Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 1., kedd A Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség orszá­gos központia és a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének honvédelmi szakosz­tálya október elsejére és másodikára tartalmas, ese­ményekben és információk­ban gazdag programot szer­vezett az országos és a me­gyei lapok honvédelmi kér­désekkel foglalkozó újságírói részére. Ma délelőtt a két­napos találkozó szervezői és a házigazdák — az MHSZ megyei vezetősége — fogad­ják az ország minden részé­ből érkezett vendégeket, akik az első nap megtekintik a honvédelmi szövetség megyei gépjárművezető-képző isko­láját, az MHSZ megyei rá­diótechnikai bázisát és a szövetség Erdész lövész­klubját. A találkozó második nap­ján, szerdán az MHSZ köz­ponti, miskolc-tapolcai is­kola-üdülőjében Kiss Lajos vezérőrnagy, a honvédelmi szövetség főtitkára és Lábas József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője tartanak előadást és konzultációt a honvédelmi nevelő munka időszerű kérdéseiről. A ta­lálkozó résztvevői a kora délutáni órákban ellátogat­nak az MHSZ megyei veze­tőségének miskolci székházá­ba, ahol megtekintik az em­lékszobában rendezett kiállí­tást, a modellező és rádió­klubot, valamint a szakágak által tartott bemutatókat. P. J. A miskolci repülőtéren A csanyikí futóvadlövö pályán Sárkányrepülők Leninvárosban Az MHSZ borsodi klubjainak életéből Képösszeállításunk a hon­védelmi szövetség néhány borsodi klubjának életéből villant fel jellemző pillana­tokat. A már régen nép­szerű vitorlázók és ejtőer­nyősök, az egyre ismertebb sárkányrepülők látványos versen vei, a nagy tömege­ket megmozgató lövészverse­nyek, az országosan elis­mert futóvadlövők vetélkedői sok nézőt vonzanak és egy­re több barátot, aktívái sze­reznek a honvédelmi szövet­ségnek. (Képeink a közel­múlt néhány versenyén, be­mutatóján készültek.) A Ma a szovjet-francia csúcsról Mihail Gorbacsov szerdán kezdődő franciaországi láto­gatása kapcsán a szovjet— francia gazdasági együttmű­ködésről közöl áttekintést hétfőn a Pravda. A lap párizsi tudósítói megállapítják, hogy francia üzleti körökben is nagy je­lentőséget tulajdonítanak a látogatásnak, mivel úgy tartják, hogy az együttmű­ködés bővítése és a kölcsö­nös megértés erősödése hoz­zájárulhat a béke és a biz­tonság megszilárdításához. Az üzletemberek elégedet­ten figyelik az utóbbi idő­ben megélénkült politikai kapcsolatokat, mert a leg­felső szintű találkozók el­maradása néhány éven ke­resztül kedvezőtlenül hatott a gazdasági együttműködés­re is. Franciaország jelenleg a Szovjetunió egyik legfonto­sabb külkereskedelmi part­nere; az utóbbi öt évben a kereskedelmi forgalom érté­ke megduplázódott a koráb­bi ötéves időszakhoz képest, s elérte a 20 milliárd rubelt. A szovjet megrendelések mintegy 300 ezer francia dolgozónak biztosítanak mun­kát. A francia vállalatok min­denekelőtt földgázt, olajter­mékeket, fát és cellulózt vásárolnak a Szovjetunió­ból. Szovjet részről szintén érdekeltek a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésében. Az utóbbi időben nem csupán a francia gépexport növeke­dett, hanem a gazdasági együttműködés új formái is fejlődtek. Óvári Miklós Madridba átázott Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel hétfőn magyar pártkül­döttség utazott Madridba a Spanyol Szocialista Munkás­párt meghívására. A kül­döttség tagja Krasznai La­jos, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Pest Me­gyei Pártbizottság első tit­kára és Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának munka­társa. Kína ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) egyeztetését, ami az árucse­re további dinamikus növe­lését teszi lehetővé. Kölcsö­nösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés korszerű formáinak to­vábbi feltárásában és bőví­tésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Tá­mogatták a KGST-lagorszá- gok 1984. júniusi felső szin­tű értekezletén elfogadott program következetes meg­valósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országai­nak műszaki-tudományos ha­ladását átfogó intézkedések­kel meggyorsítsák. Kádár János és Gustáv Husók találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzetének ér­tékeléséről és távlati fej­lesztéséről, valamint a bé­kéért és társadalmi haladá­sért folytatott harc felada­tairól vallott nézetek teljes egységét. Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti hagyomá­nyos barátság és együttmű­ködés megszilárdításához. Kádár János baráti láto­gatásra hívta meg Gustáv Husákot. aki azt köszönettel elfogadta. * Kádár János a prágai vár dísztermében átadta L ubo- viir Strougalnak a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitün­tetést. amelyet az Elnöki Ta­nács hatvanadik születés­napja alkalmából adomá­nyozott a csehszlovák kor­mányfőnek. * Kádár János az esti órák­ban hazautazott Budapestre. Már harminchat eszten­deje, hogy a Kínai Kom­munista Párt sikerre ve­zette a feudális és a fél­gyarmati iga ellen küzdő kínai nép forradalmi har­cát. A sok évtizedes pol­gárháború, amely 1949. ok­tóber elsején a Kínai Nép- köztársaság kikiáltásához vezetett, egyszerre volt a szocialista fordulathoz utat nyitó és nemzeti felszabadí­tó küzdelem. Az imperialis­ták minden eszközzel, pénz­zel, hadianyaggal, katonai szakértőkkel támogatták a kiváltságait védelmező kí­nai reakciót. A forradalmi hadsereg oldalán viszont a szocialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenség és tár­sadalmi haladás hívei áll­tak. A legjelentősebb segít­séget a Szovjetunió nyúj­totta. Fegyveres erői verték szét a megszálló japáni had­sereget. 1949-ben a világ ha­ladó erői méltán tekintették az akkor 600 milliós kínai nép forradalmának győzel­mét, a KNK kikiáltását a XX. század egyik kiemelke­dően fontos történelmi ese­ményének­A KNK megalakulását kö­vető első évtizedben hely­reállították az elpusztított gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, megkezdő­dött az ország iparosításá­Az MSZMP megyei bi­zottsága és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Katowicéi Vajdasági Bizottsága közöt­ti együttműködési megálla­podások alapján pártkül- döttség utazott tegnap len­gyelországi testvérmegyénk­be. A delegáció vezetője: Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: nak, korszerűsítésének meg­alapozása. A kínai nép ál­dozatos munkája mellett eb­ben is nagy szerepet ját­szott a szocialista országok szolidaritása, elsősorban a Szovjetunió segítsége, amely Kína számára nemcsak biz­tosította a békés körülmé­nyeket, hanem támogatást nyújtott több száz nagyipari vállalat létrehozásához is. Azokban az években Kína külpolitikája kedvező hatást gyakorolt a nemzetközi hely­zetre, elősegítette a béke megőrzését, világszerte meg­gyorsította a gyarmati el­nyomás felszámolását. Hazánk, a többi szocialis­ta országgal együtt, ma is abban érdekelt, hogy Kína — forradalmának eredeti céljaival és nemzeti érde­keivel összhangban — béke­szerető és szocialista nagy­hatalomként, a haladás ol­dalán vegye ki részét a vi­lágpolitika alakításából. ★ A Kínai Népköztársaság megalakulásának 36. évfor­dulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte Li Hszien- nien államelnököt és Csao Ce-jangot, az Államtanács elnökét. dr. Majoros László, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Simaházi György, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az ináncsi termelő- szövetkezet elnöke. Megyénk delegációja több napos lá­togatása során a politikai munka különböző kérdéseit tanulmányozza lengyel ba­rátainknál. Kincs a szemétben (Folytatás az 1. oldalról) a felhasználás leegyszerűsí­téséhez anyagilag is hozzá­járulnának. Ezt már jó előre tisztázta a Közterület-fenn­tartó Vállalat leendő üzleti partnereivel. Hiszen ez a gáz a felhasználók számára ol­csóbb, tehát gazdaságosabb energiát jelent majd — a tervezők, kutatók állítása szerint — minimum húsz évig. Az újabb telepek be­vonásával pedig még tovább. Farkas György, a Közte­rület-fenntartó Vállalat igaz­gatója és Bulla Zoltán, a vállalat főmérnöke elmond­ta, hogy a kutatás, a ter­vek elkészítése, illetve a szabadalom megvásárlása ed­dig 1,3 millió forintban van, ami önmagában nem nagy pénz. A gázmező kiépítéséi, a vezetékek lefektetését a felhasználásban érdekeltek­kel együtt közös erőfeszíté­sek árán is megoldanák. Ám hiányzik egy láncszem, még­pedig a terület használatá­nak joga, hiszen az jelenleg idegen kézben van. Ha az elsőként vizsgált, kutatott szeméthegyek éves hozamát nézzük, egy, illetve két év alatt megtérülne minden be­fektetés, a kisajátítás ily módon jelentéktelennek mu in tkozó összegéről nem is szólva. Húsz évig évi 1—1,5 millió köbméter gázt nyer­ni ilyen áron, jelenleg igazi nagy üzletnek mutatkozik. Csakhogy napjainkban a ki­sajátításhoz szükséges ösz- szeggel a Közterület-fenn­tartó Vállalat nem rendel­kezik. Annál inkább fájdal­mas elveszettnek látni egy ilyen kecsegtető üzletet. Ami nemcsak a Közterület-fenn­tartónak lenne igazán üz­let. Erre a vállalat vezetői­vel való beszélgetés köze­lebbről is rávilágít. Napjainkban ugyanis Mis­kolcon tetemes mennyiségű olajszármazékú veszélyes hulladék keletkezik. Ennek pontos felmérésére a legkü­lönbözőbb hivatalok, szervek vállalkoznak és az eredmény majdhogynem ijesztő. Gon­doljunk csak a szervizek, gépjavítók műhelyeinek, mo­sóinak jelentős „olajsárter­melésére'’. az eldobott ola­jos flakonok ezreire, az olajiszapra, az olajos rongy­ra, kócra, amiből hétről hét­re nagy mennyiségek hal­mozódnak fel. Az olajos sár és iszap majd’ minden tá­rolót színültig feltöltött, an­nak elhelyezése egyre na­gyobb gondokat okoz. A fővárosban nemrégiben kidolgoztak ugyan egy el­járást, amelyik szerint az olajszármazékú veszélyes hulladékok az egyéb szemét­tel bizonyos arányban kever­hetők, tehát remélhetőlp'’ „nyomtalanul” eltűnnek. Éz a mennyiség azonban ele­nyésző része annak, ami ná­lunk hétről hétre keletke­zik. Mindezt a kitérőt azért tettük, hogy rávilágítsunk, a biogáz felhasználása során mód nyílna az ilyen veszé­lyes anyagok helyben való megsemmisítésére, elégetésé­re. Állítólag a környezet szennyezése nélkül lehetne mindezt nyélbe ütni. Sőt, ami már a szuperfelhasználás utolsó fázisát jelenthetné, erre az égetőre rá lehetne tervezni a helyi, telepi fű­tést. Már majdnem messze ka­landoztunk elképzeléseink­kel, amelyekhez szilárd ala­pot a szombathelyi tapasz­talatok nyújtanak. Az olcsó fűtőanyag, ami gyártási technológiák nél­külözhetetlen energiaalapját jelenthetné, az évtizedekig szivattyúzható biogáz, amely megszabadítana egy nagy ipari várost veszélyes, olaj­származékú hulladékától, je­lenleg karnyújtásnyi közel­ségben van tőlünk. Múlhat-e egy ilyen ígéretes terv meg­valósítása azon, hogy átme­netileg egy vállalat nem rendelkezik a továbblépés másfél milliójával? Remél­hetőleg nem. A nagyváro­sok, így Miskolc is egy­kettőre a szemételhelyezés megsemmisítés, felhasználás nagyon is nyomasztó, konk­rét gondjaival kénytelen szembenézni. A hulladék csak gyűlik. halmozódik mindenütt. Kis léptékekkel számolva ugyan, de nálunk most alkalom nyílna arra, hogy ezt a folyamatot nye­reséggel szabályozzuk, fé­ken tartsuk. Nagy József Október 2-től 12-ig BUBIV-kiállítás és -vásár az encsi bútorgyár termékeiből a leninvárosi bútorboltban, Széchenyi utca 3. szám alatt BUDAPfSTI BÚTORIPARI VÁM SUT I Megyei pártdelegáciá utazott Katowicébe Kádár János Prágában

Next

/
Oldalképek
Tartalom