Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 12 1985. október 19., szombat E zt a telefonszámot hívják, ha tűz üt ki egy lakótelepen és azonnali szükség van a lángok megfékezésére; ak'kor is, ha valahol kazaltüz keletkezett, vagy éppen az erdei avar ég, ha villamos kocsit, vagy vasúti mozdonyt kell kiemelni egy balesetnél, de a tűzoltókat hívják akkor is, ha a lakóház pincéjét nagyobb esők után elöntötte a víz. Ezt a számot tárcsázzák akkor is, ha a szomszéd a sütőben felejtette az ételt és go- molygó füst kavarog ki az ablakréseken. A veszélyeztetés foka minden tűznél más és más. Életeket menthet a gyors tűzoltói munka, de egy üzemi tűznél milliós értékek pusztulása foroghat kockán. A lángok megfékezése napjainkban nagyobb felkészülést követel, mint ezelőtt ' húsz, harminc éve, hiszen olyan vegyi anyagok közelségében élünk, amelyek tüzét már hiábavalóság vízzel oltani. A korszerű eszközök igénybevételét követeli meg a magasházak jelenléte is. Bátorság, megbízhatóság A tűzoltósághoz többnyire olyanokat vesznek fel, akik valamilyen szakképesítéssel már rendelkeznek, túl vannak a katonaidejükön és az. egészségük kifogástalan. Mindezeken túl vállalnia kell a kezdőnek a folyamatos képzést, továbbképzést. Ám, mint ahogyan az iskolában tanultak másutt sem elegendőek kizárólagosan, itt is a gyakorlat teszi mesterré a tűzoltót. Erőt, kitartást követel egy-egy nagyobb tűz megfékezése és talán ami a legfontosabb, bátorságot. Pintér Ferenc tűzoltó ezredes, megyei tűzoltóparancsnok pontosan felvázolja a jó tűzoltó ismérveit, a nagyfokú személyi megbízhatóságot, a gyorsaságot, amivel úrrá lehet az ember a pusztító lángokon. A tűzoltót esküje köti munkája, feladata maradéktalan ellátásához. Nem vonakodhat, ha a lángok közül kell menteni valakit, nagyon gyakran az életét kockáztatja. Persze nem oktalanul és mindenáron. Ám ott, ahol a tűz miatt robbanással fenyegető üzemrész legfőbb műszaki ismerője hiábavalónak minősíti a behatolást, a tűzoltónak még meg kell kísérelni menteni ami menthető, a legutolsó pillanatig is vállalni a veszélyt, azt, ami az életébe kerülhet. A szakmai ismeretek gyarapítására pedig azért van szükség, mert a technikailag rohamosan fejlődő világban lépést kell tartani a legbonyolultabb vegyi üzemek gyártási metódusainak pontos ismeretével is. Enél- kül hatékony beavatkozás elképzelhetetlen. Hammurabitól a fecskendőkig A tűz az ember leg• idősebb barátja, a tűz az ember legősibb ellensége. Meleget és világosságot ad, de nekiszabadulva otthonokat éget fel, emberéleteket hamvaszt el, órák, percek alatt pusztítja el azt, amit évek, évtizedek kitartó munkájával hozunk létre. A tűz munkába fogása az évezredek alatt sokat fejlődött, ám a tűzvédelem a mi századunk közepéig meglehetősen kezdetleges volt. A fecskendők ugyan óriási segítséget nyújtottak a lángok megfékezéséhez, de a gyorsaságot nem lehetett számon kérni a gyalogos, ló- vontatású fecskendővel rendelkező egységektől. A vödörlánc, a lajt, az igazán hatalmas tüzek oltásánál gyakran kevésnek bizonyult. A babiloni király, Hammurabi, akinek a nevét az általa összegyűjtött törvények tették híressé, a párizsi Louvre-ban őrzött kőtáblák egyikén azt adja tudtunkra, hogy azokat, akiket tűzeseteknél fosztogatáson értek, a helyszínen felkoncolták. Az ősi Kína törvényei úgy rendelkeztek, hogy amelyik család házában a többi házat is veszélyeztető tűz keletkezik, ott az egész család az életével fizet. Ismert, hogy a római légiókban is voltak tűzoltással foglalkozók. Nálunk István király idejében a kötelező istentisztelet idején csak a tűzönök maradhattak a helyükön, amikor a falu népe imádkozással volt elfoglalva. II. József, a kalapos király rendeletben szabályozta, hogy a kéménybe éghető anyagok nem építhetők be, hogy a házsorok közé1 lombos fákat kell ültetni, ami a röptűz tovaterjedését, egész utcasorok leégését megakadályozhatja. A tűzoltás sokáig a céhekre támaszkodott, de jól szervezett tűzoltósága volt a nagy diákvárosoknak, Debrecennek, Sárospataknak, Besztercebányának. A zsúp- fedeles házak tüzeinek oltásában élen jártak a nagybotos diákok, akik végigjárva a tetőgerincet, szétverték a megkötött kévéket, és azok égve lecsúsztak a tetőről. Lent az oltás már egyszerűbb volt. Jóllehet az 1600- as években a szivattyúk, fecskendők már nagyobb teljesítményt nyújtottak a legjobban szervezett vödörláncnál, ám a víz gyors helyszínre szállítása még sokáig nagy gondot okozott, vagyis hiányzott az igazi gyorsaság. Egyes városi tűzoltóságok kivételével önkéntes tűzoltóság dolgozott mindenütt hazánkban 1948-ig, az állami tűzoltóság létrejöttéig. Érthető, hogy addig sem a felszereltség, sem a tűzoltó munka nem volt egységes. Amit el lehetett várni: a nagyfokú segíteni akarás, a bátor helytállás volt. A látszat A szolgálat óráinak nagyobb részét kitöltő gyakorlatok, képzések, továbbképzések szigorú napirendje könnyen eloszlatja az unatkozó tűzoltóról alkotott hamis képet. Akinek lehetősége adódik a közelebbi betekintésre, könnyen meggyőződhet róla; itt. nap. mint nap. óráról órára tervszerű munka folyik, amit legfeljebb egy-egy tűzesethez való kivonulás szakíthat meg. Ottjártunkkor a különböző beszélgetések arról győztek meg, hogy a tűzoltók nagyon is sokat adnak a presztízsükre, számukra cseppet nem közömbös, hogy tevékenységüket miként ítéli meg a lakosság. Mert hallják a morgolódást, amikor társaik szirénázó kocsival hajtanak végig az utcán, de a piros jármű sebessége más gyors kocsikéhoz képest szinte cammogásnak számít. Miért hát akkor a megkülönböztető jelzés? A válasz: a fecskendők általában óriási mennyiségű oltóvízzel vannak tele, ezek súlya tonnákban mérhető. Egy ilyen jármű pedig erősen leterhelt, igen nehezen gyorsul, és menet közben arra is számítania kell a vezetőnek, hogy fékezéskor — ugyanilyen okok miatt — alaposan meghosszabbodik a fék- út. Az utca embere olyat is láthat, hogy szirénázva hajt a tűzoltókocsi és egyszer csak lelassít, elhallgat a sziréna, és egy fordulás, hogy a jármű máris visszafelé indul. Emögött pedig az van, hogy rádión értesítést kapott a vezető; újabb kocsira már nincs szükség, visz- szafordulhat. A visszaúthoz pedig már nem szükségesek a megkülönböztető jelzések. Két tűzeset között Az ügyeletesek szobáj jobbra a főbejárat melle található és ez a szoba sz« rencsére csendes volt teg nap és csendes ma is. Ez csend azonban viszonylago mert az élet nem áll meg tűzoltóknál két tűzoltás ki: zött. Igaz ugyan, hogy a 0E ős telefonok nem csenget nek ezekben az órákban, d az ügyeletes, aki egyben te lefonközpontosi feladatot i ellát, egy percig sem una1 kozik. Megyei és távolabt telefonhívásokat nyugtáz é kapcsol, vonalakat ellenőri és folyamatosan végzi a rá dióhívásokra rendszeresitei berendezések ellenőrzésé próbáit. A miskolci lűzoltó-pa rancsnokság híradó ügyele tén ma Nagy István főtörzs őrmester teljesít szolgálato Huszonnégy órát „zsinór ban”, aztán következik negyvennyolc órás piheni Sajátos periódus, amit azon ban meg lehet szokni, ahog az ügyeletes elmondja. Ki egészíti ezt azzal, hogy pi henőidejében is pontosa tudják, hol tartózkodik és h szükséges, azonnal behívhat ják. Ez egyébként az álló mány minden egyes tagjár ugyanígy vonatkozik. Az ügyeleti munkával va ló közelebbi ismerkedésbe: Kővári Ottó tűzoltó alezre des, a Miskolc városi tűz oltóparancsnok helyettese se gít bennünket. Nagyméret: köteteket helyez az asztalra amelyek az ügyeletes leg Jobb, legfelkészültebb segítő Ezek lapjain valamenny borsodi helység pontos térképe megtalálható, még legkisebbeké is, a település re jellemző legfontosabl tűzvédelmi adatokkal, így közművek leírásával, az oda vezető út hosszúságával, a út minőségének jellemzőivel a közbeeső sorompókkal, legközelebbi mentőállomá címével, telefonjával, a he lyi önkéntes tűzoltók létszá mának adataival, a hely felszerelések leírásával, mű szaki megjelölésével, a leg közelebbi orvosi ügyelet cí mével. telefonszámával. Eg; esetleges tűz bejelentéseko tehát egyszerre ennyi fonto információ birtokában lehe intézkedni. Nappal 60, éjjel 100 másodperc ■ t. % ?:.j, 5 ' mmM i Já s «I .vsB ggg mrm Jp?# lm IjC^ Jll A tüzeket nálunk nagyságuknál, veszélyességüknél fogva öt kategóriába sorolják, és ennek megfelelő az oltásra kivezényelt erő is. Ahány fokozat, annyiszor két fecskendő, így ebből adódik. hogy minden tűzhöz eleve két fecskendővel indulnak. Előfordul, hogy azt a két kocsit sem ugyanaz a parancsnokság küldi, hanem csak az egyiket, míg egy újabb fecskendőről a szomszédos parancsnokság gondoskodik. A helyszínre érkezéskor rádión azonnali jelzést kap az ügyelet. Ebből kiderül, hogy a bejelentésnél nagyobb, vagy kisebb a veszély, és hogy kell-e erősítés, vagy például az egyik kocsi már indulhat is visz- sza. Minden megbeszélés magnetofonszalagra kerül, az bármikor, később is ellenőrizhető. Lakástűznél, ahol a lángok négy emeletnél magasabban pusztítanak, a tűz fokozatától függetlenül még egy létrás kocsi is csatlakozik a kivonulókhoz. Ha szükséges, az ügyeletes a kocsik kivonulása után értesíti a gázmüveket, a rendőrséget, az áramszolgáltatót, illetve a megyei tűzoltó ügyeletet. Az ügyeletes szoba műszerfala meglehetősen jól áttekinthető, pedig igen sok hívó, kereső vonal, rádiócsatorna jelfogói villognak előttünk. Itt találhatók a közvetlen tűzjelző telefonok is. Ha az adott üzemben, szállodában a kis kézi tekerőt körbehajtják, az abban a pillanatban, késedelem nélkül csenget itt az ügyeletén. Csak néhányat sorolunk fel közülük: itt van a Szentpé- teri kapui toronyház, a Ju- nó-szálló, az MKV, a Zálogház közvetlen tűzjelző telefonpárjának egyik készüléke. Ezeket a vonalakat időről időre, újra, meg újra kipróbálják annak érdekében, hogy ha szükség lenne a használatukra, a megbízhatóságukkal semmi baj se legyen. Amikor valahonnan tüzet jeleznek, az ügyeletes az adatok felvétele után rámondja a magnószalagra a másodpercre pontos időt. Ottjártunkkor kísérletképpen próbariasztást végeztek a gyorsaság ellenőrzésére. A hatalmas garázst, ahonnan a kocsik indulnak, egyetlen ajtó választja el az ügyeleti szobától. Ám mire átléptünk, az emeleti helyiségekből sorra ereszkedtek, csúsztak alá a szolgálatban levők és másodperceken belül elfoglalták helyüket a járműveken, nyílt az ajtó, és a feldübörgő autók megindultak kifelé. Mindez nyolc, tíz, vagy tizenöt másodperc lehetett, mindenesetre csak néhány villanás, annyi, amennyi időre másoknak az elhatározáshoz, az első mozdulatok megtételéhez van szüksége hasonló esetben. A bejelentéskor felvet adatok káresetfelvételi lap ra kerülnek és ahogy a sza bály előírja, nappal hatvan éjjel száz másodperc alat elhagyják az oltásra induló teljesen menetkész járművel az épületet. Ilyenkor, ha ; riasztócsengő megszólal, h; kigyullad a riadólámpa va lamennyi helyiségben, pjlla natnyi késedelem sem for dúlhat elő. Ha ebédlőben ér a jelzés a tűzoltót, a merítőkanál a levessel együtt : tálba kerül vissza. Két tűzoltás között mi csinál a tűzoltó? Mivel foglalkozik, amikor napokig békesség van -az épületben nincs riadó? Ezeket az órákat továbbképzéssel tölti! el, gyakorlatokkal, szakma célú sporttal az akadólypá lyán, illetve váltófutással kismotor fecskendőszereléssel. Gyakorolják a horoglétrával való feljutást a falon Az országos versenyeken i borsodi, miskolci tűzoltói kiemelkedő eredményeket ér tek el. Itt a jó sporteredmények és a jó szakmai műn- ka között igen szoros összefüggés van, ezért egyáltaiár nem közömbös, ki hogyan sportol. Az oldalt irta: Nagy Józsel
