Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A hét vége megyénkben Tej, kenyér van? Van keletje a vasárnapi kényé rnek, tejterméknek ... — Van — hangzik a vá­lasz a Gyöngy cukrászdában, és a város több pontján, ahol vasárnap is foglalkoz­nak tejtermék- és pékáru- árusítással. Hogy megéri-e? Attól függ, kinek. A vásárlóknak min­denképpen, és ez a fontos, mert mindez az ő érdekük­ben történik. A lakossági el­látás javítását célozta az a több éves intézkedés, amely megszabta néhány vendéglá­tóipari egység számára a ke­nyér és a tej árusítását. A Gyöngy cukrászdában — a város egyik legforgal­masabb helyén — milyenek a tapasztalatok? A forgalommal nincs baj, hiszen még kilenc óra körül is hosszú sor állt a presszó egyik, erre a célra kijelölt helyén. Kapós volt a kenyér, a zsömle, a tej, a tejföl. Fon­tos ez a vasárnapi akció, hi­szen sokan vagyunk, akik szombaton feledékenységből, vagy idő hiányában nem sze­reztük be a tejet, a kenye­ret. A vendéglátósnak azon­ban más a véleménye. — Nagyon sok gondot okoz ez a vasárnapi árusítás. Nem a munka miatt, hanem az ezzel járó adminisztráció és reklamáció veszi el a ked­vét dolgozóinknak. A profi­lunkhoz tartozó összes tevé­kenységgel nincs annyi ba­junk, mint a tejtermékek könyvelésével, árusításával és visszáruzásával — mond­ja Krislon Sándorné, a Gyöngy cukrászda vezetője. — Napi átlagban 350—450 li­ter tejet, 240 kenyeret, 400 zsömlét és 100 doboz tejfölt árulunk vasárnaponként, te­hát a forgalomra nem lehet­ne panaszunk. Hasznunk vi­szont annyi sincs belőle, hogy az ezzel dolgozók bérét fedezné. Egyrészt azért, mert sokszor megmarad az áru egy része, amit féláron vesz­nek vissza tőlünk, másrészt pedig amiatt, hogy a tejipa­ri szállítók hol ebből, hol ab­ból adnak kevesebbet, s ezt nekünk kell megfizetni. A boltvezető tájékoztatását igazolja, hogy ezen a vasár­napon a kenyér és a zsömle tíz órára már elfogyott, de tejből még 120 liter és tej­fölből is legalább 40 doboz várt eladásra. A tejföl is (Folytatás a 2. oldalon) Üzletsor és lakóházak Miskolc belvárosában Vasárnap sem pihennek az építők A környéken lakók már megszokhatták, hogy vasár­nap sem csendes Miskolcon a Korvin Ottó utcai építke­zés környéke, hiszen a BÁ- ÉV 2-es Számú Építésvezető­ségének 120 dolgozója majd­nem mindegyik hét végén dolgozik. — Miskolc belvárosában a városképet jelentősen meg­határozó épületegyüttes ki­alakításán dolgozunk — mondja Juhász József építés- vezető, míg az irodájából a helyszínre érkezünk. — A rendkívüli hideg tél itt is visszavetette a munkát, ép­pen ezért a szocialista bri­gádjaink a nyár elején vál­lalták, hogy behozzák a le­maradást és a Korvin Ottó utcai 1—7. jelzésű épületet, valamint az Állami Biztosí­tó tömbjéhez tartozó lakáso­kat határidőre elkészítik és jó minőségben átadják. A vállalás teljesítése bi­zony nem könnyű, hiszen ez az építésvezetőség valameny- nyi dolgozójától, a panel­szerelőktől, a közművesek­től, az ácsoktól, és a befeje­ző munkát végzőktől is na­ponta 14 és fél órás munkát, illetve minden hónapban to­vábbi három hétvégén vég­zendő tevékenységet is je­lent. Az építkezés területén a három művezető, Hudák Bé­la, Szabó Károly, és Ju­hász Miklós már elosztotta a napi feladatokat, amelyek közül például igen fontos az OTP tömbjéhez tartozó és az Állami Biztosító helyi­ségei fölött levő 36 lakás munkálatainak befejezése. Mint mondták: ezek az ott­honok kedden már műszaki átadásra kerülnek és az ér­dekességük, hogy a lakókra bízzák, milyen tapétát, illet­ve szőnyeget akarnak meg­vásárolni és beépíteni a la­kásukba. Ugyancsak itt, az épület- együttes alatt van az az 56 gépkocsi részére kialakított zárt parkoló, amely ugyan­csak az első ilyen a város­ban és ezt a parkolót első­sorban a lakótömbben lakás­hoz jutók igényelhetik majd. A Korvin Ottó út 1—7. je­lű épületben összesen 159 lakás készül — mondja a kísérőm. — Az építkezés itt 1984 tavaszán kezdődött el. és ez év decemberéig el kell jutni a műszaki átadá­sig. — És elkészülnek vele? — El kell készülnünk — válaszolja Juhász József, és a művezetők is bólogatnak hozzá. — Ezért vállaltuk a túlmunkát, ezért teszünk meg mindent, hogy a válla­lást teljesíthessük, majd hozzáteszi: ezt a munkát úgy értelmezzük, hogy talán 39 lakásban nem valószínű, de a többibe már be is köl­tözhetnek az idén a lakók. Mint megtudom, ezek a lakások részben tanácsiak. részben OTP-értékesítésűek lesznek és a szobaszámúk 1,5-től 4-ig terjed. A déli szárnyon most a tetőfedők, az asztalosok, a lakatosok és a festők dol­goznak, a keleti szárnyon levő 3-as és 4-es részen te­tőfedés, a tömb északi felén levő 5-ös, 6-os. 7-es részen pedig gerendarács, vasszere­lés, illetve az úgynevezett fogadószint kialakítása fo­lyik. — Építészetileg nem köny- nyű ez a nyeregtetős kiala­kítás, bár tagadhatatlanul tetszetős — teszi hozzá az építésvezető. Hiszen mi a ko­rábbi években ilyeneket nem építettünk. És sajnos most igen kevés az ácsunk, ezért bizonyos munkákat alvál­lalkozókkal végeztetünk el. — Ahogy az új, már félig kész épület megjelenését nézzük, arra gondolunk, va­lóban szerencsés volt így kialakítani ennek az épület- együttesnek az arculatát, hogy megváltoztassa, meg­törje a Tanácsköztársaság lakótelep házgyári épületei­nek egyhangú képét. Az építés érdekessége, hogy a lakások alatt körül­belül 1400 négyzetméter alapterületű üzletsor is he­lyet kap majd, tovább javít­va a belváros kereskedelmi ellátását. — Ezeknek az át­adása a jövő év közepén várható — mondja az épí­tésvezető. Hajdú Gábor XLI. évfolyam, 211. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1985. szeptember 9. — ....... A z SZKP KB főtitkára Celinográdban Újabb részletek Gorbacsov tyomeoyi beszédéből Üjabb részletek váltak is­meretessé Mihail Gorbacsov- nak a tyu menyi és tomszki terület párt- és gazdasági ülésén pénteken mondott beszédéből. Nagy érdeklődés­sel kísért beszédében a fő­titkár hangsúlyozta: az SZKP Központi Bizottsága tökéle­tesen tisztában van azzal, hogy a nép a párt politiká­ját nem a szavak, nem a ha­tározatok száma alapján íté­li meg, hanem a gyakorla­ti, a konkrét lépésekből. Ezért rendkívül fontos a döntések végrehajtása, s en­nek ellenőrzése. Ez legyen a döntő szempont a pártbizott­ságok és pártszervezetek, minisztériumok és országos főhatóságok, tanácsi szervek munkájának megítélésében. Más módszer egyszerűen el­fogadhatatlan. A társadalom minden tagjának — bármi­lyen tevékenységgel foglal­kozzék is — teljes felelőssé­get kell viselnie a rábízott dolgokért, lelkiismeretesen és nagy kezdeményezőkész­séggel kell elvégeznie a rá­bízott feladatokat. A nyugat-szibériai kőolaj­gázkitermelésben dolgozók munkájáról szólva az SZKP KB főtitkár megállapította, hogy sikereik erősítik az or­szágot, gyorsítják előrehala­dását, sikertelenségeik vi­szont az egész szovjet gaz­daság fejlődését lelassítják. Ezért tartja nyugtalanítónak az SZKP Központi Bizottsá­ga, hogy a tyumenyi terület már harmadik éve nem tel­jesíti az olajkitermelési ter­vet. A kőolajkitermelés gondjai fokozatosan, évek alatt hal­mozódtak fel — mondotta Gorbacsov. A kezdeti kiter­melési módszerek ma már nem alkalmazhatók, a köny- nyen felszínre hozható kész­letek kimerültek. Erre már a kezdeti sikeres időszak­ban gondolni kellett volna, ám az új körülményekhez igazodó munkamódszerek ki­dolgozását elmulasztották. A központi gazdasági irányító és a helyi szervek halogató magatartást tanúsítottak, s a nehézségek legyőzésében a kisebb ellenállás útját vá­lasztották. Saját hibáikat a nagy lelőhelyek terhelésének növelésével próbálták ellen­súlyozni, s az új, bonyolul­tabbá vált körülményekre nemcsak az olajkitermelők, hanem a munkájukat segítő építőipar, energetika és szál­lítás sem készült fel. Nehéz helyzetbe hozzák a kőolaj- és gázkitermeléssel foglalko­zókat a gépgyártó üzemek is. Lassú a gépesített kiterme­lés élenjáró módszereinek alkalmazása, nem kielégítő a lelőhelyek műszaki felsze­reltsége, több tény tanúsít­ja, hogy megbízhatatlanul működnek a műszaki be­rendezések. Az elkövetett hibákból mindenkinek tanulnia kell, méghozzá úgy, hogy azok ne ismétlődhessenek meg — mutatott rá Gorbacsov. Vo­natkozik ez elsősorban a gázipar vezetőire, akiknek ágazatában — legalábbis egyelőre úgy tűnik — kielé­gítően mennek a dolgok. Alaposabb vizsgálat után azonban kiderül, hogy a gáz­iparban is a szükségesnél lassúbb az új kapacitások munkába állítása, vontatot­tan folyik a karbantartó részleg fejlesztése, a lelőhe­lyekhez vezető utak építése, alacsony fokú az automati­záltság — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. * Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott szombaton Celinog­rádban azon az aktívaülésen, (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az idei alma exportja A kukorica jó termést ígér A kékköpenyes iskolások hada, de a talpunk alatt re­csegő, gyúródott száraz fale­velek is jelzik, hogy a me­teorológiai jóslással ellentét­ben nincs hosszú nyár, hű­vösödé őszelő van. A hajna­lok már csípősek, sőt az éj­szakák is mind gyakrabban fagyosakká válnak. A mező- gazdaságban a nyári mun­kák vége felé járnak, s ha­marosan megkezdődik az ősz első legnagyobb munkája, a kukorica és a napraforgó betakarítása, valamint a cu­korrépa behordása. Elérke­zett ugyanakkor a szüret ide­je is. Három állami gazda­ság szakemberétől arról ér­deklődtünk, milyen növény- termesztési munkákat végez­nek most náluk; valamint az elmúlt hetek szélviharos idő­járása okozott-e károkat a különféle kultúrákban? Dr. Osvay György, a Sze­rencsi Állami Gazdaság igaz­gatóhelyettese elsősorban a kukoricatermést illetően de­rülátó: — Gazdaságunkban 1529 hektáron termelünk ku­koricát, s mintegy 150 hek­táron pedig silókukoricát, melynek betakarítása törté­nik napjainkban. A minő­séggel elégedettek vagyunk, a termésmennyiség is a ter­vezettnek megfelelően, hek­táronként 30 tonna körül ala­kul. A munka jó ütemben halad, naponta 400—500 ton­nát takarítunk be az önjá­ró Hesston és a vontatott Mengele típusú gépeinkkel. Sajnos, a viharkárt szenve­dett és a jégveréstől káro­sított szemeskukorica-terü- leteink egy részét is silózás­sal kell hasznosítanunk. En­nek ellenére a szemeskuko- rica-terméskilátásaink bizta­tóak, az elmúlt évinél jobb termés ígérkezik, még akkor is, ha az előző napok szél­vihara ezekben a kultúrák­ban is súlyos károkat oko­zott. — Több mint 500 hektá­ron vetettünk cukorrépát s területeink gyommentesen várják a betakarítás kezde­tét, ami a cukorgyár bein­dulásának idejéhez kötődik. A napokban még ezeket a (Folytatás a 2. oldalon) Racka az étlapon Meglehetősen szokatlan indokkal vásárolt meg tizenhét racka juhot a Hortobágyi Állami Gazdaságtól a tiszapal- konyai November 7. Termelőszövetkezet. Takarítani. Ugyan­is az az őshonos magyar birka az egyik legolcsóbb „mun­kabrigád”, amely a telep környékét gyommentesen tart­ja. A négy évvel ezelőtti vásár után elszaporodott a rac­kaállomány, ma már negyven csavart szarvú juhot tarta­nak itt számon. De csak azért ennyit, mert időnként a szövetkezet vendéglőjében a legkellemesebb húsú magyar birkából készítenek pörköltet. Fotó: Morvay Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom