Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1985. augusztus 31., szombat A megyei főkapitányság intézkedései a munkakeriilőfckei szembsi Megyénk lakosságúnak döntő többsége szocialista elveink szerint él és dolgozik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság becsült adatai szerint viszont területünkön körülbelül 4—5 ezer olyan ijzemély lakik, akik dologtalan, csavargó életmódot folytatnak, s jelentős részük még átmenetileg sem hajlandó munkába állni. A munkállanság. s a vele szervesen összekapcsolódó alkoholizmus a bűnözés melegágya. Engels, szerint „ ... a munka minden emberi élet alapfeltétele, mégpedig olyan fokban, hogy azt kell mondanunk: a munka teremtette meg. magát az embert”. De ha valaki hosz- szú éveken keresztül nem dolgozik, egyre jobban lesüly- lyed, teste és gondolatai el- korcsosulnak, alkalmatlanná válik a valódi, emberi életre. Egyebek között ez is elhangzott azon a tanácskozáson, amelyet hétfőn tartottak Miskolcon, a megyei rendőr-főkapitányságon. A kibővített vezetői értekezlet vezérfonalául egy jelentés szolgált. Ebben a közveszélyes munkakerülő, csavargó életvitelű személyek elleni hatékonyabb rendőri fellépés szabályozásáról szóló, elmúlt évi főkapitányi intézkedés végrehajtásáról adott számot dr. Diczházi János rendőr alezredes, a főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője. A társadalmi rendünk alkotmányos alapját sértő munkakerülés veszélyeit egyetlen olvasónk számára sem kell különösebben hangsúlyozni. A naplopók közül kerültek, s kerülnek ki a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető elemek. Az ismertté vált bűnelkövetők körén belül egyre növekvő számban lehetett találni munkakerülőket. Ök a környezetükre is rendkívül káros hatást gyakorollak. Nem véletlen tehát, hogy a becsületes állampolgárok sürgették, kifejezetten igényelték a velük szembeni hatásosabb intézkedést. A tennivalók a bűnüldözésre és az igazságszolgáltatásra, ezen belül pedig elsősorban a rendőrségre hárultak. Alapvető tapasztalat ugyanis, hogy náluk a jó példa ereje már nem hat. Miközben sokunknak kell a korábbinál jobb minőségű és több munkát végeznünk, addig vannak emberek, akik enélkül is megélnek. Űgy-ahogy. Tönkreteszik családjukat, veszélyeztetik gyermekük erkölcsi fejlődését, vagy ügyeskedéssel, üzérkedéssel „keresik” meg a pénzüket, s élnek az átlagosnál jóval magasabb színvonalon. Dr. Túrós András rendőr ezredes, a Borsod Megyei Rendőr-fűkapitányság vezetőjének intézkedése előírta a különböző kapitányságok hatósági területén élő munkakerülő, csavargó személyek számbavételét, s meghatározta a velük szembeni differenciált intézkedéseket, és eljárásokat. A rendőrség állománya — hangsúlyozták az értekezleten — messzemenően eleget tett e feladatának. A munkát egyéb szolgálati tennivalóik mellett végezték el, s ennek a tevékenységnek is része volt abban, hogy a megyénkben elkövetett bűncselekmények száma nem növekedett a korábbi arányban, sőt bizonyos mértékben csökkent. A közveszélyes munkakerülés szabálysértését, illetve vétségét megvalósító emberekkel szembeni büntető és szabálysértési eljárások, az alkalmazott rendőrhatósági kényszerintézkedések kiemelt szerepet kaptak a megye rendőrkapitányságainak munkájában. Az erőteljesebb, hatékonyabb intézkedéseket törvénytisztelő állampolgáraink helyesléssel fogadták, s napról napra figyelemmel kísérik. A főkapitányi intézkedés következményeként a hatékonyabb és a korábbinál lényegesen összehangoltabb rendőri fellépés után jelentős mértékben emelkedett a „kmk” miatt indult eljárások száma. 1984-ben az ismertté vált ilyen jellegű bűncselekmények száma 77,4, a befejezett nyomozásoké pedig 87,6 százalékkal emelkedett. Az idei esztendő első hat hónapjában pedig munkakerülés miatt 249 büntető eljárást indított a rendőrség, míg a dologtalan életmód miatt 1118 személlyel szemben jártak el a rendőri szabálysértési hatóságok. Az eljárások döntő többségében elmarasztaló határozatok születtek. Jellemző adat. amely szerint 1985 első fél évében több ilyen bűncselekmény és szabálysértés vált felderítené, mint 1984- ben összesen! A közveszélyes munkakerüléshez kapcsolódó büntető eljárásokat vizsgálva kiemelkedően jó a miskolci, szerencsi és az encsi kapitányság munkája, de alapvetően pozitívan értékelhető ezenkívül valamennnyi kapitányság ez irányú tevékenysége. Akik ellen eljárás indult, azok döntő többségét őrizetbe vették. A szabálysértési eljárás során elmarasztaltak szinte kivétel nélkül elzárás büntetésben részesüllek. A munkakerülés kérdésé- társadalmi jelentőségű, s megoldása csak a társadalom teljes bevonásával lehetséges. A tennivalók megtárgyalására, megvitatására, ezért a hétfői értekezletre meghívták a megye párt- és állami szerveinek képviselőit, valamint az igazságszolgáltatás különböző szervezeteinek vezető munkatársait. A vitában elmondta véleményét dr. Boholy Zoltán, megyei főügyészhelyetles. dr. Deim László, a megyei bíróság elnökhelyettese. Magyar Sándor, a megyei tanács osztályvezetője. Egyebek között elhangzott, hogy megyénkben 8800 munkahely nincs betöltve, aki dolgozni akar, elhelyezkedhet. A felmérések szerint 450 ezer a munkára alkalmas lakosok száma, közülük 370 ezren dolgoznak. Mindez nem jelenti azt, hogy 80 ezer ember kerüli a munkát, de az iskolából kimaradt és munkahelyet nem kereső fiatalok száma emelkedik. A nők és a szakképzetlenek elhelyezkedése mind nagyobb nehézségekbe ütközik, s a munkáltatók nem szívesen fogadják a büntetett előéletű jelentkezőket, holott beilleszkedésük egyik feltétele volna a rendszeres napi elfoglaltság. E probléma megoldására — várhatóan — közmunkákat szerveznek Miskolcon. A közveszélyes munkakerülők eredményesebb felelősségre vonása érdekében a vállalatok többet lehetnének. Helyes volna, ha a kilépett és munkakönyvükért nem jelentkező volt alkalmazottjuk nevét — intézményesen — közölnék az illetékes rendőrkapitányságokkal. Az ülésen szól kért Lábas József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottságának osztályvezetője. Rámutatott, hogy aki Magyarországon — noha alkalmas lenne rá — nem végez értelmes és hasznos munkál, ellentétbe kerül a társadalommal, alkotmányunkkal. A munkakerülőkkel szembeni adminisztratív eszközök alkalmazását, a szigorúbb fellépést lakosságunk igényli. A megyei pártbizottság megítélése szerint a megyei rendőr-főkapitányság, valamint az állománnyal együttműködő szervezetek eredményes munkát végezlek ebben az ügyben, ám jelentős változások érdekében mindannyiunk további folyamatos, kitartó tevékenységére van szükség. A kibővített vezetői ülésen a rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Túrós Andyás rendőr ezredes köszönetét fejezte ki a megye rendőri állományának a munkakerülőkkel szembeni hatékonyabb fellépésükért. utasításokat adott, s konkrét feladatokat szabott.meg a közeljövő tennivalóit illetően. (udvardy) Százötven éves a magyar hajóipar Széchenyi István kezdeményezésére 150 évvel ezelőtt, 1835-ben épült fel az Óbudai Hajógyár, ez teremtette meg a magyar hajóipar alapjait. A jubileum alkalmából szeptember végén a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi ülésen emlékeznek meg a hajóipar 150 éves múltjáról, összegzik mai eredményeit és elemzik fejlődésének további kilátásait. Ünnepséget tartanak a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárban is, a Közlekedési Múzeumban kiállítást rendeznek, a Magyar Posta pedig jubileumi levelezőlapot bocsát ki. A magyar hajóipar a múlt század közepétől gyorsan fellendült, a fatestű hajókat alig két évig gyártották, majd áttértek a vastestű vízi járművek készítésére. Az 50-es évektől u kiegyezésig összesen 76 személy- és vontatóhajót, és több mint 120 uszályt építettek a gyárban. Az 1870-es évek válsága visszavetette az iparág fejlődését, később azonban egyre nagyobb teljesítményű és egyre több utas befogadására alkalmas hajókat igényeltek a hajózási társaságok. Az 1910-es években vízre bocsátott gőzösök, köztük a Budapest, a Wien és a Schönbrunn a legerősebb és legmodernebb hajók voltak a Dunán. A két világháború közötti gazdasági válság ismét súlyosan érintette a gyárat, alig kaptak rendelést. Ekkor kezdték meg az ipari kazánok gyártását. A felszabadulás után a vállalat legfontosabb feladata a hazai hajópark helyreállítása volt. Az 50-es évek végén áttértek a motoros hajók építésére, szovjet tervek alapján megkezdték a tolóhajók, személyhajók, speciális tutajvontatók vízre bocsátását. A hajógyár mai termékszerkezete felöleli a legmodernebb, automatika- berendezésekkel felszerelt tolóhajókat éppúgy, mint az úszó- és portáldarukat, konténereket és sporthajókat. A világ sok országába exportálják termékeiket, éves árbevételük több mini 5 milliárd forint. Az Északmagyarországi Vegyiművektől vette át a dekoritlemezek gyártását a Borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet, hogy volt betonelem üzemét átalakítva, a jóval gazdaságosabb bútoripari termék gyártására álljon át. A lemezeket speciális ragasztók segítségével 138 Celsius-fokon, 5 atmoszférás nyomással préselik össze másfél órán át, hogy a minden piacon keresett termék minősége megfeleljen az előirányzatnak. Az üzemből évente mintegy 450-500 ezer négyzetméter díszítőelem kerül ki. Fotó: Morvay Tamás A dolgozókért a húsipari vállalatnál 1 ## A iovo a műszaki fejlesztésé Nemrégiben megtekinthettem a Borsod Megyei Húsipari Vállalat összes üzemét. A látogatás felejthetetlen képeket rajzolt az emlékezetembe. Minden érzékszervemet szinte bombázták a tapasztaltak: az exportálandó marhahúst rakodó munkások képe, a sertészsír kisütésénél dolgozók izzadt homloka, a kolbásztöltő asszonyok fáradt tekintete. Szag, pára és valóban megfeszített munka. Ha megindul a húsfeldolgozó szalag, nem lehetséges egyetlen percnyi lazítás sem. A „széjjelnézést” egy megelőző esemény indokolta. Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalt a megyei húsipari vállalat munkaügyi, kulturális és sportintézkedéseiről. — A napirend summája szerint a húsipari vállalat akkor tehet elegei igazán vásárlói igényeinknek, ha jól képzett, stabil gárdát sikerül kialakítania. A kérdés: mit tettek, mit tehettek ennek érdekében a vállalat vezetői? A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Húsipari Vállalat több mint kétezer munkást foglalkoztat, Miskolc legnagyobb élelmiszeripari vállalata. Az 1976-ban átadott új üzem folyamatosan korszerűsítette szervezettségét, növelte hatékonyságát. A létszámnövelést a szakmunkások arányának emelésével kapcsolták össze. E törekvés eredményeként ma több szak- és betanított munkás dolgozik a vállalatnál, mint az előző években. A kedvezőtlen munkakörülmények, az alacsony bérszínvonal miatt azonban a foglalkoztatottak negyede a tervidőszakban évente kicserélődik. A vállalat a szakmunkások utánpótlására jól felszerelt tanműhelyt hozott létre. Évente 50—60-an végeznek a nappali tagozaton, és általában 30 betanított dolgozó szerzi meg a szakmunkás- vizsgát. Ennek ellenére jelenleg több mint száz szakmunkás hiányzik a különböző termelőüzemekből, s a húsipari vállalat szívesen alkalmazna a jelenleginél több kisegítő dolgozót is. A mun- kerőhiány megszüntetésére növelték az alkalmi munkások, a szünidős diákok foglalkoztatását, az építőtáboraikban több egyetemista kap helyet. Ezenkívül 42 gmk jött létre, tagjaik száma 1100 fő. A vállalat három termelőszövetkezettel létesített termelési kooperációt, amit — évente — 50 ember munkájával növelte a munkaidőalapot. A dolgozók felvételének, majd megtartásának egyik leglényegesebb eleme ma a jó kereset. A húsipari vállalatnál a népgazdasági tervnél magasabb arányban, évi 7,5 százalékkal növelték a béreket. Az átlagkereset évente 63 ezer forint. A fizikai munkások majdnem 80 százaléka kedvezőtlen körülmények között dolgozik. Ebben a munkakörben mindegyikőjük számára már megadták a vonatkozó kategória bértételének alsó határát. A kollektív szerződés, a szociálpolitikai és munkavédelmi terv alapvetően biztosítja a dolgozók biztonságos tevékenységének lehetséges feltételeit, jogaik érvényesítését, kötelezettségeik teljesítését. A zsírolvasztóban beszéltem Sotkó Ferenc gépkezelővel, aki az előző hónapban 8200 forint fizetést kapott. — örültem — mondta — a viszonylag nagyobb összegnek. Ügy érzem, meg is dolgoztam érte. Egyébként nem minden hónapban ilyen vastag a boríték. Általában hat és fél ezer forintot kapók. Máshol talán több lenne. De itt a munkámmal már becsületet szereztem magamnak, kivívtam, hogy nélkülözhetetlen embernek tartsanak. Ezért nem megyek el. A megyei húsipari vállalat különböző intézkedéseit — így a dolgozók egészség- ügyi és egyéb ellátása érdekében végzett munkát — még hosszan sorolhatnánk. Fontosnak tartjuk Bihal Gyula műszaki, termelési igazgatóhelyettes véleményét is idézni. Szerinte a húsipari vállalat dolgozóinak megtartása legelőször a műszaki fejlesztésen múlik. — Csökkentenünk kell a nehéz fizikai munka arányát, a termeléshez a jelenleginél több kisgépet kell beszereznünk, még modernebb eljárásokat szükséges alkalmaznunk. Ettől is előbbre tartom az „emberi tényező” szerepét, azaz: dolgozóink érezzék, hogy törődünk gondjainkkal, senki sem közömbös számunkra. Munkájukért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesülniük. U. J. Diabetikus cukorkák exportra Diabetikus cukorkák gyártását kezdték meg a Sza- boIcs-Szatmár megyei Ro- zsály községben. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat egy már meglevő pékséget — 850 ezer forint költséggel — édességüzemmé alakított át. ahol évente 200 lo — négyféle ízesítésű, töltetlen — diabetikus cukorkát állítanak elő, zömmel exportra. Az idei termelés csaknem egészét — 100 tonnát — csehszlovák partnerek rendelték meg, a fennmaradó mennyiség a hazai üzletekbe kerül. Az új üzem a hatszáz lakosú településen negyven helybelinek, főként nőknek ad munkát.
