Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 9., szerda A felszabadulás óta eltelt negyven esztendő ta­pasztalatai a határőr­ség életében fontos tanulság­ra hívják fel a figyelmet. Arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság államhatárát csak akkor tudjuk eredmé­nyesen és biztonságosan őriz­ni, ha a határ menti lakos­ság a kölcsönös tisztelet, megbecsülés, a közös társa­dalmi érdekek felismerése alapján önzetlenül segíti, tá­mogatja harcunkat az állam- és közbiztonságra, az állam­határra veszélyes személyek­kel, a határsértőkkel, az em­ber- és árucsempészekkel, a bűnözőkkel szemben. A határőrség munkájának önkéntes társadalmi segítése szép hagyományokra tekint vissza. A kezdeti időszakban a határ menti területeken, községekben Hazafias Együtt­működő Csoportok alakultak. E mozgalom szervezettebb kereteit jelentette az 1950- ben megszervezett Határ­menti Együttműködő Cso­portok. A Minisztertanács 1975-ben kiadott rendelete minőségileg továbbfejlesztet­te ezt, és a társadalmi igé­nyekhez igazította szolgála­tunk segítésének kereteit, feladatait, lehetőségeit. E mozgalmat a közel négy évtizedes múltra visszatekin­tő szoros együttműködés és segíti; alapozta meg, amely a l)3}já>:területi lakosság és a ha tíkrőpség között;-, y^iáJjájí ü lt és erősödött. Az pn^ifpjtiMrtja- táflp/fisopoi'tok létrqtm>/ásá,yal megteremtődött -lakosság régzéfől a határőr,&ej>i reiaga- iSje^l-szinitű és szervezettebb segítésiH£e£múja. Ezrazonban új feladatokat jelentett a területi párt-, állami, társa­dalmi és gazdasági szervek­nek, de a ' mi munkánkban líf; éréztíétté hatását, ámely a ttekvézés, a munkaSZérvezés, á hivatásos állomáríyf felké­szítése, és nem utólSÓsörban al'.toéállomány körében vég­zett^ nevelőmunkában'!j/elent- kezett. ivgoV A Magyar Szocialista Mun­káspárt honvédelmi politiká­jának végrehajtása eredmé­nyeként a miskolci határőr­kerületnek a területi párt-, állami és társadalmi szer­vekkel, a lakossággal való kapcsolata hosszú évekre visszanyúlóan bensőséges, tartalmában és formájában gazdagodó és közös célokat szolgáló. A kerületparancs­nokság, a párt- és KISZ- bizottság, a határőrőrsök pa-1 rancsnokai, politikai munka­társai, az egész személyi ál­lomány fokozott gondot for­dít arra, hogy a már kiala­kított kapcsolat tovább szi­lárduljon, tartalmában új elemekkel gazdagodjon. Ki­emelt figyelmet fordítunk arra, hogy a honvédelmi ne­velőmunka, az állam- és közbiztonság védelmében fo­lyó felvilágosító jellegű ten­nivalók kiterjedjenek a ke­rület egész működési terü­letére. E területen végzendő munkánk, közös feladataink minőségi, hatékony végre- ” hajtását segíti az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Végrehajtó ? Bizottságának 1984 májusá­ban elfogadott irányelve, melynek alapján a határ 1’ menti pártszervek, szerveze- >! tek is megfogalmazták saját tennivalóikat. _j A határőrizet, a megnöve- kedett idegenforgalom ellen­őrzése fokozott éberséget igé­nnyel a határőrizeti szervek­étől, az önkéntes határőrök- ,, tői, a határ mentén élő pol­gári lakosságtól, mert az kö- 1 zös ügyünk, közös felelőssé­günk. Az állampolgárok bi- i zalma, a határőrség munká- v jának elismerése is tükröző­dik abban a segítségben, amelyet a dolgozók minden ' rétegétől kapunk. Ez a biza- lüjlöm és segítség nélkülözhe­ti,etlen számunkra. A dolgozó tömegek bizalma és támoga­tása, a közügyek iránti ér­deklődése és felelőssége nyil­vánul meg az önkéntes ha­tárőrök szervezett munkájá­ban is. Az önkéntes határőrök te­vékenysége fontos politikai megbízatás. A határőrség ak­tív, szervezett formában tör­ténő segítése nehéz, gyakran áldozatvállalással járó fel­adat. önkéntes határőreink munkájáról csak elismerés­sel lehet szólni. Tapasztala­taink szerint önkéntes határ­őreink megértették felada­taikat, a rájuk háruló köve­telményeket, és azt nagyon becsületesen és szorgalma­san hajtják végre, helyesen élnek a törvényben biztosí­tott jogaikkal. Borsod megyében jelenleg — amely működési terüle­tünk — 106 csoportban kö­zel 900 önkéntes határőr oldja meg eredményesen fel­adatait. Külön elismerésre méltó a Kiváló Határőr jel­vénnyel kitüntetett szala- szendi, karcsai, pácini, a sá­toraljaújhelyi vízmű, a hi­dasnémeti, abaújvári, krasz- nokvajdai önkéntes határőr­csoportok munkája, önkén­tes határőreink szabad idő­ben vállalt szolgálattal erő­sítik határőrizeti rendszerün­ket, tevékenyen közreműköd­nek az államhatárt jogelle­nesen átlépni szándékozók elfogásában, a határrendi szabályok betartásában. Az önkéntes határőrök ál­tal végzett munka igazi ér­téke statisztikánkkal nem mérhető, még ha bizonyos mutatók számszerűsíthetők is. Alapvető értékét abban látjuk, hogy a résztvevők a közéletben aktívan közremű­ködnek, a közösségért fele­lősséget éreznek, és mindezt cselekvéseikben juttatják ki­fejezésre. Az önkéntes segí­tők nagy érdeme, hogy mun­kánk közvetlen segítése mel­lett aktívan részt vesznek a közéletben, a gazdasági fel­adataik ellátásában is élen járnak. Fegyelmük és szor­galmuk példás, elismerésre méltó, pozitívan befolyásol­ják az adott település, mun­kahely politikai hangulatát. Az önkéntes segítői szolgá­lat ellátását a területi, mun­kahelyi párt-, állami, gazda­sági vezetés is folyamatosan figyelemmel kíséri, megbíza­tásukat rendszeresen értéke­li, elismeri. Ez is mutatja, hogy a közösség érdekében, a határőrizet segítésében ki­fejtett önzetlen tevékenység­nek rangja, becsülete van. A mérleg, amelyet az elmúlt időszak munkájáról készít­hetünk, egyértelműen pozi­tív. Ez megfelelő alapot biz­tosít a reánk háruló felada­tok teljesítéséhez, a jövőbe­ni feladataink elvégzéséhez, a további eredményes mun­ka feltételei adottak. Elért eredményeink érté­kelése során hangsúlyozni szükséges, hogy sikereinket jórészt annak a szoros és kölcsönösen igényelt együtt­működésnek köszönhetjük, amely az állami, a társadal­mi, a gazdasági szervekkel kialakult, és egyre jobban erősödik. Mindinkább érvé­nyesül a tervszerűség, a fo­lyamatosság, a közös felelős­ség, a kölcsönös tájékoztatás és kezdeményezés. Az önkéntes segítőink szer­vezetének létrehozásával kap­csolatos intézkedések helyes­ségét az élet igazolta, fele­lősséggel állapíthatjuk meg, hogy helyes úton járunk. Alapvető célkitűzésnek tart­juk, hogy feladataink ered­ményes megoldása érdeké­ben szélesítettük kapcsola­tainkat, és átgondoltan nö­veljük önkéntes segítői állo­mányunk létszámát, munká­juk hatékonyságát. A mun­kában szerzett tapasztalatok növekedése megfelelő alapot ad számunkra az MSZMP XIII. kongresszusa határo­zatából reánk háruló felada­tok végrehajtásához. Birke Miklós határőr alezredes Szovjet filmek fesztiválja (Folytatás az 1. oldalról) ismert és szeretett színé­szekkel találkozhatnak azok­ban a filmekben, melyek az utóbbi időszak legértékesebb és legérdekesebb szovjet filmalkotásai közé tartoz­nak. Mint mondta, „Az el­telt harminc év jelentősebb szovjet filmeseményei kö­zött tartjuk számon, hogy a megyei Moziüzemi Vállalat többször rangos helyezést ért el — a fesztiválokat kezdetben jellemző — or­szágos látogatói versenye­ken. Több alkalommal fo­gadott szovjet filmművésze­ti delegációkat. Házigazdája volt 1980-ban az országos vidéki megnyitónak, film­forgalmazási szakemberek szovjet—magyar tanácsko­zásának, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Szovexportfilm és a szov­jet nagykövetség munkatár­sai, és a filmszínházak kö­zönsége baráti találkozói­nak, szakmai megbeszélései­nek. Ügy érezzük, az idén ismét hasznos rendezvény­, sorozatnak lehetnek tanúi, a szovjet filmszemle részt­vevői.” Ezt követően Anatolij Ko­valenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza filmosz­tály vezetője mondott kö­szönetét a rendező szervek­nek azért, hogy sok éves munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Borsod megyé­ben a mozilátogató közön­ség megismerje és megsze­resse a szovjet filmeket. Beszédének végén tájékoz­tatta a közönséget arról, hogy a hétfőn a főváros­ban megnyílt szovjet mű­vészeti hetek alkalmából milyen rendezvényekre ke­rül sor hazánkban. Az ünnepélyes megnyitót követően levetítették a Győzelmi díszszemle című szovjet dokumentumfilmet, melyet a moszkvai központi dokumentumfilm stúdió munkatársai az 1945 júniu­sában, a moszkvai Vörös téren megrendezett dísz­szemléről készítettek. Darab Gyula Járványos kötőhártya-gyulladás Dr. Straub Ilona, az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet járványügyi osztályá­nak vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát a járvá­nyos kötőhártya-gyulladás­ról. Mint elmondta, a nyár közepétől kezdődően nagy számban fordult elő ez a betegség az ország több te­rületén, főleg a gyermekek között. Az utóbbi hetekben azonban már csökken a ben­ne szenvedők száma. A vizsgálatok szerint a fel­ső légúti hurutos tünetek­kel, magas lázzal és szem- kötőhártya-gyulladással, ese­tenként nyaki nyirokcsomó- megnagyobbodással járó megbetegedést adenovírussal való fertőzés okozta. Eddig több mint ötvenezer megbe­tegedés fordult elő az or­szágban. A megbetegedések pontos száma nem ismere­tes, mivel ez a fertőző be­tegség nem tartozik a köte­lezően bejelentendők közé. Időskorúak hete Miskolcon Miskolcon, a városi tanács egyesített szociális intézmé­nyeiben ünnepi hetet rendez­nek az ott élő, vagy ott na­pi elfoglaltságot találó idős embereknek október 7—13. között. A szociális otthon­ban, valamint a nyolc, öre­gek napközi otthonában szá­mos színes program várja az ünnepi hét résztvevőit, az érdeklődőket. A hét programjaiba töb­bek között diavetítéses elő­adás, zenei ajándékműsor, teadélután, kulturális műsor is beletartozik. A programo­kat, és ez alkalomból az ott élő öregeket az őket patro­náló szocialista brigádok is meglátogatják, természetesen az időskorúaknak szánt aján­dékaikkal. Ülést tartott az alkoholizmus elleni bizottság A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő alkoholizmus elleni bizott­ság tegnap délelőtt, Miskol­con ülést tartott. A testület a megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnokságának tájékozta­tója alapján megvitatta az alkoholtartalmú italok me­gyei forgalmának, az állami és magánszeszfőzdék műkö­désének, valamint a terme­lés és a fogyasztás alakulá­sának kérdéseit. Az alkoho­lizmus elleni társadalmi munkabizottság ezután tájé­kozódott az alkoholisták kö­telező gondozásba vételével kapcsolatos miskolci hatósá­gi tevékenységről, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek­ben folyó alkoholizmus el­leni munkáról. Megalakult az az operatív bizottság, amely előkészíti, szervezi és rendezi a jövő nyári közgazdász vándor- gyűlést. A rangos esemény­nek — amelyet immár 25. alkalommal rendeznek meg — ezúttal Miskolc ad ott­hont. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen éppen negyedszázada alakult meg a Magyar Közgazdasági Tár­saság Borsod Megyei Szer­vezete. A megyei szervezet titká­ra, Bónus Rókus elmondot­ta, hogy a háromnapos, mik- roszintű témákban tervezett eszmecserére 700—800 ven­déget várnak. A miskolci vándorgyűlésnek — a 25. évfordulón túl — különös aktualitást ad az a tény, hogy belátható közelségbe került a műszaki egyetem közgazdasági karának lét­rehozása. Nem titok, hogy nagy szükség lenne az észak-magyarországi régió­ban erre az új intézmény­re, hiszen az ipari vállala­tok és mezőgazdasági nagy­üzemek megyénkben króni­kus közgazdászhiánnyal küz­denek. A leendő gólyák ter­mészetesen csak minimáli­san öt év múlva enyhíthet­nek majd e hiányszakma gondjain, de a jövő nyári, közgazdász vándorgyűlés is jó alkalom lehet arra, hogy megyénkben is' rangjához, társadalmi hasznosságához megfelelő szerephez és anyagi javadalmazáshoz jut­hassanak a közgazdaság tu­dományát magas fokon mű­velő szakemberek. (brackó) Kabanov professzor előadása a miskolci vasótigazgatóságon A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza, valamint a Közlekedési Minisztérium közötti együttműködési meg­állapodás szerint október 7 —16. között Magyarországon tartózkodik Kabanov Alek- szej Nyikolajevics professzor, az Állami Műszaki Tudomá­nyos Fejlesztési Bizottság közlekedési főosztályának vezetőhelyettese. Kabanov professzor a MÁV vendégeként tegnap, október 8-án Miskolcon tar­tózkodott. A program sze­rint a kora délutáni órák­ban a MÁV Miskolci Igaz­gatóság épületének kultúr­termében 140 műszaki, gaz­dasági, s politikai szakem­bernek tartott előadást. Ka­banov professzor a szovjet vasúti szállítást elősegítő műszaki-tudományos fejlesz­tésről, azzal kapcsolatos ta­pasztalatairól számolt be. Készséggel válaszolt az ér­deklődő szakemberek kérdé­seire. Újjáválasztották a BVM Miskolci Gyára szakszervezeti bizottságát Szakszervezeti tisztségvi­selő-választó gyűlést tartot­tak kedden a Beton- és Vas­betonipari Művek Miskolci Gyárában. Az. eltelt ötéves időszak munkájáról, ered­ményeiről és gondjairól szó­ló beszámolót élénk vita kö­vette, amelynek során a dolgozók számos ötletet és javaslatot fogalmaztak meg. amivel eredményesebbé te­hetik a szakszervezeti mun­kát. A vitát követően került sor az új vezetőség megvá­lasztására. A titkos szava­zás eredményeképpen a szakszervezeti bizottság új elnöke Telegdi Lászlóné ér­tékesítési osztályvezető-he­lyettes, a szakszervezet tit­kára pedig Czinege Géza szállítási csoportvezető lett. A BORSODI IPARCIKK KERESKEDELMI VALLALAT Miskolc 1985. november 18-1990. november 17-ig terjedő időre . Í-M3M .líTjr szerződéses üzemeltetésre pályázatot hirdet az alábbi üzletekre: 180. sz. papírbolt 213. sz. játékbolt 718. sz. illatszer­ajándékbolt 767. sz. vasbolt 780. sz. papírbolt 815. sz. illatszer­háztartási Otthon lakásfelszerelési és ezer apró cikk bolt Putnok, Kossuth utca 1. Miskolc, Széchenyi út 89. Ernőd, szolgáltatóház Miskolc, Csaba vezér u. 85. Sajószentpéter, Kossuth u. 208. Miskolc, Jókai utca 9. Kazincbarcika, Lenin utca 22. Továbbá a fenti időtartamra szerződéses üzemeltetésre vagy bérbeadásra: 341. sz. vegyesiparcikk b. 342. sz. vegyesiparcikk b. 348. sz. vegyesiparcikk b. 146. sz. üvegbolt 373. sz. vegyesiparcikk b. 223. sz. bútorbolt 224. sz. bútorbolt Barkácsmühely Tóparti ajándékpavilon Rudolftelep, József A. utca 1. Ormosbánya, Sztahanov tér 2. Alberttelep, Pő utca 1. Putnok, Kossuth utca 4. Kurityán, Kossuth utca 129. Ózd, 48-asok utcája 7. Szerencs, Rákóczi utca 75. Leninváros, régi vásárcsarnok Lillafüred illetőleg 1986. január 1-1990. december 31-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre: 743. sz. ajándékbolt 177. sz. játék-papirbolt Kazincbarcika, Szabó L. utca 1. Ózd, Schönherz Z. utca 1. A pályázatot a vállalat által biztosított űrlap kitöltésével 1985. október 29-ig kell benyújtani a vállalat jogi főosz­tályára (Miskolc, Baross G. u. 13-15.). A versenytárgyalás 1985. november 5-én 10 órakor lesz a BIK Vállalat tárgyalótermében (Miskolc, Kisavas I. sor 9. sz.). A pályázati űrlapot, valamint a meghirdetett üzletekre vo­natkozó tájékoztató adatokat a vállalat jogi főosztálya, illetve kisvállalkozási osztálya adja ki a pályázók részére (telefon: 38-141).

Next

/
Oldalképek
Tartalom