Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
1985. október 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyes. Milyen előnyei # és tnilyen hátrányai vannak? Valójában e két kérdésre szűkíthető le azoknak a vizsgálódásoknak, jelentéseknek a lényege, amelyekkel manapság sokat foglalkoznak a legkülönbözőbb fórumokon. Napirenden szerepelt már a téma a KISZ, a Hazafias Népfront és a szakszervezeti bizottságok ülésein. Ugyancsak erről a témáról készített, valósággal szociológiai tanulmánynak is beillő felmérést legutóbb a Szakszervezetek Özd Városi Szakmaközi Bizottsága. Két esztendővel ezelőtt ugyanis a Szakszervezetek Borisod Megyei Tanácsa a szakmaközi bizottságok segítségét kérte: alakítsák ki közösen a gyermek- gondozási szabadságon lévőkkel való rendszeres foglalkozás formáit és módszereit. TÖBB SZÁZAN VÁLASZOLTAK Özdon, Putnokon, Arlón, Hangonyban és Csernelyen több, mint ezer „illetékest”, azaz kismamát kerestek fel a társadalmi aktívák, hogy a személyes találkozások, beszélgetéseit segítségével reális kép alakuljon ki a gyes- esek életkörülményeiről. Amint azt a szakmaközi bizottság titkára, Léka Tivadar, a bizottság közelmúltban megtartott ülésén elmondotta : nagy segítséget jelentett, hogy a megkeresettek bizalommal fogadták azokat a kérdéseket is, amelyek a család sorsára, belső életére vonatkoztak. Kilenc nagy csoportból álló kérdőívet állítottak össze a vizsgálatban részt vevők számára. Lakásviszonyokról, életkörülményekről, a háztartásra, gyermeknevelésre fordított időről, a feleség és a férj közötti munkamegosztásról; az iskolai végzettségről, a családi jövedelem alakulásáról érdeklődtek. A válaszok összegzése és feldolgozása után készült ez az anyag, amelyet a szakmaközi bizottság valamennyi munkahelyre eljuttat remélve, ezzel segítik a gyesen levők gondjainak enyhítését. Csupán azért, mert benne foglaltatnak azok a javaslatok, ötletek is, melyek a kismamáktól származnak. Az egyik fejezetben például azt taglalják, vajon a munkahelyek és a gyesen levők kapcsolattartása hogyan értékelhető? Az édesanyák véleménye szerint, e kapcsolat legtöbbször kimerül az egyszeri látogatásokban, a kismama-találkozókban. Másik részben a munkavállalás lehetőségeiről és annak kihasználásáról olvashatunk. Ezzel kapcsolatban a tanácskozáson valaki elmondta, három évig volt gyermekgondozási szabadságon. Véleménye szerint a gyermek egy, másfél éves koráig az édesanya képtelen bármiféle munkát elvállalni. Később pedig csak akkor van erre módja, ha valaki vigyáz távollétében gyermekére, vagy pedig olyan feladatot kap — az ehhez szükséges eszközökkel —, amelynek megoldására otthonában van lehetősége. Ám az effajta bedolgozói munka kevés, a jelentkezők száma pedig magas. Ezért érdemel figyelmet a fiatalasszony javaslata, amely a gyermek- felügyelői hálózat bevezetésére, illetőleg kiszélesítésére vonatkozott. Ennek segítségével az édesanyák visz- szamehetnek akár korábbi, megszokott munkaterületükre is, négy-hat órás dolgozónak. Más a helyzet az oktatással. A kismamákat gyakorta éri bírálat: nem használják ki a gyes idejét a továbbtanulásra. Az iskolákat, továbbképzőket azonban nem lehet „házhoz szállítani”. Márpedig, a látszólagos érdektelenség pontosan ezzel függ össze: ki vigyázzon a gyerekre a mama távollétében? Hiszen van olyan tanfolyam, amelyre heti egy-két alkalommal kell eljárni, ugyanakkor van olyan oktatási intézmény, amelyben megkövetelik havonta a teljes heti ott-tar- tózkodást. A megoldás tehát ez esetben ismét csak a gyermekfelügyeleti rendszer igénybevétele lenne. H v |l|l KI LEGYEN A GYEREK MELLETT? Szó volt a szakmaközi bizottság ülésén egy manapság sajnos elterjedőben levő „kismama-betegségről”, az alkoholizmusról is. Kezdetben csupán egy kávéra invitálják meg egymást, a főként lakótelepeken élő, egész napos bezártságra panaszkodó anyukák. Idővel azonban, kerül az asztalokra egy-egy üveg sör, majd tömény szeszes ital. Talán nem szükséges részletezni, hová vezet az ilyen jellegű társas élet a családokban ... Hogy mit lehet tenni ellene? Érdekes, vonzó programokat szervezni, elérhető távolságban, a társadalmi szervezeteknek, művelődési intézményeknek. Olyan programokat, amelyet szívesen látogatnak, ahol a mindennapok gyakorlatában hasznosítható információkat szerezhetnek a kismamák a gyermekneveléssel, egészség- védelemmel vagy más hasonló témakörrel kapcsolatban, ahol hasonló közösségben vannak. Felelősség hárul a munkahelyek szak- szervezeti és KlSZ-bizottsá- gaira is, a cikk elején említett kapcsolattartásra. Nem elég a statisztikai adatok szépítésére szervezni negyed-, avagy félévenkénti találkozókat, amelyeken néhány szendvics kíséretében, unottan ismertetik a meghívottakkal a vállalat -eredményeit és gondjait. Az igazi törődés ennél több, személyre szóló és személyhez kötődő. Ezt igénylik a kismamák, akiknek többsége úgy véli, a gyes három éve valósággal elszakítja, elidegeníti őket attól a közösségtől, amelyben korábban otthon érezték magukat. A gyes, társadalmunk egyik nagy vívmánya. Számos előnyének kihasználása — amint azt a felmérés tapasztalatai igazolták — azonban nemcsak a kismamákon múlik. Nem elég a lehetőség kínálata akkor, ha annak igénybevételére nincsen módja a kismamáknak. Mert például minden bizonnyal többen jelentkeznének a négy-hat órás elfoglaltságot igénylő munkákra — gyarapítva ezzel a családi jövedelmet — ha gyermekeiket ez idő alatt biztos helyen tudnák. Monos Márta Mezözombor fejlődése M ezözombor két úton közelíthető meg: az egyik Szerencs felől, a másik a 37. számú út mádi elágazásától visz a falu központja felé. A község céljait illetően azonban csak egy út van: tovább folytatni azt a települést fejlesztő, gyarapító munkát, aminek már hagyománya van itt. Nemrégiben (szeptember 30-án) tartották azt a falugyűlést, ahol az elmúlt ötéves munkáról adott számot a népfront helyi elnöke, Gyurán János. S e találkozó jó alkalom volt arra is, hogy a jövő körvonalait megrajzolják — rövidebb s hosszabb távon egyaránt. — Nálunk lehet alapozni az emberekre, a társadalmi munkára — mondja Fenyvesi András tanácselnök. — Minden tanácsi forint mellett ott van a társadalmi munkából származó másik forint. Ebben az évben egyébként 10—11 milliós társadalmi munkát tervezünk. Mit valósítottak meg — összefogással, közös munkával — a község lakói ? Első helyre kívánkozik az óvoda, ahol jelenleg 112 gyermek tölti napjainak nagy részét. Tavaly novemberre készült el e korszerű létesítmény. Hat és fél millió forintba került, amiből négymilliót (!) a társadalmi munka tett ki. Mikor ellátogattunk oda, kellemes meleg fogadott — még a folyosókon is villanykályhák feledtetik a kinti hűvösebb időt. Minden csoportnak külön öltözője, mosdója van. Hét óvónő foglalkozik a gyerekekkel korszerű, városi óvodákhoz hasonló körülmények között. Az óvoda felszereltsége, a tárgyi feltételek minden igényt kielégítenek. — Már csak az udvari játszótér hiányzik — tájékoztat Kiss Gézáné, vezeA község egyik büszkesége, az óvoda kivülröi. — Nem tudunk mi már munka nélkül lenni 1 Az óvodásoknak varrogatjuk — mutatja a bábokat Ka- hanyecz Istvánná. — Ök is kedvesek hozzánk, hát mi is azok szeretnénk lenni. E két intézményén kívül társadalmi munkaakciókban épült fel a kultúrház, az iskolai sportpálya, az MHSZ-lőtér. Segítették a vezetékes ivóvízhálózat mielőbbi kiépítését, s az itt már természetesnek számít, hogy az utak menti területeket rendben tartják, virágokat, fákat ültetnek. A lakosok több, mint fele a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Nagy részük eljár ugyan dolgozni, főlég a közeli (mindössze két kilométerre levő) Szerencsre, de lakni nem mennek el máshová. Helyben mintegy száz asszonynak biztosít munkát a tarcali termelőszövetkezet varrodája. S hogy a fiatalok ne máshol telepedjenek le, azért mindent megtesznek a tanácson is. Közművesített telkek kialakításával, a minél jobb feltételek megteremtésével szeretnék ezt elérni. Ügy tűnik, sikerrel, hiszen az eltelt öt évben kilencven új lakás épült, mondani sem kell, fiatalok keze nyomán. S a jövő? A falugyűlés egyetértőleg hagyta jóvá, fogadta el a következő időszak legfontosabb beruházását, az új általános iskola építését. 1988-ban kezdenek a kivitelezéshez, aminek elkészülte után megszűnik majd a kétmű- szakos tanítás. A még távolabbi (15—30 éves) elképzeléseket tartalmazó tervcsomagban pedig egészség- ügyi központ, szolgáltatóház, új könyvtár, étterem is szerepel. De mindezekről bővebbet majd elkészültük után. Addig is: jó munkát zomboriak! Mészáros István tő óvónő —, de az is hamarosan elkészül. Négy csoportunk van, s a hét óvónőn kívül három dajka, hét technikai dolgozó, s három konyhai alkalmazott látja el a kicsiket. hónukat. Húsz embernek biztosít helyet, napi ellátást a 2,5 millió forintba került épület, aminek felépítésébe jócskán besegítettek a lakosok is. Köztük Pálinkás Árpád vilA konyhában Hollár Jánosáé, az egyik szakácsnő kavargatja a gáztűzhelyen levő hatalmas lábasban az aznapi ebédnek valót. A mai menü: karf iolleves, tejfölös csirke, tésztával. A falu nemcsak a leg- fiatalabbakról, de a magukra maradt, egyedül élő öregekről is gondoskodik. Még érződik a festékszag az augusztus 20-án átadott új öregek napközi otthona épületén. Belül még rendezgetik, csinosít- gatják az öregek új ottlanyszerelő kisiparos, és Láng János, aki a lakatos- munkáknál segített. — Mivel még negyvenötven olyan idős korú él a községben, akik rászorulnak a segítségre, így bővítjük majd a napközit — ismerteti az elképzelést a tanácselnök. — S itt is hátra van még az udvar rendezése. Ottjártunkkor még nem érkezett meg minden lakó, de aki ott volt, azon nyomban valamilyen munkába kezdett. A varrodában sok helybeli asszony talált munkát. Tizórai az óvodában. „Bábokat készítünk a kicsiknek ..."
