Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Pártkongresszus, illegalitásban A kongresszus igen szerény körülmények között egy bécsi munkáskerület könyvtárának keveset látogatott olvasószobájában ülésezett. Huszonkét magyar kommunista, 21 férfi és egy asszony jött össze, hogy megtárgyalja az illegalitásban dolgozó kommunista mozgalom helyzetét és feladatait. Már öt esztendő telt el a Tanácsköztársaság megdöntése óta, már öt esztendő küzdelmei, súlyos veszteségekben fogant tapasztalatok állottak a KMP mögött. Ideje volt tapasztalataikat összegezni, véleményt cserélni, egymással szót érteni ... Az összejövetelt, amelyre 1925. augusztus 18—21. között került sor, jelentős gyakorlati és elméleti tevékenység előzte meg. S maga a kongresszus arra törekedett, hogy záróakkordja legyen az eddig végzett munkának, és egyúttal kiindulópontja az immár stabilizálódott ellen- forradalmi rendszer elleni küzdelemnek. Jelentések készültek a hazai pártépítés eredményeiről, téziseket terjesztetitek be, amelyek elemezték a nemzetközi és hazai politikai viszonyokat, előadások hangzottak el a feladatokról és minden napirendi pont körül élénk vita alakult ki. A küldöttek A kongresszusi küldöttek mintegy harmada 1919 augusztusa óta emigrációban élt. Kun Béla. a Tanácsköztársaság kimagasló vezetője ebben az időben ikimeríthe- tetlennek tűnő energiáját megosztotta a hazai és a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom között. Részt vett a Kommunista Internacioná- lé munkájában és fáradhatatlanul harcolt az illegális KMP megerősítéséért. Alpári Gyula, aki Lenin régi harcostársai sarába tartozott, ekkor a nemzetközi kommunista sajtóorgánum, az Inpre- korr felelős szerkesztője volt, ismert és elismert marxista. Rákosi Mátyás, a Tanácsköztársaság és a Kommunista Initernacionálé tisztségviselője, Landler .Jenő, az emigráció és a hazai munkás- mozgalom szeretett, „öregje”, a magyarországi munkásmozgalom élő gyakorlatának legjobb ismerője, Hirossik János a tízes évek baloldali szociáldemokratája, a KMP egyik alapítója vett részt a vitában. És a fiatalabbak: Révai József, az éles szemű, jó tollú publicista, Vas Zoltán, a Horthy börtöneit már megjárt bátor pártépítő, Szántó Zoltán, a magyar Vörös Hadsereg volt politikai biztosa ezekben aZ években pártmunkás, osztozott a, többiekkel a kongresszus munkájában. A hazai küldöttek többségét is az orosz és a magyar proletárforradalom érlelte kommunistává. Gőgös Ignác, Fiala Ferenc, Németh Lajos Szó v j e t - O r oszoi s zó gb an voltak vöröskatonák, Öry Ká- íoly, Szekér Nándor, Czeiner Ferenc, Kélinger Pál, Juhász, Pál a magyar Vörös Hadseregben vagy a Vörös Őrségben szolgáltak. Kisebb-na- gyobb tisztséget töltöttek be a forradalmakban Szabó Péter, Mitterer József, György Benedek, Váradi László is. Hámán Kató kapcsolata a for radalmi mu nkásmozga lommal ugyancsak az 1918- as esztendőhöz kötődik. A felsoroltak mindegyikére elmondhatjuk, hogy forradalmi magatartásuk miatt már megismerték az uralkodó osztályok elnyomó apparátusát. volt akit rendőri felügyelet alá helyeztek, volt akit internáltak, vagy börtönbüntetéssel sújtottak, de valamennyiük jellemző tulajdonsága:, hogy kiszabadulásuk után ismét bekapcsolódtak a legális munkás- mozgalomba és igen hamar „rátaláltak” az illegális kommunista pártra. Az egybegyűltek tehát elméletből és gyakorlatból egyaránt ismerték a, feladatokat. Ezért a kongresszus lényegében reálisan értékelte az illegális párt helyzetélj és a politikai erőviszonyokat, a sejtrendszer szervezési nehézségeit, a kommunisták társadalmi kapcsolatait és tömegbefolyását. Felfigyeltek az illegális munka nehézségeire és az illegalitásból következő elzárkózotlság veszélyeire is. Nagy reményeket fűztek a Magyarországi Szocialista Munkáspárt munkájához, de vitatták a legális és illegális pártmunka összekapcsolásának módszerét és elemezték a mozgalom egészére ható előnyét, illetve az esetleges hátrányokat:, veszélyeket, amelyeket az illegális párt számára jelenthet. Reálisan és sok összefüggésében nézték a nemzetközi eseményeket is. A kérdés előadója Alpári Gyula, jól ismerte nemcsak a nyugat- európai, de a kelet-európai fejlődés tendenciáit is. A kongresszus valamennyi, a nemzetközi munkásmozgalomban közvetlen tapasztalatokat szerzett résztvevője saját tapasztalataiból is. megértette, hogy a. kapitalizmus elleni harc az. elkövetkező években hosszan tartó és elhúzódó folyamattá válik, gyors változásra, forradalmi fellendülésre nincsenek biztató kilátások. A kapitalizmus válságjelenségeit azonban súlyosabbnak, megújulási lehetőségeit jelentéktelenebbnek ítélték a valóságosnál. A magyarországi társadalmi és gazdasági kérdésekről szólva, Kun, illetve Landler előadása tükrözte a Horittiy- rendszer, a maga összetett, de az adott időszakban viszonylag konszolidált viszonyait. S bár a kongresszus nem szakított, és az adott időszakban nem js. szakíthatott a forradalom a prófétái forradalom koncepció javai, az. egybegyűltek azt is látták, hogy a forradalmi fellendülés útjában Magyar- országon is akadályok tornyosulnak. S a proletariátust. de más dolgozó és kispolgári rétegeket is csak a napi politikai és gazdasági kérdések pontos megfogalmazásával lehet megnyerni. A mindennapi gazdasági feladatok középpontba állítása előtérbe helyezte a magyarországi agrárviszonyok beható tanulmányozásának igényét, a munkás-paraszt szövetség tartalmának vizsgálatát, valamint a szakszervezeti munka érdemi elemzését is. * r|I irca vJj r\D A KMP kongresszusa, pártunk történetében az első kongresszus, történelmi esemény volt. Lezárta, a. párt fejlődésének egy szakaszát, meghatározta: a. párt politikai feladatait, taktikáját, elfogadta, a párt szervezeti szabályzatát és választott testületet állított a párt élére. Az új Központi Bizottság azonnal munkához látott. Tagjai sarából megválasztotta a magyarországi titkárságot: Mitterer Józsefet, öry Károlyt, Rákosi Mátyást A Külföldi Bizottság tagjai maradtak Kun Béla, Landler Jenő és Alpári Gyula. A kongresszus, hazai küldötteinek többsége a határt ismét illegálisan átlépve visszatért Magyarországra. Valamennyien a*ön voltak, hogy végrehajtsák a kongresszuson hozott határozatokat. Ezt a .célt azonban nem sikerült hiánytalanul megvalósítani. A kongresszus után nem egészen egy hónappal súlyos letartóztatás! hullám kezdődött, melynek — árulás miatt — áldozatul esett az egész hazai pártvezetőség. A kongresszus közvetlen hatásától várt lendület egy időre megtört. A kongresszuson elfogadott irányelvek azonban a, magyarországi kommunista mozgalomban tovább élteik, s napjaink történetének is elválaszthatatlan részei. Szabó Agnes történész Feladatok az ÓKÜ-ben A napokban tartotta műszaki-gazdasági konferenciáját az Ózdi Kohászati Üzemek. A tanácskozáson a szakemberek megtárgyalták a vállalat első féléves tevékenységét, valamint , a kővetkező hónapok tennivalóit. Az év első felében végzett munkával kapcsolatban dr. Pethes András vezérigazgató többek között elmondta, hogy hengerelt készáruból a tervezett 458 900 tonnával szemben csak 434 000 tonnát tudtak értékesíteni. A népgazdaság érdekeivel összhangban kiemelt figyelmet fordította^ a konvertibilis export teljesítésére, és végeredményben az előirányzott 1:20 000 tonnán felül további 7000 tonna árut szállítottak a külföldi piacokra. A vezérigazgató felhívta arra a figyelmet, hogy a második fél évben a vállalat kollektívájának készáruból 506 000 tonnát kell legyártani és értékesítem. Mindenképpen teljesíteni kell a konvertibilis exportot, azaz 15S ezer tonna készárut le kell szállítani a megrendelőknek. Javítani kél! az acél minősegét, a nyensvas- és acélgyártás gazdaságosságát, s minden területen fokozni kell az anyag- és energiatakarékosságot. A gyár kollektívája elhatározta, hogy év végéig csökkenti a veszteséget. — r. í. — Beszélgetés dr. Szolyák Ferenccel, a megyei bíróság elnökével A bírók, a polgári peres tanácsok és a büntetőtanácsok tevékenysége élénk figyelemre tarthat számot a lakosság minden rétegében. Jogérzékenységünk mind kifinomultabbá válik. Elvárjuk, hogy peres ügyeinkben igazságos döntés szülessen, s ha valaki megszegi törvényeteket, cselekményével arányos büntetésben részesüljön. Ellenben: semmiféle bántódása ne essék a törvénytisztelő, becsületes állampolgároknak. Akik kellően megismerik az „igazságügy” hétköznapjait, hamar megértik, hogy az ítélkezés a legnehezebb szellemi munkák egyike. Nemcsak teljes embert kíván, hanem kimagasló műveltséget, alapos és mindennap tovább mé lyí tett felkészül tsége t, emberismeretet, élettapasztalatot és ráadásul jó kondíciót. A szocialista igazságszolgáltatás alapelveit az alkotmány rögzíti, a részletesebb szabályozást a bírósági törvényben találhatjuk meg. Megyénk bíróságainak munkájáról, tennivalóiról, az ítélkezés színvonaláról dr. Szolyák Ferenccel, a Borsod Megyei Bíróság elnökével beszélgettünk. — Az államigazgatás korszerűsítése mennyiben érintette a megye bíróságait? A járások megszűnésével nyilván nem szűnhettek meg automatikusan a járás bíróságok ? — Egy járásbíróság szűnt meg: az edelényi. Feladatait most a Miskolci Városi Bíróságon végzik el. Más tennivalónk a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban nem volt. Borsod-Abaúj-Zemplénben a Megyei Bíróságon kívül (amelynek kebelében működik a Munkaügyi Bíróság) Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Miskolcon, Lenin- városban, Mezőkövesden és Ózd on dolgoznak a bíróságok. Ezek illetékessége a városra és vonzáskörzetére terjed ki, rajtuk túlmenően. . . — Van egy bíróság Szikszón. Sokan úgy gondolják, Encsen lenne a helye ... — Nemcsak gondolják, hanem kifejezetten kérik a költözést. Megítélésem szerint is igazuk van az en- csi állami és társadalmi szervezeteknek, amikor hangot adnak a véleményűiknek. hogy földrajzi szempontból a városban kedvezőbb helyen lenne a vonzáskörzet bírósága. Megfelelő épületet azonban még nem tudtak biztosítani az elhelyezésére. — Hasonló helyzet ala- knlt ki Kazincbarcika esetében. — így van. A városban és környékén körülbelül 60 ezer ember él, akiknek a bíróságokra tartozó ügyeit Miskolcon intézzük. A legrosszabb esetben megtörténhet, hogy egy-egy ügyfelünknek Kazincbarcika. Edelénv vonzáskörzetéből majdnem kétszáz kilométert kell utaznia. A távolságot természetesen oda- vissza utazásra értem. Tehát jó lenne egy új bíróságot építeni a városiban, de az Igazságügyi Minisztérium pénzügyi lehetőségei korlátozottak. Ezért húzódik az Ózdi Városi Bíróság megfelelő és végleges elhelyezése. Ott a legrosszabb a helyzet. A többi városban elégedettek lehetünk a körülményekkel, a tárgyi feltételekkel. A személyi feltételekkel viszont már kevésbé. Nem azért, mintha egyetlen olyan jogi munkaterületen dolgozó emberünk volna, aki nem lenne alkalmas hivatása betöltésére. Sokkal inkább azért, mert az egyre több munkát a korábbinál kevesebben végzik el. A megyében 98 bírói állás van, ebből öt nincs betöltve, gyesen négyen vannak. A nyugdíjkorhatárt hat bíró lépte túl, s legalább ennyien lesznek, akik jövőre érik majd el. A közjegyzői állásokat sem tudjuk maradéktalanul betölteni. összesen húsz fogalmazót, azaz gyakornokot alkalmazhatnánk, a betöltetlen állások száma ezen a munkaterületen most öt. — Ehhez a témához kapcsolódik következő kérdésünk. Miben látja a bírói pálya elnőiesedésének okát? — A képzettséggel és a munkával arányban nem álló fizetéssel, valamint azzal, hogy nálunk kötetlen a munkaidő. A nők szívesebben vállalják ezt a beosztást, még ha időnként éjjel-nappal is dolgozniuk kell. így ugyanis könnyebben elláthatják gyermeküket, jobban eloszthatják a második műszak terheit. Továbbá: a jogi karok felvételi követelményeinek a fiúknál szorgalmasabb lányok sikeresebben eleget tesznek. Több lányt vesznek fel, természetesen több is kap ott diplomát. — Az eddig felsorolt gondok mennyiben hatnak az ítélkezés színvonalára? — Remélem, sőt biztos vagyok benne, hogy semennyiben. A bírókra emberek sorsát bízták, ezért ügy kell dolgoznunk, hogy még a tévedés lehetőségét is kizárjuk. Megyénk bíróságai havonta — átlagosan — 2223 peres ügyben döntenek. Az úgynevezett pe- r^n kívüli ügyek száma szintén egy hónapban eléri a 700-at. Sok munkájuk van a hagyatéki ügyeket intéző közjegyzőinknek. Az ítéletek több mint 80 százaléka mégis már az I. fokú eljárás befejezésekor jogerőre emelkedik. A megfellebbezett döntések 60 százalékát a II. fokú bíróságok helybenhagyják, azaz megalapozottnak minősítik. Az ítéletek 90 százaléka tehát hibátlan. Mi ezt tartjuk munkánk legfontosabb minőségi mutatójának. Lényeges követelmény még az időszerűség. Időszerűnek azt az ítéletet nevezzük, amelyben az érkezéstől számított hat héten belül érdemi döntés születik. Nos, ezt tekintve, már nem lehetünk teljesen elégedettek. Az időszerűség! mutató — megyei szinten —10—11 hét. Az országos átlaggal összehasonlítva ez még_ elviselhető. Az már viszont nem, hogy a Miskolci Városi Bíróság polgári szakaszára érkező perekben általában 18 hét telik el az ítélet kihirdetéséig. Ebben a Miskolci Városi Bíróságon tárgyalt peres, büntető- és egyéb eljárások rendkívül magas száma játssza a döntő szerepet. A miskolci bírák személyenként ugyanis havonta majdnem 42 ügyben döntenek, ami közel öttel több, mint az országos átlag. — Kérem, ne vegye sértésnek a következő kérdést. Olxyasóinkat nagyón érdekelni fogja az ön válasza. Lehetséges-e „kívülről" nyomást gyakorolni a bírókra. vagy megvesztegetni őket? — A bírói függetlenség elve alkotmányunk egyik sarkalatos pontja. Eszerint a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve. Ezt a törvényt maradéktalanul betartják az állampolgárok, és az elmúlt évtizedekben sem társadalmi szervezetek, sem vezető beosztásban levők nem próbálták meg befolyásolni a bíró munkáját, az ítélkezést. Ritkán, még a fehér hollónál is ritkábban megtörténik, hogy a döntés, vagy ítélet után valaki készpénzzel, vagy egyéb ajándékkal próbálja meg a háláját a bírónál leróni. Ez természetesen soha nem sikerülhet senkinek. Én magam két példára emlékezem. Az egyik alkalommal az ügyfél egy 100 forintost tett az asztalra. A bíró meg sem fogta a pénzt. Nem mert hozzányúlni. A másik esetben demizson bort ajánlott fel az egyik ügyfél. A bíró erélyesen visszautasította. Néhány nap múlva egy demizson borral érkezett lakására a postás. A bíró époen csak rápillantott a küldeményre. s azonnal utasította a kézbesítőt: vissza a feladónak. Majdnem sértődés lett az esetből. mert nem sokkal később kiderült, hogy a bort nem a: pereskedő fél, hanem a bíró szülei küldték karácsonyi ajándékként.. . — Befejezésül arra kértük. mondjon néhány szót önmagáról. — Magamról kevésbé szívesen beszélek, mint munkánkról. A bíróság nekem az életem. Egyébként Alsómérán születtem, 1931- ben. Édesapáim a postán ideiglenes órabéres távírdái munkásként dolgozott, édesanyám háztartásbeli volt. Bőven akadt munkája, hiszen nyolc testvérem volt, én a hetedik gyermekként születtem. Egyedül én tanultam, — amint az akkor szokásban volt, tanáraim papnak, majd tanítónak szántak. Ide, a Megyei Bíróságra 1956-ban kerültem fogalmazónak. Dolgoztam az Abaújszántói, majd a Szikszói Járásbíróság elnökeként. Elvégeztem a Politikai Főiskolát, 1976 januárjában neveztek ki elnökhelyettesnek. Az elmúlt év nyarától vagyok a Megyei Bíróság elnöke. Elvem. amely sok nehézségen átvezetett, segített: maradiak meg köznapi „egyszerű” embernek. Ezt megérzik munkatársaim és embertársaim, itt a bíróságon és odahaza a faluban. Itt is, ott is a keresztnevemen szólítanak. Udvardy József A forradalmi fellendülés kilátásai
