Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

1985. szeptember 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Halkonzervek dobozán gyakran olvashatjuk a .szc3t; makréla. E hal vöröses hú­sát jó íze és magas fehérje- tartalma miatt világszerte nagyon kedvelik, :i kifogott zsákmány egy részét olajban konzerválva hozzák forga­lomba. A makréla háta kék vagy üvegzöld színű, az oldalvo­naláig érő hullámos haránt- csíkjai vannak; a hasa gyöngyházszerűen fénylik és vörösesen csillog. Gyakran nagy rajokba verődik, s hosszú vándorlása során rendszeresen betéved a Ke­leti-tengerbe is. de ott nem ívik. Az Atlanti-óceánt dél felől a Kanári-szigetektől egészen Izland partjaiig be­népesíti, de a Földközi- és a Fekete-tengerben is gya­kori. Télen a tenger mélyén tartózkodik, egyébként a tenger felső rétegeiben él. íváskor megközelíti a par­tokat. A nőstény mintegy 400 ()()() darab. 1,2 milliméter átmérőjű ikrát rak. amelyek­ben enyhén tiszta színű olaj- csepp van. ami biztosítja az ikra vízben való lebegését. A fiatal makréla hossza éves korában no centiméter, akkor válik ivaréretté. Egyébként legfeljebb 50 cen­timéterre nő meg. Általában békés halakkal és különféle rákokkal táplálkozik. Ivás után megnő az étvágya. Ilyenkor elsősorban heringre. sprotnikra, szardíniára vadá­szik. Közben a táplálékha­lak nyomában távoli utakat tesz meg. Rendszerint ilyen­kor halásszák. Érdekes, hogy a halak kö­zött az igazi makrélákon kí­vül egyéb, nem is a rokon­Makrélák nyomában ságába tartozó halakat is makrélának neveznek. Ilyen például az egy méterre meg­növő aranymakréla, amely­nek teste nyúlánk, oldalról lapított. Háta sötétkék, ame­lyet elszórt világos pontok díszítenek. Hasoldala világos krémszínű, feje és úszói sö­tétsárgák. Pompás megjele­nésű hal. Színét változtatni is képes, ha elpusztul egész teste egységesen szürkévé válik. Az aranymakréla a me­leg vizű tengerekben ottho­nos. Ahol 2(5 C-fok alá siily- lyed a hőmérséklet, hiány­zik. Igen gyakori a Karib- tengerben, a Mexikói-öböl­ben. az Indiai-óceán mele­gebb részein. Harmadik makrélának ne­vezett, de az előzőekkel nem rokon hal a fattyúmakréla. amelynek oldalain csonttüs­kék sorakoznak. Képünkön: az Indiai-óceánból kifogott, szép arany makréla látható. flz ajakrúzs története Az ajakrúzs felfedezését a gyengébb nem az ókori egyiptomiaknak köszönheti. Ezt a szépítőszert az ókori Görögország és Róma szépei is szívesen használták. A sötét középkor hosszú időre szám­űzte az ajakrúzst az európai hölgyek kelléktárából. Szak­értők szerint az ajakrúzs az 1883-as amszterdami világ- kiállításon kelt új életre: a szarvaszsír alapanyagú kozmetikai újdonság sok nő, köztük a híres színésznő, Sa­rah Bernhardt elismerését is kivívta. Több mint 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ajakrúzs elnyerje mai formáját: l!)15-ben, az Egye­sült Államokban jelent meg először a boltokban a kézre- álló rudacska, amely ma gyakorlatilag minden nő ké­zitáskájában megtalálható. A kilencjegyű szám EIK Rendet teremteni a ter­mékek dzsungelében — ré­gi óhaja gyártónak és ke­reskedőnek, nálunk és a világ minden táján. Van, ahol e téren előbbre jár­nak: számokkal és jelek­kel látják el a gyárból ki­kerülő termékeket, s ezek a jelzések végigkísérik az árut az alapanyagtól a fo­gyasztóig. Vagyis: a vásár­ló pontosan tudja: mit vesz, milyen minőségű gyártmányra adja ki a pénzét. Mi néhány lépéssel le­maradtunk — s a hátrányt most kezdjük megszüntet­ni. A „most” nem érten­dő szó szerint, az Orszá­gos Anyag- és Árhivala) elnökének rendelkezése csak 1988. január 1-től lép életbe, az előkészületekhez azonban idő kell. Leg­alábbis remélhető, hogy az érintetlek — jó hazai szo­kásokkal ellentétben — nem tartják soknak az ad­dig hátralevő éveket, s nem Pató Pál módján fog­ják fel, mondván: „Ej. rá­érünk arra még”. Mert bizony, nem érünk rá, sőt jó lett volna, ha erre előbb gondolunk. Már­mint arra, hogy bármelyik termékről a felhasználók (most még nem a fogyasz­tó nagyközönség, csak a feldolgozás láncolatában egymást követő vállalatok) azonnal tudják: ki, melyik vállalat készítette, azonos-e vagy sem az ugyanonnan eddig kapott termékkel. A kilencjegyű szám — amely­nek szerepelnie kell köz­vetlenül a gyártmányon vagy annak ipari csoma­golásán — első öl. szám­jegye a gyártónak amo­lyan „azonossági száma". Minden készítményén ugyanannak az öt szám­jegynek kell szerepelnie. A további négy számjegy pe­dig a termék „névjegye”. Ha a terméken bármilyen változtatást hajt végre a gyártó — legyen az szín, méret vagy akár adagolás —, a termékszámnak is meg kell változnia. Természetesen a termé­ket kísérő iratokon is sze­repelnie kell termékszám­nak, amelynek hivatalos neve (ajánlatos már most megjegyezni) Egységes Ter­mékazonosító Kód. Ha a terméket vásárló vállalat továbbadja a gyártmányt — a maga kódszámait kö­teles hozzátenni. Így már a kezdettől figyelemmel le­het kísérni a termék út­ját. De még nem végig. A rendelkezés kivételt tesz. a lakosság részére történő közvetlen, értékesítéssel. Er­re még 1988-tól sem kell alkalmazni az ETK-rend- szert. Kétségtelenül nagy je­lentősége van — vagy in­kább lesz — az alapanya­gok, alkatrészek, kész- és félkész termékek ilyen egy­értelmű azonosításának. Minden vállalat, gyártó és forgalmazó cég a maga számának kötelező feltün­tetésével — akarja-e vagy sem — felelősséget vál­lal a termékért. Ha kitűnő a termék vagy éppen ki­emelkedő minőségű — szinte pillanatok alatt meg­állapítható. hogy kit és milyen mértékben illet, ér­le elismerés. Ám az érem­nek másik oldala is van: a rossz, hibás vagy netán selejtes termékért a hiba okozójának kell tartania a hátát. Hozzá kell-e tenni, hogy gondosabb munkára ösztönöz ez a módszer — ha következetesn alkalmaz­zák. s anyagi jutalom, il­letve szankció formájában is érdekeltté teszik az azo­nosító számok használóit. Ami pedig az ETK jö­vőjét illeti: ma még talán korainak látszik erről szól­ni, mégsem utópia, hogy a továbbiakban ki kell en­nek fejlődnie úgy, hogy a lakosság, a fogyasztó köz­vetlenül is hasznát lássa. Közvetve így is megmu­tatkoznak az azonosító szá­mok bevezetésének elő­nyei, hiszen mi sem ter­mészetesebb, mint hogy a gyártótól a forgalomba ho­zóig bevezetésre kerülő kó­dok már eleve feltételezik: a fogyasztásba is jobb, de mindenképpen „visszake­reshető” eredetű árucik­kek kerülnek. Vagyis a kódok haszna, hogy vitát kizáróan meg­állapítható minden áru­cikkért a felelősség. Job­ban oda kell figyelnie alapanyaggyártónak és készárut előállítónak, de még a készletező és keres­kedelmi vállalatok illeté­keseinek is a forgalomba kerülő árucikkekre. S a további, remélhetőleg nem is olyan sokára következő lépés: amikor a fogyasztó, a vásárló is előre tudja, a kód alapján mit és kitől vásárol, s tapasztalatai nyomán — ő is azonosít. Úgy, hogy honnan és mi­lyen cikket érdemes vásá­rolnia, mert a kódszámok — ha a rendelkezést jól hajtják végre — garantál­ják a minőséget. V. F. Az évszázad Agyaghadsereg a föld alatt régészeti lelete Terrakotta hadsereg A tudományos világot ért­hetően lázba hozta az a páratlan lelet, amelyre Ki-1 na Senhszi tartománya szék­helyének. Hsziannak a köze­lében bukkantak véletlenül, kút ásás közben. Víz helyett egy üreget találtak, s bert- ne az emberiség történelmé­nek egyik legfantasztikusabb régészeti leletét: harcosok, lovak, és szekerek terrakot­tából készült életnagyságú szobrait. A lelet csupán egy kilo­méterre van Csin Si Huang- ti („Az első”) császárnak (i. e. 259—210) a sírboltjától. Ö volt az, aki az ország egye­sítése végett leromboltatta a fejedelemségek között emelt falakat, az északon tá­madó hunok elleni védeke­zésül megépíttette a Nagy Falat, megkezdte a Huang- hót és a Jangcét összekötő Nagy-csatorna építését, uta­kat és csatornákat építtetett, egységesítette az írást, a mértékeket és a naptárt. A falusiak bejelentése nyo­mán megindult ásatás köz­ben egy 210 méter hosszú és 00 méter széles föld alatti üregnek a körvonalai bon­takoztak ki. A feltárás első időszakában 1000 négyzetmé­teres területen 520 katona­szobor és huszonnégy — szintén életnagyságé — ló­szobor került elő. A szak­értők szerint összesen mint­egy 8000 agyagfigura rejlik az üregben. Az alakok jó állapotban vannak, teljesen élethűek, arcukat, tejüket, derékszí­jukat, bokavédőjüket, csiz­májukat a legapróbb részle­tekig kidolgozták. A leg­meglepőbb az, hogy mind­egyik arc portrészerű, egye­di. Az egyik öreg katonát az összevont szemöldök és az összeszorított ajkak jel­lemzik, egy másiknak ívelt a szemöldöke, élénk a te­kintete, egy harmadiknak göndörödő bajusza van, s úgy tekint a több mint két­ezer évvel fiatalabb kutató­ra, mint aki nem törődik a csatán reá leselkedő halál­lal. Egyik-másik figurába bevésték a készítő mester nevét. A modelleken és a földön bíborvörös, vörös, ró­zsaszínű, kék, sárga, zöld, na­rancs. fekete, barna, szürke és fehér festéknyomok arra mutatnak, hogy a szobrokat színezték. A vizsgálatok szerint a föld alatti agyaghadsereg üregét erős l'agerendázat tartotta, de az egy nagy tűz nyomán beomlott. A régészek a téglalap ala­kú csarnok keleti végén kezdtek dolgozni. Feltártak öt lejtős lejáratot. Ezek ve­zettek abba a terembe, ahol elsőként olyan katonákra bukkantak, akik harci alak­zatban, hármas sorokban, keleti irányban állnak. Há­rom katona — egy az első sor közepén és egy-egy a két szélén — nyilván parancs­nok volt. Ez az íjpuskával, kézi íjjal és tegezzel, tehát könnyű fegyverekkel felsze­relt csapat lehetett az előőrs. Őket követte a derékhad, a szorosan felsorakozott gya­logság, amelynek sorait meg­szakították a négy-négy ló­val vontatott szekerek. A legtöbb gyalogos fegyvere lándzsa vagy alabárd, töb­beké valamilyen rövid nye­lű szúrószerszám. A harco­sok egy részén katonaruha van, másokon páncél. A hadrend szimmetrikus, jól szervezett elrendezése, a fegyverzet, a lovak, a szeke­rek mind-mind a császár légióinak erejét, fejlettségét tanúsítják. A jó állapotban levő bronzfegyverek — egye­bek között nyílhegyek, tőrök, amelyek ma is fényesek és élesek —, a sok íjpuska ar­ra mutatnak, hogy ezek a fegyverek széles körben vol­tak elterjedve Csin Si Hu- ang-ti uralkodása idején. Az üregben találtak még vasból készült mezőgazdasági esz­közöket, arany-, csont-, len-, selyem- és bőrtárgyakat is. A császár sírját még nem tárták fel. A történelmi ada­tok szerint a sírt jóval az uralkodó halála előtt kezd­ték építeni, s szinte bizo­nyos, hogy a terrakotta had­sereg elkészítése kapcsolatos volt Csin Si Huang-ti teme­tésének előkészületeivel: sír­mellékletnek szánták őket. H. Zs. Charlie olasz angyalai Van közöltük 9 eves kis­lány, negyvenes háziasszony, húszegynéhány éves új­diplomás. Valamennyien ugyanazt forgatják a fejük­ben. Hányán lehetnek Olasz­országban? „Ügy tűnik, sok millióan vannak, és olykor elárasztanak bennünket, akár a tengerpartot a da­gály” — panaszolják Rómá­tól Milánóig és Nápolyig. Minden 2—3 évvel ezelőtt kezdődött. Az olasz nők úgy vélték: megtalálták a nagy hivatást. Elvégre csak nem lesznek háziasszonyok, feleségek, sze-1 retők! Vagy titkárnők, eset­leg vezetők! Kalandra vágy­nak, kockázatra. És máris kialakult a nyolcvanas évek nagy álma: a női nyomozó. Modellként Charlie angyalai szolgálnak. Az olasz nyomozó-ügynök­ségeket valósággal ostrom alá fogták a női önjelöltek. A Holmes Investigations (Torino) vezetője, Milena Costa elsősorban a tv-filme- kel, a krimisorozatokat kár­hoztatja. A jelentkezők több­ségének fogalma sincs arról. milyen követelményeket tá­maszt ez a pálya a nőkkel szemben, ők csak a tv-fil- met nézik, azonosulnak a szereplőkkel, és várják a csodás kifejletek amely megoldja a problémákat. Mi- lenának azonban igencsak alapos ismeretei vannak a nyomozó munkájáról, hiszen 18 éve űzi ezt a kockázatok­kal, nehézségekkel terhes foglalkozást. Az 1913-ban született Ad­riana Verardo 1964 óta dol­gozik a szakmában. Jelenleg lányával együtt nyomozóiro­dát vezet. Szerinte a női nyomozók rendkívül jó mun­kát végeznek. Más nyomozó- irodák vezetőinek véleménye szerint éppen a női nyomo­zók azok, akik a fejüket használva túltesznek a mun­kájukban férfi kollégáikon, akik viszont vakmerő telje­sítményekben járnak az élen. „Elég volt már a hosszú szakállú, koszos kabátot vi­selő, lábát az asztalon pi­hentető nyomozóról kiala­kult, kialakított. amerikai sémából! Vegyük végre tu­domásul. hogy megszületett a nyomozó új típusa: fiatal, lehetőleg diplomával rendel­kező és természetesen nő — jelenti ki Milena Costa. — Foglalkozik ipari kémelhárí­tással, márkahamisítási ügyekkel, kereskedelmi nyo­mozással.” Mindehhez jó adag bátor­ságra és kockázatvállalásra van szükség. Működési te­rülete Torino és Milano. „Művészneve” Silvia. Élet­kora 29 év, foglalkozása szu­pernyomozó, aki magas szin­tű ipari kémelhárításra spe­cializálódott. Nem léphet ki az ismeretlenségből, hiszen ezzel a munkabeli esélyeit tenné tönkre. Véletlenül ke­rült kapcsolatba ezzel a munkával, de ma már el sem tudná képzelni az éle­tet más munkakörben. Min­dig más emberekkel megis­merkedni, mindig új és új helyzetekben dönteni —, ez tevékenységének szépsége. A nyomozó életében nincs mód a megszokásra, az unalomra. Örökös a kockázat. És van rá eset, hogy az ember örül. ha ép bőrrel megússza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom