Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 15., kedd A képernyő előtt Smarni A befogadóképességet a «I a a a || is növelni kell Elszontyolodva ültem a képernyő előtt az elmúlt szomba­ton délután. Nem vártam az őszi délutánra világot megvál­tó műsorokat, mégis lehangolt az adás. Részt vehettem a Magyar Televízió gyermek- és iíjúsági műsorainak kőszegi szemléjén. Mindössze négy és tel hónap telt el az ott elhangzott sok okos megállapítás, mérlegelés, kritika és önkritika óta. Okkal vártam hát, hogy a szombat délutánra műsorba iktatott mesejáték, A három kövér va­lami olyannal fogja meglepni az ifjú nézőket, amiért érde­mes a készülék elé ülniük ahelyett, hogy a búcsúzó ősz utolsónak látszó napsütéses délutánját a szabadban töltenék. A címlistán olyan rangos alkotógárdát olvashattam, hogy jogosnak érezhettem a magasabb elvárást. Nem kertelek: nagyot csalódtam. A Jurij Olesa írta játéknak már a címe elgondolkoztatott, mert — bocsássa meg nekem haló porá­ban is Anton Pavlovics Csehov — a Három nővér című hal­hatatlan színmű jutott eszembe. Szerencsére tévedtem. Bár nem vagyok meggyőződve, hogy a címadó alkotónak nem járt eszében ilyesmi. Ugyanis nem a három kövér gazember volt a film, illetve játék hőse, hanem más, vagy mások, a három testesebb színész pedig végigfalta, végigjajgatta, hö­rögte, szerencsétlenkedte az egy órát. De sokszor is hangoz­tatjuk, hogy a gyerekeknek különös gonddal kell filmet, té­véjátékot csinálni, mert belőlük lesz a jövő — igényes — nézője. Nos, a gyerek, aki ezt a félkézzel és íélszivvel meg­csinált játékot nézte, hozzászokhat a felszínes, felületes, el­nagyoltan összecsapott tévéprodukciókhoz; a fordulatokat már a tíz év körüli néző is kiszámíthatta, a játékban nem volt semmi feszesség, inkább a „gyerekeknek készül" hamis elméletét tükrözte. Kár, mert alkotóiból, a felvonultatott színészektől több is telt volna. Rögtön utána a Főzőcske jelentkezett. Ennek a közben reklámmá devalválódott műsornak eredetileg az volt a címe, hogy Főzőcske, de okosan. Kezdetben valóban jó tanácso­kat adott a korszerű, egészségesebb táplálkozáshoz, az ol­csóbb ételkészítéshez, aztán lassan, de nagyon markánsan átváltozott olyan reklámműsorrá, amely előtt következetesen elfelejtik ezt a „műfaji” hovatartozást közölni. Volt ebben a műsorban már híresnek tartott külföldi színész, aki tudott főzni és volt olyan, akinek tudománya a lecsóig terjedt. A valaha kitűnő riporter Molnár Margit műsorával együtt reklámszereplővé lett. Most úgy tűnik, már kevés a reklá­mozandó élelmiszeripari vállalkozás, vagy kevés a feladott hirdetés, esetleg valami más oka lehetett, hogy ez a szom­bati Főzőcske messze alulmúlta elődeit is, noha ismert tévészemélyiségek próbálták valami tartalommal megtölteni az egyetlen szakmai vendég, Benke László szakács mellett (aki a szódavízzel hígított kecsöpöt ajánlotta üdítő italként). Vágó István, Kopeczky Lajos és Juszt László elügyetlenked- ték kedvenc ételeiket — a sertésszelet Popeya-módra, spe­nóttal, a család kedvencének becézett hagymás, tejfölös sült, meg a smarni, amit másképpen császármorzsának is nevez­nek —, daloltak (ebben Kertész Zsuzsa segített nekik), meg két balkézzel bűvészkedtek, hogy kitöltsék az időt, amíg a műsorvezető-szerkesztő Molnár Margit az üzleti ajánlásokat is fel nem sorolhatta. Erre kell a Magyar Televíziónál a sokoldalú riportereket használni? „Felvezetők” legyenek a konzervgyári reklámhoz? A Juszt László készítette smami nem tartozik a rangosabb ételek közé; könnyen összecsap­ható, mint láttuk. A Főzőcske is „smarni”? Még szinte el sem tűnt a Főzőcske-reklám, máris jelent­kezett a Turizmus ’85 című műsor, amelyet Csurgay Judit szerkesztett és vezetett. Jóllehet, ez a műsor jóval kultu­ráltabb volt és egy spanyol államtitkárt is megszólaltatott a magyar—spanyol turisztikai kapcsolatokról, azok fejlesz­tési lehetőségeiről, s láttatott néhány turistacsalogató képet a napsütötte spanyol tájakról, valójában utazási reklámnak is felfogható volt a műsor egésze. Különösen ezt látszik alá­támasztani az egyik hazai utazási iroda vezetőjével készí­tett, igencsak propagandaízű interjú. Nem titok, hogy a Magyar Televízió is rá van utalva be­vételeinek reklámok közlésével történő fokozására. Ezért szaporodik el a Betűreklám és sok egyéb más néven su­gárzott hirdetés a műsorok között. Szemben egyes nyuga­ti televíziókkal, nálunk még nem szakítják meg a filmet, vagy egyéb műsort a hirdetések kedvéért. Remélem, nem is fogják. Nem, nálunk egyik-másik műsorfajtába „bele­dolgozzák” a reklámot, vagy nemes egyszerűséggel mű­sornak hirdetik meg azt. Így születnek az olyan adások, mint a Főzőcske, amelyek úgy készülnek el, mint a smarni, amit a kocaszakács is össze tud barkácsolni, s mert nem főétel, az sem baj, ha nem jól sikerül.' Benedek Miklós A mérnökképzésről, a mérnöki munka presztízsé­ről beszélgettek legutóbb a televízió Hírháttér műsorá­nak résztvevői. Kovács Fe­renc rektorhelyettes szemé­lyében miskolci résztvevője is volt a beszélgetésnek, amelyre — gondolom — nemcsak a szakmabeliek fi­gyeltek intenzíven. Meglehe­tősen széleskörűen elfoga­dott ugyanis, hogy a társa­dalmi-gazdasági előrelépés­ben a tudományos eredmé­nyek alkotó felhasználásá­nak döntő szerepe van, s a technológiai forradalom ki­vitelezői mégiscsak a mér­nökök kell, hogy legyenek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kulcsszerepben van a műszaki értelmiség, még ak­kor is, ha a pálya presztí­zse, a mérnöki munka anya­gi megbecsültsége hagy kí­vánnivalót maga után. Ma­gyarán szólva, alacsonyan dotálja ma a társadalom a mérnöki munkát, s ez sem­miképp sem vonzó perspek­tíva sem a pályán dolgozó, sem a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Milyenek a mai magyar mérnökök? Milyen ma a mérnökképzés Magyarorszá­gon? Ez a kérdés is elhang­zott a beszélgetésen, s a résztvevők igyekeztek egy téveszmét is felfedni. Neve­zetesen azt, hogy a magyar mérnök csodára képes. Mert igaz ugyan, hogy jó néhány forradalmian új eljárás, fel­fedezés fűződik magyar mű­szakiak nevéhez (a közel­múltban például ilyen volt a korai-kábel, vagy a sok­szögeszterga), de csodákra bizony nem képesek. Ami nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nálunk évek tel­nek el, amíg egy kutatási eredményből gyakorlati meg­valósulás lesz (a korai-ká­bel esetében ez viszonylag rövid idő volt, mindössze öt év, igaz viszont, hogy a re­ferenciaszakaszt a drótmű­vek hamarabb tudta meg­építeni Dániában, mint ide­haza), hanem abban is, hogy a tudományos kutatás kor­szerű eszközök híján való­ban csak csoda folytán képes világra szóló eredményeket elérni. De a korszerű esz­közök hiánya kétségessé te­szi a fiatal mérnökök kor­szerű tudását is. Prolongál­juk hát a gondot. A téma ilyetén felvetése azonban már egy korábbi tanácskozáson hangzott el, ugyancsak a Nehézipari Mű­szaki Egyetem egyik pro­fesszora fogalmazott ilyen élesen. A Miskolc Városi Pártbizottság Végrehajtó Bi­zottságának ülésén volt szó a tudománypolitikai pártha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatairól, különös te­kintettel a tudományos ered­mények alkalmazására. Tér­Könyvböngészö Életrajz és zenekultúra-történet mészetesen ott, akkor sok­kal széleskörűbben alkal­mazták a tudománypolitika fogalmát, hiszen nemcsak a műszaki, hanem a társada­lomtudományok területén végzett tudományos kutatá­sokról és gyakorlati alkal­mazásukról is szó volt. Mi most csak egy szeletét emel­jük ki, azt, ami a mérnöki munkával függ össze. Nyil­vánvalóan nem elégséges ugyanis csak azt megfogal­mazni, hogy a tudományos kutatásoknak be kell épül­niük a gyakorlatba, a ter­melőmunkába. Ma már az a nagy kérdés, hogy a tu­dományos kutatások siker­rel kecsegtető eredményeit hogyan tudjuk minél előbb „aprópénzre váltani”, azaz bevezetni. A tudományos műhelyek és az ipar kap­csolata eddig is szoros volt, de még inkább azzá kell vál­nia. Ez nyilvánvaló.. Már csak azért is, mert néhány igazán nagy vállalatot le­számítva, az üzemek nincse­nek olyan helyzetben, hogy önálló kutatási helyeket te­remtsenek, vagy tartsanak fenn. Ennek több oka is van, most mi csak azt említjük, hogy ezek a korszerű kuta­tási eszközök rendkívül drá­gák. Egy elektronmikrosz­kóp például 5 millió forint­ba kerül, s ez csak egyet­lenegy! De a kutatásokat szerencsésebb is összponto­sítani, mintsem szétaprózni, Miskolcon pedig a régió szá­mára adott a lehetőség erre a Nehézipari Műszaki Egye­temen. Nyilvánvaló lenne (!). hogy koncentráltan itt kellene megteremteni azt a korszerű eszközökön alapuló kutatóbázist, amelyet a ma­gyar ipar, a régió ipara ki­használna, egyrészt a ter­melést segítve, másrészt az innen kikerülő mérnökök tudása révén. Divatos szóval élve; inno­vációra (beleértve ebbe a tudományos eredmények gyorsabb megvalósulását is) csak akkor van igazán le­hetőségünk, ha nyitottak va­gyunk az újra. Minden szin­ten. A mérnöki munkában, a szakmunkában is. A kuta­tás és a fejlesztés kapcso­lata (a tudomány és a ter­melés kapcsolata más szó­val) mindig is téma volt, téma lesz, legfeljebb a kettő időkoordinátái rövidülnek. Egy valamiről semmiképp sem szabad elfeledkezni. A kutatás is, a fejlesztés is pénzigényes. De nemcsak pénz kell hozzá! Az új be­vezetéséhez a befogadóké­pességet is biztosítani kell. Olyan tudású szakemberek kellenek, akik képesek új módon, új eszközökkel dol­gozni. Ma pedig a fejleszté­seknek az is gátja sokszor (és áttételesen a tudomá­nyos kutatásokat is befolyá­solja), hogy a fejlesztésnek még nincs igazán presztízse mindenütt. Mert ugyan mi inspirálhat fejlesztésre, ter­mékszerkezet-váltásra egy monopolhelyzetben levő üzemet, gyárat, ha korsze­rűtlen termékeiért is sor- banállnak a vásárlók. És valljuk be, nem is olyan könnyű sokszor a bejárt út­ról ismeretlenre, kockáza­tosra térni. Csutorás Annamária Valami két hete mutatták be a premiermozik a ma­gyar—szovjet koprodukció­ban készült Az élet muzsi­kája című, Kálmán Imre életét bemutató filmet, ame­lyet még az elkövetkező he­tekben és hónapokban lát majd a nézők döntő több­sége. A film bemutatásával egy időben adta közre a Ze­neműkiadó Kálmán Vera Emlékszel még... című könyvét, amelyben a világ­hírű komponista özvegye férje élettörténetét írja meg. Aki csak a filmből ismeri Kálmán Imre életét, tudja, hogy a sikereinek teljében álló zeneszerző egy nála harminc évvel fiatalabb sta­tisztalányt vett feleségül, aki további életében sikerei­nek, küzdelmeinek részese volt, társa a fasizmus elől menekülésben, a világsike­rekben és természetesen anyja a gyermekeinek. Ez a hajdani statisztalány Kál­mán Vera, aki legközelebb­ről látta és élte Kálmán Imre életét. Könyve fordu­latos, izgalmas, olvasmányos, érdekes és értékes adalékok­kal gazdag. Ugyancsak a Zeneműkiadó adta közre Breuer János könyvét Negyven év magyar zenekultúrája címmel. A könyv tulajdonképpen a szerző tíz évvel korábban megjelent Harminc év ma­gyar zenekultúrája című művének bővített, az utolsó tíz év adataival bővített ki­adása, amely 1984-ig követi nyomon a hazai zenei éle­tet, időrendi táblázatában pedig 1985-ig jegyzi fel a legfontosabb eseményeket. „A magyar zenekultúra 40 esz­tendeje immár történelem, s e históriát átlapozva, nem minden fejezete derűs, örömteljes. Ámde tanulsá­gaival egyetemben, mindez együttesen alkotja a korsza­kot, a mi korunkat” — mondja a szerző. Ezt mu­latja be könyvében. (bm) Új kórházi osztály Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi kór­ház nagymérvű rekonstruk­ciója detoxikáló osztály lét­rehozását is lehetővé teszi. Az alkoholizmus elleni küz­delemben igen fontos intéz­mény kialakítására ebben az évben már 1,8 millió fo­rintot fordítottak. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Filmzenerészletek. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.05: Diákfél­óra. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.51: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. — 11.41: A kelletlen leány. Veres Pé­ter regényének rádióváltozata. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Hangverseny délidőben. — 13.45: Régi magyar táncok. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: örök­zöld dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.20: Mark Rejzen operafelvételeiböl. — 16.05: Hallgatózó. — 17.00: Az emlékezet titkai. Egyed László összeállítása. — 17.30: Beszélni nehéz... — 17.45: A Szabó csa­lád. — 19.15; Gondolat. — 20.00: Operettparádé. — 21.00: Máté Ottilia és Szalay László énekel. — 21.30: Hajrá előtt... — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Beethoven: A-dúr hegedű—zon­gora szonáta. Op. 12. — 22.50: Munkásutánpótlás. — 23.00: A Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara Liszt-műveket játszik. — 0.10: Himnusz. —0.15: Éjfél után. Zenés műsor haj­nalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Elgar: Severn-i szvit. — 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. — 14.15: Népdalkörök pódiuma. — 14.40: Kapaszkodó. — 15.05: Kukely Júlia énekel. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsfor­galom. — 17.30: Válasz. — 18.30: ,,Talpalávaló”. Táncházi muzsi­ka. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Életem kész regény. Platthy József. — 21.00: Vidám népmesék. — 21.30: Az a dal, az a perc. — 22.00: Zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: A kölni Mu- sica Antiqua együttes hangver­senye. — 10.25: A Shadows együttes felvételei. — 11.52: Ma­gyar zeneszerzők. — 12.37: Ope­rettrészletek. — 13.05; Külpoliti­kai arcképcsarnok. —13.20: Nép­zene sztereóban. — 14.00: Szim­fonikus zene. — 15.25: Zenei tü­kör. — 16.00: Szolcsányi György zongorázik. — 17.00: Iskolarádió. Történelmi kalandok. — 17.30: Puccini operáiból. — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyel­vű nemzetiségi műsora. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyze­nekar hangversenye. — Köz­ben: 20.15: Marc Delouze és ördögh Szilveszter beszélget. — 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. — 21.30: Viktor Pi- kajzen hegedül. — 22.00: Pers­pektívák, gondolatok. — 23.00: Dzsesszfelvételeinkböl. MISKOLCI STUDIO (a 8<l,8 m-es közép-, a »6,1, a 78,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő; Beély Katalin. — 18.00; Észak­magyarországi krónika. (Ózd vá­rosi Tanács V. B. tájékoztatót hallgatott meg Ózd város és kör­nyéke magánerős lakásépítésre alkalmas telekellátási helyzeté­ről — Bűnmegelőzési hónap megnyitója Miskolcon.) — 18.25 —18.31): Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MOSOK: 8.50: Tévétorna. — 8.55; Iskolatévé. Kémia. — 9.35: Környezetismeret. — 9.50: Lottó- sorsolás. — 10.00: A bábu. Len­gyel filmsorozat. — 10.55: Mo­zart: A-dúr hegedűverseny. NSZK film. — 11.30: Képújság. — 15.40: Iskolatévé. Táborozása múzeumban. — 15.55: Orosz nyelv kicsiknek. — 16.05: Isko­latévé. Osztályfőnöki óra. — 16.50: Hírek. — 17.00: Libabiro­dalom. Magyar rövidfilm. — 18.30: Autó-motorsport. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A három megcsúfolt férj. Spanyol tóvékomédia. (14 éven felülieknek!). — 21.00; Stúdió ’85. — 22.00: Mutató. A belpolitikai főszerkesztőség gaz­dasági szemléje. — 22.45: Tv- híradó 3. — 22.55: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság. — 17.10: Beszélgetés a családról. — 17.30: Aprók tánca. — 18.00: Én fogom az aranyhalat. Mese. — 18.30: Körzeti adások. —19.05: A milánói Scala. Francia film. — 20.00: Ifjúsági Centrum. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Rek­lám. — 21.30: Periszkóp. — 22.00: Képújság. A Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat felvesz: aszta­los, festő, kőműves, ács, vas­betonszerelő, szigetelő, betonozó, villanyszerelő, csőbádogos, cső­szigetelő szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Munkásszálló, étkezés, utazási kedvezmény biztosítva. A munkásszállón la­kók részére felemelt különélési pótlékot fizetünk (60—80 Ft/mun- kanap). Jelentkezés a munka­erő-gazdálkodáson. Debrecen, Kálvin tér 11. sz. szlovák televízió 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. — 9.25: Autó- sok-motorosok magazinja. — 9.55: A nő. Tévéjáték. — 10.55: A rendőrség nyomoz. — 11.00- URH-kocsival. — 11.40: Életek és értékek védői. Dokumentum­film. — 12.00: Hírek. — 15.35: Hírek. — 15.40: iskolatévé. — 16.00: Ismeretterjesztő műsor. — 16.40: Háborúk és emberek. — 17.20; Kelet-szlovákiai maga­zin. — 17.45: Sportrevü. Maga­zin. — 18.20; Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00: A győzelem stratégiája. Szovjet dokumentumfilm-soro- zat. — 20.50: Mortimer őrmes­ter. Üj-zélandi bűnügyi filmso­rozat. — 21.40: Megnyitás előtt az új prágai metróvonal. Doku­mentumműsor. — 21.15; Kamara- hangverseny. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 16.20; Hírek. — 16.25: Idézetek. — 16.50; Dal­vetélkedő pioníroknak. — 17.15: Névtelen vár. Magyar filmsoro­zat. — 18.30: Szakmunkástanulók műsora. — 19.00: Tévétorna. — 19.10; Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00; Fiatalok tévé­klubja. — 21.30: időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárás-je­lentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Októberi filmszemle. mozi BÉKE: Szép lány ajándékba. Mb. színes francia—olasz vígjá­ték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, III. helyár! Kezdés: fis órakor. Androidok lázadása. Mb. színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, III. helyár! Kezdés: 1 és ni óra­kor. volt egyszer egy vadnyu­gat I—II. Színes amerikai ka­landfilm, dupla, n. helyár! Kezdés: f8 órakor. — BÉKE KAMARA: Cicák és titkárnők. Csehszlovák film. Kezdés: 4 órakor. Keresztapa I—II. Ame­rikai film, 10 éven felülieknek, dupla, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Gyilkos bolygó. Mb. színes amerikai tudományos-fantasztikus film, 16 éven felülieknek, III. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. Egy asszony, négy férfi. Színes szov­jet film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f3 óra­kor. Piszkos munka. Mb. színes ausztrál westernfilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, III. helyár! Kezdés: hn5 és 7 óra­kor. — HEVESY IVÁN FILM­KLUB : Éretlenek. Mb. színes francia vígjáték, III. helyár! Kezdés: f5 és 17 órakor. — TÁNCSICS: Kék hegyek. Szí­nes szovjet film, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kezdés: Í5 órakor. Végállomás. Mb. szí­nes NSZK-bell krimi, 18 éven felülieknek, II. helyár! Kezdés: H órakor. — TÁNCSICS KA­MARA : Bombanö. Mb. színes amerikai vígjáték, 16 éven fe­lülieknek, Hl. helyár! Kezdés; 6 órakor. — SZIKRA: Klsapák és nagyapák. Mb. színes szov­jet vígjáték. Kezdés: f5 órakor. Forróvérű kísértet. Mb. színes olasz vígjáték, III. helyár! Kez­dés: 17 órakor. — FÁKLYA: Emberi sors. Mb. szovjet film. Kezdés: f5 és 17 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Isten hozta őrnagy úr! Magyar film. Kez­dés : 15 órakor. TOKAJ DISCO MOZI: A XX. század kalózai. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kezdés: f8 órakor. — PETŐFI: Álmodik az állatkert. Színes magyar film. Kezdés: f5 és f7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Ádáz haj­sza. Mb. színes japán krimi, 16 éven felülieknek, III. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: Fantom az éj­szakában. Mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek, kiemelt, III. helyár! Kezdés; f6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Bom­bajó bokszoló. Mb. sz. olasz ka- landíilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, kiemelt, III. hely­ár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Egy kicsit én, egy kicsit te. Színes magyar vígjáték, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Fantom az éjszaká­ban. Mb. színes amerikai kri­mi. 16 éven felülieknek, kiemelt, III. helyár! Kezdés: hn4, 6 és nil órakor. — SÁROSPATAK, KORTARS FILMKLUB: Hóvi­rágünnep. Színes csehszlovák filmszatíra. Kezdés: 6 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, béke- Kesztyűbe dudálni. Mb. színes szovjet film. Kezdés: S ésl 7 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Az élet muzsikája. Színes magyar- szovjet zenés film, II. helyár! Kezdés: Í4 órakor. Alkonyat. Mb. színes jugoszláv—amerikai film. Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Elet, könnyek, szerelem. Mb., színes szovjet film, 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. A müsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! Ac Északmagyarországl Vegyi, művek felvételre kerec műsze­rész diákmunkásokat. BérecAs megállapodás szerint, szükség esetén munkásszállást Is bizto­sítunk. Jelentkezni lehet: Eszak- magyarországi Vegyiművek, Sa- jóbábony, munkaerő-gazdálkodá­si osztály. Telefon; c7-lll/35t-es mellék. Férfi- és női szabó szakmun­kásokat felveszünk. MERITS/, Miskolc, Déryné ti. IS. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom