Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. szeptember 6., péntek Szovjet-KGSI külkereskedelem Az idei év első fél évében tovább bővült a Szovjetunió külkereskedelme a KGST tagállamaival. Az árucsere­forgalom növekedésének ér­téke bő 1,7 milliárd rubelt tett ki, s így egészében meg­haladta a 39 milliárd rubelt. Az év első hat hónapjában hazánk és a Szovjetunió kö­zötti áruforgalom mintegy 4,5 milliárd rubel értékű volt, ebből a szovjet exportérték 2,2 milliárd rubel. Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség gazdasági hír- szolgálatának jelentése meg­állapítja, a Szovjetunió és a többi KGST-tagállam külke­reskedelmét a kiegyensúlyo­zottság jellemzi: a szovjet export valamelyest megha­ladta a 19,5 milliárd rubelt, s nagyjából ugyanennyi ér­tékű árut vásároltak szovjet részről a tagállomoktól. A KGST-tagországok kö­zött továbbra is a Német Demokratikus Köztársaság a fő külkereskedelmi partner, amellyel az első fél évben a Szovjetunió 7,5 milliárd rubel értéknél valamelyest nagyobb árucsere-forgalmat bonyolított le. A második helyen Csehszlovákia áll mintegy 6,6 milliárd rubeles forgalommal. Öt követi Bul­gária a 6 milliárd rubelt va­lamivel meghaladó forga­lommal, majd Lengyelország 5,7 milliárd rubellel, Kuba 5,2 milliárd rubellel, Magyar- ország 4,5 milliárd és Romá­nia 2 milliárd rubellel kö­vetkezik. Kádár János és Pablo Gomez találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a KB székházéban fogadta Pablo Gomezt, a Mexiikói Egyesült Szocialista Párt (PSU1M) KB főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására, 'küldöttség élén, hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország, a ikét párt éle­téről, tevékenységéről, az MSZMP és a PSUM idősze­rű feladatairól, ihaizai és nemzetközi törekvéseiről. Ki­fejezték készségüket a két párt kapcsolatainak •további elmély illésére. Áttekintették a nemzetközi politika Idő­szerű kérdéseit, különös te­kintette! az európai, vala­mint a közép-amerikai tér­ségre. Véleményt cseréltek a nemzetközi (kommunista és munkásmozgalom helyzeté­ről. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője, valamint Jósé Vol- demberg, a PSUM PB tag­ja, a KB titkára és Cuatut- hemoc Sandoval, a PSUM KIB tagja. Szovjet-japán külügyi konzultációk NEB-vizsgálat Újhelyi munkaközösségek A sátoraljaújhelyi népi el­lenőrök a városiban tevé­kenykedő gazdasági munka­közösségek közül tízet vizs­gáltaik meg. Arra keresitek •választ, vajon az új vállal- koizási formáik .mennyiben segítik munkahelyük felada­tainak elvégzését, a lakossá­gi szolgáltatásokat. Az ellenőrök megá'tlapi- tottá.k, hogy a munkaközös­ségek az előírásoknak meg­felelően tevékenykednek. Munkájuk révén javultak a gazdasági eredmények, nö­vekedett a .termelési érték, csökkent a túlórázás. Érez­hetően kevesebb lett az el­vándorlás is. A 'közösségeket általiéiban a legjobb munká­sakból alakították iki, ennek jó hatása van a közössége­ken kívül dolgozókra is, akiilk szintén bizonyítani alkarnak, hogy bekerülhesse­nek a csoportokba. A közösségekben, dolgozók jövedelme ugyanis nagyobb, mint aizoké, akik nem tag­jai. Ez bizonyos feszültséget is szül. A közösségben dol­gozóik a főmunkaidőben Vég­zett tevékenységet folytat­ják, de már 'kétszer-három­szor nagyobb munkád íjért óránként. Gond, hogy özek a közösségeik inem hoztak ja­vulást a lakossági szolgálta­tásokban, pedig az igények itt is mind nagyobbak. Szükséges felfigyelni arra is, hogy a munkaközössé­gekben dolgozók általában •nem végeznek társadalmi munkát, önzetlenül nem tesz­nek a .közért, arra hivatkoz­va, hogy mem érnék rá', mi­vel éppen a főmunkaidőn túl dolgoznak, mint munka- közösség, a már említett na­gyobb jövedelemért. Többen — okkal — szóvá tették a t.úlihajtotitság várható, káros egészségügyi következménye­it is. Amerikai mííholdelhárító fegyverkísérletek Három hét múlva nyit az őszi BNV A Fehér Ház és az ame­rikai külügyminisztérium sezrdán azonos szövegű nyi­latkozatban adta tudtul, hogy Washington a Szovjetunió figyelmeztetése ellenére foly­tatja kísérleteit műholdelhá- rító-fegyverekkel. Az amerikai állásfoglalás „kevés gyakorlati jelentősé­get” tulajdonít a TASZSZ szerdai nyilatkozatának, s abból indul ki, hogy a Szov­jetuniónak szintén vannak műholdelhárító fegyverei. Így az amerikai fejlesztés célja „az egyensúly helyreállítása ezen a területen”. Az AP amerikai hírügynök­ség szerint az amerikai mű­holdelhárító kísérletet egy X—15-ös repülőgép segítsé­gével szerdán kellett volna végrehajtani valóságos űr­béli célpont — egy erre a célra feláldozott amerikai műhold ellen. A kísérletet elhalasztották, mivel a Pen­tagon elmulasztotta tájékoz­tatni a törvényhozást. A kí­sérletre azonban még szep­temberben sort kerítenek. A külügyminisztérium szer­dán szóvivője útján azt a szovjet ajánlatot is elutasí­totta, hogy amennyiben az Egyesült Államok hajlandó korlátozni űrbéli katonai te­vékenységét, akkor szovjet részről készek a támadó ra­kétafegyverek számának lé­nyeges csökkentését elő­irányzó „radikális javaslatok” előterjesztésére. Az ajánlat Mihail Gorbacsovnak, az Csütörtökön a MÚOSZ székhazában Fa Nándor és Gál József vitorlásverseny­zők tájékoztatták az újság­írókat közeljövőben kezdődő világ körüli hajóútjukról. Elmondták, hogy több mint öt éve készülnek erre az út­ra: vásároltak egy Balaton 31-es típusú vilorláshajótes- tet, amelyet később maguk rendeztek be, illetve szerel­tek fel. Eddig fejenként több mint 10 ezer munkaórát for­dítottak arra, hogy a hajót a hosszú tengeri útra alkal­massá tegyék. Az utazás költségeinek előteremtéséhez hozzájárultak a több nagy- vállalattal kötött reklám- szerződések. A vitorlás csaknem tíz mé­ter hosszú, három méter szé­les, öt tonna súlyú, tőkesúlya 1750 kilogrammot nyom, s ez lehetővé teszi, hogy a ha­jó bármilyen körülmények között „talpon” maradhas­son. Vitorlázata négy négy­zetmétertől 120 négyzetméte­rig terjedhet. A tengeri h-u­SZKP KB főtitkárának amerikai szenátorokkal foly­tatott keddi megbeszélése al­kalmával hangzott el, de amerikai részről kijelentet­ték, hogy azt nem fogadják el, mert úgy látják, a Szov­jetunió ezzel „előfeltételt” szab a genfi tárgyalásokhoz. A moszkvai Krasznaja Zvezda szerint az amerikai műholdelhárító fegyver ezer kilométernél alacsonyabb pá- lyájú műholdak megsemmi­sítésére szolgál. Az amerikai program indokolásaként az az állítás szolgál — írja a Krasznaja Zvezda csütörtö­kön —, hogy a Szovjetunió is kísérletezik műholdelhárí­tó fegyverrel. A Krasznaja Zvezda emlékeztet, hogy a Szovjetunió 1983 augusztusá­ban egyoldalúan kötelezte magát: nem juttat műholdel­hárító eszközöket a világűr­be mindaddig, amíg más or­szágok, .köztük a'Z Egyesült Államok is tartózkodnak et­től. Az Egyesült Államok ma már a műholdelhárító fegy­verek második nemzedékéhez tartozó ASAT-rendszerrel kísérletezik — állapítja meg a szovjet honvédelmi minisz­térium lapja, s ez a fejle­mény súlyos következmé­nyekkel járhat, mivel lénye­gében egy világűrben állo­másozó rakétaelhárító rend­szer egyes elemeinek kipró­bálásáról, részben csapásmé­rő űrfegyverek kikísérletezé­séről van szó. józásban kicsinek számító vitorláshajó speciális bizton­sági követelményeknek is megfelel: három egymástól független részre van oszt­va az úszótest, s ezek közül ha keltő meg is sérül, a ha­jó még mindig úszóképes marad. A biztonságos hajó­zást egyébként még sóik min­den szolgálja, így egyebek között mintegy másfél száz térkép, 20—30 navigációs könyv, különböző műszerek — köztük a klasszikus szex- táns — valamint rádió-irány- mérö, radar-reflektor (ez játszik szerepel abban, hogy a vitorlás képe jól kivehető­en jelenjék meg más hajók íadarképernyőjén), továbbá egy angol gyártmányú szél­kormány, amely jelentősen megkönnyíti a nagy fizikai állóképességet igénylő kor­mányzási műveletet. A vállalkozó kedvű fiatal­emberek arról is beszéltek, hogy a közelmúltban kéthó­napos. 