Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 2., szerda Évad előtti beszélgetés Hagyományok és új feladatok a koncertszervezésben Az Idea a Vigadó Galériában Az idea Iparművészeti Vállalat fennállásának 30. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Vigadó Galériában. Az iparművészeti boltok választékának legszebb darabjait mutatják be itt, egyedi és szériagyártmányokat, textíliákat, más alkotásokat. (Október 4-ig látogatható.) Szeminárium az egyetemen A szakszervezetek szerepe a tudományos-technikai forradalomban Nemzetközi szakszervezeti F«y elésedet! koncert- Hzervezövel találkoztam az Országos Filharmónia Borsod Megyei Ki rendeltség é- nek miskolej irodájában. Gorida Vittem kirendelt- ségvezelönek tulajdonképpen minden «fut megvan az elégedettségre, hiszen az IÍW5. Ktf-os évadra meghirdeteti hangver- senyeiklnsok bérletei jószerivel elfogytak, és nem túlzás azt állítani, hogy a jobb helyekre és a különösen érdekes események-' re akár több jegyet Is el lehetett volna adni — ám ennyi a Miskolej Nemzett Színház (a koncertek első számú helyszínének) befogadóképessége. Az évad miskolci és megyei perspektívájáról. a hangversenyeiét jellemzőiről beszélgettünk Gonda Ferenccel. - ' ' — Az új évad programfüzetéiből kiolvasható adatok, tehát a koncertek száma és műsora, valamint a fellépő művészek „arckép- csarnoka” alapján úgy tűnik, hogy a megye zenei élete igen élénk, sokoldalú. A valóságban mekkora a fajsúlyúk ezeknek az adatoknak? í-mn ár;ir/1 — Országos mércével mérve is, magas az itt rendezett hangversenyek száma. Körülbelül 130 rendezvénye lesz a Filharmóniának, aminek a fele Miskolcon hallható majd. A megyeszékhely felnőtt lakosságát — most már több éves gyakorlat szerint — három bérletsorozat igyekszik a komoly zenének megnyerni, illetve igényeit kielégíteni. Örömmel mondhatom, nem eredménytelenül. Bérletvásárlóinknak mintegy 70 százaléka évről évre állandó, az idén eladott 1315 bérlet tehát azt jelenti, hogy körülbelül ezerfős :ot törzsközönséggel száfftÖlbatunkJol -Ez, Miskolc Infirtnőtt v: lakosságához képest talán nem hat nagy számnak, de érdekes módon, pontosan az országos átlagnak megfelelő. — Bevallom őszintén, számomra sem hat túl imponálónak, hogy a lehetséges mintegy 100 ezer ember közül, csupán minden századik tekinthető rendszeres koncertlátogatónak. Nem volna célszerű például egy újabb bérleti ciklust is meghirdetni? — Véleményem szerint ez pillanatnyilag nem időszerű. Hogy törzsközönségünk létszámát tekintve nem rosszabb, mint bárhol az országban, az már maga is egy tudatos szervező munka eredménye. Igyekeztünk a műsorrenddel differenciálni, az úgynevezett Népszerű Zenei Esték programjában például egy olyan közönségrétegei céloztunk meg, amely a zeneirodalom klasz- szikus „örökzöldjeit" tűntéli ki figyelmével, vagy azokon keresztül avatható rendszeres zenehallgatóvá. Elképzelésünk be is vált, a közönség számszerű növekedése itt érezhető a legélénkebben. Ugyanakkor tapasztalnunk kellett, hogy a Téli bérlet műsorát már szélesebb skálán is tervezhetjük, mivel adott egy olyan számottevő közönségréteg, amely szívesen veszi, • ha teszem azt századunk muzsikájának legjelesebb alkotásaival is találkozhat. Az kétségtelen, hogy némely programunkra akár kétszer annyi jegyet is eladhattunk volna, de ez nem jelenti azt, hogy ez az érdeklődés érvényes lenne egy teljes bérleti ciklussal szemben. És van egy másik oldala is a dolognak. Miskolcon összesen 94 koncertre kerül sor. Ebben benne foglaltatnak az ifjúsági rendezvények is, ám valamennyinek van egy közös vonása, nevezetesen, hogy fő előadói bázisuk a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Hogy a minőséget is garantálni tudjuk, a közönség is bejöjjön — márpedig a közönség főként zenekari esteket hallgat szívesen —, nem lehel a zenekart a hangverseny- idényben túlságosan leterhelni. — Nemrégiben jelent meg Havasi János Miért nem dalol a kalapács? című könyve, melyben a szakmunkástanulók zenei nevelésének hiányosságait, ízléstorzulásának negatív tapasztalatait veszi sorra. A könyv egyfajta követendő mintának mutatja be Pécsi Géza sikeres hangversenyszervező munkáját, melynek eredményeként egy-egy koncerten több ezer szakmunkástanuló kapott értékes zenei élményt. Mennyiben elfogadható ez a módszer? — Természetesen ismerem Pécsi Géza kísérleteit, mi is tartottunk az ő koncepciójának megfelelő hangversenyt. Bizonyos eredmények vitathatatlanok, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a formák csak adott művek, műsorok bemutatása során működnek igazán életképesen. Az Állami Népi Együttes, a Benkó Dixieland Band általunk is szervezett programjain például jól érezték magukat a diákok. De ahhoz, hogy ezen, s a. klasz- szikus zeneirodalom legnépszerűbb darabjain is túljussunk, csak a kisebb közösségek körében rendezett hangversenyekkel érhetünk célt. — Az iskolások és a felnőttek kellő komoly zenei szó Igáltatásban részesülnek. Végigtekintve viszont a három bérlet műsorán, úgy tűnik, a Filharmónia nem számit eléggé azokra, akik kikerültek az iskolapadból, vagyis a nem jelentéktelen számú fiatal értelmiségre, amely nemegyszer divaiori- entáltan bár, de érdeklődik a kortárs zenei törekvések bizonyos megnyilvánulásai iránt■ Ezzel az igényével egyszerűen kiszorul a koncerthallgatás intézményes keretei közül. Nem veszélyezteli ez a hangversenyélet jövőjét? — Anélkül, hogy tagadnám a probléma létét, be kell vallanom, hogy ennek megoldása elsősorban pénzkérdés. Tudniillik nem tekinthetünk el attól a körülménytől, hogy a kortárs zene nincs abban a helyzetben, miszerint mindig tudná, kihez szól, egyszerűen maga is keresi a saját közönségét. És ebben a keresésben mi csak korlátozott mértékben tudunk segíteni, hiszen a Filharmónia költsegvetése az általános áremelkedést és költségnövekedést csupán a szinlentartás erejéig tudta követni. Tudom, hogy adott esetben a lii()-as csoport koncertjeire bemegy a fiatal értelmiség, mint ahogy telt házzal játszottak a műszaki egyetemen is. Ám ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az ottani szervezési lehetőségeket méltányolta a 130-as csoport. Ha ugyanez a saját rendezvényünk, akkor minden háromszor annyiba került volna, mert azt mondják a művészek, mivel ez egy filharmóniai program, akkor mi sem mondunk le a hivatalosan megállapított gázsinkról, rezsiköltségünkről, stb. És végül is igazuk van. Adott pénzügyi lehetőségeinket tekintve, nekünk meg talán akkor van igazunk, ha elsősorban arra törekszünk, hogy például a megye ipari városaiban legyünk jelen a mostaninál erőteljesebben. — Ez nyilvánvalóan fontos kultúrpolitikai szempont. De ettől függetlenül nem jelent gazdasági érdekeltséget is? — Ilyen érdekeltségeink, amíg például az ifjúsági koncertjeinket évi ötvenezer forinttal az Állami Ifjúsági Bizottság teszi rentábilissá, vagy amíg a felnőtt koncertek jegyeinek árát kétharmad részben — a Filharmónián keresztül — ugyancsak az állam finanszírozza, addig nem lehetnek. Egy hangverseny bevétele távolról sem fedezi mondjuk egy külföldi együttes utaztatásának, szállásának stb. költségeit, még ha maga a fellépti díj esetleg ki is jönne belőle. — Az imént elhangzott, hogy a megye ipari városaiban kellene erőteljesebben jelen lenni. Milyenek ennek az esélyei? — Vannak kedvező tapasztalataink Kazincbarcikán, Özdon, Sárospatakon, ezekben a városokban bizonyos koncerthagyományokat is sikerült kialakítani. De szeretnénk ugyanezt elérni például Leninvárosban is- Mi koncertszervezéssel foglalkozunk elsősorban, a megfelelő érdeklődés biztosítása véleményem szerint az adott helyszínen, az adott város részéről történhet igazán eredményesen. Mi nyitva állunk. és feltett szándékunk, hogy a zenét mindenhová ..kiközvetítsük”. D. Szabó Ede szemináriumot tartanak október 2-a és 5-e között Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen a szakszervezeteknek a tudományostechnikai forradalomban betöltött szerepéről. Erről tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Cselényi József, az egyetemi szakszervezeti bizottság titkára. Tizenkét partner külföldi felsőoktatási intézményből csaknem negyven résztvevőt várnak a tanácskozásra, amelyen részt vesz a Vas-, Fém- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezete, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének több képviselője is. A tanácskozás idején írják ala újra azt az együttműködési szerződést, amely koordinálja az egyetem és a bányaipari szakszervezet munkáját. A nemzetközi szemináriumra részben abban az ünnepségsorozatban kerül sor, amelyet a magyar műszaki felsőoktatás 250. jubileumára állítottak össze a miskolci egyetemen. De, amint azt a szakszervezeti bizottA Corvina Kiadó legújabb kötetei