Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyilatkozatban fejtette ki az SZKP és a szovjet állam hosszú távú, a 2000. évig szóló külpolitikai programját. A nyilatkozat, amelyet szerdán közölt a TASZSZ szovjet hírügynökség, részletesen kifejti azokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió véleménye szerint meg kell tenni a béke megóvásáért, a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezéséért. A Szovjetunió azt javasolja - hangzik a többi között az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata —, hogy 1986-tal kezdjék meg annak a programnak a megvalósítását, amelynek nyomán az emberiség megszabadul a nukleáris katasztrófa félelmétől. öt-nyolc év alatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok felére csökkenti az egymás területének elérésére alkalmas nukleáris fegyvereit. A megmaradó hordozóeszközökön legfeljebb 6000—6000 robbanótöltetet hagynak meg. Magától értetődik: hogy ilyen csökkentés csak abban az esetben valósítható meg, hogyha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen lemond a támadó kozmikus fegyverek létrehozásáról, kipróbálásáról és telepítéséről. A Szovjetunió számos alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a támadó kozmikus fegyver létrehozása szertefoszlatja a földi nukleáris fegyverek csökkentésének reményét. (A nyilatkozat részletes szövegét holnapi számunkban közöljük.) Sikeres üt ével zárt a Diósgyőri Gépgyár Évről évre magasabbra emelték a mércét AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 13. szám Ara: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. január 16. Jövőnk a szocialista üzemek munkáján múlik Kádár János látogatása a Taurusban Kádár János a Taurusban. A képen: az MSZMP főtitkára a gyűlésen beszél Tegnap a Diósgyőri Gépgyárban sajtótájékoztatón ismertette dr. Énekes Sándor vezérigazgató a vállalat nyolcezer fős kollektívájának többéves áldozatos munkáját, az 1985-ben véget ért hatodik ötéves terv eredményeit. Mint bevezetőjében elmondta, a hetvenes évek végén nagy nehézséggel küzdött a gyár, de viszonylag rövid idő alatt fokozatosan úrrá lettek a gondokon, s a hatodik ötéves terv első esztendejében, azaz 1981-ben már rentábilissá vált a nagy múltú gépgyár gazdálkodása. A vállalatvezetés már a kezdet kezdetén merész célokat tűzött a gyár elé. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a DIGÉP hatodik ötéves terve még a népgazdasági célokat is meghaladta. Tették ezt annak érdekében, hogy mielőbb nyereségessé váljék a vállalat gazdálkodása. Ügy számoltak, hogy akkor sikerül mindezt elérni, ha az egy dolgozóra jutó termelési érték a korábbi, évi 300 ezer forintról legalább félmillió forintra növekszik, s a vállalat nyeresége pedig eléri az 500 millió forintot. S mindezt olyan időszakban határozták el, amikor a vállalat létszáma a korábbi eredménytelenség miatt fokozatosan csökkent. A merész tervek végrehajtásában bátran támaszkodtak arra a hatalmas politikai erőre, amelyet a DIGÉP nagy számú párttagsága jelentett, akik alapvető kötelességüknek tartották a különböző párt- és kormány- határozatokban foglalt célok valóra váltását. Ugyanakkor tudták azt is, hogy a gyárban az évek hosszú során át kiváló munkás- és szakembergárda nevelődött, amely a legnagyobb feladat megoldására is képes. S ott voltak a fiatalok, akiknek száma azóta is több ezerre tehető a vállalatnál. Ilyen közegben csakis sikerrel valósíthatták meg az igen feszített éves vállalati terveket. Elsőrendű célként fogalmazták meg a tőkés export fokozását, hogy a maga módján a DIGÉP is kivegye részét a népgazdaság külkereskedelmi mérlegének javításából. Alkalmazkodva a piac változó igényeihez, öt év alatt elérték, hogy a Diósgyőrben gyártott termékek mintegy 60—65 százalékát külföldön értékesítik, öt év alatt szocialista relációban 7 milliárd forint értékű terméket adtak el, míg a tőkés kivitel volumene 5,7 (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a Biaovar—szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 34. ülésszaka. Tárgyalásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek írták alá. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagál- lamok felső szintű gazdasági értekezletén, és az 1984 novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon meghatározott feladatok teljesítésével. A tárgyalások végeztével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agráripari komplexumok és a közfogyasztási cikkek gyártása területén kialakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés hosszú távú fejlesztési programjának teendőit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban,, különösen nagy jelentősége van a magyar gazdaság számára. Az ülésszakon egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakemberei együttműködnek az energiafelhasználás ésszerűsítése érdekében. Ennek keretében hulladékenergiák, a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását, zárt körű vízrendszerek kialakítását szolgáló megoldásokat kívánnak kidolgozni. Oj egyezmény született az elektronikai ipari mérőberendezések kooperációs gyártására. Az árufuvarozás terén a növekvő feladatok megoldására vasúti határforgalmi egyezményt, a megnövekedett timföld- és alumínium- szállítási feladatok teljesítésére pedig timföld- és alumíniumszállítási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Taurus Gumiipari Vállalat fővárosi központjába látogatott. A vendéget délelőtt a gyár kapujában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Gál János, a VIII. Kerületi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Mészáros Józsefné, a vállalat pártbizottságának, Dán Gábor, a vállalat szakszervezeti intéző bizottságának, valamint Győri Judit, a vállalat KISZ- bizottságának titkára fogadta. Az MSZMP főtitkára az igazgatósági épület tanácstermében találkozott a Taurus párt-végrehajtóbizottságának tagjaival, a vállalat vezetőivel. Tatai Ilona vezérigazgatónő a több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztató vállalatról elmondta, hogy az 1882-ben alapított gumigyár az utóbbi 25 évben komplex ipari és kereskedelmi tevékenységet folytató nagyvállalattá fejlődött — hat termelő gyárának évi árbevétele megközelíti a 14 milliárd forintot, s termékeik több mint 40 százalékát exportálják. Kiemelte: mai eredményes tevékenységük forrása a gyár történelmi múltján kívül mindenekelőtt az itt dolgozó kollektíva szellemi ereje, alkotó munkája. Tatai Ilona ezután a VII. ötéves terv vállalati céljairól beszélt, kiemelve, hogy a terv teljesítésének egyik elsőrendű feltétele belső tartalékaik mozgósítása. Ugyanakkor folytatják szerkezet- átalakítási programjukat, növelve termékeik nemzetközi versenyképességét. Végezetül megemlített néhány olyan körülményt, amely a vállalat gyorsabb ütemű fejlődését gátolja. Mészáros Józsefné a vállalat 1600 párttagjának tevékenységéről szólva a kiegyensúlyozott politikai hangulatot terveik valóra váltásának egyik legfőbb biztosítékaként jellemezte. Ez nem mond ellent annak, hogy a dolgozók néha szenvedélyesen tesznek szóvá nemkívánatos dolgokat, bátran vitatkoznak munkahelyük, vagy akár az egész ország ügyeiről. Az ismertetőt követően Kádár János elismeréssel szólt a vállalat vezetőinek és dolgozóinak tevékenységéről; és reagált több, a tájékoztatókban felvetett, a Taurus irányítóit és munkásait különösen foglalkoztató kérdésre. (Folytatás a 2. oldalon) Miskolc, Búza tér MU Gorbacsov nyilatkozata a Szovjetunió külpolitikai programjáról