6 ezer kilométeres próbautal tettek a Földközi­Tokióban csütörtökön, a szovjet—japán külügymi­niszter-helyettesi konzultáci­ók első napján a felek egy­aránt síkraszálllak a kétol­dalú kapcsolatok megjavítá­sa mellett. Mihail Kapica külügyminiszter-helyettes, a szovjet delegáció vezetője megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik erre. Hoz­zátette, hogy országa rend­kívül fontosnak tartja a pár­beszédet, egymás álláspont­jának jobb megismeréséi, még akkor is, ha a felek kö­zött több kérdésben nézetkü­lönbségek vannak. Válaszá­ban Janai Sinicsi, a japán küldöttség vezetője ugyan­csak annak a reményének adott hangot, hogy a mosta­ni tárgyalások — amelyek a hasonló konzultációk ötödik fordulóját jelentik —, a két ország közötti viszony javí­tása szempontjából pozitív eredményeket hoznak. Az első napi megbeszélé­sek középpontjában kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdések, Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár meg­hívására szeptember 4—5. között látogatást tett hazánk­ban Jean-Michel Baylet fran­cia külügyminisztériumi ál­lamtitkár. A felek megbeszé­léseket folytattak az idősze­rű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet szenteltek tengeren — ez egyébként tel­tétele is volt a nyílttengeri hajózási jogosítvány meg­szerzésének —, és értékes ta­pasztalatokat gyűjtöttek a tengeri hajózásról, a táplál­kozásról, a munka- és ener- giabeosztasról. Mint mondot­tak, ez alatt a két hónap alatt a hajó nagyobb igény­bevételnek volt kitéve, mint­ha öt-hat évet a Balatonon töltött volna. A vitorláshajó a tervek szerint szeptember 25-én in­dul el a nagy útra Opatijá- ból, majd Gibraltár, a Ka­nári-szigetek érintésével, a Jóreménység fok alatt elha­józva a jövő év február vé­ge felé ér el Ausztráliába, Sydneybe. A legénység ezt követően körbehajózza a po­linéziai szigetvilágot, majd a Horn-fok megkerülésével tér vissza. A vállalkozás előre­láthatólag két és fél évig tart, ez idő alatt 60—70 ezer kilométert tesznek meg. Az útra egy tonnányi élel­miszert visznek magukkal, ez mindenekelőtt a kelet—nyu­gati, ezen belül a szovjet— amerikai kapcsolatokkal ösz- szefüggő problémák álltak, szó volt továbbá regionális kérdésekről, így például a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről is. Mihail Kapicát csütörtö­kön fogadta Abe Sintaro ja­pán külügyminiszter is. A japán diplomácia vezetője — mint közölték —, szorgal­mazta szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze sziget- országi látogatását. Ezzel kapcsolatban Kapica úgy foglalt állást, hogy a két or­szág közötti viszony egyes területeire vonatkozó szer­ződéses megállapodás előse­gíthetné a szovjet külügymi­niszter japáni látogatásának megvalósulását. Abe Sintaro és Mihail Kapica találkozó­ján ugyanakkor megerősítést nyert, hogy a két ország kül­ügyminisztere a közeljövőben New Yorkban — az ENSZ- közgyűlés ülésszakának ke­retében — megbeszélést folytat egymással. az európai béke és biztonság kérdéseinek, a budapesti Eu­rópai Kulturális Fórum elő­készületeinek. Áttekintették a magyar—francia kapcsola­tok helyzetét és továbbfej­lesztésének lehetőségeit is. A francia államtitkárt fogadta Várkonyi Péter külügyminisz­ter is. körülbelül egy évre lesz ele­gendő. A készletet 30 elszi­getelt rekeszben helyezik el, a párától is óva, nehogy a