Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. augusztus 27., kedd Szép születésnap Négy évtizede történt, 1945. augusztus huszonhetedikén. Az ország még ezernyi seb­ből vérzett. Az új hatalom a levitézlett úri rend hagyaté­kaként az elmaradottság mellett felrobbantott hida­kat, kifosztott vasúti parkot, és kiégett romokat örökölt. Régi igazság, hogy min­den kezdet nehéz, de ez a majdnem nulláról indulás szinte heroikus erőfeszítése­ket követelt. És nagy segítő- készséget. Történelmi szeren­csénkre ez a segítőkészség bőségesen megvolt annál a hatalomnál, amelynek kato­nái elhozták a magyar nép számára a szabadságot: a Szovjetuniónál. Abban, hogy a mélypontról elindulhattunk felfelé a lejtőn, nagyon je­lentős része volt a szovjet támogatásnak. Ennek a támogatásnak egyik jogilag- is formába — cikkelyekbe és paragrafusok­ba — foglalt dokumentuma volt a most negyven eszten­deje megkötött első magyar —szovjet külkereskedelmi megállapodás. Ennek lénye­ge akkor az volt, hogy nyersanyagokban még békés időkben sem bővelkedő ha­zánk - a kezdet kezdeteként — megkapta a legszüksége­sebbeket ahhoz, hogy a ma­gyar nép újjáépítő akarata tettekben, konkrét eredmé­nyekben is kifejezésre jut­hasson. A születésnapokon némi meghatottsággal azt is meg­állapíthatjuk, hogy ez a nap nemcsak magyar-szovjet vi­szonylatban emlékezetes dá­tum, hanem voltaképpen az új Magyarország külkereske­delmének születésnapja is. Az, ami akkor a szó min­den értelmében újdonság volt, ma mindennapjaink szerves része: a magyar- szovjet gazdasági együttmű­ködés. Elég egy pillantást vet­nünk bármelyik magyar — vagy szovjet — városra ah­hoz, hogy felmérjük, mekko­ra utat tettünk meg. Lada személygépkocsik és ZIL-te- herautók tömege a magyar utakon, Ikarus-buszok Moszk­va, Leningrád, Minszk és Ki- jev utcáin, szovjet turisták a Halászbástyán és a Bala­tonnál, magyar szó d világ­szép Ermitázs termeiben, Me- dicor-müszerek a szovjet egészségügyi intézményekben és gigászi szovjet berende­zések az első magyar atom­erőműben. Akkoriban rendhagyónak számított az az első megál­lapodás, méghozzá több szempontból is. Egy kicsiny, kivérzett, a háborúban vesz­tes országgal kötött, — a teljes egyenrangúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló szerződést — egy győztes nagyhatalom. Ma már ez ter­mészetesnek tűnik; hazánk lakosságának egy teljes nem­zedéke nőtt fel úgy, hogy megszokta, a két népet az eszmék és célok alapvető közössége fűzi össze. A negyven esztendeje el­vetett mag gazdag gyümöl­csöket termő fává terebélye­sedett. Marjai József hazaérkezett a Szlovák Szocialista Köztársaságból Az iskolások már vissza­számolnak. Néhány nap és benépesülnek az oktatási in­tézmények; az iskolák terei- lérméi. Szokásos előzmény­ként benépesült tegnap, hét­főn délelőtt a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ ha­talmas színházterme is. Az oktatásügy megyei irányítói, az oktatási intézmények ve­zetői, felügyelők, szóval azok voltak jelen, találkoztak a vakáció után, akik felelős beosztásban dolgoznak me­gy énkiben. Elhangzott a tegnapi tan- évelőkészítő tanácskozáson, hogy az elmúlt oktatási év­ben jó eredménnyel, színvo­nalas oktató-nevelő munká­val a köszönet és az elisme­rés szavait érdemelték ki megyénkben az oktatásügy dolgozói. Mégsem a megelé­gedettség, a jó munka fényé­ben „sütkérezés” adta meg ennek az együtllétnek a tar­talmát. Sokkal inkább az a tény: az új tanévben —ter­mészetesen — még tartalma­sabb, még sikeresebb mun­kára van szükség! És az új tanévben jó néhány hozott feladattal is tovább kell bir­kózni ! A tanácskozáson —, ame­lyen részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői mellett a Művelődési Minisztérium munkatársai is — Borson Árpád, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője értékelte az 1984 85- ös tanév oktató-nevelő mun­kájának tapasztalatait, s fel­vázolta az új oktatási évben megoldandó feladatokat, a legfontosabb területekre "Trá- nyítva a figyelmet. Közel két órán ál hallgat­hattuk az osztályvezető gon­dolatgazdag (feladatokat mondóan gazdag) előadását a lanévelőkészítő tanácskozá­son. Az elmondottakhoz jó alapot adott, hogy a Műve­lődési Minisztérium felügye­leti vizsgálatot végzett me­gyénkben, s ennek tapaszta­latai rendelkezésre állanak. Össze lehetett mindezeket vetni az irányításban dolgo­zók közvetlen tapasztalatai- ' val, s vissza lehetett idézni az egy évvel ezelőtti tanév- indítón elhangzottakat is. Igen nehéz mindezek után a válogatásból is válogatni. Az óvodai intézményhálózat­tól; a középfokú oktatási in­tézményekben tapasztalt ok­tató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei, a pedagó­giai munka tartalma, a szer­vezeti kérdések, fegyelem és káderképzés — egyenként is olyan területei megyénk ok­tatásügyének, amelyekről egyenként is csak címszava­kat tudnánk mondani e ter­jedelemben. Néhány megál­(Folytatás az 1■ oldalról) illette. A tanácskozás résztve­vői a kollektíva összetartó erejére hivatkoztak. A fris­sen alakult vállalati tanács elnöke, Selling Emil terme­lési osztályvezető a 2200 dolgozót foglalkoztató gyár dolgozóinak makacs akará­sát emlegette föl. Tegnap a drótgyárban megalakult a 26 tagú válla­lati tanács. Első és meghatá­rozó jellegű ténykedése volt a testületnek, hogy titkos szavazással megerősítette munkakörében, s megvá­idéznünk kell Amiről tegnap legtöbb­ször esett szó, az ugyancsak régi Iónra: a tankötelezett­ség. Ebben nem sikerül egy­ről a kettőre haladni, „lé­nyegesen rosszabb a helyzet megyénkben, mint országo­san”. Adott a tennivaló: mind a mennyiségi, mind a minőségi munkában jobbat kell teljesíteni áz eddigiek­nél. Ez persze, nem csupán az oktatásügy dolgozóinak kötelessége.; az állami irá­nyításnak, az államigazgatá­si szerveknek is első felada­tuk (volt) lesz. Ugyancsak „szakállas” téma az iskola­érettséggel összefüggő vizs­gálatok tapasztalatainak ösz- szegzése. Azért, mert ered­ményül az jön: megint sok a gond, a feladat, jobban együtt kell működni az egészségügyi és oktatási szer­veknek! De ha már „átme­net": igen komolyan szembe 'kell nézni azzal a ténnyel, hogy a cigánygyermekek is járjanak óvodába, felkészül-, jenek az általános iskolára! Az óvodai „ellátottságról” feljegyezhettük még, hogy néhány városban nagy a zsú­foltság, a községekben jobb a helyzet — a kistelepülése­ken nem megoldott! —, s bár az elmúlt időszakban az épí­tésekkel és beruházásokkal javult a helyzet, mégis az országos állag alatt vagyunk Borsodban. Az előrejelzések közölt hangzott el, hogy fel kell készülni egy tényre: a demográfiai csúcsra. Már ma úgy kell tervezni, hogy — például az általános iskolák­ban — legyen majd az 5—6. és 7—8. osztályban szakos tanár, ahol kell. Nagy gondokkal kell szem­benéznünk a gyermek- és ifjúságvédelemben — hang­zott el. S ha túlzás is itt említeni, itt jut az ember eszébe az előadói beszédből: középfokú oktatási intézmé­nyeinkben bajok vannak a tanulmányi fegyelemmel! E téren is lesz cselekedni való az új tanévben. Azt mondotta a tegnapi tanácskozáson Borsos Árpád, hogy egy, de nagyon indo­kolt oka van annak, ha már nem először az alapfokú ok­tatási intézmények gondjai­ról esik szó, az elhangzottak többségében. Az ok vala­mennyiünk számára (köziis­mert:' amit alapozunk — csak arra lehet később épí­teni. A középiskolában, a fel­sőoktatási intézményekben. A társadalomban . . . Gondokról, feladatokról esett szó tegnap. Ez jó. Ez biztató. Csakis ezen az ala­pon lehetünk: „tartalmasab­bak” ... lasztotla igazgatónak Kiss Bélát. Előzetesen a hozzá­szólók utaltak arra, hogy a gyár eredményei az igazga­tót is dicsérik. Egy másik ajánló a nehezedő körül­ményekre utalt, reményét fejezve ki, hogy egy demok­ratikusabb vállalatvezetéssel minden bizonnyal sikerül majd teljesíteni a 2,9 milli­árd forintos termelési ter­vet. A régi-új igazgató, Kiss Béla, érthető meghatottság­gal mondott köszönetét a bizalomért. A vállalati ta­Marjai József, u Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki augusztus 23-án Pozsonyban a legfelső szlovák párt- és állami vezetőkkel tárgyalt, ezt követően Peter Colotká- nak, a CSK.P KB Elnöksége tagjának, a csehszlovák kor­mány elnökhelyettesének, a szlovák kormány elnökének társaságában, szlovákiai in­tézményeket és vállalatokat látogatott meg. Látogatást tett az apát- szentmihályi (Jáslovské Bo- hunice-i) atomerőműben, a Csehszlovák Atomerőművi Kutatóintézetben a Bős (Gab- c i ko vo)—Nagy ma ros vízlépcső csehszlovák területén folya­matban levő munkálatainak színhelyén, a nyitrai Agro- komplex Mezőgazdasági Ki­állításon, a Kistapolcsányi nács döntése alapján öt év­ié ismét első lett az egyen- lőek között. (Kiss Béla 1957- től dolgozik a gyárban, 1960- ban nevezték ki főmérnök­nek, 1967-től látta el a mű­szaki igazgatói posztot, s alig több, mint két éve igaz­gatja a Besenyői úti üzemet.) Az igazgató egyszerre kért türelmet és türelmetlensé­get, remélve azt, hogy az egybehangzó igen nemcsak igazgatói funkciót erősít meg, hanem a gyár felada­tainak végrehajtását is szor­galmazza majd. Állami Gazdaságban és aso- polcei Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetke­zetben. Az eszmecseréken részt vett Rudolf Rohlicek, a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettese, a .Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Mű­szak i -T u d< >m á ny os Együ tt m ű - ködési Vegyes Bizottság csehszlovák tagozatának el­nöke, Julius Hanus, a szlo­vák kormány elnökének első helyettese, Pavol Hrivnák m i n i szte re 1 nö k-h ely elles, a Szlovák Tervbizottság elnö­ke, Frantisek Miseje pénz­ügyminiszter, Jan Janovie, mezőgazdasági és élelmezési, Kazimir Nagy munkaügyi és szociális, Vladimir Margetin erdő- és vízgazdálkodási, Du­sán Miklánek építésügyi mi­niszter, valamint más cseh­szlovák és szlovák vezetők; magyar részről Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtitkára, Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkár, Magyar Gábor mezőgazdasági ás élel­mezésügyi miniszterhelyettes, Havas Péter, a Bős-(Gabci- kovo)—Nagymaros vízlépcső- rendszer kormánymeghatal­mazottja, Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és más magyar tisztségvise­lők. A Szlovák Szocialista Köz­társaságban tett hivatalos, baráti látogatását befejezvén. Marjai József hétfőn este ha­zaérkezett Budapestté. (Folytatás az 1. oldalról) néhány, elhamarkodott kísér­letének bíráló felemlegetése is, ugyanakkor alapvetően kitűnt, mi is a legfőbb cél­ja a Miskolci Nemzeti Szín­háznak: igényes módon szól­ni Miskolc és Borsod min­den nézőrétegéhez, ugyanak­kor megtartani eddigi kiví­vott rangját. Szólt a művé­szeti vezető a társulat stabil összetételéről, a fegyelem szi­lárdításának szükségességé­ről, a magyar drámák fon­tosságáról, a szórakoztatás­nak, a nevetésnek, és a klasszikusoknak a színház műsorrendjében elfoglalt és a jövőben is elfoglalandó helyéről, arányáról. Beszélt az Eger nélkül kezdendő teljes esztendő kamaraszín­házi lehetőségeiről, valamint a Játékszín életrevalóságá­ról, továbbá a vendégjátékok szükségességéről, erkölcsi hasznáról. Ismertette a művészeti ve­zető az új évad műsortervét is. A nagyszínházban hat da­rabot mutatnak be bérletben. Ezek a következők: Illyés Gyula Kegyenc című drá­mája, Schubert operettje, a Három a kislány, Shakes­peare vígjátéka, az Ahogy tetszik. Eduardo de Filippo vígjátéka, a Milliomos Ná­poly, Csehov komédiája, a Cseresnyéskerl, valamint So- lovics—Bázlik musicalje, a Telizseb. A nagyszínházban mutatják be a gyermekek számára Maeterlinck Kék madár című mesejátékát. A Kamaraszínházban kerül be­mutatásra Hervé operettje, a Nebáncsvirág, Breál vígjáté­ka, a Huszárok, a Játékszín­ben Enquist drámája, az Ettek Phaedráért és Fábián László színműve, a Levél- tetvek. A korábbi bemuta­tók közül továbbra is mű­soron marad a Két úr szol­gája, a Diákszerelem., a Dan- kó Pista, a Tóték és A régi nyár. Bemutatta a művészeti ve­zető a társulat új tagjait is. Ezek a következők: Bárdos