Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1985. szeptember 18., szerda Magyar-japán tárgyalások Tokaji írótábor 85 Terápia még nincs (Folytatás az 1. oldalról) Kéry László vitaindító elő­adása után a már hagyomá­nyos módon korreferátu­mokkal és hozzászólásokkal folytatódott hétfőn délután a tokaji írótábor. Az indu­láskor kissé ünnepélyes hangnem fokozatosan oldó­dott, illetve csapott át kö­tetlenebb eszmecserébe. Ed­dig mintegy huszonötén szól­tak hozzá, köztük volt a két felkért referátor, Fekete Gyula és Parczerné Fehér Emőke. Fekete Gyula közis­merten szenvedélyesen érvel évtizedek óta a magyarság jövőjéért, beleértve demog­ráfiai mutatókat, az ifjúság erkölcsi, politikai nevelését is. Ezúttal is a nevelés fon­tosságát hangsúlyozta, illet­ve azokat a hatásokat ele­mezte, amelyek a családon és az iskolán kívül érik a fiatalokat. • Kiemelt szerepe van ebben az ifjúsági sajtó­nak, s egyáltalán a tömeg­kommunikációnak (különösen a tévé), valamint a felkínált szórakozási lehetőségeknek, módoknak. A legsúlyosabb gondnak azt tartja Fekete Gyula, hogy nem kínálunk vonzó eszményeket és esz­ményképeket, a fiatalokat a fogyasztói magatartásra készítjük fel. Ez a szem­lélet még akkor is káros lenne, ha népgazdaságunk képes lenne kielégíteni az indokolatlanul felnagyított vágyakat, igényeket. A romantika hiánya érzel­mileg sivárrá teszi az ifjúsá­got. A vita során később töb­ben is visszatértek ehhez a gondolathoz. Az egyik hoz­zászóló századunkat a szere­tet, míg a másik az érintke­zés haláltusájának nevezte. Mit jelent ez? A felnőttek számára is nehezen elvisel­hető az a tény, hogy vesze­delmesen zuhant az egyes szakmák, hivatások presztí­zse, az, hogy holmi rosszul értelmezeti „jólértesültség", tudálékosság miatt egyszerű­en kétségbe vonjuk a másik szakértelmét és jóhiszemű­ségét. A fiatalok, akik szíve­sen kapcsolódnának valakik­hez, vagy valamihez, této­ván állnak, illetve sodródnak ebben az érlékzavarban. Az értékek, a pontos definíciók hiánya okozza azt is, hogy az egyes nemzedékek, kor­osztályok, de az egyes szak­mák, társadalmi rétegek sem értik meg egymást. Ennek a zavarodottságnak a jelei föl- lelhetők ebben a vitában is. Nyolcvanéves az „isteni Garbo” — szeptember 18- án van a születésnapja. Noha már 36 esztendeje nem mutatkozik a nyilvá­nosság előtt, ma is megha­tó érdeklődés veszi körül azt a színésznőt, aki egykor milliók bálványa volt. New York-i háza előtt mindig ott lebzsel néhány fotós, az arra hajtó autósok lassíta­nak egy pillanatra, az egész környéken napokig tartó beszédtéma, ha valamelyik szomszédnak sikerül meg­pillantania a fűszeresnél az idős asszonyt. Sokak számára Garbo az örök rejtélyt jelenti. Várat­lan és korai visszavonulása csak fokozta az őt körülve­vő titokzatosságot és meg­őrizte számára a mozirajon­gók és kritikusok mind a mai napig tartó imádatát. Greta Garbo — eredeti nevén Greta Lovisa Gus- tafsson egy stockholmi ki- kötömunkás családjában született. Fodrásztanulóként kezdte felnőtt életét, míg­nem két reklámprodukciót és egy kosztümös statiszta­szerepet követően a magas- ;> nőtt, nagycsontéi lányt Moritz Stiller, a némafil­mek nagy svéd rendezője felfedezte a lilm számára. Első filmszerepét a Csavar­Nagyon sokszor kell vissza­térni egy-egy kifejezésre, tisztázandó, hogy a hozzá­szóló hogyan is értette. Pe­dig a tanácskozás résztve­vői őszintén és felelősen kí­vánnak beszélni, noha so­kan csak — az empíria szintjén — a saját élményei­ket, tapasztalataikat kívánják megfogalmazni. A tudományos igénnyel kutatja évek óta a KISZ szervezetét, tevékenységét, működésének hatásfokát, s egyáltalán az ifjúság s a köz­életben betöltött szerepét Par­czerné Fehér Emőke. „Hely­zetjelentése” valóban diagnó­zis értékű volt. Az egyik hoz­zászóló meg is jegyezte, hogy az ötvenes években „önbírá­latnak” mondták volna. A kutató kérdőíves felmérések és más módszerek alapján azt vizsgálja, hogy a KISZ egyáltalán jelent-e valamit a fiataloknak. Hogy a gondok szorítanak, ezt felismerte már a pórt és a KISZ ve­zetése is. A megoldás nyil­vánvalóan csak az lehet, hogy a KISZ valóban érdek- képviseleti szervvé válik, alulról építkezik, életközelib- bé válik, valóságos közössé­geket teremt, s nem merül ki a felülről indított akciók végrehajtásában, vagy csu­pán a fiatalok szórakoztatá­si igényeinek ilyen-olyan kielégítésében. író táborról lévén szó, ér­dekesnek és sajátosnak kell tartani, hogy magáról az irodalomról, illetve az ifjú­ságunk jelenlétéről kortárs irodalmunkban csupán egy hozzászóló tett megjegyzést. Igaz, ezek a megjegyzések szabatosak és gondo'latéb- resztőek voltak. A vita so­rán megszólaltak — többen is — a gyakorló családapák, pedagógusok, szociológusok és természetesen írók, köl­tők. akik életkoruknak és ta­pasztalataiknak megfelelően közelítették meg a témát. Ezen a tanácskozáson két kifejezés tért vissza, szinte refrénszerűen: a diagnózis — amelyre nagy szükség van —, és a terápia, amely­nek megfogalmazására ter­mészetesen ez a tábor sem vállalkozhat. (horpácsi) gó Péter című vígjátékban alakította, 1922-ben. Nemsokára következett Hollywood, ahol Stillerrel együtt a Metro—Goldwin—- Mayerhez szerződött. 1!) év alatt 27 filmet forgatott Greta Garbo, könnyedén vette a némafilmből a han­gosfilmhez vezető út akadá­lyait — amelyen oly sok színész nem tudott átjutni — s tanúbizonyságot tett arról, hogy nagy tehetségű, különleges egyéniségű szí­nésznő, aki egyaránt alkal­mas drámai és vígjátéki szerepek alakítására. Játszotta Karenina Annát a film első, néma változatá­ban, majd egy hangosfilm­ben is, emlékezetes alakítá­sokat nyújtott a Krisztina királynő, a Walewska gróf­nő, a Kaméliós hölgy című filmekben. Utolsó filmje az 1941-ben készült Ninocska című gyengén sikerült víg­játék volt. A film egyszerű­en megbukott, Garbo holly­woodi intrikára gyanako­dott, és nem vállalt több filmszerepet. De még évekig böngészte a neki felajánlott forgató- könyveket, óm egyet sem ta­lált megfelelőnek, így hát 1949-ben be is jelentette végleges visszavonulását. Az ő esetében ez valóban vég­leges elhatározásának bizo­Jelen voltak a japán kor­mány magas rangú tisztség­viselői, az üzleti élet befo­lyásos képviselői, továbbá kiemelkedő kulturális sze­Nakaszone Jaszuhiro po­hárköszöntőjében a japán kormány és a japán nép ne­vében szívélyesen köszöntöt­te a vendégeket, majd kife­jezte elismerését a szocialis­ta Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális eredményei iránt, amelyek — mint mondotta — a nép fáradhatatlan szorgalmából születtek. Nakaszone Jaszuhiro utalt arra, hogy tavaly emlékez­tek meg a japán—magyar diplomáciai kapcsolatok fel­újításának 25. évfordulójá­ról. Ez alatt az idő alatt a kétoldalú kapcsolatok mind a gazdaság, mind a kultúra te­rületén kiemelkedő módon fejlődtek; intenzívebbé vál­tak a fontos személyek köl­csönös látogatásai. Hozzá­fűzte: „Mindez örvendetes, de — tekintettel a két or­szág gazdasági lehetőségeire és a feladatok hasonlóságá­Lázár György válaszában köszönetét mondott a Ma­gyarországot, a japán—ma­gyar kapcsolatokat méltató szavaként, majd megállapí­totta, hogy a magyar nép tisztelettel és baráti érzések­kel viseltetik a japán nép iránt. Kifejezte meggyőződését, hogy japáni megbeszélései hozzájárulnak a magyar és a japán nép közötti hagyomá­nyos barátság elmélyítésé­hez, egymás jobb megisme­réséhez, és ösztönzést adnak a kapcsolatok további kiszé­lesítéséhez. Mint emlékeztetett, a nem­zetközi élet kiéleződésének okait — miiként erről a ma délutáni megbeszéléseken is szó volt — a magyar és a japán fél nem egyformán ítéli meg, de abban teljes az egyetértés, hogy a két ország és nép számára, amelyek a múlt szörnyű há­borús tragédiáinak kitöröl­hetetlen emlékét hordozzák magukban, mindennél fon­tosabb a béke megőrzése, a népek, a nemzetek tartós és szilárd alapokon nyugvó nyúlt, mert annyi más, sok­szor búcsúzó és mindig új­ra visszatérő színésztől el­térően Garbót soha többet nem lehetett rábírni arra, hogy film- vagy színpadi szerepet vállaljon — a hú­szas években két színpadi szerepet is játszott — de még arra sem, hogy megje­lenjen a nyilvánosság előtt. Számtalanszor hívták meg a filmjeiből rendezett soroza­tok ünnepi vetítéseire, és más, a tiszteletére szerve­zett rendezvényekre, de mindannyiszor kedves, udva­rias, ám határozott vissza­utasítás volt a válasz. Még arra sem volt hajlandó, hogy személyesen átvegye az életművéért 1955-ben ne­ki ítélt Oscar-díjat. 1949 óta semmit nem tud­ni róla: legfeljebb egy-egy orvul készített fénykép jele­nik meg nagy ritkán a la­pokban. Ezeken a nevét megörökítő garbó pulóvert visel, arcát egyre szélesebb karimájú kalapok és egyre nagyobb napszemüvegek ta­karják el. S noha ezek sem tudják elleplezni a magas kor nyomait, valamelyest látni engedik azt is, hogy a valaha oly szépséges arc ma is megőrizte érdekességét, ami korábban is vonzóbbá lelte annyi más tucatszép­ségnél. mélyiségek, magyar részről pedig a miniszterelnök kí­séretében levő államférfiak. A vacsorán Nakaszone Ja­szuhiro és Lázár György pohárköszöntőt mondott. ra — megállapítható, hogy még tág tere nyílik a két­oldalú kapcsolatok fejlődé­sének.” Nakaszone Jaszuhiro em­lékeztetett arra a nagy ro- konszenvre, amelyet a japán nép az ázsiai népekkel ro­konnak tartott magyar nép és kultúrája iránt érez. A nemzetközi élet problé­máiról szólva Nakaszone Ja­szuhiro kijelentette, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben mind na­gyobb jelentősége van a pár­beszéd folytatásának, az együttműködés fenntartásá­nak és fejlesztésének az olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok kö­zött, mint amilyen Magyar- ország és Japán. Ebből. a szempontból nagyra értékelte Magyarországnak a kelet— nyugati kölcsönös megértés előmozdítására irányuló erő­feszítéseit. együttműködésének előmoz­dítása. Magyarország arra törek­szik — mondotta —, hogy szövetségeseivel karöltve cselekvő módon hozzájárul­jon a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a leszerelés, különösen a nukleáris lesze­relés ügyének előreviteléhez, és minden tőle telhetőt meg­tegyen a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti egyenjogú kapcsolatok fenntartása és fejlesztése ér­dekében. Lázár György hangsúlyoz­ta. hogy meggyőződése sze­rint még számos lehetőség kínálkozik a politikai, a gaz­dasági, a tudományos-mű­szaki, a kulturális és az em­beri kapcsolatok fejlesztésé­re. — Mi azt szeretnénk, hogy mind teljesebben kihasznál­juk a lehetőségeket — mon­dotta Lázár György, s Hiro- hitó császár, valamint a je­lenlevők egészségére, a két nép barátságára, Japán és Magyarország gyümölcsöző kapcsolataira, a békére emel­te poharát. Vannak, akik úgy hiszik: Garbo élete fordított Pyg- malion-történet. Stiller, s később Hollywood „Garbo- szoborrá” merevítette Greta Gustafsson eleven egyénisé­gét. Garbo idegenkedett a róla alkotott képtől, soha nem tudott megbarátkozni vele, az „isteni Garbo” sze­repe volt az egyetlen sze­rep, amelyet nem tudott hi­telesen alakítani. Pályatár­sai, barátai visszaemlékezé­seiből félénk, visszahúzódó, gátlásos asszonyal'ak bonta­kozik ki, aki felfedezője. Stiller halála után bizonyta­lannak és elveszettnek érez­te magát a hollywoodi kör­nyezetben. Mások szerint egyszerűen nem akart meg­öregedni a nagyközönség számára. Az igazság már aligha fog kiderülni. Garbo senkit, még régi barátait sem fogadja, s több mint negyven éve nem adott egyetlen interjút sem. Egyszer kijelentette: „A lapokban szerepelni rém buta dolog. Persze politiku­soknak, fontos embereknek, akiknek van mit mondani­uk, azoknak nem. De nekem nincs mit mondanom.” Tavaly Sidney Lumet ren­dező készített filmet a Gar­bó-legenda alapján. Az idős színésznő ebben a filmben sem volt látható. így hát a mozirajongók mindörökre az „isteni Garbo” fiatal, szép­séges arcát őrizhetik meg emlékezetükben .. . Az isteni Garbo 80 éves Lázár György pohárköszöntője Nakaszone pohárköszöntője Öt városból Tapasztalatszerzésen Miskolcon Tegnap kezdődött meg Miskolcon a Magyar Honvé­delmi Szövetség székházá­ban az a háromnapos ta­nácskozás, amelyen öt me­gyei város MHSZ-vezetősé- geinek képviselői vesznek részt. Először az elmúlt év­ben Szegeden tartottak ha­sonló tanácskozást, hogy a tapasztalatcsere során keres­sék azokat a hatásos mód­szereket, amelyekkel mun­kájuk színvonalát növelhe­tik. Az akkori tanácskozás­nak konkrét eredményei is születtek, ugyanis a tanács­kozást követően szervezték meg Pécsett az oktatási in­tézmények MHSZ-vezetősé- gét. A most második alkalom­mal sorra kerülő eseményen Viskevics Elemér, az MHSZ Miskolc városi titkára tájé­koztatta a megjelenteket a helyi szervezet felépítéséről. Elmondta, hogy nyolc veze­tőség tartozik irányításuk alá, amelyen belül 153 klub működik tízezres taglétszám­mal. A vezetőség munkáját tanácsadó testület is segíti, amely az együttműködő szer­vek, intézmények, vállalatok képviselőiből áll, s munká­juk során mindenben szá­míthatnak a pártbizottságok támogatására. Nagyon jó kapcsolatot tartanak fenn a KISZ, a Vöröskereszt és a TIT helyi szerveivel. Kiala­kítottak egy széles körű ak­tívahálózatot és segítségük­kel évente sok rendezvényt bonyolítanak le. Kiemelke­dik ezek közül a honvédel­mi és repülőnap, ahol több tízezer ember megfordul, de a különböző előadások, film­vetítések, élménybeszámolók is vonzzák az érdeklődőket. Mint a városi titkár be­számolójából megtudtuk, a tömegsportban nem dicse­kedhetünk kimagasló ered­ményekkel. Az a terv, mi­szerint 1971-re minden me­gyei városnak rendelkeznie kell egy központi lőtérrel, nem valósult meg. Miskol­con ez nagy gondot okoz. Legrosszabb a helyzet a bú­várklubnál, hiszen mostoha feltételek között dolgoznak. Az ismert gondok mellett azonban eredményként em­lítette a titkár, hogy a tar­talékos utóképzés évek óta kiemelkedő a városban, és a rádióklubok is jó eredmé­nyeket érnek el. A beszámoló után a szak­ágak vezetői szekcióüléseken vitatták meg saját területük tevékenységét. Ezt követően a résztvevők ellátogattak a Nehézipari Műszaki Egye­tem rádióklubjába, majd megtekintették a csanyiki lőteret. A további program­ban szerepel a Prieszol Jó­zsef Lövészklub és a pin- gyomi rádióbázis megtekin­tése, valamint látogatás a 104. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet lőterére és klubjába. P. Zs. Lengyel szakszervezeti delegáció megyénkben A magyar és a lengyel szakszervezetek között az el­múlt években kialakult jó kapcsolatok további erősíté­sére és elmélyítésére 1985. szeptember 20-áig vezetői szintű, lengyel szakszervezeti delegáció tartózkodik me­gyénkben, illetve folytat esz­mecserét itteni szakszerveze­ti vezetőkkel. A kilencfős delegáció, mely a katowicei vajdaság területi vezetőiből tevődik össze, és Jozef Blaszczyk, a vajdasági szak- szervezeti elnökség elnöke vezeti, vasárnap este érke­zett megyénkbe. Eddigi bor­sodi programjuk során, hét­főn találkoztak a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezetőivel, ahol Tóth József vezető titkár fogadta és tá­jékoztatta őket megyénk po­litikai, gazdasági helyzetéről. Tegnap délután a megyei pártbizottságon Begyik Já­nos osztályvezetővel folytat­tak eszmecserét, illetve nap­közben a Tiszai Vegyi Kom­binátban ismerkedtek a vál­lalati tervezőmunkával, az itt folyó szakszervezeti élet­tel. A lengyel szakszervezeti delegáció további borsodi programjában több gyár és üzem meglátogatása szere­pel, középpontban természe­tesen mindenütt a szakszer­vezeti munka tapasztalatai­nak megismerése, összegzése áll. így tanulmányozzák a szociális tervezést, a szak­szervezetet megillető jogok gyakorlását, a munkavéde­lem, az üzemegészségügy helyzetét és az ezzel össze­függő vállalati és szakszer­vezeti feladatokat. Lengyelországi testvérme­gyénk szakszervezeti delegá­ciója pénteken utazik haza. Miskolc, Búza tér 12. sz. alatti tiaszonvastelepíínhön beszerezhetők — rúd- és idomacélok, — lemezáruk, — acélcsövek, — zár- és nyitott szerelvények, — kerítésmezők és -kapuk, kerítésfonatok, — ereszcsatornák, — vízóra-fedlapok, — falicsempék, padlóburkoló lapok, — szemetes kukaedények. Keritésfonatok kaphatók: 1000, 1250, 1500 mm magasságú, a sárospataki, edelényi, gyöngyösi és mezőkövesdi telepeinken. ÉSZAK-MAGYARORSZAGI NYERSANYAG-HASZNOSÍTÓ VALLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom