Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. november 15., péntek Biztató kontrasztok Kora reggel, az autóbuszban, egy baszksapkás, bajuszos fiatal férfi tanulmányozta az újságot. Az egyik kezében ak­tatáskáját fogta, a másikkal a feje fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két szabadon hagyott ujjúval a sze­me elé tartotta kedvenc lapját, annak is azt a részét, amely táblázatba foglalta a hetedik ötéves terv legfontosabb elő­irányzatait. Vagyis azt, hogy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság termelése 1986—90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztása, a reál- jövedelmünk, vagyis mindaz, amire — az ötéves tervek elő­irányzatait olvasva — mindig is a legkíváncsibbak voltunk és leszünk. A hol fékező, hogy gyorsító autóbuszban, az előre, meg hátra dőlő utasok között valóban nehéz elmélyültebben tanul­mányozni egy ilyen dokumentumot. Ám este, a munkából hazatérve, ha elővesszük a hatodik ötéves terv eddigi tel­jesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, ami­ket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagában olvashattunk, tanulságos összehasonlítások­ra és következtetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, vala­mint az 1986—90-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ez alatt mindig az 1981—84 közötti idő­szakot fogjuk érteni!) 8,5 százalékkal nőtt nemzeti jövedel­münk, az egyévi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90 között viszont 15—17 százalék szerepel a programban, vagyis mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel, szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84 között, 1986—90 időszakában viszont 2,5—3 százalék az előirányzat. Egy év­re eső átlagban 186 milliárd forintot költöttünk beruházás­ra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként, 1986—90 között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 szá­zalékkal emelkedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esztendejében. A hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reáljövedelem-, s 1,5—1,8 százalék fogyasztásnövekedést ter­vezünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt, minden bi­zonnyal csalódik. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok száma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben, sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a számok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatá­ban van annak is, hogy az ország, a nép sorsáért felelős­séget érző párt nem tűzhetett ki látványosabb célokat, hi­szen még a nemzetközi helyzet sem kedvez a mutatósabb programoknak. Minthogy az átlagos magyar állampolgár külpolitikai mű­veltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, így sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillagháborús terve mögött, nemcsak mérhetetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egyelőre fejlettebb országok vagyunk, mint szocialista el­lenfeleink, s ez abban is megnyilvánul, hogy nálunk észre­vehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint ahogy ők megéreznék. Ily mó­don a kíméletlen gazdasági háború eszközévé válik a csil­lagháborús felkészülés is . . . Ilyen összefüggésekben szemlélve az MSZMP KB novem­ber 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — illetve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük a magyar diplomácia erőfeszítéseinek célja: keresztülhúzni az imperialista számításokat. Ezért, amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen or­szágokban jártak a vezetőink, s hány magas rangú vendé­get fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumentuma, hogy szocialista partnereinkkel, mindenekelőtt a Szovjet­unióval karöltve, ebben az oly nehéz nemzetközi helyzet­ben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre köl­teni erőforrásaink nagyobbik felét; hogy változatlanul a fejlesztési célok homlokterében maradhasson a Paksi Atom­erőmű bővítése, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer meg­valósítása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti met­ró továbbépítése, és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan megvaló­sul. A közlemény nem garantálja, hanem feltételekhez köti a sikert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes, hanem hatékony foglalkoztatás, a szelektív fejlesztés, vagyis a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; az iparvállalatok szervezési rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak to­vábbi korszerűsítése, a minőségi követelmények elsőbbsége, a tényleges versenyképesség, és még sok minden más. Vagyis az, amiről így szólt Kádár János vita-összefoglaló­jában, a XIII. pártkongresszuson: „A felszólalók helyesen mutattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell.” A Technika Házában Csőszer termékbemutató-kiállítás A műszaki-gazdasági in­formációs hónap rendez­vénysorozat keretében no­vember 14—29. között ezút­tal a Csőszerelőipari Válla­lat mutatkozik be Miskol­con. a Technika Házában. A megnyitó napján nyolc elő­adás hangzik el. melyek té­mái elsősorban a magánla­kás-építők számára adnak hasznos információkat. Szó lesz többek között a családi házak előre gyártott csőhá­lózatáról. a műanyag csöves padlófűtés alkalmazásának lehetőségeiről, a gázüzemű kémény nélküli, tárolórend­szerű vízmelegítők előnyei­ről. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci informá­ciós irodája a helyszínen ér­tékesíti az igényeknek meg­felelően kiadványait. A Cső­szer termékeiből rendezett kiállítást az érdeklődők no­vember 29-ig tekinthetik meg a földszinti bemutató- teremben, (Folytatás az 1. oldalról) ellenére nem csökken a könyvek, így á politikai iro­dalom iránti érdeklődés. Nem csökken, hanem növek­szik, ezt bizonyítja az is, hogy a hazai politikai könyv­kiadás mostani ünnepére a Kossuth Kiadó több, mint hatszázezer példányban je­lentette meg a politikai iro­dalom újdonságait. Az idén huszonnegyedik alkalommal megrendezett politikai könyv­napokra 21 kötettel jelent­kezett a párt kiadója. To­vább folytatják a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak kiadását, de folyama­tosan tájékoztatják az ér­deklődőket a belpolitikai élet, a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről, jelentős eseményeiről. Ezek között van Marx és Engels műveinek 47. köte­te, Antonio Gramsci Politi­kai írások (1816—1926) című műve, Hollós Ervin és Laj­tai Vera; Horthy Miklós, a fehérek vezére című mun­kája, valamint Szűrös Má­tyásnak. az MSZMP KB tit­kárának Hazánk és a nagy­világ című kötete. Hangsú­lyozta, hogy a kiadó által megjelentetett művek ideoló­giai, tudatformáló szerepük mellett jelentősen segítik a gyakorlati politikai munkát. Tisztelettel és elismeréssel szólt a kiadó 20 ezer ter­jesztőjéről, akik társadalmi munkában, önként vállalt párlmegbízatásukat teljesít­ve terjesztik a kiadó köny­veinek több, mint 70 száza­lékát. Az ünnepségen dr. Kun László, a megyei pártbizott­ság titkára kitüntetéseket adott át azoknak, akik ki­emelkedő eredményeket ér­tek el a politikai irodalom terjesztésében. A politikai irodalom népszerűsítéséért emlékplakett kitüntetésben részesült: Kovács András, a megyei pártbizottság mun­katársa és Barát Rezső, a Leninvárosi Városi Pártbi­zottság titkára. Kiváló terjesztő kitünte­tést kapott: Bata István, a Borsodi Sörgyár, Varga Bar­na, a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat, Kiss László, a Volán 3. Számú Vállala­ta, Leszták Miklós, a Lenin Kohászati Művek és Orosz Istvánná, a Tiszai Vegyi Kombinát terjesztője. Meg­jutalmazták Holló Józsefet, a tokaji áfész és Szabó Fe­rencnél, a mezőcsáti gim­názium terjesztőjét. Többen vették át a Terjesztői Em­lékplakett különböző fokoza­tait. A politikai könyvnapok megyei megnyitóünnepsé­gén a leninvárosi zeneisko­la tanárai és diákjai, vala­mint a művelődési ház ve­gyeskara adott színvonalas ünnepi műsort. A résztve­vők végezetül megtekintet­ték a politikai könyvkiállí­tást. Az idei politikai könyv­napok alkalmából megye- szerte könyvvásárokat, be­mutatókat és kiállításokat szerveznek a gyárakban, in­tézményekben és könyves­boltokban. P. J. Jövő májusban 26. miskolci Imfeszlivál A jövő évben megrendezés­re kerülő 26. miskolci tévé­fesztivál előkészítő bizottsá­ga tegnap délután tartotta el­ső ülését Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban, és azon Balogh Mária, a fesztivál igazgatója adoti számot az eddigi előkészüle­tekről. A 26. miskolci tévéíeszti- vált 1986. május 8. és 14 kö­zölt rendezik meg. Színhelye — a korábbi tévéfesztiválok­hoz hasonlóan — a Rónai Sándor Művelődési Központ lesz. A nevezési feltételeket már kiírták: minden tévés alkotó egy művel nevezhet, ezenkívül minden főszerkesz­tőség vezetője is nevezhet egy művet. Január 15-ig le­het nevezni, utána az elő- zsűri megkezdi munkáját. környékre, részben a 2. mű­soron lesz fogható az egész országban. Az előkészületek már most jó ütemben haladnak. Elké­szültek ,a plakett tervei, s több zsűritagot is megkeres­tek már. Szeretnének a, me­gyében mind több helyre ki­jutni, várják a hívásokat, amelyeket a Rónai Sándor Művelődési Központban le­het bejelenteni. Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi tévéfesztiválokon a. megye huszonhat helységében tar­tottak kihelyezett fesztiváli rendezvényeket. Megyeri Károly látogatása Miskolc Tegnap délelőtt megyénk­be látogatott Megyeri Ká­roly, a Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetségének főtit­kára. aki találkozott dr. Kun Lászlóval és Kovács József­fel, a megyei, illetve a Mis­kolc Városi Pártbizottság tit­kárával, majd a Sajtóház­ban tartalmas eszmecserét folytatott a megyében műkö­dő hírközlő szervek munka­társaival. A kötetlen beszél­getés keretében számos olyan kérdést vitattunk meg, me­lyek a tájékoztatás, az olva­sók. rádióhallgatók ponto­sabb és gyorsabb informálá­sa érdekében végzett szak­mai munka céljait és lehető­ségeit ölelték fel. Ezek ke­retében szó esett a sajtó és a politikai szervek, testi tek. valamint a gazdáik egységek között kialal kapcsolatok javításának, mélyítésének szükségessé ről és módszereiről, a lat sági észrevételek, igén minél alaposabb kielégíti ről; azokról, a szocialista mokráciát erősítő folyai tokról, melyekben a a munkásainak mindenna feladataik vannak. A sajtómunka polit tartalmán túl számos ol kérdés is felvetődött, mel az újságírás szűkebb szak gondjait elemezték, s an gondok megoldása végül a tág olvasóközönség gaz godását eredményezheti. Az ammóniagyártás harminc éve (Folytatás az 1. oldalról) a Péti Nitrogénművekben is megvalósított további fej­lesztéseknek. Mint az elő­adók hangsúlyozták, a BVK műtrágyagyárának az első ötéves tervben megvalósított rendszere nélkül nem kerül­hetett volna sor később a PVC—III. felépítésére sem. A Borsodi Vegyi Kombinátban az ötvenes évek közepére felépült műtrágyagyár igazi jelentőségét az adta, hogy ezt magyar mérnökök tervezték. Magyarországon készült be­rendezéseket építettek be és azokat az itt felnőtt műsza­ki generáció üzemeltette. Ez a folyamat biztosította, hogy az itt felnövekedett műszaki generáció Kazincbarcikán és az ország másutt települt üzemeiben is a korábbinál jelentősebb feladatok végzé­sére is alkalmassá vált. Az első ammónia gyártá­sától napjainkig a műtrágya- gyárát több alkalommal bő­vítették és több üzemben megváltoztatták a techno giákat is. így az induláí 110 tonna napi kapacil üzem ma már több mint tonna ammónia gyártás képes és a műtrágyagyár t mint 2 millirád forint tékű terméket, benne te féle nitrogénműtrágyát ; elő a hazai mezőgazds számára és exportra is. A mintegy harminc dolgozó műtrágyagyár n újabb rekonstrukció e áll. a hetedik ötéves U ben a MAS-üzem rekoi rukciójával ^jelenlegi ezer tonnáról 280 ezer 1 nára növelik majd a gj tókapacitást. Az ammóniagyártás n kezdésének 30 éves év dulója alkalmából megi dezett ülésen jelen volt felszólalt Szénási Tibor Tiszai Vegyi Kombinát > szaki vezérigazgató-hel; tese és Tajler Tibor, a ti Nitrogénművek műs: vezérigazgató-helyettese H. < A korábbi gyakorlatnak megfelelően össztelevíziós fesztivál lesz ismét, melyen helye van — a dramatikus, valamint a gyermek- és ifjúsági művek, tehát a veszprémi és a kőszer*: meg­méretésen részt . vevő alko­tások kivételével — minden televíziós munkának. Üj vo­nása lesz a 26. miskolci té­véfesztiválnak, hogy kereté­ben első alkalommal rende­zik meg a tévéreklámok fesztiválját is, külön szak­mai zsűrivel és társadalmi zsűrivel. Űj lesz továbbá a fesztivál díjainak összege, azokat ugyanis bizonyos mértékig megemelik. Meg­marad viszont a régebbi fesztiválokon jól bevált két­napos majális, és a gyer- mekprogramok sora. Meg­rendezik a szakmai vitákat, melyek között szerepel majd a televízió és a kábelteleví­zió kapcsolata. Egy másik­nak a témája pedig „A kö- zönségtisztelö televízió” lesz. Terveznek egy nagyobb poli­tikai ankétot, fórumot a te­levízió vezetőivel, alkotó— közönség találkozókat a zsű­ritagok és a társadalmi zsű­rik vezetőinek gondolatcseré­jét. Kiállításon kívánják be­mutatni a Magyar Televízió­nál dolgozó amatőr képző­művészek munkáit. Számos külföldi vendéget is várnak. A fesztivál műsorát részben külön adóval sugározzák a Keresse fel a Füzesabonyi Áfész áruházának műszaki osztályát! Ajánlatunk a széles választékból Irányár: Grundig videomagnó 69 900 Ft ITT 3425 tip. színes tv 45 000 Ft ITT 3725 tip. színes tv 50 000 Ft SHARP 23 Hi-Fi-torony 38 000 Ft STELKER IX CB 19 900 Ft ASAHI RD 830 rádiómagnó 16 500 Ft AIWA ADF-220 deck. 8 500 Ft LH—65 fejhallgató st. 1 450 Ft BASF, TDK videokazetta 790 Ft és még sok más újdonság, melyre előjegyzést felveszünk. Füzesabony Politikai Spook, 1985

Next

/
Oldalképek
Tartalom