Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. augusztus 18., vasárnap Búzatárolási helyzet a megyében t A képen: A putnoki mo- lomüxemben 6000 tonnó- vai nő a tárolási terület. Felvételünkön óz angol li- cene alapján készült fémsilók láthatók. Fotó: Fojtán tászló Már a hetvenes évek- 40 ben is gondot jelentett a megyében az étkezési búza tárolása, mert — ugyan nem tartozunk a legnagyobb búzatermelő vidékek közé — elég jelentős annak a területnek a nagysága, ahol étkezési búzát termesztenek a termelőszövetkezetek. A gondok csak fokozódtak, amikor a kormány meghirdette a gabonaprogramot, mert ennek hatására megnövekedtek az átlagtermések. Kevésnek bizonyult a hely a gabona szakszerű tárolására. Űj raktárak, silók építésére nem volt pénze a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, ezért tetemes mennyiséget a mezőgazdasági üzemek raktáraiban volt kénytelen elhelyezni. Hosszú távon ez nem lehetett megoldás, mivel a bértárolás jelentős összegbe került. A legjobbkor érkezett az a 200 millió dolláros világbanki hitel, amelyből lehetőség nyílott új gabonatárolók építésére. Két évvel ezelőtt a vállalat is benyújtotta pályázatát a világbanki hitelre, s miután azt elfogadták, elég jelentős összeget kaptak a tárolási kapacitás bővítésére. — Már igen időszerű volt a tárolási feltételek javítása, mert még négy évvel ezelőtt is csak 147 ezer tonna gabonát tudtunk raktározni — mondta Ruzsbánszky János, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Ha mindegyik fémsilónk időben megépül, akkor 1985-ben már 224 ezer tonnát tudunk szakszerűen tárolni. Hangsúlyozom a szakszerű tárolást, mert a korábbi években nemcsak a helyhiány jelentett gondot, hanem a tárolási feltételek hiánya is. Az elmúlt években rengeteg szervezést, többletmunkát igényelt a megfelelő körülmények biztosítása. Most kevesebb lesz a gondunk, mert a korszerű raktározási lehetőségek és a modern technológiai berendezések szakszerű kezelést tesznek lehetővé. — Azt mondta, hogy jelentősen bővül a raktározási kapacitás. Hol építenek silókat? — Alaposan mérlegeltük, hogy a vállalat mely körzeteibe építsük a tárolókat. Elsődleges szempont volt, hogy olyan területekre kerüljenek, ahol az eddigi raktározási kapacitás nem biztosította a folyamatos termeléshez szükséges anyagot. A másik szempont az volt, hogy oda építsük a raktárakat, ahol a búza terem, tehát — kicsit eltúlozva —: a búzatábla végébe. Figyelembe vettük azt is a döntés meghozatala előtt, hogy a lehető legolcsóbban lehessen megteremteni a beruházás alapfeltételeit. Ezek alapján a vállalat bocsi telepén már átadtunk 6 darab, egyenként 1000 tonnás, angol licenc alapján épített fémsilót. A putnoki malomüzem területén még folyik a hat darab 1000 tonnás tároló építése, várhatóan e hónap végén készülnek el vele a szerelők. Az encsi telepünkön 10 ezer tonnával bővítjük a tárolóteret. IJ.t szeptember 30-án fejezik be a munkát. Az építés egyébként jól halad, már valamennyi telepen a technológiai szerelést végzik a szakemberek. Egy későbbi időpontban kezdik meg Encsen és Sárospatakon az építést. Mindkét helyen 6000 tonnával bővül a tárolási tér, s ezeken a telepeken is a legkorszerűbb tárolási technikát biztosító angol fémsilókat alkalmazunk. — Ezt a technológiát kívánják meghonosítani a vállalatnál? — Meghonosításról nem beszélnék, egyszerűen arról van szó, hogy ennek a silógyártó cégnek volt a legelőnyösebb az ajánlata, ezért bízták meg őket az építéssel. Egyébként ez angol— magyar kooperáció, mert több, nagy hagyományokkal rendelkező hazai vállalkozója is van a programnak. A silók mellett Mezőpanel- technológiával készült csarnoktárolót is építünk, ami Edelényben 5000 tonnával bővíti a tárolási kapacitást. Ha összeadjuk a számokat, látható, hogy két év alatt ugrásszerűen megnövekedett a borsodi vállalat tárolási területe. Csak ebben az évben 27 ezer tonnával bővült a raktározási lehetőség, ami jövőre 12 ezer tonnával még nagyobb lesz. — A tárolási feltételek javulásának várhatóan milyen következményei lesznek? — Hosszan sorolhatnám pozitív előnyeit. A tárolási terület 20 százalékos növekedése többek között lehetővé teszi, hogy fölszámoljuk az étkezési búza tárolására ma már alkalmatlan szük- ségtárolók egy részét. Ezzel a közfogyasztásra gyártott lisztféleségek alapanyagának, a búzának is alapvetően javul a szakszerű tárolási feltétele. Gazdaságosabban tudunk majd termelni, hiszen nem kell bértárolási díjat fizetnünk, s emellett az anyagmozgatási költségek is lényegesen csökkenni fognak. Fónagy István Racionálisan Immár rendeződtek a ren- . dezetlen veszteségek a Borsod megyei termelőszövetkezetek háza táján. Hogy ez az ügymenet talán minden korábbitól hosszabb időszakra nyújtózott, — hiszen már véget ért az első fél esztendő — annak, érzésem szerint nemcsak a szokásostól nagyobb összegű veszteség az oka, hanem az is, hogy az adósságok rendezése, éppen gazdálkodásunk új vonásai és racionális jellege kapcsán, nem valamiféle hatalmi döntések alapján történik, hanem tartalmazza a nagyon is tényszerű helyzetelemzést és szinte tételesen megfogalmazza a holnapot befolyásoló lépéseket. Végül is jó az, amikor egyfelől nevén nevezzük a dolgokat, másfelől helyére teszünk hiedelmeket azáltal, hogy a rózsaszínű álomvilágból belekényszerülünk a mai élet valóságába. Kissé képletesen szólva: megszűnőben vannak azok a bűvös zsákok, amelyekbe válogatás nélkül, már-már teljes önkényességgel belepakoltunk mindent-. Az egyik szövetkezet sokmilliós veszteségének elemzésekor sok szó esett a kedvezőtlen termőföldi «adottságról, és a rossz időjárási viszonyokról. Ezek valóban objektív tényezők, amelyek hatását legfeljebb csökkenteni lehet, de kizárni nem. Viszont szemérmesen hallgattak néhány olyan személyekhez kötődő dologról, mint a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség, vagy a pazarlás anyaggal, energiával és szellemi termékkel. Nos, nincs az a bűvös zsák, amely válogatás nélkül képes elnyelni a tőlünk független és függő fogyatékosságokat. Látszatra tanmeseszerűen egyszerű a megoldás: csak az kerüljön abba a bizonyos zsákba, ami odavaló, légyen szó értékekről, vagy hulladékokról. A lényeg talán az. hogy miként nem keveredhetnek a tőlünk független dolgok, saját hibáinkkal, hasonlóan ne keveredjenek a zsákbadobás szándékánál értékes és értéktelen dolgaink. Inspirál e megjegyzésre, hogy éppen a veszteséges szövetkezet szanálásakor hallottam: meg kell szüntetni a melléküzemágat, mert az is veszteséges. Itt éreztem példát arra, miként kerül értéktelen dolgokkal együtt érték is a hulladékba. Hiszen nem nehéz belátni, hogy a melléküzemágnál a veszteségek okait kell megszüntetni — és nem az ágazatot. Igaz, a megszüntetés a döntést követő egyetlen tollvonással megoldható, a folytatásnál viszont még az is kevés, hogy feltárjuk a hibákat, illendő vázolni a kivezető utat, rangsorolni a feladatokat, egyáltalán felelősen meghatározni, miként is Miskolci macskakövek A Nép kert Talán nem illik enneik # az emlékező írásnak sorozatcímébe a „macskakövek”, hiszen ebben a hatalmas parkban bizony macskakő nem akadt. Útjait hajdan fekete, még vörös salak borította, mostanában meg aszfalt, csak épnen macskakő, vagy akár a bazalt bármilyenre faragott fór- maja nem. De ez nem is lényeges. a sorozat címét emiatt nem lenne érdemes megváltoztatni. Olvasom, hogy nagyarányú felmérést végeztek a miskolci Népkertben, ami gyakorlatilag a város belterületének egyetlen számottevő parkos része. Azért kellett vizsgálódni, mert a faállomány — 1450 darab! — igen jelentős hányada bizony elöregedett:, jó egyharmada kivágásra érett, mert olyan, állapotban van, hogy kidőlhet, veszélyt okozhat. Ez az élet, az elöregedett élőlény -át kell, hogy adja helyét a fiata- labbnak, az erősebbnek, életképesebbnek, a hasznosabbnak. S ha a Népkertben állnak ma még olyan fák is, amelyeket a kert létesítésekor ültettek, azaz száztizenöt évvel ezelőtt, bizony érthető,’ hogy ilyen nagy hányaduk érett már