Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 6., szerda Egy konferenciáról is Az utóbbi években megszoktuk megyénkben, hogy a múzeumi és műemléki hónap sok tartalmas eseménnyel kelti fel és elégíti ki érdeklődésünket. A most zárult rendezvénysorozat után az idei tapasztalatokról beszélgettünk dr. Szabadfalvi Józseffel, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójával. — Mindig ráírjuk a hónap programját hirdető írásos anyagainkra, hogy „múzeumi és műemléki”, de igaz, hogy műemléki dolgaink picikét kevesebb helyet kapnak a rendezvények sorában — mondja bevezetőül dr. Szabadfalvi József. — Abból is adódik ez, hogy a műemléki (beruházási és kivitelezési) munkákat nem a múzeum intézi, mi csak használatba kapjuk és vesszük az intézményeket. És adódik abból, hogy a múzeumokban nem nagyon van műemlékekkel foglalkozó szakember, érdemes lenne elgondolkodni erről, mert szükség lenne ilyen munkatársakra, mérnök szakemberekre. — Az idei programból előtűntek a nagyobb szabású rendezvények; a megyehatárt túllépő konzultációk, konferenciák, eszmecserék, s ide tartozóan egy szerződéskötés ... — Valóban több dologról lehet ennek kapcsán szólni. Az indíttatás mindenképpen az, hogy ezt a szakmát sem lehet bezártan csinálni, úgy, hogy befordulunk a fal felé a magunk helyén. Csak kapcsolatrendszerben szabad gondolkodni. így történt, hogy Heves, Nógrád és Borsod régészei Miskolcon, az etnográfusok Egerben, a történészek Salgótarjánban találkoztak. Ezekre a szakmai — és az ehhez tapadó kötetlen — eszmecserékre szükség van. enélkül nem lehet dolgozni . .. Ami a megállapodást, szerződést illeti, az Heves, Szolnok és Borsod múzeumi szervezetének együttműködésére vonatkozik, egy adott topográfiai egység folytán. Ez esetben a közös kutatások jelentik majd a kontaktust. Fölvetettük egyébként ennek lehetőségét a szabolcs-szatmáriakkal és a Hajdú-Bihar megyeiekkel i IS . . . — Visszatérve megyénkre: a program tanúsága szerint az októberi múzeumi és műemléki hónap során ön és munkatársai nagyon sok előadást vállaltak, voltak részesei találkozóknak, rendezvénynek. Vajon a fogadó helyek hogyan reagálták ezt az ambíciót? — Tavaly is, az idén is arra törekedtünk, s így lesz a következő években is, hogy a rendezvények nagyon lényeges vonulataként foglalkozzunk a megye új múzeumaival, intézményeivel. A fogadtatás jó. Nekünk semmiképpen nem Miskolcon kell gyarapítani rendezvényeink számát, ezért is mentünk országos konferenciával Tokajba, új helyszínünk volt Forró, Sátoraljaújhely... Azért egy nagy bánatunk vain: akkor, amikor vidéki múzeumbaráti köreink nagyon jól dolgoznak és életerősek — Miskolcon ezt gyakorlatilag nem tudjuk kialakítani. Ezért van, hogy csak a múzeumi hónap idején vannak múzeumi hétfőink ... — A sikerekkel és a „fajjal” együtt, összességében hogyan értékelné az idei eseménysorozatot? — Azt hiszem, el lehet mondani, hogy jól sikerült, 'ülhető programot is állítotok össze, de nem tudom, .-ül. is hurrázni kell-e neíMi erre?! Nekünk ez a •ti«;!: ok. hogy ezt csináljuk. Hál .. . most mondjak nagy szavakat arról, hogy nagy és nehéz munkával „megcsináltuk!?” Maradjunk inkább abban, hogy igyekeztünk, és a „Hónap” után jön a holnap meg a holnapután. Talán most koncentráltabbak voltak a rendezvények — de nekünk múzeumi hónap az egész év. Tokajban mondotta el mindezt dr. Szabadfalvi József, ott, ahol az idei múzeumi és műemléki hónap zárórendezvényeként is felfogható országos néprajzi konferencián a „Migráció és árucsere” tárgykörében cseréltek véleményt a résztvevők. A tárgykörről és a konferenciáról kérdeztük dr. Dankó Imre etnográfust, aki Debrecenből érkezett: — Azt, hogy ez néprajzi konferencia volt, azzal szeretném megtoldani, hogy alapvetően egy társadalom- tudományi konferenciáról van szó. A néprajzban az a gyakorlat járta sokáig, hogy leginkább a következő hármas tárgykört kutatta és vizsgálta: emberélet, népélet gyakorlata; település és népi építészet; lakásbelső . . . Igen ám, de a társadalomtudományok fejlődésével — ideértve a néprajzot — fölvetődött, hátha van e hármas tagolódás mellett valami összefogóbb, mélyrehatóbb, perspektivikusabb tárgykör? Nos, ilyen tárgykör az árucsere tárgyköre a hozzá kapcsolódó migrációval. Gyorsan hozzáteszem, hogy maga az árucsere kifejezés nem egészen helytálló; a javak cseréjéről van inkább szó. Miért, fontos e kitétel? Az árucsere — a közgazdaság szakkifejezése — már árutermelő társadalmat feltételez, ahol árut eladásra termelnek. De árucsere, vagyis a javak cseréje — a mi értelmezésünkben — ezt jóval megelőzően volt. mindig van és lesz ... — Mi ennek a jelentősége a kutatásban? — A praktikusság okából maradjunk a továbbiakban az árucsere használatánál, s azt mondom, ennek óriási kulturális jelentősége, fontossága van. Mert igaz. hogy az anyagi javak tényleges cseréjéről van szó, de!, legalább olyan fontosak azok a járulékos elemek, amelyek fellépnek. Mindez együttjár egyfajta kommunikációval az árucserében részt vevők között; együtt jár bizonyos ismeretek szerzésével és továbbadásával; együttjár egyfajta migrációval. Bár a konferencián is szélesen értelmeztük — általános mozgásnak. helyváltoztatásnak neSzepes vára — ma Szlovákia legnagyobb terjedelmű várromja — a régmúlt időkben a Szepesség politikai és katonai központja volt. Ügy mondják; aki Sze- pes várát bírta, ura volt a gazdag vidéknek Eperjestől Késmárkig, Lublótól Lőcséig. Harcoltak is érte épp eleget. A Hernád völgyében, a Lőcsei- és a Bnanyiszkó- hegység találkozásánál szemelték ki a vár helyét, s liliKl-toan kezdték építeni királyi parancsra. De mint azt a bükki és bodrogkeresztúri kultúra töredékes cserép- anyaga is bizonyítja, a várhegy már jóval előbb lakott volt. Népességének sűrűsége az időszámításunk kezdete körüli időszakban érte el csúcspontját. A természetes sziklavárban téglalap alapú építmények és a cölöpök számára sziklába vájt lyukak nyomaira bukkantak a régészek. Szepes első parancsnoka II. István féltestvére, Árveztük —, a migrációt a benne részt vevők alapján kellene vizsgálni, azt hogy az árucserével kapcsolatos migrációban részt vesz egyrészt az eladó, részt vesz másodszor a vevő és részt vesz maga az áru. És ebben hihetetlen változatok lehetségesek és válnak kutathatóvá az emberi életnek, az emberi kultúrának mind történeti kifejletében, mind jelenlegi állapotában, kicsit jövőjében is. Ide tartozik még, hogy e tárgykör minden időre nézve lényegesen könnyebben, lényegesen mélyebben kutatható, mint a néprajz más területei. — Ha mondjuk, ötven év múlva minket; mai életünket fogják kutatni az árucsere és migráció tárgykörében. milyen következtetések vonhatók majd le? Mennyivel ismerik majd jobban a mi életünket, s a magukét? Mi hasznuk lesz? — Egy alapvető tételhez — több rétegű felismeréshez — ők is el fognak jutni. Az egyik: árucsere (a javak cseréje) miindig volt, mindig van — jelen pillanatban is — a tiltó és szabályozó rendelkezések dacára is. Részben úgy, hogy betartják, részben, hogy nem tartják be azokat. Nem lehet szemet hunyni ilyen szempontból .. . például a feketepiac, a pult alól árusítás, a csempészet, vagy éppen a protek- cionált vásárlási lehetőségek fölött sem. A jó gazdaságpolitika az, amelyik ezt tudomásul veszi és legalább tiltó vagy támogató, elősegítő rendelkezéseit ennek a nagy felismerésnek a menetében teszi meg. Nem arról van szó, hogy ne szabályozzák, ne próbálják szabályozni az adás-vevést, de tudni kell, hogy ezzel együtt mindig érvényre jut valahogy az objektív társadalmi törvényeknek a kibontakozása. Ami többek között az árucserére is vonatkozik . . . Föl fogják tehát ismerni, hogy árucsere mindig volt, mindig van és lesz. Ennek megvannak a maga, természeti törvényeknek megfelelő objektív törvényszerűségei. És nyilván az ő korukban is. ötven év vagy X év múlva az lesz a jelentősége a felismerésnek — hogy az akkor esedékes gazdaságpolitikai törvényeket, rendelkezéseket — egyáltalán az akkori árucsere gyakorlatát — a megismert törvényszerűségeknek a fölhasználásával kell valahogy alkalmazni. Ugyanígy kulturálisan is ez a helyzet. Be fogják látni, vagy jobban be fogják látni, hogy a mindenkori árucseréhez kapcsolódó társadalmi, kulturális elem hogyan hatott, hogyan bontakozott ki — s nyilvánvalóan az ő korukban, a megváltozott árucsereviszonyok között is lesznek társadalmi, -kulturális kapcsolatok, árucserével kapcsolatos „velejárók”; jobban belátják majd. hogy mi befolyásolja, mi befolyásolhatja majd az ő korukban ezeket a társadalmi tényezőket. Ténagy József Gépészek tudományos tanácskozása Háromnapos tudományos tanácskozás fejeződik be ma a gépészmérnöki kar szervezésében a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A műszaki felsőoktatás indulásának 250. jubileuma alkalmából szervezett tanácskozáson kö- ’zel háromszázan vettek részt. A műszaki felsőoktatásban dolgozó kutatók, oktatók, vállalati szakemberek és a társintézmények képviselői tartottak előadásokat. A hétfői megnyitót követően Páczelt István, a gépészmérnöki kar dékánja számolt be az egyetemen folyó gépészmérnökképzés helyzetéről, az ipar igényeihez és a hallgatók érdeklődéséhez egyaránt jobban igazodó oktatási forma bevezetéséről. Ugyancsak hétfőn tartott előadást Berényi Dénes, az ATOMKI igazgatója, aki a fizikai mérési módszereknek a gépészetben betöltött lehetőségeiről szólt. A számítógépeknek a tervezésben való felhasználásáról tartott előadást Czibere Tibor, ' az egyetem rektora. Tegnap szekcióüléseken hangzottak el előadások, ma pedig a tanszéki kutatásokkal ismerkednek meg a nemzetközi tudományos tanácskozás résztvevői. Városi televízió - nemcsak az Avason A Miskolci Városi Televízió adásai — mint ismeretes — csak az avasi lakótelep meghatározott körzetében foghatók közvetlenül, az adás időpontjában. A városi televízió minden páros hétfőn 19 és 20.30 óra között jelentkezik sokszínű, nagyon is összetett műsoraival. Igény, hogy ezeket a műsorokat a város más területén lakók is megismerhessék. Ennek érdekében rendszeresítették az adások rögzítését és annak a város különböző pontjain történő ismétlését a művelődési házakban. így látható az adást követő kedden a Miskolc Városi Művelődési Központban, a Széchenyi utca 30. alatt egész nap; szerdán a Győri kapu 27. alatti Ifjúsági Házban, 16—49 óra között; csütörtökön a diósgyőri Ady Művelődési Házban, az Árpád utca 4. alatt 16—19 óráig; pénteken a Budai Nagy Antal Művelődési Házban, Görömbölyön a Szo- lártsik tér 6. alatt 16—18 óráig; szombaton és vasárnap pedig a hejőcsabai Gárdonyi Művelődési Házban, a Sütő János utca 42. alatt; szombaton 16—18, vasárnap pedig 15—17 óráig. A holnapi ünnepnap, O november 7-e előestjén Tiszta égbolt címmel szovjet költők verseiből összeállított verses, zenés műsort sugároz, a Magyar Televízió első műsora 20.30-as kezdettel. A szovjet költők verseit Rab Zsuzsa válogatta és fordította, s azokat Almási Éva, Vékonyka, ám tartalmában felbecsülhetetlen értékű kis kötetet adott most az érdeklődők kezébe a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-Aba- új -Zemplén Megyei Levéltár: hasonmás kiadásban jelentette meg Kazinczy Ferenc 1811-ben közreadott, a nyelvújítás „gyújtóbombájának” tekinthető, negyvenhárom verset tartalmazó Tövisek és virágok című könyvét. A nyelvújítási megelőző viták során 1811-ben adta ki Kazinczy Ferenc ezt a kis könyvét, valamint a Vitko- vics Mihályhoz intézett Episztoláját. E két irat lett a nyelvújítási harc végső kirobbantója. A Tövisek és virágok negyvenhárom verse között sok az epigramma. A kötet darabjaiban Kazinczy dicséri mindazt, ami kiragadja az írót a mindennapi és parasztos hétköznapiság- ból, s a költészet tárgyát s a nyelvet az európai polgári irodalom szintjére emeli fel. Éles, metsző gúnnyal támadja azokat, akik tudás és ízlés nélkül akarnak költőknek tartatni. A tudatlanság, a műveletlenség, a nagyképü elbizakodottság és ízléstelenség állandó céltáblája. Persze, Kazinczy Ferenc munkássága és a Tövisek és virágok című kötete nem szorul napjainkban méltatásra, annak halhatatlan érHómori Ildikó, Sinkó László, Sinkovits Imre, Papp Zoltán, Szilágyi Tibor, valamint a képeinken látható Tahi Tóth László és Szemes Mari előadásában hallhatjuk, a zenemüveket és balettrészleteket kiváló szovjet művészek mutatják be. A műsort Gáli László rendezte. tékeit már régen meghatározta az irodalomtudomány és az értékelés immár maradandóvá nemesedett. Sokkal inkább szükséges méltatni azt a tettet, azt a törekvést, amely lehetővé tette, hogy ez a becses könyvérték a sárospataki Tiszán- inneni Református Egyház- kerület Nagykönyvtárának féltve őrzött kincséből sokak kezébe eljutó darabbá váljék, azaz dicsérendő a Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kezdeményezésére és gondozásában megindult Kazinczy Könyvtár sorozat, amely hasonmás kiadásban adja a szakemberek, könyvgyűjtők, lokálpatrióták kezébe a széphalmi mester és kortársai, a régi magyar irodalom tájegységünkhöz kapcsolódó műveit. „Elfeledett értékek újrafelfedezését kívánjuk szolgálni velük — Kazinczy szellemében” — vallják a kiadványok megjelentetői a Tövisek és virágok borítólapján olvasható rövid közlésben. A Kazinczy Könyvtár hát elindult útjára, Kazinczy negyvenhárom verse a Tövisek és virágok kötetben már olvasható, elérhető. Elismerés a Kazinczy Ferenc Társaságnak és a sorozat szerkesztőinek : dr. Kováts Dánielnek és dr. Csorba Csabának. (bm) Tövisek és virágok Kazinczy Ferenc könyvének hasonmás kiadása Restaurálják Szepes várát pád-házi Borisz herceg volt. A várról és egyben a Sze- pességről szóló legrégibb írásos emlék 1209-ből származik, s az erőd hatásköréből kivont földterületek eladásával kapcsolatos. A tengerszint feletti 634 méteres magasságban épült várat ösz- szefüggő sánc védte. Magassága néhol a nyolc métert is elérte, s alaprajza ellipszist formázott. Alatta a védelmi rendszer második gyűrűje haladt, amely kőből épült. A harmadik védelmi vonalat, a földsáncot a várhegy keleti lejtőjén húzták fel. A védelmi vonalak között sorakoztak a lakó- és gazdasági épületek, meglepően sűrűn. A vár legrégibb falazott kőépítménye volt a szikla legmagasabb pontján álló lakótorony. A középpilléres torony külső átmérője 22,2 méter, falának vastagsága 4 méter. Leomlását földrengés okozta. A XIII. század első harmadában bővítették a várat. A felső várban lakópalotát emeltek, s két elővárat építettek hozzá új bástyákkal. A háromszintes palota minden emeletén egy-egy nagy helyiséget alakítottak ki. Az első emeleti díszterembe közvetlenül a várudvarról lehetett feljutni. A külső védvárat pedig csak a szik- 'ába vájt úton közelíthették meg. A XVI. századi palota alatt román kori kápolnák maradványait fedezték fel. Hajójának két oldala és boltívének egy részlete maradt' az utókorra. Szinte csodával határos, hogy a várnak ennyi része megmaradt, hisz’ nemcsak lakói váltották egymást gyakran, csata is dúlt körülötte szép számban. Eljutottak ide a tatárok is 1241- ben, de szerencsére bevenni nem tudták. Az Árpád-ház kihalása után Csák Máté kaparintotta meg. Öt a Roz- gonyiak, majd a husziták követték. Tőlük Hunyadi János vette vissza Szepesi 1453- ban. Lakták a várat egy ideig a Thurzók, aztán Mátyás király Szapolyainak adta zá'ogba. Bocskai István serege kétszer is megostromolta. végül a Csáky grófoké lett, kivéve a Rákóczi- szabadságharcot, amikor a kurucok csellel bevették, s hét évig hatalmukban tartották. Amilyen dicsőséges volt a története, olyan restellni való a pusztulása. Nem ostrom rontotta el, amint az híres várhoz illene. Leégett, de nem harcban. 1780-ban pá- 'inkát főztek egyik helyiségében. ami lángra lobbant. s felgyújtotta a faépülelet, majd az egész várat. Mintha csúfos végéért kárpótolni akarta volna a történelem. falai láttak még egy gyönyörű csatát. 1849. február 3-án itt kergette meg az osztrákokat és üldözte seregüket Eperjesig Görgey és Guyon hada, élükön a kassai vörössipkás zászlóaljjal. Azóta Szepes várának neve a branyiszkói hősökével is összefonódott. A vár restaurálása 1971- ben kezdődött meg. A tervek szerint felújítására 54 millió koronát fordítanak. Ebből már 22- milliót felhasználtak. s 1983-ban megnyitották az alsó várat a turisták előtt. Jelenleg a Szapolyai-palota restaurálása folyik. Elkészülte után a vár történetét bemutató kiállításoknak ad majd otthont. Az építők szerint még körülbelül tízévnyi munkára lesz szükség ahhoz, hogy ismét régi szépségében fogadhassa látogatóit Szepes vára. Ma este a képernyőn Tiszta égbolt
