Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 18., szerda Megnyílt a KGST rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) fogva üdvözölte és támogat­ta a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­sága főtitkárának, Mihail Gorbacsov elvtársnak azt a kezdeményezését, hogy gyor­sítsuk meg az 1984. évi felső szintű gazdasági értekezleten a KGST-tagországok tudo­mányos-műszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex prog­ramjának kidolgozásáról ho­zott határozat végrehajtását. A komplex program je­lentőségét méltatva Lázár György emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben kialakult politikai viszonyok feszültségekkel és veszélyek­kel terhesek. Mint a világ békeszerető népei, mi is üd­vözöltük Mihail Gorbacsov elvtárs és Ronald Reagan genfi találkozóját, amely után egy fokkal nagyobb bi­zalommal tekinthetünk a jö­vőbe. Lázár György hangsúlyo­zottan szólt arról, hogy az energiaszükségletek kielégí­Nyikolaj Rizskov beszéde A házigazda Szovjetunió képviselője, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök beszédében a jelen időszak alapvető sajá­tosságának nevezte, hogy a KGST-országok többsége gyakorlatilag kimerítette a fejlődés extenzív lehetősége­it. Az erőforrásokat minde­nütt az eddigieknél hatéko­nyabban, a lehető legna­gyobb hatásfokkal kell fel­használni. E feladat megoldásának legfőbb útja a tudományos és műszaki forradalom ered­ményeinek felhasználósa. A komplex program vég­rehajtása szigorú vizsgája lesz majd a KGST-n belüli együttműködés kollektív iró­Mihail Gorbacsov fogadta a küldöttségvezetőket lésében Magyarországon is egyre fontosabb tényező lesz az atomenergia. Bekapcsoló­dásunk a gyártásszakosítás­ba már eddig is előnyösen hatott a magyar ipar szá­mos területére. Ami a bio­technikai kutatási-fejlesztési programot illeti, ennek kere­tében érdekeltek vagyunk magas színvonalú új techno­lógiák és új alkalmazási te­rületek kifejlesztésében, fel­tárásában. A magyar kormány azon lesz, hogy minden lehetsé­ges módon elősegítse a kö­zös munkát, és hozzájárul­jon a kitűzött célok elérésé­hez — mutatott rá Lázár György, majd végezetül a magyar küldöttség nevében ismételten megerősítette, hogy hazánk támogatja a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex prog­ramjának jóváhagyását, és egyetért az ülésszak elé be­terjesztett határozattervezet­tel. nyitási rendszerének — mu­tatott rá Rizskov, emlékez­tetve a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé szófiai ülésének arra a meg­állapítására, hogy a KGST munkáját a tudományos és műszaki haladás meggyorsí­tására kell összpontosítani, s az ebből fakadó követelmé­nyekkel összhangban jelen­tős változtatásokat kell vég­rehajtani a szervezet szer­kezeti felépítésében, munká­jának stílusában és módsze­reiben. Nyikolaj Rizskov beszéde után az NDK, a Bolgár Nép- köztársaság, a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségvezetője szólalt fel. Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági üzemek helyzete Ülést tartott a megyei pártbizottság Mit és hogyan kínálunk az üzletekben? Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára .kedden a Kreml­ben fogadta a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán részt vevő küldöttségek ve­zetőit és a testvérpártoknak az ülésszak munkájában részt vevő központi bizottsá­gi titkárait. A találkozón többek kö- " zött részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke és Havasi Fe­renc, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titká­ra is. A szívélyes légkörben és a teljes kölcsönös megér­tés szellemében megtartott találkozón szovjet részről jelen volt Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke. A szocialista társadalmi Megalakult a vállalati ta­nács az Észak-magyarorszá­gi Állami Építőipari Válla­latnál, amelynek elnöke Mé­száros István munkaügyi osztályvezető, elnökhelyette­se pedig Nyítrai Pál főépí­tésvezető lett. A 24 tagú tes­tület tegnapi legfontosabb teendője az igazgatóválasztás volt. A vállalati tanács meg­erősítette igazgatói funkció­jában Joósz Gábort. A meg­bízás öt évre szól. Nem sokkal a jeles ese­mény után nyilatkozatot kér­tünk a régi-új igazgatótól. — Jó érzés, kellemes tu­dat, hogy hatévi együtt- munkálkodás után újabb öt esztendőre elfogadott a kol­lektíva. Erőt ad, hogy ké­pesnek tart a vállalat irá­nyítására. Elmondtam el­képzeléseimet a jövővel kap­csolatban. Nem ígértem nyu­godt, langyos éveket. Kemé- nyedik a világ, keményebb lesz a vállalat vonalvezetése rend hatalmas lehetőségeket biztosít a tudományos-mű­szaki haladás csúcsainak meghódítására — mutatott rá Gorbacsov. E területen elért sikereinktől függ a szocializmus előnyeinek jobb kiteljesedése, országaink gazdasági, társadalmi és szellemi potenciáljának nö­vekedése, államaink techno­lógiai függetlensége és az imperializmus részéről rájuk nehezedő nyomással és zsa­rolással szembeni sérthetet­lensége. E cél úgy érhető el, ha gyors előrelépést teszünk a társadalmi termelés inten­zitásának növelésében, ami­hez felhásználjuk a tudo­mány és a technika legújabb eredményeit, erőink egyesíté­sét, a kulcsfontosságú terüle­teken folytatott még szoro­sabb együttműködést. is. Az én mércém az eddigi­nél is nagyobb szigor, s a magasabb minőség. Borsod­ban és Miskolcon, minden munkát elvállalunk, s ha erőnk, ügyességünk engedi, akkor más megyékben, a fő­városban és külföldön is szeretnénk építési feladato­kat. Pillanatnyilag olyan je­lentős beruházásokon dolgo­zunk, mint a posta műszaki központja, a Chinoin csanyi- ki új gyára, a Széchenyi út rekonstrukciója, de építünk, rekonstruálunk a drótgyár­ban, a diósgyőri kohászatban, a hejőcsabai cementgyárban, és a járműjavítóban... Az igazgatóválasztás, vélemé­nyem szerint, demokratikus légkörben zajlott le. A hoz­zászólók további segítségük­ről biztosítottak, s támogat­tak a politikai és társadal­mi szervek is. Örülök és kö­szönöm a bizalmat. B. I. (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi helyzetet ér­tékelve az előadó megálla­pította, hogy a termelés nö­vekedésének forrásai a VI. ötéves terv második felében mind szűkösebbé váltak. Mint ahogy a Politikai Bi­zottság 1985. júliusi ülésén is megállapítást nyert, a gaz­dálkodási és pénzügyi prob­lémák elsősorban a kedve­zőtlen agrárkörzetekben, ezen belül Borsod-Ábaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat- már megyében jelentkeztek. E problémákkal összefüggés­ben a megyei titkár felhív­ta a figyelmet arra, hogy a gazdaságilag elmaradott ag­rártérségek komplex fejlesz­téséhez 1986-tól új források nyílnak. Ez nemcsak a pénz­eszközök megkülönböztetett odaítélésében nyilvánul meg, hanem számos más kedvező döntésben is, mint például a jogi és pénzügyi szabályozás kötöttségeinek oldása. Mind­ezek azonban semmit sem érnek akkor, ha nélkülözik a tudatos, magabiztos meg­újulásra képes embert. Az emberi tényezők, a rátermett vezetők, a felkészült szak­emberek fontossága nagy hangsúllyal szerepelt a téma vitájában is, amelyben 12-en vettek részt. Pál József, a hejőkeresz- túri téeszelnök elmondta, hogy ma tartós gondok ter­helik az állattenyésztést, és több helyütt csak gazdászbe- csületből foglalkoznak vele. Kiss Lajosné, a hernádvé- csei téesz dolgozója a több­szörösen szanált téeszek ne­héz helyzetéről szólt. Török László, a Szerencs Városi Pártbizottság első titkára az elmúlt három év mérlegéről szólva érzékeltette, hogy a termelési értékek növekedé­sével a nyereség csökkené­se járt együtt. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője többek között elmondotta, hogy a kormányzat az elma­radott agrártérségek felzár­kóztatására hárommilliárd forintot fordít a VII. ötéves tervben. Ebből 1986-ban 100 millió forintot lehet felhasz­nálni. Majd az összeg foko­zatosan emelkedik a tervcik­lus végéig. Szaniszló Sán­dor, a Teszöv elnöke, sáros­pataki téeszelnök hangsú­lyozta, hogy több dimenziós cselekvésre van .szükség a helyzet változtatása érdeké­ben. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese elis­Tegnap ülést tartott a Sá­toraljaújhelyi Városi Ta­nács. Az ülésen először be­számoló hangzott el a vég­rehajtó bizottság elmúlt öt évben végzett tevékenységé­ről. Ebben megállapították, hogy a tervidőszakban nyolc­száz lakás épült Sátoralja­újhelyen, ezzel viszonylag kedvezően alakult a lakás- helyzet. Az elmúlt években befejezték a szlovák nevelé­si komplexum építését, a vízmüvet 8 új kúttal bőví­tették, a széphalmi város­részt ellátó vízvezetékrend­szert elkészítették. Jó ütem­ben halad egy nyolc tanter­mes általános, iskola építése, és megkezdték 150 tanuló­nak szállást nyújtó középis­kolai kollégium munkáit is. Folyik a kórház rekonstruk­ciója, több osztály került új, korszerűbb környezetbe. Sá­toraljaújhelyen javultak az egészségügyi ellátás feltéte­lei, több fiatal orvos telepe­dett le a városban. A csök­kenő születésszám miatt mérséklődött a bölcsődék zsúfoltsága. Az óvodákban is érezteti hatását a demog­ráfiai hullámvölgy, hiszen minden jelentkezőt fel tud­meréssel szólt a mezőgazda­ságban dolgozók helytállásá­ról, részletesen elemezte az egyes ágazatok helyzetét és a tennivalókat. Molnár Lász­ló, az Ózd Városi Pártbi­zottság első titkára tájé­koztatta a jelenlevőket az ózdi körzet kedvezőtlen adottságok között gazdálko­dó téeszeinek helyzetéről. Kovács Imre, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese három pontban fog­lalta össze a továbblépés féltételeit. Első helyre tette a termelőüzemek erőfeszíté­seit, a hatékonyság fokozá­sát, a tartalékok feltárását. Másodikként a mezőgazda- sági ágazaton belüli átcso­portosítások lehetőségeit em­lítette, harmadikként pedig a központi segítséget. Rámu­tatott arra, hogy 1986-ban 85-höz képest növekszik a mezőgazdasági termelés jö­vedelmezősége. Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi Pártbizottság első titkára többek között a' bodrogközi meliorizáció gondjaival fog­lalkozott. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se a tanácsok és a téeszek kapcsolatainak két és félév­tizedes tapasztalatairól szólt. Az 1984—85-ös évék pénz­ügyi helyzetének alakulása kapcsán visszatekintett a je­lentkező nehézségek előzmé­nyeire. Rudolf Imre, a Bod­rogközi Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában a nyereséges gazdálkodást gát­ló tényezőkkel foglalkozott. Deák András megyei fő­ügyész a törvényesség szem­pontjából mondott véle­ményt az előterjesztésről, és a téeszek jelenlegi tevékeny­ségéről. A sokoldalú vitát Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára zárta be. A pártbizottság elfogad­ta az alacsony hatékonysá­gú mezőgazdasági üzemek átfogó felülvizsgálatának ta­pasztalatairól szóló jelentést és azt a határozati javasla­tot, amely megszabja a me­gyei szervek, a helyi párt­szervek feladatait, és aján­lásokat tartalmaz a vizsgált gazdaságoknak, valamint az illetékes központi szervek­nek. A megyei pártbizottság tes­tületé ezenkívül meghallgat­ta Fejti Györgynek, a Köz­ponti Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának tájékoztatóját az MSZMP KB legutóbbi, de­cember 4-i üléséről. tak venni. A középiskolák tárgyi feltételei jók, de a 200. évfordulójára készülő gimnázium jelentős felújí­tást igényel. Néhány szak­területen pedagógushiány mutatkozik. Megújult és ki­bővült a közművelődés in­tézményhálózata. Az elmúlt évben nyílt meg a helytör­téneti múzeum, és az idén adták át a galériát. A sport­irányítás megfelelő, de a sporttevékenység színvonala nem éri el a kívánt szintet. A város és a vonzáskörzet lakosságának hangulatát kedvezőtlenül befolyásolja a közúti tömegközlekedés hely­zete. A kisvasút megszűné­sét követően, nagymértékben nőtt az autóbuszjáratok ki­maradása, késése miatti pa­naszok száma. A beszámoló után került sor a városi tanács jövő évi munkatervének elfoga­dására, majd a tanácsülés résztvevői a cigánylakosság helyzetéről, életkörülményei­ről hallgattak meg jelentést. Ezt követően a tanácstagok megvitatták a szervezeti és működési szabályzatot, vala­mint szervezeti, és személyi kérdésben döntöttek. (Folytátás az 1. oldalról) nagy forgalmú boltban, jól­lehet — esetleg — egy •távo­labbiban ennek a fordított­ja okozott gondot. A hús­ipar ígérete szerint, ötven­féle termék között választ­hatnak a vevők. A gyakor­latban eddig ezt nem sike­rült bebizonyítani. Az el­múlt öt esztendőben romlott a piaci pozíciója a Zöldért Vállalatnak, amelynék hatá­sa szintén érzékelhető volt az ellátás zavaraiban. Az ipar exportérdekeltsé­ge miatt, a női és a férfi- ikonfekcióhan háttérbe szo­rult a belföldi igények ki­elégítése. Ennek ellensúlyo­zására hasznos volt a kez­deményezés, amelyet a kis- határmenti-forgalom élénkí­tésére szerveztek a forgal­mazó vállalatok. Hasonló célokat szolgált az áruházi csere szorgalmazása. A terv­időszak egyik feladata kö­zött szerepelt — a lakásépí­tési program megvalósításá­hoz szükséges — iparcikkek biztosítása. E téren sem le­hetünk elégedettek, hiszen lemezradiátorokra, fekete és horganyzott csövekre, kály­hákra esetenként hónapokat kellett várni. A hiánycikkek listáját gazdagítják a kárpi­tozott garnitúrák keresett tí­pusai is. A vendéglátó vál­lalatok kiemelt feladata volt az ételforgalom növelése, amelyet jól oldottak meg. Városunkban jelenleg har­minc alsó- és középfokú ok­tatási intézményben, e vál- ialatök tevékenységi körébe tartozik az étkeztetés. Fejlő­dött az alkoholmentes ita­lok értékesítése is, ennek el­lenére a szeszesital-forga­lom meghaladja az összes forgalom 54 százalékát. (Folytatás az 1. oldalról) meg ezeket a munkahelye­ket, adta tudtul az előter­jesztés. A legfeljebb fél évig tartó gyógykezelés a jövőben to­vábbfejleszthető lehetne a társadalom, a szomszédos vállalatok, üzemek segítsé­gével, akik megfelelő mun­kalehetőségeket nyújthatná­nak a gyógyulóknak. Ennek hasznáról fölösleges bőveb­ben szólni. A megyei bűnmegelőzési tanács ezután megvitatta és elfogadta 1986. évi mun­katervét, melyet Korózs András rendőr ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese, a bűnmeg­előzési tanács titkára ter­jesztett elő. Amint az a munkatervből A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa a kistelepülések szol­gáltatási gondjaival foglal­kozott. Ezek a gondok az utóbbi időkben sajnos nem csökkentek, a különböző erő­feszítések ellenére is inkább növekedtek. Ismeretes, hogy a korábbi években nagy sikere volt a hozom-viszem szolgálatnak, melynek révén egy-egy, köz­ponti községben, vagy éppen városban lévő szövetkezet gépkocsija bizonyos időkö­zökben felkereste a kis fa­lucskákat, összegyűjtötte a javítani-, mosnivalót, majd néhány hét múltán a rádiót, vasalót, mosógépet, cipőt megjavítva, az ágyneműt ki­tisztítva visszahozta, elfo­gadható, viszonylag olcsó árért. A lakónak nem kellett buszra pénzt költenie, uta­zásra napokat fordítania. Sajnos ez a jól bevált szol­gáltatás is kénytelen volt árait emelni, hiszen egyik szövetkezet sem vonhatta ki magát az energia, a terme­lési költségek drágulása alól. Mind nagyobb rész hárult viszont a kisiparosokra. A Több mint négy évvel ez­előtt a kisebb üzletek szer­ződéses rendszerű üzemel­tetésére, a közepes nagysá­gú egységekben pedig 1983. január elsejétől a jövede­lemérdekeltségű üzemelteté­sére adódott lehetőség. Cél­ja, a korábbinál jobban szolgálni a fogyasztók, a gazdálkodó szervezeték és a népgazdaság érdékeit. Két­ségtelenül javult egyes üz­letekben az árukínálat, azonban sok helyen — a vállalati üzletpolitikai célki­tűzésekre hivatkozva — csökkentették az olcsó áru­cikkek forgalmát. A szerző­déses formát leggyakrabban a vendéglátásban alkalmaz­ták. Megmutatkozott a vál­lalkozási készség az iparcikk szakmákban is, ellentétben az élelmiszer-kereskedelem­mel, a zöldség-gyümölcs szakmával. A magánkeres­kedelem fejlesztésében rend­kívüli jelentősége volt az 1980-ban és 1982-ben megje­lent jogszabályoknak, ame­lyek az engedélykiadás egy­szerűsítésére vonatkoztak. Sajnálatos módon — ez egyébként országos jelenség — nem a hiányszakmák mérséklése történt meg, ha­nem a gyors meggazdago­dást elősegítő „butikosodás” és a „szeszkimérdék” számá­nak mértéktelen szaporodá­sa. Ma már ez a tendencia kifejezetten irritálja a la­kosságot, érthető módon. Amint az elhangzottak igazolták, van teendőnk az áruellátás javítása, a fo­gyasztók érdekeinek védel­me terén. Bővíteni kell a raktárakat — kiváltképp a belvárosban —•, egészséges versenyhelyzetet kell kiala­kítani az áruhiány megszün­tetésére. kitűnik, a jövőben — már az 1986-os esztendőben is — nagyobb szerep vár a bűn- megelőzési munkában a la­kóbizottságokra, a munkahe­lyi közösségekre, a társadal­mi szervezetekre. Programot állítanak össze az alkoholiz­mus elleni küzdelem hónap­ja (szeptember 16—október 16.) időszakára. Kiállítást terveznek Az alkohol veszé­lyei címmel és hogy annak tartalmával minél szélesebb körben ismerkedhessen me­gyénk lakossága, a kiállítás anyaga az első bemutatkozás után útra kel a megyében. Jövőre a bűnmegelőzési hónapot az alkoholizmus el­leni küzdelem jegyében ren­dezik meg, illetve meghir­detik az „Egészséges ifjúsá­got 2000-re” című pályáza­tot is. mesterek tevékenysége a szö­vetkezeti ipar legvirágzóbb korszakában is nélkülözhe­tetlen volt, napjainkban kü­lönösen az lenne. Jellemző, hogy például az V. ötéves terv idején aprófalvainkban a kisiparosok létszáma csak­nem 50 százalékkal emelke­dett meg! A pár nap múltán véget érő, VI. ötéves terv­időszakban már kevesebben váltottak ipart kisfaluk tér­ségében, sok — elsősorban idős — mester vissza is adta az engedélyt. Elsősorban a társadalombiztosítási járulék felemelése miatt. A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa elé kerülő jelentés sze­rint ma a kistelepüléseken az első kérdés az, van-e egy­általán szolgáltatás, és csu­pán a második a mennyiért. Hiszen helyben megoldva még mindig olcsóbb, egysze­rűbb — lenne —, mint utaz­gatva. Egyre többen kénysze­rülnek viszont mégis utazga­tásra, többszöri utazásra is, mivel a javítást a városok­ban, faluközpontokban is nehezíti, hátráltatja a köz­ismert alkatrészhiány. A régi az áj igazgató a gyárépítőknél Kutak, iskolák, lakások Újhelyi gyarapodás Monos Márta Az Éolmlizus társadalmi veszélyessége N. J. Szolgáltatás a kisfalukban

Next

/
Oldalképek
Tartalom