Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
1985. augusztus 27., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Parasznya felé 300 méteres mezőt aknáznak ki. A gépek jelenleg 18 méteres mélységben dolgoznak Az új bányamező víztelenítését egy hét méter mélységű központi szivattyúállásból végzik, melyben nagy teljesítményű „búvárszivattyú” dolgozik . . . Májusban kezdtek # hozzá Radoslyán térségében annak a külszíni fejtésnek a kialakításához, amelynek elsősorban a lakosság szénellátását kell egyenletesebbé tennie. Az azóta eltelt időszakban 1(10 ezer- köbméter fedőréteget takarított le a területről a 21. Számú Volán Vállalat. A széntelep (1—20 méter közötti mélységben található és meny- nyisége eléri a 2(10 ezer’ tonnát. Ezt másfél év alatt •kívánják felszínre hozni a szakemberek. Augusztus 14- én már meg is kezdődött a termelés és az első szénnel rakott teherautók elindulhattak a berentei szénosztályozó felé, ahol osztályozzák a termelvényt, amelynek egy része az erőműbe, a nagyobbik hányada pedig lakossági eladásra kerül. Mint azt a Borsodi Szénbányáknál megtudtuk, a külszíni lejtés nyereségei nem hoz a vállalatnak, de pótolja a hiányzó szén menny iség egy részét. A vállalat vezetése most azt tervezi, hogy egy tárolási és osztályozási rendszert alakit ki a külszíni lejtés közvetlen közelében. Ennek révén a darabos szén közvetlenül a vasúti vagonokba és így a kisfogyasztókhoz kerülne, s csak az apróbb szemnagyságú termelvényt szállítanák az erőműbe. Fónagy—Csákó Poliészter szövetek A Magyar Selyemipar Vállalat a Hungarotex közreműködésevei know how szerződést kötőt! az NSZK-beli KBC textilipari céggel, új termelési technológia hazai bevezetésére. Ennek segítségével a vállalat rátér nyomott.mintás poliészter szövetek gyártására. Az eljárás lényege, hogy hő és nyomás hatására egy speciális papírról a kelmére kerül a minta, így divatos-, tetszetős, igen változatos poliészter szövetkollekci " v alakíthat ki az MSV. Eddig, megfelelő hazai eljárás híján nyomott mintás poliészter kelme gyártására nem volt módja >n vállalatnak. Ugyanakkor itthon és külföldön egyaránt keresett termék a nyomott mintás szövet. Ezen a helyzeten változtat most a Magyal Selyemipar Vállalat. A berendezést felszerelték, a próbagyártás is sikerrel befejeződött, s megkezdték az Üzemszerű termelést. Az idén mintegy 700—lioo ezer négyzetméter divatszö vetet gyártanak ing. blúz és ruha készítéséhez, jövőre ezt a mennyiséget 1 —1.5 .milhó négyzetmétei nyíre növelik. A Hungarotex piackutatása szerint az új termék felét tőkés piacon érlékexilhe- tik. mert a nyomott mintás poliészter szövet iránt nagy az érdeklődés a fejlett nyugat-európai országokban is. Az eljárást és a gépeket adó cég vállalta, hogy évi 20(1 ezer négyzetméter divatkel- mét megvásárol a magyar termelőtől. Az. MSV emellett a.z új eljárással készült anyagok kivitelére ajánlatot lett a Szovjetuniónak is. A KBC-cég technológiája alapján készített anyagok várhatóan igén kelendőek lesznek a hazai fogyasztók és felhasználók körében is, hiszen az új termék lökés importot helyettesit, és jelentősen bővíti a kelmevá- iasztékot. Új míitrágvaiizem Új, folyékony műtrágyát készítő üzem építését kezdték meg a Vas megyei Sárvár közelében. A csaknem (itl millió forintos beruházással mintegy félszáz mezőgazda- sági nagyüzemben teremti meg a gazdaságosabb műtrágya-felhasználás feltételeit a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer. Az új üzem a jövő év októberében .kezdi meg a működését. Környezetünk védelme (Folytatás az 1. oldalról) Az .elkövetkező években ezt a kedvezőtlen folyamatot kell megállítani, ment a helyzet rosszabbodása beláthatatlan következménnyel járhat az ember számára. A TIT alelnökének megnyíló szavai után dr. Cseh József miniszterhelyettes Az iparfejlesztés környezetvédelmi vetületei címmel tartott előadást. — Ismeretes, hogy az ipari tevékenység I környezetkárosító hatásai a termelés bővülésével, a vegyi anyagok nagyobb mértékű felhasználásával fokozódlak — mondta az előadó. — Ezért az iparnak — gazdasági feladatai mellett — még többet kell lennie környezetünk védelme, természeti értékeink megóvása érdekében; az eddigieknél hatásosabb intézkedéseket szükséges foganatosítani a szennyezés megelőzésére, illetve csökkentésére. Egyrészt új, kevesebb hulladékkal járó termelési eljárások megvalósításával, a hulladékok és melléktermékek feldolgozásával mérsékelhetjük a környezel szennyeződését, csökkenthetjük a természeti erőforrások igénybevételének mel lékét. Másrészt, nagy teljesítményű, jó hatásfokú, korszerű tisztító- és leválasztó berendezéseik, a környezel, védelmét szolgáló gépek és műszerek gyártásával és fejlesztésével járulhatunk hozzá a környezetvédelmi munka sikeréhez. Az.t valljuk — mondta a miniszterhelyettes —, hogy az újabb és újabb kö rny ezet ká ros íló h a 1 ásókat, előidéző rohamos technikai fejlődés arra is képes, hogy megfelelő gyártási eljárásokat, technológiákat, gépi berendezéseket és környezetvédelmi eszközöket hozzon létre. A továbbiakban az előadó szólt róla, hogy az ipari környezetvédelem hatékonyságának növelése érdekében a minisztérium vezetése alapél vkénl fogadta el: az eddigi, túlnyomórészt pasz- szív. a környezeti ártalmakat elhárító tevékenységet fokozatosan át kell alakítani aktív, ' környez.etgazdálkodó tevékenységgé. A kör ny ezetvédele mm el összefüggő eszközbázis létrehozása az Ipari Minisztérium felügyelete alatt működő vállalatok, ezen belül is elsősorban a gépipar feladata — hangsúlyozta az előadó a környezetvédelem ipari hátterét érintve. Az ipari báltér gyártmány- és gyártásié,! les/.tését — az eddigi eredmények és az előirányzott kutató-fejlesztő munka eredményeinek folyamatos bevezetésével — a tárca korszerűsíteni szánd ékoz i k. Az első napon a KISZ- szervezetek feladatait dr. Szőrűd i Sándor, a KISZ KB titkára vázolta, majd Szabó Lajos, az OKTH főosztályvezetője a környezetvédelem időszerű feladatairól tartott előadást. A szabászatban az első munkamozzanatok egyike az úgynevezett terítés. Az ügyes asszonykezek olykor 70 rétegben hajtogatják össze a kelméket... Gyarapodó Habselyem 1 fejlődés lépcsőfokai A Habselyem Kötöttárugyár IV-es gyáregysége, közismert nevén a Kazincbarcikai Habselyem. megyénk egyik legnagyobb könnyűipari üzeme. Az elsők közötti helye csak erősödni látszik, mert — a gyár méreteihez viszonyítva — jelentős beruházási munkálatok kezdődtek. A fejlesztés első ütemeként kél évvel ezelőtt kezdték el építeni azt a 2000 négyzet- méter alapterületű üzemcsarnokot, amely a gyárban lehetővé teszi a szabászali kapacitás duplájára növelését. Több minden szólt a 20 millió forintos beruházás megkezdése mellett. Mindenekelőtt az volt a szabászali szakma végleges meghonosításának az oka. hogy a budapesti telephelyeken évek óta megállíthatatlanul csökken a létszám. Emiatt a szabott anyagok szállítása nem volt egyenletes, s ez több vidéki telephelyen akadályozta a folyamatos termelést. Fel kelleti ismernie a vállalat vezetésének, hogy a könnyűipartól méltán elvárt meny- nyiségi és minőségi követelményeknek csak abban az esetben tud eleget tenni, ha megszünteti ezeket a zavaró körülményeket. Ennek egyik megoldása az lehetett, hogy vidékre is telepítenek szabászati üzemrészt. Kazincbarcikára esett a választás, mert itl már korábban is működött egy kisebb szabásza ti csoport — tehát voltak szakmai hagyományok —, s rendelkezésre állt a szükséges munkaerő is. A szabászati üzemrész beindulása újabb lehetőségeket nyitott meg a vállalat számára. A barcikai műhelyben a korábbi évi 4 millió szabott anyaggal szemben a fejlesztés után évi ti milliói is elő tudnak állítani, ami lehetővé teszi más telep- és bérmunkahelyek igényeinek a kielégítését is. Ezt kihasználva, a Habselyem Kötöttárugyár ebben az esztendőben további négy bérmunka- kapcsolatot létesített Borsodban így a kazincbarcikai gyár látja el a múcsonyi, a tömöri, a homrogdi és az enesi bérmunkahelyeket. valamint a tíz évvel ezelőtt Polgáron létrehozott varrodát, és természetesen a kurityáni telep is innét kapja majd a szabott alapanyagot és kellékei. Egyéb más haszonnal is jár a fejlesztés. A számítások szerint 61) százalékkal javul majd a termelékenység, ugyanis a kapacitás 100 százalékos növekedéséhez csak 40 százalékos létszámnövelésre van szükség. Emellett várhatóan csökkennek a szállítási költségek, hiszen az alapanyagot nem a fővárosból kell száz kilométerekre utaztatni. Új szakma honosodik meg a városban, hiszen szakembereket kellett képezni ehhez a fontos munkához. Nehezítette a gyárvezetés szándékát, hogy a megyében nincs vágószabász-képzés. Kénytelenek voltak saját erőből megoldani ezt a gondot. Egy évvel ezelőtt indult az a tanfolyam, amely során tizenöt dolgozót részesítettek elméleti és gyakorlati képzésben. Miután megszerezték a szakmai képesítést. a gerincét alkotják annak a több mint ötvenfős közösségnek, amely augusztus eleje óta a megye összes ilyen jellegű üzemét ellátja alapanyaggal. A gyár fejlődésének következő lépcsőfoka — a technológiai sornak megfelelően — a festö-kikészítő üzem kellett hogy legyen. Ez. is a „visszafelé építkezés" módja, hiszen a festés-kikészítés megelőzi mind a szabászati, mind pedig a varrodai tevékenységet. Szükség• volt egy ilyen munkafolyamai megteremtésére, mert a kazincbarcikai gyárnak ezután már az ilyen mértékben feldolgozott alapanyagra sem kell várakoznia. Az évek során -a festő-ki- készítö kapacitás is egyre több problémát okozott a vállalatnál. annyira, hogy kénytelenek voltak bérmunkában festetni és kikészíttetni a kelméket. A bérmunka is egyre drágább lett, más megoldást kellett keresni, lehetőleg vállalaton belül. Ezért második lépcsőfokként Kazincbarcikán folytatták a beruházási tevékenységet, és elkezdték a 2000 négyzetméteres, kétszintes csarnok építését — megspórolva ezzel a terület előkészítésével, a felvonulással és egyéb más, az ilyen munkákkal együtt járó költséget. Az épület mar áll, és a szakemberek is hamarosan elindulnak Svájcba, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb gépeket és berendezéseket. A szerelések még az ősszel megkezdődnek, mert. az üzemrészben 1986 első felében már termelni kell. A vállalat évi 2300 tonna festett-ki- készitett kelmeszükségíetének közel az egyharmadát biztosítja majd a barcikai részleg. A két beruházás együttes értéke eléri a 170 millió forintot. Hogy ez mennyire jelentős a Kazincbarcikai Habselyem történetében, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gyár jelenlegi állóeszköz-állományának az értéke 110 millió forint. Fónagy István Fotó: Csákó Gyula Bezsilla János kézi szabászgéppel dolgozik