Margit, Egerszegi Judit, Ka­Mit tegyen a társadalom az építészeti örökségével ? Mit vállaljon föl a rá maradt hagyatékból? — ezekre a kérdésekre keresi a választ a tegnap kezdődött három­napos tanácskozás. A mű­emléki társadalmi' bizottsá­gok ugyanis augusztus 26— 29. között megtartják a ti­zenharmadik országos érte­kezletüket. A tanácskozásra ezúttal mindazokat meghívták, akik szivükön viselik. ,a magyar műemlékek somsát: a társa­dalmi szervezetek, műemlé­ki albizottságok, városvédő és városszépítő egyesületek, tanácsok, tanintézeteik. tö­megtájékoztató szervek, ter­vező és kivitelező cégek képviselőit. A témakörben már jó ideje tart a szerte­ágazó vita, a hasznosnak ígérkező mozgolódás, nem utolsósorban a Magyar Te­levízió műemléki műsorai­nak hatására. Az eddig ön­állóan csatározó műemlék­védők azonban most közö­sen tárgyalják hazai adott­ságainkat, lehetőségeinket. Három tagozatban keresik Pápán a választ a kérdés­körre. rancz Katalin, Vadász Ist­ván, Nagy Ibolya, Lévai Jo­lán, Mezey Róbert, Körei Katalin, Kubicza Zsuzsanna, Nikodém Miklós, Szemén Béla. A színház új műszaki vezetője Varga György, aki korábban hosszú éveket töl­tött a színháznál, új szerve­ző titkára Szabó Gyula: A város vezetése nevében Gépelné Tóth Rózsa, Miskolc Város Tanácsának elnökhe­lyettese köszöntötte a mun­káját újrakezdő társulatot, s ő is a színház életének fo­lyamatosságát hangsúlyozta, külön kiemelve annak fon­tosságát, hogy az idei Mis­kolci nyár ’85 rendezvény- sorozatban a miskolci szí­nészek is részt vállaltak, s kifejezte azt a reményét, hogy az ott bemutatott pro­dukciókat valamikor a szín­házban is láthatjuk. Hangsú­lyozta, hogy az új évad folytatást jelent, annak a munkának a folytatását, amely Miskolc színházát az országos érdeklődés fókuszá- ' ba emelte. Beszélt a várha­tó bemutatókról, külön ele­mezve Illyés Gyula Kegyenc- én’ek mai értelmezhetőségét, s arról is szólt, hogy a XIII. pártkongresszus szellemében mennyire biztosított az al­kotó műhelyek munkájának szabadsága. Sokat várunk ettől a szezontól, — emelte ki a tanácselnök-helyettes, s külön felhívta a figyelmet a tájszínházi munka javítá­sára. Az évadnyitó társulati ülést Kulcsár Imre színmű­vész, a púrtalapszervezet tit­kára zárta be. Ekkorra már a próbatáblán voltak a há­rom első, októberben sorra- kerülö bemutató szereposz­tásai, s az ezzel kapcsolatos tudnivalók. Ma már meg­kezdődnek a Kegyenc, a Ne­báncsvirág és az Ének Phaedráért próbái. Ezzel gyakorlatilag is megindul az évad munkája. Mint emlí­tettem, az első előadás szep­tember 27-én, az első új be­mutató pedig októberben lesz. Bár a találkozó helyszíne Pápa, a résztvevőknek or­szágos áttekintést szeretné­nek adni, Ezért elviszik őket több odyain helyre, ahol sajátos műemléki' gondokkal ismerkedhetnek meg: Város- lödre. Nagyvázsonyra, Ti­hanyba, Vörösberénybe. Ba­laton füledre. Megnézik a pápai történeti belváros helyreállítását is. Pozsgay Imre. a Hazafias- Népfront Országos Tanácsának főtit­kára A társadalom és az épí­tészeti örökség címmel tart előadást. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója határozati javaslatot terjeszt a résztve­vők elé. Ebben a műem­lékvédelmi albizottságok, vá­rosvédő és szépítő egyesüle­tek, s a műemlékvédelem hi­vatásos szakemberei számára szövetség létrehozását java­solja majd. A szövetség cél­ja az építészeti örökség vé­delmének összehangolása az egész országban. Mozgalmat szeretnének Indítani Egy üzem — egy műemlék cím­mel. Így egy-egy műemlék j helyreállításához egy üzem — szövetkezet, gazdaság — munkát és némi pénzt adna. (t. n. j.) Vállalati tanács alakult a drótgyárban (hm) Országos műemléki tanácskozás Engedményes vásár az encsi (Vörös Hadsereg u. 2.) vas-műszaki szakboltunkban Ondola hajsütö HV vasaló Kemping gázfözö Műanyag vödör Régi ár új ár 248 Ft 173 Ft 399 Ft 279 Ft 557 Ft 390 Ft 90 Ft 63 Ft és egyéb vas-műszaki áruk 30% árengedménnyel, amíg a készlet tart

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom