Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

1985. szeptember 2., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Az a Bognár József, aki a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója, s aki interjúalanya volt „A külkereskedelem 40 éve" című televíziós műsornak, egy könyvében így ír: „Tapasztalatból tudjuk, hogy a magyar népgazdaság minden fundamentális kérdésének helyes megoldása (növekedés, fejlődés, növekedési ütem, racionális gazdasági struktúra, egyensúlyviszonyok, technikai fejlődés, életszínvonal stb.) elsősorban a világgazdasági feltételrendszerhez történő alkalmazkodás hatékonyságától függ." A dokumentumfilm, amelyet augusztus 28-án sugárzott a televízió, külkereskedelmünk negyvenéves fejlődésének ívét próbálta megrajzolni. Nem volt tanulság nélküli ez az összegzés.

Ilyenkor az ember ismét 'Ódöbben arra, hogy az eredmények és kudarcok csak a hosszú távú viszonyítások tükrében villannak föl

igazán, s a jelen megítéléséhez tudni kell a múltat is. A korabeli filmhíradók az akkori külkereskedelmi felelősök (Rónai Sándor, dr. Hardy Róbert, dr. Bognár József) gyakori külföldi útjairól számoltak be, mintegy jelezve, hogy a háború után szétzilált Magyarország helyet és szerepet keres a vi- lágban. Egyszerű, kézenfekvő lehetőséget kínál az akkori és a mostani külkereskedelmünk teljesítményének mennyiségi összehasonlítása. De a minőségi változások fontosabbak, s mára több tanulsággal szolgálnak, mint a mázsák, méterek és milliók növekedésének fölemlegetése. Az egyik koronatanú szerint a negyvenes évek végén a magyar gazdasági vezetés még nem ismerte fel a külkereskedelem igazi jelentőségét. Az ipart és a kereskedelmet rosszul értelmezett és fogalmazott indokokkal kettéválasztották, s a

kivitelt kizárólag a behozatal ellensúlyozásának reményében szorgalmazták.

Azóta, s itt fordulópontnak kell tekinteni az 1968-as reformot, változott a helyzet. Egy sor vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot, s a világpiacon elért siker beépült a cég teljesítményének megítélésébe. A tervező, konstruktőr szemlélete egyre inkább közelített a kereskedő szemléletéhez. De ez megfordítva is igaz, hiszen a rövidebbre zárt kapcsolatok révén az egész ország érdeke azt kívánta, hogy „vigyázó szemünket" a világpiacra vessük. Hazánk, köz tudotton, nyitott gazdaságú ország, ami — szakszerűen megfogalmazva — azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele a külkereskedelem révén realizálódik. S hogy mit tudunk eladni, jól eladni az egyre szigorodó szabályú piacon, az nemcsak a kül - kereskedőkön múlik. A kirakatba szánt portéka a hazai iparban, mezőgazdaságban termelődik meg. A mostani kritérium szerint a jó vállalatvezető egyben jó kereskedő is, s túl kell néznie a gyár kerítésén ahhoz, hogy boldoguljon, s vállalt hivatásának a kor színvonalán megfeleljen.

Az idei kül- és belgazdasági kilátások nem túl biztatóak. Finomabban fogalmazva: takaréklángra állított reményeink csak nagy erőfeszítéssel és némi szerencsével teljesülhetnek. Reményt a jövő, az idő adhat. A magabiztosság pedig a sikerrel megharcolt múltból táplálkozhat.

(brackó)

Nincs más út,

mint a békés együttélés útja

(Folytatás az 1. oldalról)

Mi készek vagyunk a konkrét, tárgyszerű megbeszélésre, s benyújthatjuk saját számlánkat is. Van mit mondanunk az Egyesült Államok fegyverkezési hajszában viselt felelősségéről, a világ különböző térségeiben tanúsított magatartásáról, a terrorizmushoz nyújtott támogatásáról, s az emberi jogok megsértéséről magában az Egyesült Államokban és a hozzá közelálló államokban. Am érdemes-e mindezek kedvéért megtartani egy csúcstalálkozót, amelytől népeink, s valamennyi földrész lakói a békébe, biztonságba és a nyugodt éleibe vetett reményük megerősítését várják. A veszekedésből, a kölcsönös vádaskodásból semmi jó nem sülhet ki.

Én egy ilyen fontos találkozó értelmét másban látom — állapította meg Mihail Gorbacsov. Becsületes, előítéletektől mentes legyen. Ez. azonban mindkét féltől függ.

Az interjú további részében Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezéséről szólva kifejtette: a hivatalos Washington e kezdeményezés bírálóinak válaszolva szívesen használja azt az általa cáfolhatatlannak tekintett érvet, hogy a csillagháborús terveket az oroszok is ellenzik, márpedig, ha ez így van, akkor ez. egy helyes és jó program. Nukleáris korunkban az ilyen logika használata meglehetősen gyászos jövőt idézhet elő.

Nem tudjuk komolyan venni azt az állítást, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés biztosítja a nukleáris támadással szembeni sérthetetlenséget, s ily módon elvezet a nukleáris fegyverek felszámolásához — mutatott rá Gorbacsov. A szovjet, de

nemcsak a szovjet, hanem az amerikai szakemberek véleménye szerint is ez csupán fantazmagória, alaptalan vágyálom. Ez. a terv kétségtelenül minden területen tovább ösztönzi a fegyverkezési hajszát, s ezzel tovább növeli a háborús veszélyt. Éppen ezért ez a terv rossz a Szovjetunió, rossz az Egyesült Államok, és általában mindenki számára. Ha nem sikerül megtiltani a világűr militarizálását, ha nem sikerül elhárítani az űrlegyver- kezési hajszát, akkor semmiféle eredményre sem számíthatunk.

Meggyőződésünk, hogy lehetséges a megegyezés a világűr militarizálásának elhárításáról, s az ilyen megállapodást ellenőrizni is lehet.

Washingtonban nyíltan hangoztatják, hogy bármit tesz is a Szovjetunió, az Egyesült Államok mindenképpen létrehozza csapásmé- rő űrfegyverét és müholdel- hárító rendszerét. A múltban már nagyon sok próbálkozás történt annak érdekében, hogy térdre kényszerítsék, kimerítsék a Szovjetuniót. Ezek a kísérletek mind kudarcot vallottak, és kudarcot vallanak a jövőben is. Felszólítjuk az Egyesült Államokat: kössön velünk komoly megállapodásokat a hadászati nukleáris fegyverekről, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről és a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Amennyiben az űrfegyverekre vonatkozó jelenlegi amerikai álláspont jelenti az utolsó .szót Washington részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen értelmüket vesztik — szögezte le Mihail Gorbacsov.

A továbbiakban az SZKP KB főtitkára a szovjet gazdaság helyzetéről szólt. Emlékeztetett rá, hogy a háborúk és az újjáépítési időszakok legalább két évtizedet vettek el a szovjet emberektől. A szocialista társadalmi rendben rejlő lehetőségeket felhasználva a nehéz körülmények ellenére a Szovjetuniót mégis sikerült gazdasági világhatalommá tenni. Természetesen megvannak a hibáinkból és mulasztásainkból adódó nehézségeink — mutatott rá a főtitkár. Mi ezekről nyíltan beszélünk. Elkerülhetetlenné vált. hogy javítsunk a dolgok menetén, s ebből született a társadalmi és gazdasági haladás meggyorsításának koncepciója. Számunkra ma ez a legfontosabb. az elsődleges feladat. Keressük a gazdálkodás ésszerű módszereit.

Akik arról szónokolnak, hogy a Szovjetunió az amerikai technológiára áhítozik, elfelejtik, hogy mivel is rendelkezik ma a Szovjetunió. Országunk a forradalom után műszaki önállóságot vívott ki és már régen műszaki nagyhatalommá vált. Ez lehetővé tette számára, hogy megállja helyét a második világháborúban, elsőként lépjen ki a világűrbe és széles körű űrkutatási programot: valósítson meg. biztosítsa maga számára a megbízható védelmet és egészében sikeresen fejlessze termelőerőit.

Végezetül még egy gondolatot szeretnék kifejteni, ami akár egész beszélgetésünk összegzésének tekinthető. Nagyon igaz az a megállapítás, hogy a külpolitika a belpolitika folytatása. Ám. ha ez így van. kérem gondolkodjanak el rajta: ha mi oly hatalmas belső feladatok megoldására törekszünk, mint azt említettem, akkor milyen külső körülmények megteremtésében lehetünk érdekeltek? A választ önökre bízom — mondotta végezetül a Time-nak adott, interjújában Mihail Gorbacsov.

Beszélgetés Kopasz Béla osztályvezetővel

A határt ezekben a napokban már traktorok bóklásszak, fogy a tarló, tárcsák, ekék fekete csíkokat hasítanak maguk után. Megkezdődtek az előkészületek az őszi növények, mindenekelőtt a napraforgó-betakarításra is. Megbirkóztunk a nyárral, s előttünk ax ősz.

Az aratás, amelyről egykét héttel ezelőtt is szinte mindennap tudósítottunk, már a múlté. Rendben befejeződött mindenütt, s bár ez évben sok gátló tényező nehezítette az aratást, akadályozta a nagy termés realizálását. a beérkezett adatok birtokában ejmondhatjuk: megtermett,,« biztos helyen, fedél alatt van a jövő évi kenyérnek valónk. Ám túl ezen a fontos tényen, úgy gondoljuk, nem árt részleteiben is kissé alaposabban áttekinteni kalászostermesztésünk helyzetét. idei tapasztalatait; s magának a betakarításnak, a nyár legfontosabb munkájának értékelése is — meggyőződésünk — érdekli a közvéleményt. Ezért kértük fel Kopasz Bélát, a megyéi tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetőjét, hogy részben a saját, főképp pedig a megyei tanácsra beérkezett sok-sok információ, jelentés alapján értékelje megyénk ez évi kalászostermesztését, illetve a betakarítás szervezettségét, üteméi, az aratás során kialakult kooperációt.

— Mindenekelőtt a kalászosok termesztésének számokkal is alátámasztott jelentőségét emelném ki. Ami megyénknek is fő növényei a kalászosok, elsősorban az őszi búza. Ez évben őszi kalászosokból 88 514 hektár (s ebből a búza 80 188 hektár), a tavaszi gabonafélékből 22 870 hektár vári betakarításra. Ettől a mennyiségtől is többet, vetettünk, ám több mint 11 hektár területen víz-, fagykárok miatt kipusztult a vetés. S amikor ezt említem, részletesen kell szólni arról a sok elemi kárról, amely a lélen, s azóta sújtotta, illetve sújtja megyénk agrárágazatát. Az első lel év felmérései szerint, a 113 gazdaságból 101-ben keletkezett valami elemi kár. Elsősorban az ár- és belvíz, a súlyos tél, s most nyáron a szélviharok, a jégesők okoztak terméskieséseket.

— Hallhatnánk ezeknek forintban kifejezhető értékéről is?

— Hogyne. A felméréseink 1,2 milliárd forintos terméskiesést regisztráltak, ez nem végleges adat, hisz’ épp a napokban Hegyalja bizonyos térségeiben keletkeztek súlyos vihar- és jégkárok. Ezeket azért tartom szükségesnek kiemelni, mert egy pillanatig sem szabad megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdaság eredményessége — a technika, a műszaki haladás ragyogóbbnál ragyogóbb eredményei ellenére is — rendkívüli mértékben függ a természeti ténvezők- től.

— E súlyos elemi károknak, amelyek nagy részben „érintették" a kalászosterületeinket is, valamint a későn induló, s elhúzódó vegetációA konzerviparban és a takarmányozásban hasznosítható új halpépesítési eliárásl dolgozott ki a Szolnoki Fel- szabadulás Halászati Tsz fiatal szakembere, Kerezsi Attila. A halból úgy készíthető hailászlé-aliapanyag, vagy táptakarmány, hogy az úgynevezett pépesités során a hús értékes fehérjetartalma

nak úgy tűnik természetes következménye, hogy a betakarítás ilyenkor sokkal küzdelmesebb. több nehézséggel jár.

— Az aratás még napjainkban is — még akkor is, ha az' időjárás legoptimálisabb — kemény, küzdelmes, nagy helytállást kívánó munka. Még inkább az, ha az időjárás összeesküszik ellenünk. Az idei betakarításkor az időjárással, annak kártételeivel, gátló tényezőivel is meg kellett küzdenünk, szóval küzdelmes aratást tudhatunk magunk mögött. Ám éppen ezért jólesik kihangsúlyozni: Borsodban még nem arattuk le a jövő évi kenyérnek valót ilyen szervezeti formában. jól együttműködve. Kezdeni a segítségnyújtással... Megyénk üzemeiben 800 saját kombájn állt rendelkezésre. Ezekhez érkezett még 250 arató-cséplőgép a szomszédos megyékből és Szlovákiából. Cserébe a mi gépeink is arattak náluk. Nagyon nagy segítség volt ez, napokkal rövidítette le az aratási idői. S a kombájnok mellett érkeztek szállítójárművek, s a járulékos munkákhoz különböző speciális gépek is a szomszédoktól. Hogy a kései kezdés (július 10-e körül) ellenére. s a lehulló esők ellenére. amelyek a folyamatos munkát akadályozták, be tudtuk fejezni augusztus 20- ra az idei aratást, ez ennek a segítségnyújtásnak is köszönhető. Meg annak, ami megnyilvánult az Agroker, Agrotex részéről (a sok meghibásodás ellenére is kevesebb alkatrészgond volt. mint a korábbi években), és az Álőr részéről (üzemanyaggal minden igényt ki tudtak elégíteni). S nem utolsósorban szólnék a gabona zavartalan átvételéről. Ez a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat telephelyein dolgozók jó munkáját dicséri. Harmincöt helyiségben 48 átvevőhelyen, 94 átvevő vonallal álltak a mezőgazda- sági üzemek rendelkezésére.

— Közvéleményünk mindig figyelemmel kíséri az aratók nehéz munkáját. Évekkel ezelőtt azért szttr- kolt, meglegyen a jövő évi kenyérnek való. Néhány éve — amióta mezőgazdaságunk növénytermesztési produktumai — szinte „megduplázódtak”, azért szorítunk, hogy a hazai mellett minél több teremjen exportra. Tavaly megyénk is rekordokat döntögetett, szinte minden kalászosféléből túlszárnyaltuk a korábbi legmagasabb átlagot. Az idei tenyészidö- szak vázolt kedvezőtlen időjárási képe miatt, úgy gondolom, idén szerényebb eredményekkel kellett beérnünk.

— Valóban, a korábban ecsetelt károk kihatottak a termésátlagokra is. Összességében azt kell mondanunk, hogy a megyénk idén közepes kalászos termést takaríteljesen megőrizhető, s a termék hosszabb ideig is jól tárolható.

A konaerv hal ászlé-aia p - anyag — új eljárás szerinti — receptúrája: a megtisztított halat péppé aprítják, hozzáadják a fűszerekét, majd azonnal sterilizáló dobba töltik. A berendezés palástját 400—500 fokra helou be. A búza 3,8 tonnás, az őszi es a tavaszi árpa 3 —3 tonnás hektáronkénti átlagtermessel fizetett. Az átlagot nagymértékben rontotta a Bodrogköz, a Taktaköz deli részének, illetve az északi, országhatár közelében húzódó területek igen gyenge termése. Mert a nehezebb körülmények között is születtek idén ragyogó eredmények Borsodban! A szentist- váni VII. Pártkongresszus Tsz 8,18, a mezőkövesdi Matyó Tsz (ezres nagyságrendű területen) 5,8, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz és a bekecsi Hegyalja Tsz 5,5— 5,5 tonnás bűzaátlagot produkált. Kétségtelenül ezek az üzemeink jobb adottságúak. mint a korábban említettek, talán az elemi károk sem egyforma mértékben sújtották a különböző térségeket, de úgy gondolom, az igen nagy terméskülönbséget nem szabad csak ezzel a két dologgal magyarázni. Feltétlenül vizsgálni kell a termelés tárgyi és személyi feltételeit is. hogy ezek mennyire biztosítottak az adott üzemben. Meggyőződésem, ezek nem kielégítő voltát egy kedvezőtlen időjárású év hatványozottan hozza elő.

— A bevezetőmben említettem, hogy megyeszerte mindenhol az őszre, az őszi betakarításokhoz, s vetésekhez készülődnek. Egy küzdelmes nyár után mit ígér az 1985- os ősz megyénk mezögazda- sagának?

— Még a gabonánál maradva, hadd említsem örömmel. hogy jól halad megyénkből a búza exportja. Augusztus 25-ig 13 728 tonna kenyérgabonát exportáltunk, ez az érintett külkereskedelmi cég közvetítésével szovjet exportra került. Tavaly a gabonaexportban voltak fennakadások, s mire jött az ősz, a szükséges tárolóterek nem ürültek ki. Az idén ilyen nehézséggel — úgy tűnik — nem kell számolnunk. Ami az őszieket illeti ... Biztató kilátásaink voltak, talán vannak is, báláz utóbbi napok vihar- és jégkártételét sok helyről jelezték. Ezért itt is differenciált a kép. A szakemberek legtöbb helyen jó napraforgótermésre (egyes térségekben kiemelkedőre), megfelelő cukorrépa- és a tavalyinál jobb kukoricatermésre számítanak. Sajnos, szőlő alig van, viszont jó a burgonyatermés. Az utóbbinál értékesítési gondokra is számíthatunk, hisz’ a megyében 7300 tonna étkezési burgonyára nincs értékesítési szerződés. Főleg a vizsolyi, de kisebb mértékben a putnoki tsz-nek vannak ilyen gondjai. Mi az érintett párt- és állami szervekkel, kereskedelmi vállalatokkal felvettük a kapcsolatot. hogy minél előbb piacot találjunk ennek a burgonyának is.

összességében: szép őszt várunk, verőfényes időjárást, most már semmi elemi kárt. Az őszi határból nagyon nagy értékeket kell realizálnunk. S ehhez az időjárás kegyei mellett szükség lesz az aratásihoz hasonló, jó együttműködésre. az érdekeket tiszteletben tartó, hatékony kooperációra.

Hajdú Imre

vilik fel, ezután keverik a masszát, amelynek minden része éri a dobpalástot, hőmérséklete azonban nem haladja meg a 60—70 fokot. Az így elkészített áru hosszú ideig biztonságosan tárolható.

Hasonló módszerrel állítható elő hulladékhalból táptakarmány is, a sterilizált pépet azonban hangyasav\ al savanyítják, s ezzel a fehér- - elbomlását hosszabb idó- a megakadályozzák.

Új halfeldolgozási eljárás