konzervek megrozsdásodja­nak, és használhatatlanná váljanak. A fiatalemberek úgy tervezik, hogy állandó ügyeletet tartanak, hatórán­ként váltják egymást. Rend­szeres rádiós kapcsolatban lesznek az MHSZ rádiós cso­portjával, így gyakran kap­hatnak hírt hazulról, s ők is beszámolhatnak útjuk állo­másairól, tanácsot kérhetnek esetleges problémáik megol­dásához. Mint mondották, óljuknak több célja is lesz. Egyrészt a tengeri vitorlázásban szer­zett tapasztalatok közreadá­sával szeretnének hozzájá­rulni ahhoz, hogy a magyar vitorlázó sportolók előbb- utóbb a tengereken is ver­senyezhessenek. Másik cél­juk az, hogy a kevésbé is­mert polinéziai népcsopor­tokról néprajzi anyagot gyűjtsenek, s közkinccsé te­gyék azt. Nem utolsó szem­pont természetesen az egyé­ni sikerélmény sem, hiszen ezt az utat vitorlással nem sokan telték még meg. (Folytatás az 1■ oldalról) kozmetikai termékeket; kul- túrcikkeket; sport- és kem­pingfelszereléseket; járműve­ket és azok felszereléseit; ajándékokat és népművésze­ti tárgyakat; családi és hét­végi házakat; nagy- és kis­kereskedelmi berendezéseket és felszereléseket; vendéglá­tó- és szátloda/ipari 'berende­zéseket és felszereléseket; a tizenkettedik árucsoportban pedig a máshová be nem so­rolható termékeket láthatják a kiállítás látogatói. A BNV- vel együtt az Interplayexpo Nemzetközi Játék- és Okta­tási Eszköz Kiállítást, továb­bá, a „Csináld magad” Nem­zetközi Barkács- és Kiskert­kiállítást is megrendezik. Az idei őszi BNV-re mint­egy 2500 négyzetméterrel megnövekszik a fedett kiál­lítóterület. A vásárigazgató­ság ugyanis megvásárolta azt a parasztkúria jellegű épület­sort, amelyet a Bábolnai Ál­lami Gazdaság az OMÉK-re épített. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai dél­előtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 30., október 1„ 2., 3., ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vá­sárt csak a szakközönség lá­togathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyek­kel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség a vásárt 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órá­tól zárásig látogathatja. A MÁV a vásárlátogatóknak az idén is 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt. A kiál­lítók az árubemutatók mel­lett különböző programokkal szórakoztatják a vásár kö­zönségét. Gondoskodnak a közönség ellátásáról is: üdítőket és harapnivalót számtalan biszt­ró, falatozó, étterem kínál majd. A Centrum, a Skála és a Domus a helyszínen árusít különféle iparcikkeket a K—20-as pavilonban és a 40-es pavilon egy részében. A nemrégiben befejeződött OMÉK-on bebizonyosodott, hogy óriási az érdeklődés a különböző vetőmagok iránt. Ezért a BNV-n is árusítanak vetőmagot. A közlekedés a tavaszi BNV-n bevezetett és az OMÉK-on is bevált módon zajlik majd, vagyis az autó­sok számára a vásár egy irányban, a Kerepesi út fe­lől a Dobi István út felé kö­zelíthető meg. Ezzel szemben halad megszokott útvonalán a 100-as autóbusz, amely a vásár idején egypercenként indul. Továbbra is közleked­nek a 29-es és a 29/a jelzé­sű villamosok. A vásári belépőjegyek ára nem változik. A közönség 20 forintos, a szakmai látoj- gatók 80, a gyermek- és di­ákcsoportok pedig 5 forintos belépővel juthatnak be a vá*- sár területére. Föld alatti állatkert Pécs történelmi belvárosának egyik mély pincéjében ren­dezték be az akvárium-terrárium bemutatóintézményt. A pince-zoo felavatásával ünnepelte alapításának negyed- százados fennállását a Pécsi Állatkert. A pincelabirintus­ban 24 terrárlum és 31 akvárium kapott helyet, s a ter­mészetes élőhelyüket utánzó környezetben láthatók a kaj­mánok, a kígyók és a halak. Magyar—francia külügyi megbeszélések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom