Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. szeptember 10., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Az ismeretanyag, a tudás gyarapítása — bármelyik szakterületről is legyen szó, elengedhetetlen társadalmi és gazdasági életünk mai szakaszában, így, a munkajog és a munkaügy területén is szükség van arra. hogy az itt dolgozó vezetők minél jobban eligazodjanak a törvények és jogszabályok között — mondja dr. Szegedi László, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. — A nagyobb követelmények elsősorban a vezetői poszton lévő dolgozókkal szemben jelentkeznek. és tőként a középszintű vezetőkre hárul a nagy felelősség, ugyanis ők állnak közel a munkahelyi kollektívákhoz. Ennélfogva, nevelő, felvilágosító munkájukkal közvetlenül is segíthetik a termelést, a munkakultúra emelését, információkkal szolgálhatnak a dolgozók vi- " tás ügyeiben.

Ugyanakkor a gazdasági reform nyomán kialakuló nagyobb vállalati önállóság kifejezetten fokozza azt az igényt, hogy — az egyszemélyi felelős vezető jogállásának érintetlenül hagyása mellett — minden gazdasági vezető érdemibb módon vegyen részt a munka megszervezésében, a vezetés segítésében - és ellenőrzésében.

— A hatáskörök decentralizálása, ennek megfelelően a felelősségi rendszer kidolgozása megköveteli, hogy a középfokéi szakmai képzettséget igénylő munkakörökben dolgozó vezető tájékozott legyen a munkajogban — jegyeztük meg.

— Alapvető munkajogi elvek ismerete nélkül a vezető nem képes feladatát hiánytalanul ellátni. Ugyancsak lényeges az is. hogy a középvezető helyesen alkalmazza a munkaviszonybeli jogok gyakorlása során a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. Fontos, hogy ismerje a Munka Törvénykönyvében szabályozott, a dolgozók és a vállalat alapvető jogait és kötelességeit meghatáro-. zó rendelkezéseket. Olyan rendelkezésekre gondolok, mint a munkaszerződés megkötésének módja. a munkaszerződés végrehajtása és módosítása, a munkav iszony megszüntetése és még sorolhatnám a példákat.

Nem elhanyagolható szempont, hogy megfelelő kapcsolat jöjjön létre az irányítók és irányítottak között, amelynek főként a munkahelyi légkör szempontjából van jelentősége. Ennek többek között meg kell nyilvánulni a beosztott dolgozók felelősségérzete növekedésében is. De szükség esetén — például fegyelemsértéskor — élni kell a fegyelmi büntetés lehetőségeivel. viszont

ügyelni kell arra. hogy az intézkedést ne csupán megtorlásnak véljék, hanem érje el egyúttal nevelő hatását.

— A társadalmi tulajdon vadalma is falvet egy sor kérdést.

— Valóban. Abból kell kiindulni, hogy a vezetőnek védenie kell a társadalmi tulajdont. Ehhez ismerni kell a szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott személy jogszabály keretében történő felelősségre vonását, a dolgozó vétkességére tekintet nélküli felelősségének szabályait. A vezető ugyanakkor köteles tájékoztatni az arra jogosultat a sérelemből eredő igény érvényesítéséről is.

— Az alapvető munkajogi szabályoknak elsajátítását és helyes alkalmazását mi indokolja még?

— A teljesség igénye nélkül. néhány konkrét érvet említek. A vállalat kollektív szerződés kidolgozásában. illetve a különböző módosítások előkészítésében sok középvezető vesz részt. Munkájuk azonban csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Például a vállalati ügyrend túlnyomórészt munkaügyi vonatkozású kérdéseket szabályoz, míg a törzsgárdaszabályzat — bár tartalmának kialakítása nincs jogszabályhoz kötve — különösen a vállalatnál eltöltött idő beszámítását illetően munkajogi szabályokat érint. Az elmondottakon túl azonban főként a kollektív szerződés alkalmazása, az abban rögzített jogok gyakorlása, érvényesítése megköveteli a munkaügyi

vonatkozású rendelkezések általános ismeretét.

— Szamos munkaügyi

vita származik abból,

hogy egy-egy vállalni intézkedésre jogosult dolgozója nem ismeri eléggé a ni u rikajogi szalui I gokat,

vagy a jogszabályokat tévesen értelmezi. illetve helytelenül alkalmazza.

— Egyetértek a felvetéssel. Például, sok munkaügyi probléma eredője, hogy egyoldalú munkászerződés-módosilást hajtanak végre. Vagy: felmondanak olyan dolgozónak, aki tilalom alatt áll: nem tartják be a felmondási időt : kijátsszák a túlórákra előírt korlátozásokat; a fegyelmi jogkör gyakorlásával megbízott személy nem tartja be a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat. vagy kártérítési ügyekben helytelenül élnek a kiszabható kártérítés összegének megállapításával. Ezek miatt azután a vállalat megalapozatlan, vagy jogszerűtlen intézkedését. a jogorvoslat során az illetékeseknek hatályon kívül kell helyezniük. Az említett hiányosságoknak egyik oka az: a hatáskör decentralizálásakor nem minden esetben gondoskodnak, hogy a középvezető megismerje, elsajátítsa a szükséges jogszabályokat.

— Ebből egyenesen következik, hogy a hatáskörrel és intézkedési jogkörrel felruházott középvezetőket jobban fel kell készíteni feladatuk ellátására.

— Gondolom, nem szükséges több érvet felhozni annak bizonyítására, hogy égetően szükség van a vállalatok, intézmények és szövetkezetek munkaügy- gyel foglalkozó dolgozóinak továbbképzésére. a munkakör betöltéséhez elengedhetetlen képesítés megszerzésére. Ezért is szervezünk évenként közép- és felsőfokú képesítést adó tanfolyamokat. Ezen túlmenően azonban szükségesnek tartjuk, hogy a nap mint nap munkajoggal foglalkozó közép- és első számú vezetők gyarapítsák munkajogi ismereteiket. Ezért határoztuk el, hogy a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, megfelelő igény esetén, vállalkozik arra, hogy a munkáltatók szervezésében megrendezésre kerülő továbbképző tanfolyamokon biztosítja az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. Ily módon, hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy a munkajog hiányos ismeretéből adódó törvénysértések

csökkenjenek. S elkerülhetnénk a munkaügyi viták jelentős részét is.

L. L.

A Posta Gépjármű Szállítási üzem leninvárosi telephelyén végzik a telephelyhez tartozó, postai szolgálatot ellátó gépjármüvek javítását, felújítását. Felvételünkön a szállítási üzem szakemberei Robur típusú gépkocsi festésre történő előkészítését végzik.

Fotó: Pásztor Károly

Kezdődik a cukorrépakampány

Szállítási tanácskozás Szerencsen

A Szerencsi Cukorgyár vezetői, a MÁV Miskolci és Debreceni Igazgatóság képviselői a napokban a cukorrépa betakarításával, szállításával és feldolgozásával kapcsolatos közös feladatokat beszélték meg. Pál György gyárigazgató a következőkkel kezdte el tájékoztatóját:

— Több évtizede hagyományosan jó együttműködéssel dolgozunk. Ez az év abban tér el a korábbiaktól, hogy gyárunk újból visszakapta vállalati önállóságát. A lehetőséggel élve még jobb partnerei szeretnénk lenni a debreceni és a miskolci vas- útigazgatóságnak. A jó együttműködésre igen nagy szükségünk van, hiszen a 95—9ti napig tartó kampány idején több mint félmillió tonna cukorrépát és segédanyagot — meszet. fűtőanyagot — kell a gyárba szállítani, s ennek 80 százaléka vasúton érkezik.

A gyár számára két állami gazdaság, 52 tsz, 100 egyéni termelő, s néhány szakcsoport termel. A cukorrépa mennyisége — tisztán, a rátapadó földet nem számítva — megközelítően 412 ezer tonna lesz. A szerencsi üzem önállóságának, bátor

kezdeményezésének új vonása: ebben benne van a ,,háztáji” is. Ez az első olyan cukorgyár az országban, amely saját maga „gyártja” az alapanyagot is. A szerencsi és a bekecsi tsz-től 157 hektár földet béreltek, a tsz- tagokkal együtt közös szakcsoportot alakítottak. Ebbe a gyár 200 tagja kapcsolódott be. A „háztáji” termelés 7 ezer tonna, több mint két- napi feldolgozáshoz elegendő cukorrépa.

Az alapanyag területi megosztása önmagában is jelzi a betakarítási, szállítási feladatokat, s egyben a gondokat. Szőkébb hazánkban kevés gazdaság foglalkozik a termeléssel, így a cukorrépa a szomszédos megyékből, a Nyírségből, s főleg a hajdúsági vidékekről, az Alföldről érkezik. A szállítás így elsősorban a debreceni igazgatóság dolgozóira nehezedik, akiknek nagyjából 300 ezer tonna anyagot keli idefuvarozniuk. A gyár és a nagy szállítószervezet szakemberei végigjárták a nagyobb feladó- és fogadóállomások területét. Van, ahol a körülmények megfelelnek a követelményeknek. Hajdúböszörményben például 100 ezer fonna cukorrépa fogadására és feladására alkalmas területet sikerült kiépíteni.

A debreceni igazgatóság vasutasai — az elhangzottak szerint — jól szervezettén, irányvonalokkal, fordaszeréi - vényekkel szállítják majd' a cukorrépát. Ezek fogadásáról, tolatásáról, s az üres szerelvények visszainditásáról a szerencsi állomás dolgozói gondoskodnak. Munkájukat megkönnyíti, hogy a meglevő villanymozdony mellé egy dízel tolatómozdonyt is kapnak. Erősítik a „forródrótos'' kapcsolatot, a partnerek értesítik egymást a teher- szerelvények, s az üres vagonsorok visszainditásáról.

Ügy tűnik, hogy a cukorrépatermelés az ország más tájain is csökkent. A szerencsiek több ezer tonnával segítik a kaposvári üzemel. Ezt a mennyiséget a miskolci igazgatóság a Hatvani Cukorgyárba szállítja, az pedig a tőle távollevő területről tovább adja. Egyébként a Mátra vidéki cukorgyárak 600 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. Ide a miskolci igazgatóság 105 ezer tonna alapanyagot, s több tízezer tonna segédanyagot szállít.

(Cs. B.)

Nemcsak a szokatlan időben, s szokatlan méretben levonuló „zöldár” jelent: gondot a Hernád-völgy termelő- szövetkezeteiben, hanem a nyárvég, őszelő viharos időjárása is, A hol jéggel, hol orkánszerű széllel érkező zivatarok alaposan felforgatták a gazdaságok elképzeléseit, és sajnos terméskilátásait is. A termények egy része megdőlt, a napraforgó fejeit lekaszálták a széllökések. a kukorica soraiban csillogó foltokkal megjelent a belvíz. Az időjárás olyan meglepetéssel is szolgált, amelyre emberemlékezel óta nem emlékeznek Novaj- idrányban és Garadnán. A két községet csak fél kilométer választja el, mégis volt olyan zivatar, amely negyven milliméterrelU) több esővel verte az egyik határt, mint a másikat.

A mezőgazdaság legnagyobb munkája, az őszi betakarítás előtt, tehát korántsem rózsaszínű a kép üzemeinkben, amit ráadásul tovább komorít, hogy a kalászosok hozamai is szinte mindenütt elmaradtak a tervezettől. liurkus Balázs, a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet íőagro- nómusa nem véletlenül idézi fel az aratást:

— Több mint 110 hektár őszi búzánkat már tavasszal kipusztitolta a belvíz, így mindössze 450 hektár betakarítani való maradt. Sajnos a kenyérgabona nagy részét a gombabetegségek megjelenése miatt a lehető leggyorsabban kellett learatni, így a termést mesterségesen szárítottuk. Sajnos ezzel a költségeink emelkedtek, amelynek persze az sem használt, hogy a tervezettől hét mázsával kevesebb búza termett. Az árpa két mázsával többet adott ugyan a vártnál, de mivel kis területen termesztettük. árbevétele számottevően nem javult. Végső soron a kalászosok több mint kétmillióval maradtak el a tervezett árbevételtől.

Pedig a gyors aratásnak megvoltak az előnyei is.

Például: amíg a szövetkezel kombájnjai bérben dolgoztak az egyik délebbi megyében, a segítségei nem kérték vissza, mert a hazatért saját kombájnpark nyolc nap alatt learatott. (Természetesen a kuncsorbai termelőszövetkezet kombájnjainak, a TE- SZÖV aktív közreműködésével, a szomszédos szövetkezetekben kerestek munkát, hogy a déli gazdaság se járjon rosszul.) A feszített munkának köszönhetően jelentősen tudták növelni az árbevételt. hiszen a bérkombáj- nolás üzemóránként, s nra- tö-cscplögépenkéni 1300 forintot hozott a szövetkezet „konyhájára”.

Sajnos az őszi betakarítás sikerét egy egész más tényező, a víz fogja eldönteni. Hogyan ?

— Ma még tanácstalanok vagyunk. Ha elmaradnak az esőzések, s visszavonul a belvíz. akkor talán még lesz mit betakarítani. De optimistának lenni nem szabad. A napraforgó máris komoly károkat szenvedett, a gombák legjobb táptalaja ez a párás, esős idő, s ráadásul n szél is besegített, hiszen van ahol letörte a fejeket. Sajnos mintegy hetven hektáron az olajos növény kétharmada fejletlen. erősen kétséges, hogy be tud érni. Pedig ez a kultúránk még közepes évben is az egyik legjövedelmezőbb növényünk volt . . .

A határszemlék sem derítették fel a szövetkezet ag- ronómusainak arcát. Érthetően, hiszen, a mindent felborító időjárásra a kukorica hasonlóképpen reagált. Burkus Balázs a fejét csóválja:

— Gondolom nem egyedül mi határoztunk úgy, hogy silókukoricát külön nem vetünk. Az abraknövényt egységes tőszámmal — de természetesen más és más hibrideket alkalmazva — vetjük el, hogy hozamát felbecsülve, szemesként azt takarítsuk be, amely tábla a legtöbbet ígéri. Nos. az idei szemlézések azt bizonyítják, fel kell rúgnunk ezt a szabályt. Megint a víz diktálja a feltételeket. így azokat a táblákat kell elsőként levágnunk, amelyekre silókom- bnjnokkai rá tudunk menni. Csak bízhatunk abban. — de nem tudhatjuk —. hogy marad olyan földünk, amelyről szemesként törhetjük le az abraknövényt. Egyszóval: esőtől, belvíztől függ a terméskiesés mértéke, s napfénytől, melegtől a termés betakarításának lehetősége.

Az elmúlt évben kétmillió forint jövedelmet ért el a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a növénytermesztésben. Az idén erre már nincs remény, bár igyekeztek pótolni az árbevételkieséseket, de az állat- tenyésztésben is csak a tejes és exportbárányok export- eladása jelenthet az idén ráadás jövedelmet. A tervezett jövedelemről tehát eleve le kell mondani. Pesszimisták mindezért? Nem hinném, hiszen — és ez lényeges — a jövő évet megalapozó őszi munkákat, a tápanyag-utánpótlástól kezdve, a talajmunkákon át, a vetésekig az idei évben tervbe vett, de az időjárás miatt nem realizált hozamaira kívánják beállítani. Nem mondanak le ugyanis a nagy termések reményéről. Ami késik, nem múlik .. .

— kármán —