közül négyet" ismertetünk az alábbiakban. Két albumszerű képzőművészeti monográfiát, egy híres magyar kisvárost bemutató fotóalbumot, valamint a kiadó igen hamar népszerűvé lett fényképes ételreceptalbumainak legújabb darabját. Tintoretto, a XVI. században élt olasz festő — eredeti nevén Jacopo Robusti — életét és munkásságát mutatja be a varsói Arkady és a berlini Henschel- verlag kiadóval közösen megjelentetett nagyméretű album, a lengyel Krystyna Secomska munkája. A művészet világa sorozatban megjelent mű az életmű elemzésén túl időrendi áttekintést ad a művész és kora fontosabb eseményeiről, személyiségeiről, tizenhárom színes és huszonhat fekete-fehér reprodukció közreadásával segíti Tintoretto müveinek jobb megismerését és az egyes művek ság titkára elmondotta, a partner intézmények rendszeresen egyeztetik véleményüket olyan aktuális feladatokról, amelyek a munkában egyaránt foglalkoztatják őket. Ilyen aktuális téma ezúttal annak a vizsgálata, hogy a szakszervezeti munka eszközeivel miként lehet segíteni a tudományostechnikai forradalom kibontakozását, hogyan lehet támogatni az olyan folyamatok gyorsabb elterjedését, mint a robottechnika, az automatizálás. De ezzel kapcsolatban vetődik fel élesen az is, hogy az új szakterületekre megfelelő felkészültségű szakembereket kell képezni, s hogy a technika változásaira átképzéssel a már dolgozó embereket is fel kell készíteni. A felsőoktatásnak kulcsszerepe van (lehet) abban, hogy a tudományos-technikai vívmányok valóban áldásosak lehessenek az emberiség számára. A társadalmi méretű továbbképzés szorgalmazása mellett (ez nyilvánvalóan járhatóbb út, mint a modern technika tiltása: az angol szakszervezetek pélmellett azok műelemzését is közli. — A másik nagyalakú album szintén közös kiadású. Ennek megjelentetésében a leningrádi Aurora művészeti kiadó volt a Corvina társa és Auguste Re- noir-t mutatja be. A nagyszabású bevezető tanulmányt Natalia Brodszkaja írta, ugyanő közli a kötetben látható és a nagy szovjet múzeumokban őrzött Renoir-művek adatait. E művek színes reprodukciói teszik teljesebbé Az egyetemes festészet mesterei című sorozatban megjelent kötetet. Szentendrével sosem tu- dunk_betelni. Ha ott járunk, ha filmen, vagy képes albumban látjuk, mindig újabb és újabb szépségeit, értékeit fedezhetjük fel. Ebben is segít most a Szentendre című új Corvina-album, amely Tahin Gyula 101 színes felvételével ér Vujicsics Sztojan szövegével hívja fel a figyelmet erre a kedves városkára, feldául ellenezték a robottechnika bevezetését) azonban fel kell és lehet hívni a figyelmet szakszervezeti esz- közökkelicis az olyan veszélyekre, mint a környezet rombolása, az energiapazarlás, a nem megfelelő hulladékhasznosítás. Ilyen és ehhez hasonló témákról lesz szó a nemzetközi szakszervezeti szemináriumon, amelyet ma, délután fél 5-kor nyit meg dr. Cselényi József. Október 3- án dr. Kun László,: jaj ,Megyei pártbizottság )j titkára tart vitaindító előadást a tudományos-technikai forradalomra való1 m felkészülés néhány gyakorlati kérdéséről. Október 4-én — Kósá- né dr. Kovács Magda, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára tartja a vitaindítót — a szakszervezetek szerepét vizsgálják a részt-: vevők a tudományos-technikai forradalomban. A szeminárium résztvevői egyébként megtekintik a jubileumi egyetemi kiállításokat és ellátogatnak Sárospatakra is. tárva sok-sok ismert és kevéssé ismert vonzó részletét, múzeumainak kincseit, életének sok-sok mozzanatát. Végezetül meg kell említeni a Négy évszak ételei sorozatban a Tavasz az Aranysárkány vendéglőben című kötetet, amely mintegy félszáz különböző étel receptjeit adja közre az elkészült ételek és a készítés egyes fázisainak csodás fotóival. A könyv szerzője és fotósa Liscsinszky Béla, aki nemcsak kiváló szakács és fotós, hanem a magyar ízléshez igazodó, ugyanakkor az egészségesebb táplálkozáshoz jobban igazodó, változatosabb ételek kreálásán is fáradozik. Ennek a munkásságának gyümölcse ez a könyv is, amelyhez Nyerges Agnes és Karinthy Ferenc írt ajánlást. E nagyon szép kiállítású kötet szinte szervesen kapcsolódik az előzőhöz. Ugyanis az Aranysárkány vendéglő is éppen Szentendrén taláIható. (b) Kedves Vásárlónk! Tájékoztatjuk, hogy miskolci „REVÜ” ruházati üzletünk átalakítás miatt október 3-tól 30-ig Miskolc, Szemere utca 4. sz. Könyvböngésző
