Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 12., szombat Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) fogyasztói árak több mint!! százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó 1 százalékos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az árszínvonal viszonylag gyors növekedése 1984-ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme —, ha nem tudtak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milli- árddal szemben 3,6 milliár- dot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több, mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, és meghatározott körben a nyugdí jí k ösz- szegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: — A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. Ennek ára van, például az, hogy a vállalati beruházások 1984-ben 2 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Eredményt hozó erőfeszítések Miközben csupán 2 százalékkal nőttek a beruházások, mégis örvendetes, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mezőgazdasági vállalat zárta összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaphiá- nyos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak. amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most •világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális, kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem, a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságának 1984. áprilisi állás- foglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúra-alakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság, valamint a súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jogszabálytervezeteket fog kidolgozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségek csökkentéséből felszabaduló összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen terheit mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben méltányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A költségvetési intézmények széles köre már eddig is igen sok intézkedést tett a hatékony, takarékos gazdálkodásra, de azért itt sem kevés az olyan intézmény, amely inkább a — kétségkívül valós — szűkösségre hivatkozik, anélkül, hogy al- kotóan átgondolná a veszteségek és a pazarlás kiküszöbölésének útját. Az indokolatlan kötöttségek csökkentését és a bevételekben való Hetényi István pénzügyminiszter beszámolóját tartja érdekeltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük, hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaösszefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Tények és adatok Az állami költségvetés helyzete 1984-ben tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosítás fokozása és a takarékosabb költségvetési gazdálkodás eredményezte. A költségvetési hiány mérséklésére, illetve az el nem költhető költségvetési célmegtakarítások (pl. a hitelfedezeti alap feltöltése) növelésére a fizetőképes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a megőrzése, valamint a belföldi hitelezéshez^-szüksé- ges banki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai a következők szerint alakultak: Bevételek Milliárd 1983 tény forintban 1984 tény Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései: 443,7 468,2 Lakossági befizetések: 37,6 45,1 Költségvetési szervektől' származó bevételek: 46,0 49,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek: 13,1 10,1 Bevételek összesen: 543,7 572,9 Kiadások: Milliárd 1983 tény forintban 1984 tény Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése: 67,0 71,6 Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások: 162,4 146,7 Költségvetési szervek kiadásai: 172,4 183,8 Társadalombiztosítási kiadások: 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások: 40,8 54,5 Kiadások összesen: 549,8 576,6 Hiány: 6,1 3,7 A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a köz- pontosításnak a növekedésében a korábbiaktól eltérően kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adóvisszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mérséklése. Megvalósult nagyberuházások A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint a kisvállalkozások terjedésével függ össze az, hogy 1984- ben erőteljesen nőttek a költségvetésnek a lakossága tói származó bevételei. A lakosság 1983-hoz képest több mint 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalom- biztosítási és nyugdíjjárulék címén. A lakossági adók és illetékek 2,6 milliárd forinttal haladták meg az 1983. évit. Ezt döntően a kisvállalkozási formákban részt vevő magánszemélyek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése eredményezte. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kiadásának nagyobbik hányada — mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatósát és bizonyos gazdálkodó szervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta. A nagyberuházások közül a tervnek megfelelően határidőre és költségmegtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Élmunkás tér és az Árpád híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújúlt Árpád hidat és a Flórián teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70,6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A kiadások fedezetében való állami támogatási részarány — mivel a költségvetési intézmények ár- és díjbevételei az intézmények erősödő gazdasági érdekelt-'1 sége révén gyarapodtak — némileg mérséklődött. A tanácsi intézmények kiadása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6,2 milliárd forinttal haladta meg. Mivel a társadalmi közkiadásokon belül elsősorban az alapvető helyi egészségügyi, oktatási és kommunális ellátások kielégítésére összpontosultak a gazdasági források, 1984-ben tovább folytatódott az az irányzat, hogy a tanácsi költségvetési szervek kiadásai gyorsabban növekszenek, mint a központiak. A tanácsi igazgatásban 1984-ben már nem működtek a járási hivatalok, feladataikat részben a megyei, részben a helyi tanácsok vették át. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd forint volt. Az egészségügyi hálózat 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az időskorúakat gondozó intézményhálózat bővítése és a gép- és műszerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándékolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél 2,7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúságvédelem ráfordításai 1984-ben 11,5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt, A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984-ben 6,2 milliárd forint volt, ez az előző évi-' nél 6,1 százalékkal több. A társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több, mint 1983-ban. Az 1984-beyi végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3,6 milliárd forinttal növelték az érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1-től a családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 százalékkal) több, mint 1983-ban. Ezen belül családi pótlékra 18,8 milliárd forint jutott (3,3 milliárd forinttal több, mint 1983-ban). Határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság. 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az első kapavágásokat az Országház építkezésén. Ezzel az Országgyűlés kétnapos őszi ülészaka — amelyen Sarlós István és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. aurus Miskolc, Zsolcai kapu 7. sz. márkabolt Nyitás: október 17., 10 óra Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat
