Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA if^ TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA if TUDOMÁNY - TECHNIKA * A ma, de még inkább a holnap technikáját messze­menően az elektronika hatá­rozza meg. akár a hiradás- és távközléstechnika legsajá­tosabb területein, akár pedig a termelésben és a hivatali ügykezelésben, ahol az auto­matizálás jegyében adatok, mért értékek és információk gyűjtése, átvitele és elosztá­sa, valamint tárolása és fel­dolgozása céljából a legkü- lünfélébb formában alkal­mazzák. A szerszámgépek programvezérlése, a vegyi fo­lyamatok automatizálása ma éppen úgy a műszaki-fejlesz­tés homlokterébe került, mint az együttműködő hálózatok­ba kapcsolt erőmüvek távve­zérlése és távszabályozása. Mindez a törekvés csak ak­kor válhatott igazán reálissá, amikor az elektronikai be­rendezések alkatrészeit — a megbízhatóság növelésével — kisebbíteni sikerült. A miniatürizálás azonban nem öncél, sőt a helyigénv csökkentésén kívül a műkö­dési megbízhatóság eddig nem remélt távlatait nyitia meg. A félvezetős elektroni­kában jelenleg felhasznált elemek egyik alapvető jel­lemzője, hogy az elem anya­gának túlnyomó része nem is szükséges működéséhez. Egy kristálydióda például kb. 1 köbmilliméter térfogatú germánium- vagy szilícium- lemezke, amelyhez két elve­zetést forrasztanak. A kris­tály térfogatát elvileg néhány köbmikronra lehetne csök­kenteni. de egy ilyen mik­roszkopikus elem gyártása a technika mai fokán még ne­hézségekbe ütközik. A csupán nagyító alatt, gondos tisztaságban szerelhe­tő alkatrészek szabványos lapkákon helyezkednek el. Az ilyen egységek közönsé­ges javításáról szó sem le­het. inkább kicserélik őket, s. a rosszat egyszerűen eldob­ják, ami olcsóbb, és a hosz- szú élettartam miatt célsze­rűbb megoldás. A képen látható elemek már a miniatürizálás jegyé­ben készülték. A Nap felszíne Nagy gyakorlati jelentősé­ge miatt világszerte obszer­vatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel a Napot, hiszen innen jut el a Földre az energia, amely nélkül az élet nem alakulhatott volna ki. A Nap belsejében uralkodó viszonyokat csak elméleti számítások alapján tudják meghatározni, mert közvet­len észlelésre nincs mód. Az a legbelső réteg, amelyet Földünkről közvetlenül lát­hatunk, a Nap felszíne, a fo­toszféra; ennek és a fölötte levő rétegeknek az állapotát már mérési adatokból ismer­jük. Az energiatermelés a Nap legbelső részében, a közép­ponti magban történik. Az ott uralkodó fizikai állapotok lehetővé teszik, hogy négy hidrogén atommag egyesülé­séből egy hélium atommag keletkezzen. A centrumból kifelé haladva már annyira csökken a nyomás és a hő­mérséklet, hogy nem tudnak végbemenni atommag-reak­ciók. Ott az anyag már nem Szüper-számítóoép Másodpercenként néhány százmillió számítási művele­tet végző szuper-számítógé­pet építenek Japánban. A nagy számítási sebesség el­éréséhez galliiumarzenid ele­meket alkalmaznak — ezek gyorsabban működnek, mint a szilíciumból készültek — vagy szupravezető Josephson elemeket. A jelenlegi legna­gyobb teljesítményű számító­gép, a Cray-I. másodpercen­ként 80 millió számítási mű­veletet végezhet. termel energiát, hanem csak továbbjuttatja kifelé a kö­zépső részeken felszabadult hatalmas energiát. Tovább haladva kifelé ismét csökken a nyomás, a hőmérséklet és a sűrűség. A fotoszféra alatt már olyanok a viszonyok, hogy ha a környezetnél me­legebb gázcsomó elindul fel­felé, a környezete további emelkedésre készteti, illetve ha a környezeténél hidegebb, lefelé való mozgása nem fé­keződik. Ez az úgynevezett konvektiv övezet, ahol tehát az enegia szállítása főképp anyagáramlás, konvekció út­ján történik. A fotoszféra a konvektiv övezet tetején helyezkedik el. ezért nyugodt körülmé­nyek között sem teljesen egyenletes fényű, hanem fé­nyesebb szemcsékből, granu­lálóból áll. Ezek mérete mint­egy 1000 kilométer, élettar­tamuk 10 perc. A fényes gra­nulálóban a melegebb gáz felfelé áramlik, fönt kisugá­rozza az energiát, és a le­hűlt. halványabb anyag a granulák között visszatér a mélybe. A felszálló és a le­merülő anyag hőmérséklet­ben különbsége mindössze néhány száz fok. ezért a „fé­nyes" és a „sötét” részek el­lentéte nem nagy. A granu­lák látszó átmérője mindösz- sze egy ivmásodperc körül van (egy egyforintos 4,0 km távolságban látszik ekkora szögben). így nagyon nehéz a megfigyelésük. A Föld fel­színéről csak kedvező légkö­ri viszonyok közepette fi­gyelhetők meg jól, vagy pe­dig léggömbökkel a légkör zavaró rétegei fölé kell emel­kedni az apró részletek ész­lelése végett. Képünkön: napfoltok és granulál? a Nap felszínén. A képen egy milliméter a valóságban 300 kilométernek felel meg. Hogyan írattuk ki a számítógéppel a címet? A rovat beindítását meg­előző megbeszélésen, a cím eldöntése után, magától adó­dott az ölet, hogy azt szá­mítógéppel kellene kiírni. A HT—1080Z iskolaszámí­tógépet választottuk a fel­adathoz. Ebből a géptípus­ból minden középiskolában legalább kettő van. Hogyan kezdtünk hozzá? A HT— 1080Z-n LPRINT utasítással írhatunk a nyom­tatóra, de a teljes képernyőt is kinyomtathatjuk. Kevés iskolában van a HT-hez nyomtató, ezért az utóbbi változat mellett döntöttünk. Legalább képernyőn láthas­sák az eredményt. Az is a választásunk mellett szólt, hogy grafikus pontokból könnyebb a képernyőn ki­alakítani a karaktereket. Nem kell tárolnunk. A nagy formátumú karak­tereket karakterekből, pl. „csillag” karakterekből is kirajzolhatjuk. Ennek meg­oldását az olvasóra bízzuk. Mi a karaktereinket 8X5- ös pontmátrixszal adjuk meg Ez történik a HT-n is. Fél képernyőn ez jól látható. Hogyan adjuk meg, hogy mikor, melyik pontnak kell világítania a képernyőn? A karaktermátrix sorait tekinthetjük egy-egy kettes számrendszerben adott (bi­náris) számnak. Ahol vilá­gít a pont, az az 1-es, ame­lyik nem, az a 0. Az így ka­pott bináris számokat is be­írhattuk volna a programba (esetleg majd az olvasó), de arra is gondolnunk kellett, hogy kevés a hely. A biná­ris számokat átalakítottuk tízes (decimális) számrend­szerbe, és úgy írtuk a DA- TA-ba. A visszaalakítást programmal oldottuk meg (330-as sortól kezdődő cik­lus). Hogyan írjunk ki hosszabb szöveget a képernyőre? Egyszerűsítsük le a fel­adatot. Egy sorba csak egy szól írjunk. így alakul ki végül a végső elrendezés. A kiírandó mondatot az 50-es sortól kezdődő ciklussal szedjük szét. A szavakat az A vektorba helyezzük el. Maximum öt sorba tudunk írni. Ezt vizsgáljuk a 90-es sorban. A ciklusból úgy lé­pünk ki, hogy a'ciklusválto­zó értékét váltogatjuk. Hogyan jelöljük a hosszú magánhangzókat? A programból kiderül, hogy ezzel volt. a legtöbb gon­dunk. A 150-es sortól kez­dődik annak vizsgálata, hogy a kiírandó karakter magán- hangzó-e. Mássalhangzókkal nincs baj. Magánhangzó ese­tén a következő két karak­tert is meg kell vizsgálni Az ö és az Ü betűket a „csillag" karakterrel külön­böztetjük meg az O, ill. az U betűtől. A Q$ változó ér­téke az a karaktersorozat lesz, amit meg kell keres­nünk a DATA-ban. A 250-es sortól kezdődik az a szub­rutin, ami ezt végzi. A 270-es sorban azt vizs­gáltuk, hogy számot olvas- tunk-e be. A 280-as sorra csak akkor kerülünk, ha va­lamelyik betűhöz értünk a DATA-ban. A számokkal csak akkor foglalkozunk, ha megtaláltuk a keresett be­tűt, azaz a betűt jelentő ka­raktersorozatot. Ekkor hív­juk a 300-as sortól kezdődő szubrutint, ahol a beolvasott tizes számrendszerbeni szá­mokat átalakítjuk kettesbe. Ha a bináris szám számje­gye, azaz a bit értéke 1, ak­kor megjelenítjük a pontot. Az átalakítás (konverzió) algoritmusát az 5. osztályos matematika tankönyvben is megtalálhatjuk, de a prog­ramból is kibogozható. 2-vel osztjuk a számot, majd a há­nyadosokat és a maradékok adják a biteket. Ha a ma­radékokat visszafelé leírjuk, megkapjuk a számot bináris alakban. A program változói: A$ — kiírandó szöveg. A végét egy szóközkarakter jelzi. — SZAVAK — K$ — a szövegben szereplő karakter J — ciklusváltozó, amivel a vizsgálandó karakter helyét is jelöljük. A$ (A) — szavak. A végére két szóköz karaktert te­szünk, hogy a magán­hangzók vizsgálatakor, ha rövid magánhang­zóról van szó, akkor is tudjunk értéket adni az X$ és Y$ változóknak. — BETŰK — K — a szavak sorszáma, ami azt is megmutatja, hogy melyik sorba kerül a szó. P — betű helye a sorban. L — betű helye a szóban. X$ — a kiírandó betű, vagy karaktersorozat első ka­raktere Y$. Z$ — a hosszú magán­hangzók megkereséséhez szükséges segédváltozók. Q$ — a kiírandó betűt je­lentő karaktersorozat. Ezt keressük a DATA- ban. — BETŰK KIKERESÉSE — W$ — DATA-ból beolvasott adat — KIÍRÁS — J — a betűmatrix nak sorszáma. sorai­s — a betűmatrix sorainak decimális értéke. T — a pontok helye ron belül. a so­H — a hányados. B — a maradék. A bitek. értéke. Jó munkát kíván a rovat­vezető : Dusza Árpád IP SEM — - NAGYBETŰI: .’0 CLEAR 300:Ct.S 30 At "S/AAMl TOOGEEP AZ TFKOt AAEAN": A3 ns -i " ” 40 RÉM - szavak — 50 FOR J=*1 T0 LENÍAtl 60 K*=MI!.H(A$.J, t i 70 11 Kt : " THEN A) < A ’ =A* l A ) +K* : GOTO 90 80 A*(A)=A$<A) + " ":A=A+1 90 IF A==6 THEN L-LEN(At) 100 NEXT:A A 1 110 RÉM ----- BETŰK 12 0 FOR K=0 TO A 130 P=*l :l. = l 140 XT M tOÍ < AT (K > ,1 ,n:0f=--Xt 15R IF Xl-"A" OR : "F" ftp XT* ”1" THEN 1”0 1(40 IF x*<>"0" AND XT "II" THFT! 910 170 Yt-hlOtjAt'.l > .I. + 1 .1 i 180 Z t -MID t (AT (K :■ .1 t ’ .1 l 190 IF XÍ=YÍ OR Y1• ' " THEM IH • 1 lYf 200 IF Xí~Y$ AND ■'! ■" " rHIM íH HYT + ZT 210 G0SUB 95P:R-Fí1 220 L=L+LEN<0$ ) : IF I IFN'.i" : 1 ! HIN 1,0 230 NEXT 240 GOTO 240 250 REM — RÉTI) KIKERESI 5 ■2A0 RESTORE:ON ERROR GOTO '.VO 270 P.I.A0 W*:IF ASrtlJ» ) ',,.5 THEM 7”° 280 IF W$=GT THEN G0SUR 300:Rf’URN 2V0 GOTO 270 300 REM — KIÍRÁS 310 FDR J=0 TO 7 320 READ S 330 FOR T-0 TO 4 340 H=INT(S/'2> :B-S '-!! 350 IF B-l THEN SET IE-8-1 v -i-. I 360 S'-Nt: NEXT: NETT: RE TURN 370 RESUME 380 380 PRINT Ot" NINCS ILYEN PETII A DAI,.-RAN": END 400 REM .... KARAKTERMA IR I - K 0001 4 10 DATA A,0,4.10,17.17.3! ,f ” A A . - . - •• : ! " M i | ­420 DATA B ,0,3U. 17,1 ' 30 30.1’ . , >1.1 .: , •'!, i: i- ’1 430 DATA 6,0,14- 17,16.16,1" . ’ . I - . ; 0,14.4,4,*, ,< ‘ 440 DATA II,4,14,4,.,’i 4,4,1 4 ,K - 4 , 1 " i 70 , 41 I , ‘ ’ 450 DATA I .0,16,1 6,16,16,16,1 ■..71 . M, 0.1 . i ,71 r' 1' 460 DATA N,0,17.17.25.31 I”.: ' r .0,0.• 1 - ■ • 1 \| - 1 1. 470 DATA 00,4,14,17.17.17.1'.! .14.(1 ’ r 7 t",r’ , >• 480 DATA 00*.27.14.17. t?.i ; I’.t' .1 > •> « • .•• • . 490 DATA S.0.14.17.16.14.1.17.14.1 .P.-.1 .. , Betonvas helyett műanyag Düsseldorfban átadták a forgalomnak az első olyan hidat, amelynek betonjában az előfeszített acélszálakat nem korrodáló műanyag szá­lak helyettesítik. Az üveg­szálvázas műanyag húzószi­lárdsága eléri a nagy szilárd­ságú acélét, de tömege az acélszálénak csak a negyede. A nagy szilárdságot azzal ér­ték el, hogy az üvegszálak a későbbi terhelés irányában helyezkednek el, szigorúan párhuzamosan, s minden rostot légmentesen műanyag burkolat vesz körül. A műanyag 7,5 mm átmé­rőjű keresztmetszetében mintegy 65 000 rost van. Az elöfeszités azonban itt nem olyan egyszerű, mint az acél­szálban. Amikor a hidat épí­tették, a feszítőerő létrehozá­sának többféle módját dol­gozták ki. A düsseldorfi hí­don tapasztalatokat kívánnak szerezni arról, hogy miként viselik el a műanyag szálak a tartós igénybevételt. ^ TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA if: 1U DOM ANY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * \ Kisebb Éréi, nagyol leljesitmény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom