Ezzel összefüggésben — méltatva a genfi csúcstalál­kozó jelentőségét — Kádár János hangoztatta: a Szov­jetunió közös álláspontunkat képviselte, amikor az összes vitás kérdésben az érdemi tárgyalások meggyorsítását szorgalmazta, és számos ész­szerű javaslatot tett a fegyverkezési verseny meg­fékezésére. A párt főtitkára hazai ten­nivalóinkról szólva kiemel­te, hogy a párt kongresszu­sán és a választások idején adott programmal az. embe­rek egyetértésüket fejezték ki, és készek a cselekvésre. A program megvalósításá­val tovább haladunk a szo­cializmus építésének útján. Céljaink eléréséhez azonban az eddiginél jobb munkára van szükség, s arra is, hogy szilárdan és határozottan álljunk ki politikánk, rend­szerünk, programunk, a tisz­tességes munka, mellett és segítsük az alkotó erők ki­bontakoztatását. Kádár János utalt a gaz­dasági munkaközösségekről folyó vitákra, s hangsúlyoz­ta: jövőnk a szocialista üze­mek munkáján múlik, min­den más ennek csak hasznos kiegészítője lehet. A törvény erejével, a társadalom er­kölcsi súlyával fel kell lép­ni a tisztességtelen jövede­lemszerzés minden formája ellen, de a becsületes rpun- kából eredő jövedelemtöbb­letet elismerjük és el is kell ismernünk. Csak a haté­kony, nyereséges termelés­sel tudjuk megteremteni az előrehaladás anyagi alapjait. — A párt Központi Bizott­sága, kormányzatunk nevé­ben is mondhatom: bízunk tervünk megvalósíthatóságá­ban és számítunk arra, hogy munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk képes a kijelölt célokat elérni, az ehhez szükséges feladatokat eredményesen megoldani — hangsúlyozta Kádár János, A párt főtitkára néhány más, társadalmi összefogást igénylő tennivalót is emlí­tett, kiemelve a munkafe­gyelemmel, a közlekedési fe­gyelemmel, az italozással, a családi élet széthullásával kapcsolatos gondokat. Olyan feladatok állnak előttünk, amelyekkel eddig nem fog­lalkoztunk kellőképpen. Ezek megoldásában a nők támogatására az eddigieknél is jobban számítunk — mondotta, utalva arra, hogy a Taurus előbbre jutásában is milyen jelentős szerepet vállaltak a dolgozók nagy részét kitevő munkásasszo­nyok. — Egészséges, megfelelő erkölcsi normák szerint élő társadalmat akarunk, s en­nek nélkülözhetetlen része, hogy a kollektívák is egész­ségesek legyenek, a család is rendben legyen, és maga. az ember is harmonikusan él­jen, Sok tennivalónk van, de nagyok a lehetőségeink is. Ha igazán meg tudjuk mozgatni társadalmunk ere­jét, és a tisztességes embe­rek mindenütt megfelelő ha­tározottsággal lépnek fel, akkor el tudjuk érni azokat a nagy célokat, amelyeket a párt XIII. kongresszusa meghatározott, s amelyeket népünk a választások idején szinte egyhangúan támoga­tott — mondotta befejezé­sül. Kádár János látogatásának befejező programjaként ta­lálkozott a vállalati tanács tagjaival. Bárány György, a testület elnöke köszöntöt­te a vendégeket, majd a ta­nács tagjai számoltak be az új vezetési forma kialakítá­sának előkészületeiről. — örülök, hogy alkalmam van e fontos új intézmény­nyel, a vállalati tanáccsal megismerkedni, s annak is örülök, hogy e testület tag­jaival személyesen is talál­kozhattam — mondotta, majd az elhangzottakhoz kapcsolódva rámutatott: az intézmény létrejötte demok­ratizálást jelent, de demok­ratizálni csak önmagáért — nem helyes törekvés. A de­mokratizálásnak rendeltetése van. A továbbiakban arról szólt, hogy e tanácsok köznapi munkájának még természe­tesen formálódnia, alakulnia kell. Segíteniük kell a hatékony gazdálkodást, a fejlődést, annak az alap­nak a létrehozását, amely a dolgozók életminőségének magasabb szintre emelését szolgálja. Ez a vállalati ta­nácsok alapvető rendeltetése. Végezetül Kádár János eredményes munkát, erőt, egészséget kívánt a vállala­ti tanács tagjainak. Ezzel ért véget az MSZMP főtit­kárának szerdai munkaprog­ramja a Taurus Gumiipari Vállalatnál. Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese szer­dán a Központi Bizottság székházában fogadta Alek­szej Antonovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki a magyar— szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­Tartalmas, tényekben, ada­tokban gazdag és politikus jelentést jól kiegészítő vi­táiban tárgyalta meg tegnap a Miskolci Városi Párt-vég­rehajtóbizottság a megye- székhely és környéke elmúlt évi gazdálkodását és az idei feladatokat. A gondolatcse­re jó néhány pontosító, az értékelést teljesebbé tevő és az elkövetkezendő időszak tennivalóit markánsabban megfogalmazó javaslata jó alapot tár a hónap végén tartandó pártbizottsági ülés elé. Nehéz évet zártunk és az idei feladataink sem ke­vesebbek — hangzott el a testület ülésén, de végső so­ron több hozzászóló ugyan­ezt fogalmazta meg. Az (Folytatás az 1. oldalról) magyar fél korábbi kezde­ményezésére tárgyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése érdekében átfogó fuvarozási egyezmény létre­hozásáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek re­konstrukciójában végzett munkáját. Alekszej Antonovot fogad­ta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese és Havasi Ferenc, a KB titkára. . zottság 34. ülése alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­sen tájékoztatták egymást az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtásáról, az SZKP XXVII. kongresszusának előkészü­leteiről, véleménycserét foly­tattak a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. időnként érzékelhető pesszi­mizmus leküzdése a párt- szervezetek fontos feladata, hiszen az összegzés nem­csak nehézségekről, hanem eredményekről is számot ad. A város és környéke üze­meinek és tanácsainak 1985. évi gazdálkodását elemző je­lentés feletti vitában tízen mondták el véleményüket, javaslataikat. Az észrevéte­lekre Tímár Vilmos, a váro­si pártbizottság titkára rea­gált, a vitát Dudla József el­ső titkár foglalta össze. A testület ezután tájékozódott az Oprendek Sándor mun- kásőregység, valamint a Vám- és Pénzügyőrség mis­kolci szakaszának munkájá­ról. A szovjet miniszterelnök­helyettes — Marjai József társaságában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyárba. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt kü­lön tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Alekszej Antonov és a de­legáció tagjai szerdán el­utaztak Budapestről. A kül­döttséget Marjai József bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren, jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Befejeződlek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Tavalyi eredmények, idei feladatok Az SZKP KB főtitkárának üzenete Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára üzenetet intézett hat kelet-afrikai ál­lam- és kormányfőhöz, akik egy olyan kormányközi szervezet létrehozásáról tár­gyalnak. amely a térségben a szárazság elleni küzdel­met, a gazdasági fejlődés érdekében végzett munkát irányítaná. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió meggyő­ződéses híve az államok kö­zötti egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös együttműködés­nek, elkötelezte magát a nemrég felszabadult álla­mok iránti barátság mellett is, s ezért támogatja a hat kelet-afrikai országnak azt a törekvését, hogy erőiket egyesítsék társadalmi, gaz­dasági és ökológiai problé­máik megoldására. Sikeres öt évet zárt a DIGÉP (Folytatás az 1. oldalról) milliárd forinttal volt egyen­lő. A VI. ötéves tervidő­szakra előirányzott 20 mil­liárd 784 millió forint ter­melési értéktervet 962 mil­lió forinttal szárnyalták túl, ami azt jelentette, hogy a Diósgyőri Gépgyár már a múlt év utolsó negyedében teljesítette középtávú ter­melési programját. A gyár vezetése súlypon­ti feladatnak tekintette a munkatermelékenység foko­zását is. Az eredmény: az elmúlt öt év alatt 64 száza­lékkal növekedett a munka termelékenysége, amit je­lentősebb fejlesztés nélkül értek el. Sokatmondó adat az is, hogy a vállalat már 1981-ben megkezdte a fel­zárkózást az élmezőnyhöz: ebben az évben már 305 millió nyereséget könyvel­hettek el. Utána következett 1982, amikor az előző évi vállalati eredményt hatvan- millió forinttal megtoldották, s az utána következő esz­tendőkben már nem adták alább félmilliárdnál. Az el­múlt évben például 635 mil­lió forint volt a gyár nyere­sége. A munkatermelékenység, valamint a nyereség növelé­sével megalapozták a kere­setek, a dolgozó kollektívák jövedelmének elvárható eme­lését. A tervidőszakban az egy főre jutó éves kereset az 1980. évi 49 ezer hétszáz forintról hetvenhétezer fo­rint fölé emelkedett, amely több mint 55 százalékos ke­resetnövekedésnek felelt meg. A vezérigazgató elismerés­sel szólt az alkotó műszaki értelmiség szerepéről, amely elsősorban a piac által igé­nyelt termékszerkezet-váltás, az új termékek kidolgozá­sában jutott kifejezésre. L. L. Körzeti kéntes rendőrök Nincs könnyű szolgálat A sokat ágáló, kriti- 0 záló ember egyetlen módon őrizheti meg hitelét a közösség előtt: ha alkalma nyílik a Cselekvés­re, nem marad tétlen. Bí­rálni, észrevételeket tenni könnyebb, mint az ostoro­zott jelenségeket megszün­tetni. Hét-nyolc évvel ez­előtt maguk a kövesdiek is úgy látták, a hőfürdő rendje, biztonsága jobb is lehetne. Mások válaszként azt hangoztatták: a hétvé­gi napokon strandoló 14— 16 ezer ember jelenléte magában hordozza a ve­szélyt. s a kisebb-nagyobb bűncselekmények megelőz- hetetlenek. Szerencsére azonban ebbe nem minden­ki nyugodott bele, a lokál- patrióta kövesdiek presztí­zsét sértették az újabb és újabb esetek. Többen is úgy gondolták, nem hagy­ják a jó nevű, méltán nép­szerű fürdő hírnevét be­árnyékolni. Hat évvel ezelőtt aján­lotta fel a Nagy József ve­zette önkéntes rendőri cso­port, hogy rendszeres szol­gálatot szervez a fürdő te­rületére. A tehetetlenséget emlegetők összes érveit megdöntötték. Tavaly pél­dául a fürdő területén hét lopást jelentettek, és öt­nek a tettesei egykettőre kézre kerültek. (Azelőtt egy hétvégén több strandi lonás történt.) Hogyan lesz a cukrász- mesterből önkéntes rend­őr? — kérdezem Nagy Jó­zseftől, aki már nyugdí­jas éveit tölti, ennélfogva semmi sem „akadályozza” bokros társadalmi teendői­nek ellátásában. — Huszonegy évvel ez­előtt jelentkeztem önkén­tes rendőrnek, de már azt megelőzően is többször részt vettem nyomozókkal különböző bűnügyek felde­rítésében, tettesek felkuta­tásában. Kezdettől vonzott ez a tevékenység. Nem mondhatom, hogy munka­helyemen eleinte szívesen vették, ha ilyen megbíza­tásom miatt ritkábban ma­radtam bent egy-egy hét­végén. De aztán megszok­ták. -Tudták, hogy hajtha­tatlan vagyok. Dr. TUza , Lászlótól, a mezőkövesdi rendőrkapi­tányság vezetőjétől tudom; a helyi önkéntes rendőri csoportok munkájának je­lentős szerepe van abban, hogy tavaly kevesebb bűn- cselekmény történt Mező­kövesden és a környező te­lepüléseken, mint koráb­ban, hogy csökkent az erőszakos, garázda jellegű cselekmények száma stb. Tóth József kmb-s fő­törzsőrmester így véleke­dik: hihetetlenül nagy se­gítséget jelent egy ilyen jój szervezett csoporttal együttműködni. Részt vesz­nek a járőrözésben nem­csak a fürdőben, a köréje épült víkendházak utcái­ban, de a város különbö­ző pontjain is. A bolti be­törések megelőzését tűztük ki célul a körzetben, és hatékony figyelőszolgálatot szerveztünk az önkéntes rendőrök részvételével. Az eredmény ugyancsak nem maradt el. — Miből áll az önkén­tes rendőrök hivatalos fel­szereltsége? — kérdezem Nagy József csoportpa-' rancsnoktól. — A karszalag, a jel­vény, az éberség és a gyor­saság, valamint némi ön­védelmi képzettség. Ennyi az egész. — A karszalagján egy keskeny aranysávot látok. — Mert én vagyok a „hadnagy” — mondja tré­fásan. majd hozzáteszi —, ez jelzi a csoportparancs­noki rangot. A beszélgetés résztvevője Kovács József önkéntes rendőr, aki fog­lalkozását tekintve, cuk­rász. Nemcsak a szakma fortélyait leste el idősebb munkatársától. Nagy Jó­zseftől, hanem ennek a nem könnyű szolgálatnak a szeretetét is. Fiatalos hévvel idézi legutóbbi szolgálatainak forró pilla­natait, bűnözők elfogását, éjszaka járó „szarkák” tet­tenérését. A Nagy József vezette önkéntes rendőri csoport jó hírnévre tett szert, tekin­télyük, rangjuk van a kör­nyéken. Közülük többen aktívan tevékenykednek a tanácsban, a Hazafias Nép­front-bizottság tagjai sorá­ban, és évtizedek óta élen­járnak lakóhelyük társa­dalmi munkaakcióiban is. Mindezekről jeles kitünte­tések, elismerések is ta­núskodnak. A fiatal város sokféleképpen jelét adta és adja köszönetének, ami azoknak szól, akik szíve­sen hoznak áldozatot lakó­helyükért. Ha nem is merőben 0 más. de részleteiben eltérő a községi ön­kéntes rendőrök munkája a városiakétól. Szolgálatuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom