Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-13 / 241. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 14., hétfő Ácsolt láda a pannon zónából Gyönyörűségesen szép ki­állítás látható az elkövetke­ző két és fél hónapban a Herman Ottó Múzeum mis­kolci Papszer utcai épületé­nek földszinti kiállítóter­meiben. A belgrádi, a zág­rábi, a ljubljanai Néprajzi Múzeum és az újvidéki Vajdasági Múzeum gyűjte­ményéből válogatott hatal­mas anyag Jugoszlávia nép­művészetét mutatja be, nemcsak hallatlanul sokszí­nűén (mint amilyen válto­zatos e soknemzetiségű or­szág népeinek népművészeti öröksége), de rendkívül íz­lésesen is. Miskolcra Deb­recenből érkezett az anyag, januártól Salgótarjánban, végezetül pedig majd Buda­pesten, a Néprajzi Múzeum­ban ismerkedhetnek meg vele az érdeklődők. Koráb­ban — egy éven át — a már említett jugoszláviai vá­rosok múzeumaiban vándo­rolt egy, a magyar népmű­vészetet reprezentáló kiállí­tás — ez a válogatás mint­egy viszonzásképp kerül be­mutatásra Magyarországon. A magyar—jugoszláv kultu­rális egyezmény keretében valósult meg a tárlat, a két ország történetében minden korábbit meghaladó léptékű kiállításcsere, mely igazán jó, széles alapot teremt a két ország népeinek egymás jobb megismeréséhez. A mai Jugoszlávia is a népek országútján fekszik, s ebből adódóan sokféle ha­tás figyelhető meg népmű­vészetében is. Nem annyira egy-egy népnek, népcsoport­nak, mint egy területnek mutathatóak ki nagyjából meghatározó művészeti je­gyei. Mindezt a kiállítás igen szemléletesen érzékel­teti, néhány mondatban (térképvázlattal is illuszt­rálva) megadván a szüksé­ges, a tájékozódáshoz, a jobb megismeréshez elen­gedhetetlen információt. Nagyjából hat zóna különít­hető el, mutatható ki, s a kiállítás rendezői is e zóna­beli elkülönültséget igyekez­tek megmutatni. Már ameny- nyire ez lehetséges, hiszen az alpesi, a pannon, a ma­kedón, az adriai, a dinári és a moraviai zónán belül is érezhető bizonyos egymás- rahatás, miközben természe­tesen vannak sajátos jegyek is. Az alpesi zóna méhkap- tár festett táblaképei vagy faragott szobrai (elsősorban szenteket ábrázolnak) egé­szen más jellegűek, mint a dinári zóna kézi korongo- lású fazekas termékei. S megint csak egészen másfajta hagyományokról tanúskod­nak az adriai zóna tűvel varrott és vert csipkéi, ame­lyek — bár máshol is meg­találhatóak — itt különlege­sen művészi fokot és töké­letes technikát értek el. Az ékszerek gazdasága a make­dón mesterek művészi töké­letességéről vall, a pannon zónából pedig az ácsolt lá­dák — a hagyományos nép­művészet nagyon régi ele­mei ezek — egyszerű rová- sos díszítése hívja fel ma­gára a figyelmet. Persze ez­úttal csak valóban nagyon vázlatosan utalhatunk egy- egy jellegzetességre, hiszen Jugoszlávia népművészete olyan, mint egy mozaik. Részlet a kiállításról melynek elemei egymással összefüggő egységet alkot­nak. Ami megfogja a kiállítás­látogatót; a formák gazdag­sága, a dekoratív díszítések, a színek finom összhangja, a motívumok kiapadhatat- lanságának érzete. E kiállí­táson tapasztalhatja a láto­gató, hogy a durva vászon­ra hogyan lehet leheletfi­nom, bonyolult hímzéseket készíteni. Az arany, az ezüst szálakkal való hímzés ugyan­csak egyik jellegzetessége a jugoszláv népművészetnek, s ezek a bizony sokszor évti­zeden át készülő ruhadara­bok családi ereklyének szá­mítottak. De minden bizony­nyal sokan csodálják meg a balkáni népekre jellemző ruhadarabokat is, amelyeket gazdagon díszítenek az ezüst és arany (bronz) pénzérmék. Egyszerű falusi mesterembe­rek, városi kézművesek ké­szítették ezeket a tárgyakat (ruhadarabokat, használati eszközöket, bútort, szobro­kat), akik sokféle anyagot megmunkáltak, követ, agya­got, fát, bőrt, textilt, fémet, de felhasználták az üveget, a tésztát, a szalmát, a kagy­lót is a díszítésekhez. Mes­terségbeli tudásról, természe­tes szépérzékről vallanak ezek a tárgyak, amelyeket viseltek, használtak, funk­ciójuknak megfelelően. Mert kiállítási anyaggá csak most váltak, a múzeum falain belül, eredeti rendeltetésük szerint az emberek szolgá­latára, használatára készül­tek. S túl azon, hogy most gyönyörködtetnek, egyfajta üzenetet hoznak azokról és azoktól az emberektől, akik — bármilyenek voltak a történelmi körülmények, az életfeltételeik — a maguk örömére és gyönyörűségére, egy közösséghez való tarto­zás kifejezésére megalkották őket. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Szavalóverseny Alapításának századik év­fordulóját ünnepli e tanév­ben a miskolci, Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola. Az iskolának nagyon gazdag kulturális hagyomá­nyai is vannak, így például évtizedek óta minden esz­tendőben szavalóversenyt is rendeznek diákjaiknak. A jubileum alkalmából most nemcsak saját tanulóik rész­vételével rendezik meg a versenyt, hanem valameny- nyi miskolci, középfokú ok­tatási intézményből hívtak résztvevőket. (A házi verse­nyek győztesei szerepelnek majd a Berzeviczyben.) Ti­zenkilenc résztvevője lesz így az október 22-i szavaló­versenynek, s a nevezésből úgy tűnik, a világ- és a ma­gyar költészet, a klasszikus és a modern líra egyaránt tolmácsolóra talál. E szavaló­versenyről még tudni kell, hogy minden esztendőben egy volt diákjuk emlékének szentelik, aki érettségije előtt, váratlanul halt meg, s aki az iskolai önképzőkör elnöke volt. Az UNESCO napirendjén Az ENSZ Nevelésügyi, Tu­dományos és Kulturális Szer­vezetének munkáját az el­következő két évben megha­tározó alapelvek szerepeltek az UNESCO közgyűlése Szó­fiában zajló 23. ülésszaka általános vitájának napi­rendjén. Bár a legtöbb felszólaló a szervezet egységének fontos­ságát hangsúlyozta, a vita során nyilvánvalóvá vált: az UNESCO — egyes nyugati államok által támasztott fel­tételek miatt — jelentős erő­próba előtt áll. Bizonyos nyugati országok azt követelik, hogy a szer­vezet olyan alapvető refor­mokat hajtson végre, ame­lyek azt teljesen „politika- mentessé teszik”, és a prog­ramok meghatározása során hagyják figyelmen kívül napjaink legfontosabb kér­déseit, a béke, a leszerelés, és az enyhülés problémáját. E kérdések úgymond a világ- szervezet más fórumaira tartoznak. A szocialista országok kül­döttei felszólalásaikban arra mutattak rá, hogy — a Nyu­gat által is sürgetett — együttműködés fejlesztése, a program végrehajtása csakis békés körülmények között, egymás nézeteit tiszteletben tartó, konstruktív párbeszéd révén lehetséges. Rádió mellett A világ-, de leginkább a görög irodalom és mitológia hősei minden korban arra csábítják-ihletik az írókat, hogy újra fogalmazzák, mintegy saját korukra alkal­mazzák a jól ismert törté­neteket. Tűnhet ez sokszor plágiumnak — erőtlen, te­hetségtelen alkotók tollán az is —, ám a vérbeli író ke­zében új fényben, sokszor meghökkentő vonásait mu­tatva fénylik fel az untig is­mert figura. Sokszor éppen ez az író szándéka is: le- hántani a mitológiai alak­ról az évszázadok során rá­rakódott közhelyeket és ér­telmezéseket. A gúnyos fricska, a látszólagos tiszte­letlenség azonban soha nem magának a mítosznak „szól”, hanem az író saját korának. A gondolkodás legnagyobb ellensége ugyanis a közhely, az, hogy kritikátlanul, a bele- és átélés szándéka és kész­sége nélkül elfogadjuk és szajkózzuk a panellá vált történeteket, helyzeteket. Ha Daidalosz és Ikarosz, akkor az a repülés, az ember sza­badságvágya, az elrugaszko­dás a földtől. Valóban így van (volt) ez? — kérdezi a jeles litván író: Justinas Marcinkievicius a rakéták és műholdak korá­ban. Miért akart repülni az ember? S egyáltalán repülni akart, vagy csupán elszakad­ni a sárbarántó kisszerűség- től, a hétköznapoktól? Mar­cinkievicius hétfőn este (Pe­tőfi, 21.05—21.43) hallott drá­májának rádióváltozata me­rész húzással állítja mint­egy a talpára a történetet: Minosz királyét, Püladészét, a megvakított dalosét, Dai- daloszét, a kicsapongó férjét, aki az unt házasságból és a zsarnok király elől menekült csónakon! Szicíliába, vala­mint Ikaroszét, aki hinni akart a legendában, a cso­dában. Mert enélkül, az apa — kitalált — hőstette nél­kül megfulladna, nem tudta volna elviselni ember voltát. Krétán mindenki Püladész énekét hiszi, mert azt akarja hinni, mert unja már, undo­rodik a nagy és kis „szószé­kesek” csak a király dicső­ségét zengő elvtelen talpnya­lásától. Mert meg lehet un­ni az ünneplést is, a féle­lemből és szolgalelkűségből zengett dicsőítő énekeket is. (Minosz azért vakítja meg Püladészt. hogy örökké csak az ő nyertes csatájára emlé­kezzen, ne daloljon másról.) Ikarosz egészséges ösztönnel lázad fel az ellen, s hiába óvja az anyja, hiába akarja kiábrándítani az apja: Dai­dalosz (vélt) hőstettéből, a deheroizálás eleve nem sike­rülhet, mert az ifjúság a szó szoros és átvitt értelmében mindenkor repülni akar. Még akkor is, ha ez tilos, ha ez kockázatos. Marcinkievicius tehát a lényeget tekintve: nem de­li eroizál, hanem újraalkotja a mítoszt. Sajnálatosan ke­veset tudunk erről a szerző­ről, mint ahogyan a litván irodalomról is. Pedig Myko- las Sluckis regényei, Mar­cinkievicius drámái korsze­rű eszközökkel, ugyanakkor a litván történelembe gyö­kerezve, a nemzeti sajátos­ságokat is vállalva és be­mutatva mondanak ki Izgal­mas igazságokat. Drámatri­lógiájában : Az országalapí­tóban, Az írástudóban és A székesegyházban azt a küz­delmet és folyamatot írja meg, ahogyan ez a kis balti nép megteremti a nemzeti államát, öntudatát, írásbeli­ségét, irodalmát, azaz iden­titását. A törekvés nagyon is ismerős, nekünk, magya­roknak is. Azt a műveletet végzi el Marcinkievicius, amelyet a mi Vörösmartynk a Zalán futásával, Arany a Buda halálával, Toldival, Jó­kai, Jósika Miklós és Ke­mény Zsigmond a regényei­vel. De Marcinkievicius minden ízében XX. századi író, aki a romantikáról csak az emelkedettséget, a pá­toszt veszi át, szemlélete ke­serűen fanyar, mert ironi­kus. A hétfőn este hallott rá­dióváltozat — a szovjet drá­mák szemléje nyitódarabja­ként — éppen erre az ironi­kus ember- és történelem- felfogásra kitűnő példa. Ika­rosz végül is elrugaszkodik arról a szikláról, ahonnan az apja még rozoga csónakkal menekült. Nem kétséges, hogy mi lesz a vállalkozás eredménye, ám maga a szán­dék és a mozdulat így is lelkesítő, mert túlmutat ön­magán. Jól tudja Püladész, a költő, hogy heroikus el- szánások, a valóságot újra­értelmező, ugyanakkor a lelkeket megemelő történetek nélkül a lét sivár lenne és reménytelen. A repülés, a szabadság vágya ugyanis legalább olyan elementáris, mint maga az életösztön. A rádióváltozatot a Mis­kolcon is ismerős Hegyi Ár­pád Jutocsa rendezte. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.CJ0; a hét zenemü­ve. — 9.30: Egy pillanat tükre. Paul Eluard versei. — 9.39: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Fiatal szovjet muzsikusok hangversenye. — 11.05: Velencei tükör. — 11.25: Bágya András dalaiból. — 11.39: A kelletlen leány. Veres Péter regénye rá­dióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Magyar előadóművé­szek albuma. — 14.10: verbun­kosok, nóták. — 14.45: A va­rázsló kertje. Csáth Géza novel­lája. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00 r* Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.30: Kóruspódium. — 16.05: Játékos nyelvtan és mese kisiskolások­nak. — 17.00; Eco-mix. — 17.30: Népi táncmuzsika Jemenből. — 17.40: Operettmúzeum. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Rádió­napló. — 20.30: Örökzöld dalla­mok. — 21.15: Szovjet DrámáK Szemléje. A levél. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Egy rádiós naplójából. — 0.10: Him­nusz. — 0.15: Ejfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.05: Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés műsor. — 12.10: Farkas Antal fúvósmüvei- ből. — 12.25: Kis magyar nép­rajz. — 12.30: Népdalok kórus­előadásban. — 13.05: Slágermú­zeum. — 14.00: Kettőtől ötig . . . — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Zeneközeiben. — 19.30: Sportvi- lág. — 20.05: Show, ami show. — 21.05: Tudósítás bajnoki vízi­labda-mérkőzésekről. — 21.10: Show, ami show műsor folyta­tása. — 23.00: Slágerről sláger­re. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjféltől, hajnalig. Zenés műsor. 3. MŰSOR: 9.06: Varga Miklós ,,Európa” című nagylemezéről. — 9.50: A zeneirodalom remekmű­veiből. — 10.34: Lehár operett­jeiből. — 11.15: Zenekari muzsi­ka. — 13.04; Könyvszinpad. — 13.35: Vavrinecz Béla feldolgozá­sa. Magyar képeskönyv. — 13.54 : Kompakt-hanglemez bemutató. — Nerone. Négyfelvonásos ope­ra. — 16.30: A Propaganda együttes felvételeiből. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: A hét ze­neműve. — 18.00: De Falla: A bűvös szerelem. — 18.27: Rádió­színház. — A1 latszinkron, vagy a szakmai ártalom. Hangjáték. — 19.05: XX. századi magyar politikusok. Károlyi Mihály. — 19.35: A Moszkvai Kamarakórus hangversenye. — Közben: 20.15: Ecset és kréta. Beszélj etés. — 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. — 21.15: Operaket­tősök. — 21.45: Kamarazene. — 22.42: Bemutatjuk az Everyman Band új dzsesszlemezét. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,1, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: EJ sze­retném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. Harcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Holnap kezdődik a távfűtés Miskolcon — Házfelügyelői la­kások fiatal házasoknak.) — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Magyarország, a Déli Hír­lap. a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számá­ból. televízió 1. MŰSOR: 16.35: Hírek. — 16.40: Csak gyerekeknek. Kis- film-összeállítás. — 17.10: A ki­rályasszony lovagja. Ruy Bias. Francia film. — 18.45: Vendégi* játék. A Vígszínház Berlinben. — 19j10 : Tévétoma. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Hírek. — 19.40: „A Szovjet Kultúna Nap­jai” záróhangverseny. — 21.30: Tessék választani! Hunyadi Sán­dor: Téli sport. Tévéíilm. Jókai Anna: A labda. Tévéfilm. Sar- kadi Imre: A gyáva. Tévéfilm. — 22.25: Híreik. — 23.00: Him­nusz. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.55: Hírek. — 16.00; IskoLatévé. — 16.20: az ismeretlen Dél. Üj-zélandi ter- mészetfilm-sorozat. — 16.50: Gyümölcsfák. — 17.05; iránytű. — 17.55; Vilma vrbova Kotrbova nemzeti művész. Riportfilm. — 18.20: Esti mese. — 18.35: A rendőrség nyomoz. — 18.40: A szocialista demokrácia elmélyí­tése. — 19.10: Gazdasági jegy­zetek. — 19.30: Tv-hiradú. ­20.00: A nő. Tévéjáték. — 21.00 Jemen barátai és ellensége Szovjet dokumentumfilm. 21.45: Egy normális hónap Szovjet feliratos film. — 22.50 Hírek. 2. MŰSOR: 16.55: Hírek. - 17.00: Szórakoztató gyermekmü sor. — 17.30: Pionírok híradója — 18.00; jómadarak. Angol film sorozat. — 18.15: Csak akarr kell. Dokumentumfilm. — 18.30 A hét eseményei magyar nyel ven. — 19.00: Tv-toma. — 19.10 Esti mese. — 19.30: Tv-híradí — 20.00; Marie-Claire Alaln Franciaországi orgonakoncert. - 20.30: Időszerű események. 21.56; Időjárás-jelentés. — 22.00 Ez történt 24 óra alatt. — 22.10 Az ókori Görögország. Svájc filmsorozat. — 22.30; A XIX század szlovák költészete. mozi bDCE: Androidok lázadást] Mb. színes amerikai tudomá nyos-íantasztikus film, 14 évei aluliaknak nem ajánlott, Ili helyár! Kezdés; 3 és n6 órakor Volt egyszer egy vadnyugat I­II. színes amerikai kalandiilm dupla, II. helyár! Kezdés: fi órakor. — HEIKE KAMARA Robin Hood nyila. Mb. szine szovjet film. Kezdés: 4 órakor Harmadik típusú találkozásol I—II. Amerikai film, 14 évei aluliaknak nem ajánlott, dupla III. helyár! Kezdés: 6 órakor — KOSSUTH: Gyilkos bolygó Mb. színes amerikai tudomá nyos-fantasztikus film, 16 évei felülieknek, ni. helyári Kezdés 9 és 11 órakor. Egy asszony négy férfi. Színes szovjet film 14 éven aluliaknak nem aján lőtt! Kezdés: f3 órakor, piszko: munka. Mb. színes ausztrá westernfilm, 14 éven aluliaknál nem ajánlott, ni. helyár! Kez­dés; hn5 és 7 órakor. — HEVE- SY IVAN FILMKLUB: Filmmű- zeumi előadás: Lázadás a Boun­ty n. Amerikai film. Kezdés: f: (nyilvános), ÍS és Í7 órakor (bér­letes). — TÁNCSICS: Kék he­gyek. Színes/ szovjet film, 1‘ éven aluliaknak nem ajánlott Kezdés: f4/órakor. Végállomás Mb. színes/NSZK-beli krimi, II éven felülieknek, n. helyár Kezdés: Í6 és f8 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: Bombanő. Mb színes amerikai vígjáték, 16 éver felülieknek, III. helyár! Kezdés 6 órakor. — SZIKRA; Kisapáti és nagyapák. Mb. színes szovjet vígjáték. Kezdés: Í5 órakor Forróvérű kisértet. Mto. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — FAKIVYA: Emberi sors. Mb. szovjet film. Kezdés: Í5 órakor. A piszkos ti­zenkettő I—II. Mb. színes ame­rikai kalandfilm. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott, dupla. III. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Isten hozta, őrnagy úr! Magyar film. Kez­dés; Í5 órakor. — TOKAJ DI£Z- KO MOZI: A XX. század kaló­zai. Mb. színes szovjet kaland­film. Kezdés: {8 órakor. — PE­TŐFI: A medvevadász. Mb. szí­nes japán krimi. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — KRÚDY: Tö­rekvő tanerő. Mb. színes fran­cia vígjáték. Kezdés: f7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Átverés. Mb. színes amerikai film, 16 éven felülieknek, m. helyár! Kezdés­7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM; Ádáz hajsza. Mb. színes japán krimi, 16 éven felülieknek, III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — M1SKOLC-IIA- MOR: Fantom az. éjszakában. Mb. színes amerikai film. 16 éven felülieknek, kiemelt, IH. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Arany a tó fenekén. Mb. ausztrá]—új-zélandi film. III. helyár! Kezdés: Í6 órakor. — M1SKOLC-PERECES: Androi­dok lázadása. Mb. amerikai film, 14 éven aluliaknak nem aján­lott. MI. helyár! Kezdés- 6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Bombajó bokszoló. Mb. szí­nes clasz kalandiilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, ki­emelt. ül. helyár! Kezdés: 4, 6 és Í9 órakor. — LENINVAROS, DEHKOVITS: ROCCÓ és fivérei I—II. Olasz film, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott, dupla hely­ár! Kezdés: Í6 órakor. — ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI: Egy ki­csit én, egy kicsit te. Színes magyar vígjáték, 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SAROf-PATAK, RÁKÓCZI: Fantom az éjszaká­ban. Mb. színes amerikai krimi, 16 éven felülieknek, kiemelt, ül. helyár! Kezdés: hn4, 6 és n9 órakor. — SATORALJAÜJHELY, BÉKE; Kesztyűbe dudálni. Mb. színes szovjet film. Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — ÓZD, UEKE: Gyilkosok utcája. Mb. színes francia bűnügyi film, 16 éYen felülieknek, ni. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Élet, könnyek, szere­lem. Mb. színes szovjet fíim, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! A Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat felvesz: aszta­los, festő, kőműves, ács, vas­betonszerelő, szigetelő, betonozó, villanyszerelő, csőbádogos, cső- szigetelő szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Munkásszálló, étkezés, utazási kedvezmény biztosítva. A munkásszállón la­kók részére felemelt különélés! pótlékot fizetünk (60—60 Ft/mun- kanap). Jelentkezés a munka­erő-gazdálkodáson. Debrecen, Kálvin tér 11. sz. A Gyár- és Gépszerelő Válla­lat minősített hegesztő, csősze­relő, lakatos és gépszerelő mun­kakörbe felvételt hirdet az aláb­bi munkahelyeire: Miskolc, ér­deklődni telefonon a 46/52-80«, Kazincbarcika 41/11-211/16-50, Sa- jóbábony 48/11-211/18-50, Lenlnvá- ros 49/11-532, Debrecen 49/11-532, Hajdúszoboszló 49/11-532, Téglás 49/11-532. Munkásszállást, ill. IBUSZ-lakást térítésmentesen biztosítunk. NDK kiküldetésre lehetőség van. Fizetés a kollek­tív szerződés szerint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom