Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschlögernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására a közeli napokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 287. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1985. december 7. Írta: dr. Bányász Rezső, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Városnéző sétán Sarlós István látogatása Sátoraljaújhelyen D ecember 7-e, a magyar sajtó napja, valamennyiünknek családi ünnepünk, akik a tömegtájékoztatás munkájában bármilyen poszton és bármilyen szinten részt veszünk. Az első legális kommunista lap, a Vörös Újság megjelenésének évfordulóját választottuk ünnepünkül, azt is kifejezve ezzel, hogy a szocialista Magyarország tömegtájékoztatása a Vörös Újság — és általában a haladó magyar sajtó — örökösének vallja magát. Ez az örökség a kötelezettségek egész sorát rója ránk. Mindenekelőtt hazánk és népünk boldogulásának, pártunk politikájának szolgálatát, az általános emberi és a sajátosan magyar értekék őrzését, illetve gyarapítását, s nem utolsósorban a szakmánk iránti alázatot és felelősséget. Az utóbbi negyedszázadban — pártunk iránymutatása alapján — kikristályosodtak azok a tájékoztatáspolitikái elvek, amelyek meg kell, hogy határozzák tevékenységünket. Közülük legalapvetőbb annak a politikának az elfogadtatása, népszerűsítése és támogatása, amelyet a szocializmus magyarországi megvalósítása motivál a legérzékletesebben. Ezzel szorosan összefügg — és nem kevésbé jelentékeny —, hogy a társadalom politikai és erkölcsi érték- rendszere összékapcsolódá- si folyamatát segítendő, értékőrző-értékteremtő feladataink is vannak. Azt pedig a legtermészetesebb követelménynek fogjuk fel, hogy mind párt- és állami —kormányzati vezetésünk, mind pedig a hazai közvélemény elvárja a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, honfitársaink határozott eligazítását a hazai és nemzetközi események nemritkán igen bonyolult szövevényében. Jólesik leírni ebből az ünnepi alkalomból is: a magyar tömegkommunikáció egésze általában megfelelt és megfelel az elvárásoknak. Ennek bizonyítékát látjuk abban, hogy a sajtó, a rádió és a televízió változatlanul élvezi hazánk polgárainak bizalmát. A különböző jelentős párt- és kormányzati fórumokon gyakorta ejtenek elismerő szavakat á sajtómunkáról, s a kapott új feladatokban is az elismerés fejeződik ki. Az írott és elektronikus sajtó kelendőségéből, abból, hogy a felnőtt lakosság 90 százaléka onnan meríti információinak java részét, az újságolvasók, a rádióhallgatók és a televíziónézők megbecsülését olvashatjuk iki. A magas elvi és szakmai szintet is megkövetelő, hiteles, pontos, gyors és egyben nyílt tájékoztatásunk a kezdeményezés lehetőségét is biztosítja számunkra, olykor politikai céljainkat segítő nyilvános viták formájában, amelyek — alkotmányos kereteinken belül — nézeteket is ütközni engednek lényeges társadalmi és politikai kérdésekben. Ezek a viták — és általában sajtónk tevékenysége — nemcsak a valóság pontosabb, hitelesebb tükrözését segítik elő, hanem hozzájárulnak politikai döntéseink előkészítéséhez, illetve azok társadalmi visszhangjának visz- szacsatolásához is. E családi ünnepen az illendőség is megkívánja, hogy bár az elismerés és a köszönet a tömegkommunikációban dolgozó sok ezer ember mindegyikének szól — szerkesztőségi és kiadói segédszemélyzetnek, , technikusoknak, nyomdászoknak, terjesztőknek, műszaki szakembereknek, vagyis mindenkinek —, külön is megemlékezzünk a derékhadról, újságírótársainkról, akik tollal, mikrofonnal vagy kamerával végzik egyáltalán nem könnyű, felelős, munkájukat. A Kossuth Lajosok és az Ady Endrék, a Móricz Zsigmondok és a Kosztolányi Dezsők, a Rózsa Fe- rencek és a Mihályfi Ernők mai követői ők. Nagy elődök nemes és nehéz örökségénék továbbvivői. A nemzet és a haladás, a harcosság és az igazmondás, az eszmei elkötelezettség és nyelvünk tisztaságának védelme egyaránt ehhez az örökséghez tartozik. Nem könnyű hát méltó utódnak lenni! És a feladatok sem apadnak —• inkább gyarapodnak —, amint telnek az évek. Talán minden korábbinál bonyolultabb körülmények között nekik, újságíróknak — dolgozzanak bár az írott sajtóban, az MTI-ben, a rádióban vagy a televízióban — kell hiteles, igaz képet rajzolniuk a világ és dolgaink állásáról, s ugyanakkor mozgósítaniuk is a társadalmat nagy feladataink végrehajtására. Kosztolányi írta egyszer: „Meggyónni — önmagámnak is — nohéz, hogy a nyomdafesték részegséget okoz, nekem, aki régóta írok. De a vallomás megtisztít. Becsületesnek érzem magam, hogy ily szókimondó vagyok, és nem játszom az olcsó játékot, mint akik penészes diplomáciával azt állítják, hogy az írásnál fontosabb egy szivar, és rögvest epesárba esnek, és hasgörcsöt kapnak, mihelyt valaki véletlenül tovább lapozza írásaikat... Mert kényelmes felelőtlenül élni .. . nem állani teljes lélekkel a felelősséget azért, amit mivelünk.” Ha kívánhatok önmagunknak és minden tisztelt olvasónknak valamit ezen a családi ünnepen, úgy hadd kívánjam azt, hogy a felelőtlen lét kényelme kerüljön tőlünk minél távolabb, és azért, amit olvasóink érdekében mívelünk, álljük teljes lélekkel a felelősséget. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke borsodi programja második napján Fejti György és Ladányi József társaságában Sátoraljaújhelyre látogatott. Itt Skapinyecz Gyula, a városi pártbizottság első titkára és Kazsimérszki Ferenc, a városi tanács elnöke köszöntötték és tájékoztatták a több mint 700 éves város és vonzáskörzete életéről. A városi pártbizottság első titkára vázolta a csatolt községeivel együtt mintegy 35 ezer lakosú település gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait. Az ipari és mező- gazdasági üzemek tevékenységének ismertetése mellett szólt pártszervekről, a 176 alapszervezetben dolgozó 4320 kommunista tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy összességében kiegyensúlyozott politikai légkörben dolgoznak, bizakodva tekintenek az elkövetkezendő időszak elé. A pártszékházban tartott tájékoztató után Sarlós István vendéglátói kíséretében városnéző sétára indult. A történelmi városmaggal való ismerkedés első állomása a művelődési központ patinás épülete volt, ahol Rónai Ferenc igazgató kalauzolta a vendégeket. Az Országgyűlés elnöke ezután a közgazda- sági szakközépiskolával isLázár György, a Minisztertanács elnöke Mi lka Pla- n inénak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének merkedett, ahol Sarkadi Antal igazgató tájékoztatta a vendéget. Az 1860 körül épült, műemlék jellegű patinás házban valaha jó hírű (Folytatás a 2. oldalon) pókban hivatalos, baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba. meghívására a közeli naÜlést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület áttekintette a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusának előkészületeit, valamint a kongresszusi dokumentumok kidolgozásában eddig végzett munkát. Az elnökség a továbbiakban javaslatot fogadott el a SZOT vezető testületéinek 1986. első félévi munkaprogramjára. Az elnökség december 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Lázár György Jugoszláviába látogat Tokaj város lett Tokaj város lett. Azaz visszanyerte nyolc évsxáza- don át tartott és száz éve vesztett rangját. A következő év január első napjától a mintegy ötezer tokaji állom* polgár másként köszöntheti az új évet. Január 1-től a megérdemelt, megharcolt címet viselheti hazánk enyik legrégebbi, s egyben leghíresebb települése. (Cikkünk a 7. oldalon.) Balogh Imre felvételei
