Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Környezetvédelem es az ipar Hogy miből keletkeznek a hulladékok? Egyöntetű a/, a A bányászok helytállása ismét kiváltotta az ország tiszteletét Havasi Ferenc tatabányai beszéde A tudományos“ technikái haladás eredményeként vi­lágszerte rohamos ütemben fejlődik a/, ipari tevékeny­ség. Mi tagadás, a fejlődés­sel egy időben annak mel­lékhatásai is felszínre kerül­nek. Az egyik ilyen mellék­hatás a környezet szennye­zése. Hazánk sem kivétel ez alól. éppen ezért a környe­zeti ártalmak elhárítása, illetve megelőzésük kiemelt népgazdasági feladat. S mert a környezetet károsító anya­gok jelentős része az ipari termelés során keletkezik, a termelés növelésével párhu­zamosan az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell szen­telni e káros hatások csök­kentésére. Hol tartunk napjainkban az oly sokat emlegetett le­vegőtisztaság védelmét illető­en? A szakemberek vélemé­nye szerint a szennyezett levegő alatt álló területek ma már csak az ország egész területének 7,i) százalékát te­szik ki — mondta a minap dr. Cseh József ipari mi­niszterhelyettes a nemzet­közi ifjúsági környezetvédel­mi szemináriumon tartott előadásában. Csupán az a gond e tekintetben, hogy ezen a viszonylag kis, de szennyezett területen él ha­zánk lakosságának csaknem lit! százaléka. Nem véletlen, hogy a. fen­tiekre való tekintettel a meghozandó intézkedésekben kiemelt környezetvédelmi te­rületnek kell tekinteni a ba­latoni üdülőkörzetet. Tata— Tatabánya—Oroszlány térsé­gét, és a Duna menti ipari sávot, s nem utolsósorban megyénket, a borsodi ipar­vidéket. Az országos cmissziómérö hálózat 19114-ben készült összefoglaló elemzésében 1975-től kezdődően dolgozta fel 19 település kéndioxid­szennyezettségének mérési adatait, amelyből — néhány kisebb ingadozástól eltekint­ve — egyértelműen a csök­kenés folyamata állapítható meg. E kedvező tendencia folytatására, illetve ütemé­nek növelésére nemzetközi kötelezettséget vállalt a kor­mányzat. ugyanis ez év jú­liusában hazánk képviselője is aláírt Helsinkiben egy ENSZ-egyezményt, amely szerint a részt vevő orszá­gok 1993-ig 30 százalékkal csökkentik kéndioxid-kibo­csátásukat. A közeli jövő fel­adata lesz — ugyancsak nemzetközi összefogás révén — a légkör nilrogénoxid­A nyár alattomos tréfáját nem értékelik különösebben a halmaji Aranykalász Ter­melőszövetkezetben sem. Csehovics János, a közös gazdaság elnöke hozzáfűzi: — Hát ■ nem repdesünk örömünkben. Azt hiszem, érthetően, mert a természet e látványos fricskája nyolc­millió. forintunkba került. Ennyivel termett kevesebb búza, árpa és borsó, ennyi­vel maradtunk el a terve­zett árbevételtől. Pedig a termésbecslések jó hozamo­kat ígértek. Az aratás kez­detén még elégedettek is voltunk, hiszen a leggyen­gébb búzatáblákról is négy tonnán felüli termést vágtak le a kombájnok, s ekkor még hátra voltak a gyom­mentes, kiváló tőállományú határrészek, amelyek ráné­zésre öt-öt és fél tonnás hek­táronkénti termést ígértek. Ekkor jött az a bizonyos fricska, a hozamok ugyanis nem emelkedtek. A nagy termés reménye. ígéret ma­radt. Hektáronként egy ton­nával kevesebb kenyérga­bonát takarítottunk be, mint amire számítottunk. A megyében hasonló a kép. A virágzásra érkező hűvös, csapadékos időjárás gátolta a termékenyülést, a kalászokban kevesebb szem fejlődött ki. Az üres kalá­szok szinte észrevétlenül meghamisították a termés­becslést. mert az agronómu­szennyezettségének csökken­tése is. Hazánkban 1981-ben húsz várost vizsgáltuk meg a szakemberek, az eredmény: 17 településen 10 százalékot meghaladó volt a nitrogén- ox id-szennyezettség. Három évvel később, 1984-ben vi­szont már csak négy város tartozott a szennyezett tele­pülések közé, Itl kell szólni arról is, hogy az ipari eredetű szilárd- anyag-emisszió, az erőművi, a kohászati és cementipari filteresitési program, illetve több üzem leállítása ered­ményeként 1983-ra mintegy 5 százalékkal mérséklődött, ez. év végére pedig a csök­kenés mértéke várhatóan el­éri a 20—25 százalékot. Ez a kétségtelen kedvező folyamat a legszennyezettebb terüle­tek közé sorolandó vidékek, települések — mint például a Sajó völgye, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros — levegőminőségében jelent po­zitív változást. Az Ipari Minisztérium a vízminőség védelmében és a vízgazdálkodásban a hatodik ötéves tervben az előző tervidőszak kedvező tenden­ciájának folytatását tűzte célul. Ez. magában foglalja a szervesanyag- és olajszeny- nyezések további csökkenté­sét, az. összes só- és nitrát­od ri (kibocsátás növekedésé­nek megállítását, illetve a növekedés lelassítását, a ki­emelt vízvédelmi területeken a felszín alatti vízkészlet vé­delmének fokozását. A fel­szín alatti vizek védelmét szolgálta a szennyvíziszapok megfelelő kezelése és elhe­lyezése, amelyben ugyancsak jelentős előrelépés tapasztal­ható. A felszíni vízkészlet minősége az elmúlt öt év alatt nem változott számot­tevően : a KGST-országok állal elfogadott minősítési rendszer szerint a II. osz­tályba sorolható, megemlít­ve, hogy a víz minősége he­lyenként javuló tendenciát mulat. Sok szóbeszéd tárgya a hulladékgazdálkodás is. Ta­gadhatatlan: a termelési, il­letve a veszélyes hulladékok ma még számszerűleg meg nem határozható szennyező­dés! okoznak, veszélyt je­lentve a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, az sok a lőállományból, a ka­lászok számából indultak ki. Nem véletlen tehát, hogy Halmajon most annak örül­nek, amin tavasszal búsul­lak. — A fagy mintegy 140 hektáron kipusztította a bú­zánkat, amely akkor érzé­kenyen érintett bennünket, hiszen a kenyérgabona egyik legjobban jövedelmező kul­túránk. A kipusztult növény­kék helyére napraforgói ve­tettünk. az őSzi búza jelen­legi hozamának ismeretében jó érzékkel, hiszen az olajos növény ma még jó termést ígér. De hát biztosat, a nyá­ri kalászosok túlbecsült fel­mérése után ki merne mon­dani? Huszonkét mázsára becsüljük a napraforgó hek­táronkénti hozamát, de az időjárás még mindent fel­boríthat. Az árbevételből kieső 8 millió forint alapjában in­gatta meg a szövetkezet, idei célkitűzéseit. Pótolni ezt az vélemény, hogy keletkezését alapvetően befolyásolja a termelési folyamatok anyag- felhasználási jellege, korsze­rűsége és szervezettsége. E tekintetben a gazdaságos anyagfelhasználási és tech­nológiafejlesztési, illetve hulladék- és másodnyers­anyag-hasznosítási progra­mok keretében jegyezhető fel előrelépés. A VI. ötéves terv jelentős eredménye, hogy az. Ipari Minisztérium össze­fogásával megkezdődött a ve­szélyes hulladékok ártalmat­lanítására szolgáló országos hálózat létrehozása. Ennek keretében a tárca az első ütem során egy égető- és három lerakótelep megépíté­sét tervezi. A meglevő há­rom. közepes nagyságú ége- lőberendezés — közte a Ti­szai Kőolajipari Vállalatnál működő hasonló létesítmény — inlenzifikálása részben megkezdődött, míg az ország különböző részein 17 kisebb égetőberendezés létesült. Nem árt tudni, hogy a re­gionális hulladékkezelő há­lózat megszervezéséért. — az Állami Tervbizollság dönté­se alapján — az ipari mi­niszter a felelős. így hát nagyon is érthető, hogy a minisztérium nagy erőfeszí­téseket lesz e feladat ma­radéktalan teljesítése érde­kében. A tárca annál is in­kább sajátjának érzi a prob­lémát, mivel az országban keletkező veszélyes hulladé­kok túlnyomó többségét a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok „terme­lik". A program végrehajtása természetesen nagy erőfeszí­tést igényel, ám számolni lehel azzal is, hogy megva­lósítását pénzügyi gondok fékezik, késleltetik. Ugyan­akkor szükség van az embe­rek szemléletének megvál­toztatására. A veszélyes hulladékok kezelésének meg­oldatlanságától való féle­lem a társadalom mindén rétegében megtalálható, de ez a telelem sok esetben csak a problémáktól való elzárkózásban nyilvánul meg. Pedig a gondok megoldásá­ban való közvetlen részvé­tel többet használna az ügy­nek. összeget szinte lehetetlen, a vezetőségi döntések is csak a mérséklését szolgálják. Pél­dául nem kis kockázatot vál­lalva csökkentették a napra­forgó növényvédelmi kiadá­sait, lemondtak azokról a be­repülésekről, amelyek lénye­ges hasznot nem hajtanak. Így viszont fennáll a gombá­sodás veszélye, amely a re­mélt hozamból mázsákat vi­het el. Az időjárás tehát to­vábbra is főszerepet játsz­hat. az idén jobban érvénye­sül a gazdától, termelési technológiáktól független té­nyező. amit természeti fel­tételnek nevezünk. Az elnök szomorúan rábólint: — Most érzi igazán az em­ber, hogy mennyire kiszol­gáltatott. A kukorica a mai napig nem tudta behozni a késői kitavaszodásból szár­mazó késését, mintegy két héttel elmaradt, fejlődésben a szokásostól. És ez nálunk nagy gond. Szeptember he- tedike-kilencediké közölt szó­öyomoendfod határoljon péntekén helyeitek üzem be oi endrod« Hl-ot eine*«««» kutatási területen épített uj góruiemet, amelyet bekap­csoltok az oruágos bálázói­ba. Közvetlen bekötéssel eb­ből öl üiernbot csal e»oz- tották te azokot a vezetéke­ket is, amelyeken at Starves várisi és .%omoendfod üze­mei. intézményei es lakoho- tat kapiakn gazt A kutatómunka ezen o le- bBjéIierté'1958-bari kezdődött. A tekna-ok soron 19 goi- kutat 'fúrtak, A mező hoza­ma napi kétmillió köbméter. jó minőségű földgáz. Egyedi tervezésű betonelemek Egyedi tervezésű betonele­meket gyárt a paksi építő­ipari szövetkezet. A beton­üzemében kidolgozott tech­nológia alapján a legkülön­bözőbb méretű és formájú vasbeton elemekét is elké­szíti. Rugalmasabban igazo­dik a tervezők elképzelései­hez, ezzel szebb külső meg­jelenésű, esztétikusabb épü­letek kialakítását segíti. To­vábbi előny: a termelési fo­lyamat lehetővé teszi, hogy a gyártók eltérjenek a pane­lek sablonméreteitől, így ese­tenként kevesebb anyag lei- használásával, gazdaságosab­ban és takarékosabban épít­hetők meg a létesítmények belső helyiségei. Elsőként a Budapesti Mű­szaki Egyetem új oktatási épületéhez rendelték meg a kivitelezők a paksi panel­elemeket. A székesfehérvári kórházépitkezéshez is két év alatt több mint 30 millió fo­rint értékben szállít eleme­ket a szövetkezet, Foglalkoztatási terv A megyei tanács gyógy­szertári központjában pálya­kezdő fiatalokat négyéves, úgynevezett foglalkoztatási ter v is segíti. Ez meghatároz­za az elkövetkező négy év szakmai, politikai, közéleti feladatait, amelyet a veze­tők félévenként értékelnek. A gyógyszertári központban je­lenleg nyolcvannyolc fiatal pályakezdését kísérik ily mó­don is figyelemmel. földrajzi nyitottságnak kö­szönhetően támadni a korai fagy, amely óriási károkat okozhat. Megint csak remény­kedni lehet abban, hogy az ősz meleg lesz. a növény be tud érni, mert mondani sem kell. a termés ígéretes. Az elnök szavaiból kitű­nik a növénytermesztés bi­zonytalan helyzete. A más­kor legjövedelmezőbb ágazat az idén válságba került, két­ségessé téve a tervezett 5.2 millió forintos szövetkezeti nyereség elérését. Ugyanis az árbevételkiesés olyan mérté­kű, amit teljes mértékben pótolni aligha lehet. Bár születtek olyan intézkedé­sek. amelyek enyhíthetik a gondokat, — Eladtunk hatvan kis sú­lyú bikát, amiért egymillió forintot kaptunk. Nem a legszerencsésebb döntés ez. hiszen a felhizlalt állatokon nagyobb nyereséget, s árbe­vételt érhettünk volna el. A ma érdekében kiárusítottuk holnapunkat. A kényszer nagy úr. Eire a millióra nagy szükségünk van, hiszen a búza közel sem hozta azt az árbevételt, mint amire számoltunk. Amiben még reménykedni lehet, és amiben az időjárás nem tud kárt tenni, azt két pöfögő mozdonykazán jelké­pezi. A sátoraljaújhelyi vas­úti bonlóból vásárolták meg a kivénherit „gnzparipák" Szeptember első vasárnap­ján harmincötödször emlé­kezünk vissza a 66 évvel ez­előtt eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a munkásmozgalom bányász- mártírjai előtt, nagyrabecsü­léssel gondolunk azokra a generációkra. amelyeknek tagjai ezt az embert próbáló hivatási választották. Ke­gyelettel gondolunk ilyenkor azokra az elődökre, akik a természet elemi erőivel ve­szélyeztelett hősies munkájuk során vesztették életüket. Számunkra a megemlékezés, a hősök iránti tisztelet, s a szénbányászok együvé tarto­zásának ünnepe ez a nap. — A bányaipar, a szén­bányászat nehéz évtizedeket járt be a felszabadulás után is. A sors nem kényeztette el e szakma dolgozóit, min­dig a legnehezebbet keltett vállalniuk, s ott helytállni, ahol a legjobban kellett, A tatabányai bányászok példás folytatói voltak dicső előde­iknek, az 1919-es bányász- mártíroknak éppúgy, mint a háborúellenes, az antifasisz­ta, s a partizánharcokban részt vevőknek. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka válto­zó követelményeiről szólt, méltatva a nehéz körülmé­nyek között, napjainkban is helytálló bányászok munká­júi. — Az idei rendkívüli ke­mény tél miatt megnöveke­dett energiaigények szüksé­gessé tették a termelés fo­kozását. Az év első hónap­jaiban, amikor erre a leg­nagyobb szükség volt, bá­nyászok ezrei áldozták sza­badnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén- az olaj- és a gázme­zőkön. Áldozatvállalásuk, kitartásuk, akaraterejük, hő­sies helytállásuk ismét ki­váltotta az ország tiszteletét. — A kormány — az or­szág gazdasági lehetőségei­vel arányban — a közel­múltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bá­nyászok helyzetének javítá­sára. Ami pedig a hosszabb távon megoldandó feladatok között szerepel: a folyama­tos bél kiemellség. a kedvez­ményes lakásakció, új be­kazánját. amelyek alapját képezik egy megyénkben példa nélküli ipari tevé­kenységnek. Nagyméretű gu- m i tárgya k v u 1 k an i zá lásá ra szakosodtak. Csehovics János már sorolja is: — Gumikonténereket, tűz­oltáshoz. vízmedencéket, völgyzáró tömlősgátakat ké­szíthetünk ki. A Taurus Gu­miipari Vállalattal alakítot­tunk egy közös gazdasági tár­sulást „FLEXI GT" fantázia­néven. Száz Celsius-fokon. hatatmoszférás nyomással, szárazgőzzel vulkanizáljuk, állítjuk össze a tömlőket, tartályokat. Harminc asz- szonyt foglalkoztat az üzem. évente mintegy húszmillió forintos értéket termelnek meg. Sajnos, minden korsze­rűségük ellenére, nincs ter­mékeinkre nagy igény, pe­dig akár 650 köbméteres bio­gáztartályt is tudunk ké­szíteni. Ha a völgyzáró gá­takból többet rendelnének, érdemes lenne négymillióért egy újabb nagy teljesítmé­nyű vulkanizálót vásárol­nunk. de a jelenlegi piaci helyzet ezt nem indokolja. — Ettől függetlenül az idei év végképp bebizonyí­totta. hogy a melléküzem- ágakra továbbra is nagy szükség van. hiszen nyeresé­gük nélkül nem biztos, hogy megúszná az idei gazdálko­dási veszteségmentesen szö­vetkezetünk. —kármán— ruházások, műszaki fejlesz­tés, a bányaművelés korsze­rűsítése, a szénelőkészítés és -hasznosítás fejlesztése, a minőség javítása. Mindez szükséges a hatékony, mű­szakilag fejlett, gazdaságo­sabb, embert kímélőbb bá­nyaipar megteremtéséhez. — Közismert, hogy az el­múlt évtized világszerte je­lentős gazdasági változáso­kat hozott, nagymértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre növekvő igényeket korlátozott mennyiségű ás- ványvagyonból kell kielégí­teni. Újfajta fejlődést kel­lett megalapozni, amelyben a gazdasági előrehaladás, nö­vekedés csak egyre nagyobb emberi teljesítményekkel, így a kutatások, a műsza­ki fejlesztés gyorsításával, ugyanakkor változatlan, vagy csökkenő mennyiségű nyers­anyag- és energiafelhaszná­lással élhető el. — Mindez megköveteli a kitermelési és feldolgozási technológiák fejlesztését. A bányászatnak olyan kedve­zőtlen földtani adottságok ■között kell dolgoznia, ölyan nagy mélységeket kell meg­hódítania, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ezeken a nehézségeken csak a fejlett technika eszközeivel lehet úrrá lenni. Az új, auto­matizált, elektronizált beren­dezések, technológiák alkal­mazása átalakítja a bánya­munkát — mondotta Hava­si Ferenc, hangsúlyozva, hogy u bányákban dolgozó emberek új követelmények - keL találják magukat szem­ben, egyre nagyobb értékel termelnek, pontos munkájuk­tól nagymértékben függ munkahelyük, társaik biz­tonsága. — A fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell jár­nia a dolgozók egészségének fokozottabb védelmével, a bá ny a b i zt< in sá g jav í fásává 1, a veszélyek elleni aktív vé­dekezéssel. Olyan megoldá­sokat kell keresni, amelyek­nek bevezetésével mind ke­vesebben dolgoznak egész­ségkárosító, vagy veszélyes körülmények között. Hason­lóan fontos feladat, bogy a művelési technikák ne ká­rosítsák természeti környe­zetünkéi, vagy ha ilyen még­is bekövetkezik, azt minél kisebb költséggel el lehes­sen hárítani. A Központi Bizottság tit­kára áttekintette a Komá­rom megyei szénbányászat előtt álló legfontosabb fel­adatokat, majd így folytat­ta : — Hosszú évek óla nem fordult elő, hogy tüzelő­anyag-ellátási zavarok okoz­lak volna gondot lakossá­gunknak. A kormány eltö­kélt szándéka, hogy megfe­lelő intézkedésekkel bizton­ságos ellátási helyzetet te­remt. A Minisztertanács fo­lyamatosan foglalkozik a tü- zeloellátással. A hosszú ter­melési kiesések pótlására egyrészt valamennyi érintett vállalatnak meg kell lennie a szükséges intézkedéseket, másrészt növelni kell az im­portot. Az állami szervek in­tézkedései eredményeként minőségi szénből a tavalyi tényleges felhasználásnál va­lamivel több áll majd ren­delkezésre. Továbbra is dol­gozni kell azért, hogy javul­jon a területenkénti elosz­tás, és a különféle minősér gű szenek mindenütt az igér nyék szerint kaphatók le­gyenek. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüze­lőolaj-, a gáz- és a tűzifa­ellátás kiegyensúlyozott le­gyen — hangsúlyozta Hava­si Ferenc, majd sok sikert, jó szerencsét kívánt a bá­nyászok nagy családjának az iparág elölt álló felada­tok teljesítéséhez. élővilágra. A természet fricskája

Next

/
Oldalképek
Tartalom