Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
1985. október 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Halmaji krétakör Kék, piros, zöld színű folyadékok Totyognak a lángon, bennük a receptúra szerinti gondosan mérlegelt vegyszerek. Pár faluval arrébb, egy szintén elavult házban gipszmasszát kevernek, szárítanak, fűrészelnek asszonykezek. Hogy a kettő között mi az összefüggés? Látszatra nincs, csak akkor, ha eláruljuk e két termék nevét, amelyet legjobban a diákok ismernek. Tus és kréta, írószerek ... Évekkel ezelőtt, amikor gyártásukra gazdaságtalan- ságuk miatt senki nem vállalkozott, sorompóba lépett a Halmaji Aranykalász Termelőszövetkezel. Elfogadva a PIÉRT ajánlatát, két majorjában, csekély anyagi ráfordítással megvalósította ezeket az üzemeket, amelyek ma már az országban egye- düliek. Így monopolhelyzetbe kerültek, amely általában a termelőnek kedvez, hiszen uralhatja a piacot. A hal- majiak mégis a „kivétel erősíti a szabályt" mondás uszályában sodródnak, hiszen egyetlen megrendelőjük a nagykereskedelmi vállalat eleve meghatározta (és meghatározza) termelésük volumenét. Sajnos nem mindig kedvezően. Évente 150 ezer doboz fehér színű krétára adnak megrendelési — tizenötmillió darab —, amíg a színesből 1,5 millió darabot értékesítenek. Az üzem ettől a mennyiségtől lényegesen többet tudna termelni, az itt dolgozó asszonyokat gyakran napokon, heteken át más munkára kell átvezényelni. Hasonló a helyzet a tusüzemben, ahol szintén a megrendelt palackok többszörösét is meg tudnák a helyben főzött festékanyagokkal tölteni. A remélttől kevesebb megrendelés egyben azt jelentette, hogy az üzemek termelése nem tudott felfutni, így a nagyobb jövedelem helyett meg kellett elégedni szerény nyereséggel. avagy örülni annak, hogy ráfizetés nélkül megússzák az ével. Többször tárgyaltak a nagykereskedelmi vállalat illetékeseivel, hogy a megrendelésállományt növelni tudják. A PIÉRT általában elzárkózott a szövetkezet kérésének teljesítésétől, a maguk szemszögéből érthetően, mert a termelésfokozás csak a raktárkészletei növelte volna, ezekből az írószerekből a hazai piac telített. Vagyis nem lehetett mást tenni, mint idézve a szövetkezet elnökének szavait: „elővenni a józan észt, s gondolkodni". Mérlegelve saját pénzügyi lehetőségeiket, a korszerűség teljes hiányát, a primitív berendezéseket, nyilvánvalóvá vált, az üzemeket nem lehet fejleszteni. Viszont a belföldi piac is ad olyan lehetőséget, amelyet kihasználva a két részleg működését növelni lehet. De ehhez vállalni kelleti a kockázatot, s olyan termékeket kifejleszteni, amelyek hosszú idő óta hiánycikknek számítanak. Hosszas kísérletezés után így került sor az úgynevezett rendőrségi helyszínelő krétacsalád kialakítására. A nagyméretű, huszonöt centiméter hosszú, s ennek arányában vastag, nyolc színben készülő íróeszközök megkönnyítik a balesetek rekonstruálását. Ez a kréta — amelyből fóliával burkolva — hat van egy dobozban, a hagyományos táblakrétától szilárdabb, s így nehezebben törik. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül n\ár kétszáz dobozt ki is küldtek a szomszédos Csehszlovákiába, referenciapróbára. Sajnos, a hazai piac nehezebben mozdul, számottevő érdeklődés az új termék iránt még nem Ivóit. Egy másik sokat ígérő termékük az a tus, amelynek receplúrája természetesen titkos. Az országban az utóbbi években hiány mutatkozott a közepesnél jobb minőségű, olcsó, a műszaki rajzoláshoz nélkülözhetetlen szerből. Az importból érkező Pelikán hatvanforintos árával drágának bizonyult, a hazai Holló tus minősége pedig nem felelt meg a kívánalmaknak. Az új termék egyesíti magában a kétféle előnyt; színtartóssága sokkal jobb a hagyományos hazai tusoktól, s ára mindössze 16 forint. Ha a piacon kereslet mutatkozik a már minőségileg is ellenőrzött termék iránt, akkor százezer darabot is átadhatnak a kereskedelemnek. Ma még nem mérhető fel, hogy az új termékek menynyire válnak divatossá. De a szövetkezetét mindenképpen dicséri, hogy nem hagyatkozik a kereskedelmi megrendelésekre, keresi azt a lehetőséget, amellyel üzemeit jövedelmezővé teheti. A magad uram, ha szolgád nincs — mondás jegyében vállalkozik a nem túlságosan gazdag hazai Írószer-paletta szélesítésére, s ez mindenképpen elismerésre méltó. — kármán — Az ország egyedüli krétaüzeme a Halmaji Aranykalász Termelőszövetkezetben található. Képünk még a hagyományos kréták csomagolását örökíti meg, de idén új termékkel jelentkeztek, az úgynevezett helyszínelő kréták gyártásával próbálkoznak. Fotó: Morvay Tamás Jól kell tudni csomagolni termék Még ma is dúl az „üveg- visszaváltási harc" a kereskedelem és a lakosság között- Talán egyszer kitalálja íjnajd valaki azt a legüdvözítőbb megoldást, amely folyamatossá teszi az üvegek visszaáramlását a lakosságtól az iparba. Addig hiánycikk lesz a csomagolóüveg, mert kapacitáshiánnyal küszködik az üvegipar, mint a Sajószentpéteri Üveggyár is, Ihol még most sem tudnak |mnyi konzervüveget és palackot gyártani, amennyi el he fogyna. A sajószentpéteri gyár ma ínár százféle — pontosabban j() zöld és 45 fehér típusú j— üveget készít a megrendelők igénye szerint. A vásárlók ízlése gyakran változik. Különösen azok a vállalatok állnak elő újabbnál Újabb kérésekkel, amelyek külföldi piacra dolgoznak és tisztában vannak azzal. mennyire fontos az eladandó áru külleme. Jól kell tudni csomagolni, s ehhez kiváló partner az üveggyár, ahol évente 6—ti új típusú termékkel bővítik a választékot. Legutóbb a lakossági üvegek arattak nagy sikert a szakemberek és a közönség körében — bizonyította a miskolci ipari kiállításon kapott elismerés. Most az őszi HNV-n vizsgázik az üvegcsalád néhány darabja. A gyárban már lassan befejezéséhez közeledik az a beruházás, amely lehetővé teszi a darabszám növelését. Az elmúlt esztendőkben évente 300 millió különböző típusú üveget adott el a gyár — s mégis keveset, hiszen jelentős mennyiséget kénytelen importálni a nép gazdaság. Az üveggyáriak számára megnyugtató lehet, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a több millióval megemelt üvegmennyiséget is könnyedén értékesíthetik, ugyanakkor tovább kell gondolkodni az újabb praktikus és ízléses üvegcsaládok ki- fejlesztésén, hogy a magyar italok és ételek sikerrel versenyezhessenek a tőkés piacon. Naponta 60—70 megrakott teherautó, illetve vasúti kocsi hagyja el a gyárat. Az igényeket ezzel a mennyiséggel nem lehet kielégíteni, de az üveggyáriak vigyáznak arra, hogy a szerződésekben lekötött darabszámot teljesítsék. Az év eddig eltelt időszakában a terveknek megfelelően történt, a megrendelések kielégítése. — f. i- — Kerámia Sárospatakról A szép hagyományokkal rendelkező, több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató sárospataki kerámiaüzem termékei nemcsak a hazai, de a külföldi fogyasztók körében is közismertek. Legnagyobb keletje jelenleg a kézi korongozással és festéssel előállított használati és díszkerámiáknak van. Kedvelik ezeket a termékeket a nyugati országokban is. hagyományosan legnagyobb megrendelőik közé tartozik Svájc és az NSZK. Termékeik zömét azonban a hazai piacon értékesítették, s évről évre nagyobb termelési értékről adhattak számot, s mindenki úgy érezte, van jövője az „agyagosoknak”. Az elmúlt évben azonban gyökeres változás következett be a piacon, s mind nehezebbé vált az értékesítés. elsődlegesen a belföldi piacon. A nagykereskedelmi vállalatok sorra csökkentik vásárlási szándékukat. arra hivatkoznak, hogv raktáraikban felhalmozódott a készlet, nehéz a forgalmazás. Ha csak e téren jelentkeznének a gondok, még nem lenne kilátástalan a helyzet. hiszen a pataki üzemben löbb mint százféle terméket állítanak elő. Mészáros László ezzel szemben a következőkről tájékoztat: — Sajnos, mint mondani szokás: szegény embert még az ág is húzza. A kerámiatárgyak iránti keresletcsökkenés mellett, másik „hú- zótermékünkbőF’, a kályhacsempékből is raktárra termeltünk, s a dolgozókat ezért más munkaterületre helyeztük át. Szerencsére az utóbbi hetekben ismét nőtt az érdeklődés a kályhacsempe iránt, s így újból nagyobb kapacitással dolgozhatunk. Ma már ott tartunk, hogy nem tudjuk folyamatosan kielégíteni az igényeket. — Az ősz közeledtével egyre nagyobb kereslet mutatkozik az úgynevezett káposztás-edények iránt, melyből szinte korlátlan mennyiséget tudnánk értékesíteni. — Ügy tűnik tehát, hogy a még hátralevő időben ismét sikerül felfuttatni a termelést, s lassan egyenesbe kerül az üzem szekere ... — Nem mondom, hogy reménytelen a helyzetünk, de a mi gyártási technológiánk sajnos nem tud lépést tartani a beérkező megrendelésekkel. Legtöbbször a kisszériás termékek gyártásával van gondunk. Hosszú az átfutási idő: mire a kész termék végleges formát ölt, eltelik egy-másíél hónap is, s igy a megrendelők sokszor türelmetlenek. — A gyárból korábban szép számmal kerültek ki exporttermékek, jelenleg milyen külföldi piaca van a sárospataki kerámiának? — Ha nem is számottevő a külföldi értékesítésünk — az éves termelési értékből mintegy hárommillió forintot képvisel —, mégis azt kell mondanom, hogy ez biztosította számunkra a folyamatos termelés lehetőségét. — Milyen termékek iránt mutatkozik leginkább az érdeklődés? — Elsősorban a díszkerámiákat keresik. Azok közül is a hagyományos, természetes színben előállitott köcsögök és egyéb szobadíszek a kelendők. A nyugati piacra a kisszériás rendelés a jellemző, ez viszont nem kedvező a számunkra, előnyös viszont, hogy a hagyományos korongozással készült tárgyainknak nagyobb az árfekvése. A hazai megrendelők közül rangelsö az AMFORA Vállalat, bár a harmadik és a negyedik negyedévben csökkentette igényét. — A keresletcsökkenést hogyan lehet megszüntetni? — Minden lehetőséget megragadunk. A bérmunkák mellett arra törekszünk hogy gyorsítsuk piackutatási és gyártmányfejlesztési tevékenységünket. Szándékunk a jövőben, hogy saját üzletkötővel dolgozzunk. Elképzeléseink között szerepel továbbá az exporttermékek választékának bővítése. Szólnunk kell munkaerőgondjainkról ás. Több kézi koron- gozóra lenne szükség, mert az ily módon készített termékek iránt nagy a kereslet. Azért is érdemes ezzel törődnünk, hogy tovább öregbítsük gyárunk hagyományait, s a fogyasztók a jövőben is találkozhassanak a sárospataki gyár dísztárgyaival az üzletek polcain. Ezt a' célt szolgálja a helyben megvalósított tanulóképzés is, az idén végzett kilenc fiatalból öten maradtak Sárospatakon, ami a jövőt tekintve mindenképpen biztató. Kép és szöveg: Csákó Gyula Készülnek a tányérok ... Szép munka a kézi korongozás Égetésre várnak a diszkerámiák A nyugati piacon o kézzel festett termékek iránt élénk oz érdek lödés