Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. november 1., péntek Marjai József kanadai tárgyalásai Kedvező tendenciák az ŐKŰ-ben Belkereskedelmi ülés Miskolcon Marjai József miniszterelnök-helyettes befejezte hivatalos kanadai látogatását. Útjának utolsó szakaszában, Ottawában a szövetségi kormány több tagjával és a parlament elnökével folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon mindkét részről kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek a nemzetközi helyzet javulásában, és kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet—amerikai felső szintű tárgyalásokon érdemi előrelépések születnek. Egyetértettek abban, hogy a magyar—kanadai kapcsolatokban jelentős előrehaladásra van lehetőség. Kiemelték, hogy az együttműködés fejlesztése kölcsönösen előnyös az áruszállítások területén, a harmadik piaci együttműködésben, közös termelővállalatok létrehozásában. Aláhúzták az együttműködés bővítésének fontosságát, az energiagazdálkodásban, valamint a mezőA Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) ma délben két órakor tartja 14. ülését Miskolcon, a MAB-székház- ban. Négy napirendi pontot tárgyalnak, többek között gazdaság, az élelmiszeripar és a gépipar területén. A Minisztertanács elnök- helyettese és a kíséretében levő kormányzati és vállalati képviselők tárgyalásokat folytattak Ontario, Brit Kolumbia, Alberta és Quebec tartományok kormányainak tagjaival, városi vezetőkkel, a nagyvállalatok, kanadai bankok vezetőivel, kanadai vállalati, ipari és kereskedelmi szervezetek vezető testületéivel. Mind a kormányszintű, mind a vállalati tárgyalásokon a konkrét lehetőségek számbavételén túlmenően megállapodtak abban, hogy támogatják a közvetlen és rendszeres kapcsolatok további kiépítését a kanadai központi és tartományi kormányzat, az intézmények és szervezetek, a vállalatok és magyar partnereik között. A magyar miniszterelnök- helyettes és kísérete csütörtökön Montrealból hazautazott Budapestre. meghallgatják dr. Zambó János akadémikus előadását, melynek címe A műszaki fejlesztés hazánk szénbányászatában. Személygépkocsi abroncsköpenyek árváltozása A Taurus Gumiipari Vállalat, valamint a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közük, hogy a személygépkocsi abroncsköpenyek fogyasztói ára november X-töl átlagosan 8,3 százalékkal emelkedik. Az árváltozást a szocialista országokból beszerzett köpenyek döntő többségének jelentős minőségjavulása és ezzel a futásteljesítmény növekedése, valamint a költségek nagymérvű növekedése indokolja, illetve tette szükségessé. Az árak differenciáltan, a használati értékarányában változnak; így a diagonál köpenyek ára átlagosan 5, a textíliád iá lóké 6,6, a korszerű acélradiál köpenyeké 10,8 százalékkal emelkedik. Egyes köpenytípusoknál árcsökkentésre kerül sor, így a Viktória acélradiál ára átlag 9, a diagonálé 12, a tex- tilradiál abroncsköpeny pedig átlag 23 százalékkal csökken. Csütörtökön műszaki-gazdasági konferenciát tartottak az Ózdi Kohászati Üzemekben, amelyen értékelték a vállalat helyzetét. Az első fél évben számos előre nem látható, kiszámítható objektív körülmény nehezítette a termelést és az eredményes gazdálkodást. Sokszor rendkívüli intézkedésekre is szükség volt a talpon maradás érdekében. Többek között ezeknek az intézkedéseknek a hatására a harmadik negyedévben kedvező tendenciák jelentkeztek: egyenletessé, megbízhatóvá vált a metallurgiai üzemek munkája, nőtt a készárutermelés, a rúd-, drót-hengermű szeptemberben rekordmennyiséget; 35 ezer tonna készterméket gyártott. Növelte a termelési eredmények értékét, hogy mind a n.yersvas és acél, mind a hengerelt áru gyártásában javultak a műszaki mutatók és növelhető volt a gazdaságosság. Az év hátralevő részében az Ózdi Kohászati Üzemek kollektívája előtt rendkívüli feladatok állnak, melyek megoldásához az eddigieknél is fegyelmezettebb munkára lesz szükség. Amerikai válasz a szovjet leszerelési javaslatokra Elkészült az amerikai válasz a Szovjetunió új leszerelési javaslataira. Értesülések szerint a Reagan-kor- mányzat elvben elfogadja ugyan a nukleáris fegyverek számának nagyszabású — ötvenszázalékos — csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatot, de ezt csupán a szárazföldi hadászati telepítésű nukleáris rakétákra korlátozná, és ragaszkodik ahhoz, hogy az Európába telepíteti közepes hatótávolságú nukleáris eszközök és a térségben levő, hadászati rendeltetésre is felhasználható bombázók ne számítsanak bele a hadászati eszközök számába. Az amerikai elgondolás nem a hordozóeszközök, hanem a nukleáris töltetek számának jelentős csökkentését akarja megvalósítani, így például a szovjet hadászati hordozóeszközökön elhelyezett atomtöltetek számát 4500-ban korlátozná. A javaslat néhány részletét az NBC televízió tette közzé csütörtökön reggel. A The Washington Post ugyancsak csütörtökön azt jelentette, hogy a tervezetet az amerikai fél még e héten beterjeszti a genfi leszerelési tárgyalásokon, s esetleg kéri a jelenlegi — elvben pénteken véget érő — tárgyalási forduló meghosszabbítását is ebből a célból. Ha a hivatalosan meg nem erősített értesülések megfelelnek a valóságnak, akkor az amerikai ellenjavaslat csak kevéssé tér el kiindulópontjában a korábbi amerikai elképzelésektől, s elsősorban a Szovjetunió hadászati csapásmérő erejének legfontosabb elemére, a szárazföldi telepítésű földrészközi ballisztikus rakétákra akarja összpontosítani a csökkentést. Az amerikai ellenterv eddig napvilágra került részletei nem érintik az űrfegyverkezés kérdését. Értesülések szerint egyébként Shultz külügyminiszter moszkvai tárgyalásain javasolja majd, hogy amennyiben a genfi csúcstalálkozó megfelelő eredménnyel zárul, Mihail Gorbacsov 1986- ban látogasson el az Egyesült Államokba újabb csúcs- találkozóra. Indul az Euréka Az előzetes tervek szerint november elején kétnapos tanácskozásra ül össze az Euréka-prog- ramban részt vevő 17 ország szakminisztere a nyugat-németországi Hanno- verban, hogy első alkalommal közvetlen eszmecserék keretében vitassák meg a legújabb nyugat-európai tudományos-technikai együttműködés részleteit. Minden bizonnyal ünnepélyes hangulat, szívélyes kézfogások jellemzik majd a megbeszélés első öt-tíz percét. Az emelkedettebb hangulat feltehetően nemcsak az újságíróknak — a rádió és televízió riportereinek köszönhető, hanem annak is, hogy a résztvevők tudják: olyan kérdésekben kell egyezségre jutniuk, amelyek kihatnak a jövő századra is. A szívélyes perceket sokan átmentenék a tárgyalásokra is, hiszen az érdemi vitákon komoly nézet- eltérésekre, késhegyig menő összecsapásokra lehel számítani majd. De miről is lesz szó az NSZK-beli városban? Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint két kérdésben térnek el a vélemények, s eddig nemigen sikerült közös nevezőre jutnick. Az első probléma meglehetősen lényegbevágó: mit is tartalmazzon az Euréka-terv? Abban mindenki egyetért, hogy szükség van egy ilyen önálló programra, s hogy a terv békés, polgári célú csúcs- technológiák kifejlesztését állítsa elsőrendű követelményként a résztvevők elé. És mint ilyen, valódi alternatívát jelentsen majd a nyugat-európai vállalatoknak az amerikai űrfegyverkezési programmal szemben. Az sem közömbös, hogy a 17 ország — legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint — kész részt venni a megvalósításban is. De azon már majdnem mindenki mást ért — s nem is alaptalanul —, hogy mi is tulajdonképpen a „csúcstechnológia". Nyilvánvaló ugyanis, hogy a francia, a nyugatnémet és a» brit vállalatoknak más elképzelésük van, mint például az EGK-hoz most társult spanyol és portugál cégeknek a legkorszerűbb műszaki eljárásokról, a versenyképes termékekről. Vita tárgyát képezi az is, hogy a csúcstechnológiák között, mely területek kapjanak prioritást. Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések szerint Párizs mindenekelőtt a különböző célú robotok, integrált áramkörök, nagy sebességű áramkörök fejlesztését, gyártását szeretné a lista élére állítani. Gondon ugyanakkor a fejlett feldolgozási eljárásokat, a közlekedést, a háztartások gépesítését szerelné az átlagosnál gyorsabban fejleszteni. Nyilvánvaló, hogy a lista tovább bővül majd, hiszen a kormányok, az érdekelt vállalatok most mérik fel azokat a területeket, ahol lehetőséget látnak a nyugateurópai felzárkózásra. De azzal is tisztában vannak a résztvevők, hogy mindent nem lehet egyforma mértékben, kiemelten fejleszteni, mert az anyagi források szélforgácsolását, mi több, elfecsérlését jelentheti. A szükséges szelektálás pedig nem ígérkezik egyszerű feladatnak. Mindenki várhatóan kö- römszakadláig védi majd vélt, vagy jogos érdekeit, miközben a mielőbbi döntéshozást sürgeti az idő (hisz a megrendelők nem akarnak sokáig várni). A tárgyalások másik hangsúlyos kérdése, az anyagi források biztosítása. Az mindenki számára világos, hogy a legszerényebb elképzelések valóra- váltásához is milliárdok kellenek. Egyelőre azonban a többség inkább „életünket és vérünket" állásponton van, s pénzt nemigen akar biztosítani a közös munkához. Csak Mitterrand elnök tett látványos gesztust, amikor is a program bejelentésekor közölte, hogy Franciaország egy- milliárd frankot ajánl fel jövőre a terv beindításához. Mások még vonakodnak követni a nagyvonalú gesztust. Az NSZK-ban a kormány hajlik arra — persze még viták közepette —, hogy mintegy 1,3 milliárd márkával 1986- ban beszállna az üzletbe. (Megjegyzendő: az ellenzékben levő szociáldemokraták szerint ennek legalább kétszeresére lenne szükség.) A többiek pedig főleg azon az állásponton vannak: tisztázzuk előbb a kutatási feladatokat, s majd utána a pénzt megteremtjük hozzá. Nincsenek könnyű helyzetben a szakminiszterek, amikor a tárgyalóasztalhoz ülnek. A közös érdek és a kényszer — mármint, hogy Nyugat-Európa megkezdje a műszaki-technológiai felzárkózást az USA-hoz és Japánhoz — azonban minden bizonnyal ösztönzi majd a gyors döntéshozatalokat. Júliusban Párizsban tanácskoztak a résztvevő államok A belkereskedelem 1985. évi gazdálkodási helyzete, a várható szabályozóváltozások az 1986. évben, valamint a következő tervidőszakban. Ez volt annak az ülésnek a témája, amelyet október 31-én rendezett Miskolcon a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi összekötő Bizottságának belkereskedelmi bizottsága. Több {jgyeimet az utakon (Folytatás az 1. oldalról) kezdték meg az ellenőrzést. Akadt dolga a robotfényké- pezőnek, hiszen a város egyetlen jelzőlámpájánál négy tilos jelzésen áthaladó, és három záróvonalat átlépő gépjárművet örökített meg. A gyorshajtókkal is volt gond bőven. Közülük nem sokan gondolták, hogy egy útvonalon több helyen is találkoznak majd radarral. Nem kevés járművezetőt állítottak le a rendőrök; az Eger felé vezető úton, akik mindkét helyen túllépték a megengedett sebességet; de Vattán is sokan ereszkedtek le a parton 60 kilométeres sebességnél gyorsabban. A leállított teherautók menetlevelének átvizsgálásakor találkoztunk olyan áruszállító kisiparossal, aki már több, mint két hete nem vezet menetlevelet. Mivel ez visszaélésekre ad lehetőséget, szabálytalan, a rendőrök eljárást kezdeményeztek vele szemben. A délutáni és esti órákban Leninvárosban és vonzáskörzetében folytatódott az akció. Itt is sokan haladtak a megengedettnél gyorsabban. A többség első szóra kifizette a helyszíni bírságot, nem így egy debreceni szállítási osztályvezető, aki BMW gépkocsijával 69 kilométeres sebességgel közlekedett a 60-as tábla után. Gond volt a biztonsági övék használatával is. Előfordult, hogy az utas bekötötte magát, de a vezető megfeledkezett erről. Leninváros területén is dolgozott a robotfényképező, több képet készítve a tiloson áthaladókról. A sötétedés után már messziről „kitűntek” azok a járművek, amelyek fényszórói rosszul, vagy egyáltalán nem világítottak. Tiszakeszi előtt egy' megállított Trabantnak csak egyik tompított fényszórója működött. A tulajdonos — aki egyébként villanyszerelő — azonnal nekilátott a hiba kijavításához. Mezőcsáton egy zöld, 1500-as Ladára figyellek fel a rendőrök. Nem működött a rendszámtábla világítása, a féklámpa bórája kitörött, és elöl sem volt rendben az index és a hely- zeljelző lámpa. Ráadásul a vezető jogosítványa is lejárt már nyolc nappal ezelőtt. A figyelmeztetés mellett helyszíni bírságot is kiszabtak az intézkedő rendőrök. A közlekedésbiztonsági akciót az esti órákban a le- ninvárosi rendőrkapitányságon értékelték a résztvevők. Megállapították, hogy nagyon sok helyszíni bírságot kellett kiszabni elsősorban gyorshajtás, biztonsági öv be nem kapcsolása, valamint a világító- és jelzőberendezések hibái miatt. Ittas vezetőt csak egy esetben találtak, és jogosítványát a helyszínen bevonták, Az autók műszaki állapota is sok esetben hagyott kívánnivalót maga után. Érdemes még most, a tél beköszönte előtt felülvizsgáltatni a járművek biztonsági berendezéseit, hogy később ne váratlanul, felkészületlenül érje a vezetőket a köd a jeges, csúszós úttest. Papp Zsolt A BORSODI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT és a V BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 28. sz. törvényerejű rendelete alapján, pénzügyminiszteri jóváhagyással Bükk Áruház kötvényt bocsát ki magánszemélyek részére 40 000 000 Ft és 35 000 000 Ft, azaz összesen 75 000 000 Ft értékben 10 000 Ft-os címletekben. A kötvények teljes lejárati ideje 6 év, kamata évi 11%. A kötvény törlesztése 1989. évtől három részletben történik az alábbi ütemezés szerint: 1989. november 1. napján esedékes a kötvény névértéke 20" „-ónak visszafizetése: 1990. november 1. napján esedékes a kötvény névértéke 40"„-ának visszafizetése; 1991. november 1. napján esedékes a kötvény névértéke 40"o-ának visszafizetése. A kötvények az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatóságainak és fiókjainak pénztárainál (Budapest, Miskolc, Szeged, Veszprémi, Paks, Pécs) 1985. november 4-től vásárolhatók készpénz fizetése ellenében. (Miskolcon a Magyar-Szovjet Barátság tér 4. sz. alatt.) Ülésezik a MAB