fűrészre, fejszére. Olvasok érdekes elgondolásokról, miként újulhatna meg, születhetne újjá a Népkert, hogy jobban szolgálhassa a miskolciak felüdülését. pihenését, szórakozását, kultúrálódását. Mindez a szakemberek dolga, legfeljebb érdeklődéssel várhatom, s amíg a rekonstrukcióra sor kerül, emlékezhetek a régi Népkertre. Népkert. Sajátos módon és igen szerencsésen ez a neve régóta, s nemcsak 1945 után lett Népkertté, amikor sokféle létesítmény új nevében megjelent a „nép”. A Néokertbe jártunk kisdiák korunkban is, s oda jártak elődeink, meg az ő elődeik. A városfejlesztés itt-ott leharapott belőle egy darabot az: utóbbi évtizedekben. Például a Vándor Sándor utca széles csíkja bizony jókora területet vett el a játszótéri részből, a sportpálya előtti térségből. De sok érdekes, izgalmas esemény színhelye volt ez a terület. A sportpálya azóta leégett tribünje mögött gyakran tartottak itt, a mai széles aszfaltút helyén gyűléseket, ünnepségeket. A sok közül egyet említek meg, amely, hu nem is kerül történelmünk legszebb lapjaira, de ki sem rekeszthelő históriánkból: az infláció tombolása idején», 1946. július első napja,iban itt jelentette be Rákosi Mátyás az országnak, hogy augusztus elsején megjelenik az új pénz, a forint, amelynek fedezete a munka, éppen, ezért vigyázzanak rá. Akásztóíára a forinlrontókkal! — hangzott el a gyűlésen, nem sokkal a tragikus emlékű 1946. augusztus elsejei miskolci események előtt. De sokat is jártam, sétáltam ebben a hatalmas parkban,! Játszottam itt kisdiákként, andaiogtam kettesben, amikor már nagyobb lettem, ifjú légénvkorom is sok szállal kötődik e néhány hold- ' nyi bokros, fás területhez. Hallgattam én is a térzenét, meg a Vigadóból kiszűrődő cigányzenét, amikor még félelem nélkül lehetett üldögélni a bokrok közötti padokon, vagy éppen a kiszűrődő filmzenét is lehetett hallgatni, amikor már mozi is működött a 2500, majd egy újraszámozás után 2400 férőhelyes szabadtéri színpadon. De ez csak 1946 után következett. A felszabadulás előtt ifjonti gondtalansággal vettük birtokunkba a Népkertet, utána meg a szabadság, az új élet friss mámorával, s nem zavart, hogy az első időkben itt bizony nem voltak eredménytelenek a rendőri razziák, s azzal se sokat törődtünk, hogy a felszabadulás körüli napokban itt találták holtan vitéz Borbély-Maczky Emilt, Borsod vármegye hosszú időn át volt főispánját, az egykori különítményes tisztet. Gömbös Gyula barátját, aki aztán már a nyilasoknak nem kellett, mert volt nekik saját főispánjuk, egy mezőkövesdi orvos... De sokat is dolgoztunk itt, amikor társadalmi munkával építettük az előbb említett szabadtéri színpadot! De sok szép és jó emlékű előadást láthattunk itt a fák és bokrok övezte „teátrumban”, ahol még a színpadi háttér is természetes fa és bokor volt! Ha most ezekre részletesebben kitérnék, kevés lenne ez a jegyzet. Igazán kár, hogy ez a nagyszerű és kiemelkedő művészektől is dicsért színpad — például Josephine Baker, amikor 1958 júniusában itt vendégszerepeit, igen dicsérően nyilatkozott róla, vagy Gőzön Gyula, Rábai Miklós és mások — alig tizenöt évet élt, mert egy majdani avasi szabadtéri művelődési létesítmény tervéért ennek karbantartásáról lemondtak, csak mozinak használták, majd annak se. Most területének egy kisebb részén a műjégpálya található. Az újságcikk — Békés Dezső kollégám írta a Déli Hírlapban — említést tesz a Vigadó épületének művelődési jellegű hasznosítási lehetőségeiről. Nem tudom, napjainkban használja-e valamilyen sportegyesület, de nagyon örülnék, ha olyan kamarateremmé lehetne tenni, amelyben színház és mozi egyaránt működhetne (a Szinva jobb partján ugyanis, a Fáklyát leszámítva, a legközelebbi mozi a hejőcsabai Petőfi!), s ahol ezeknek megfelelő lenne a közbiztonság is. Mert szabadtéri színházat, mozit, szökőkútcsobogást, pavilonból kihallatszó zenét, jó levegőt élvezni is jobb biztonságosabb körülmények között. Gondolom, a Népkert rekonstrukciójához ez is hozzátartoznék. És akkor nemcsak emlékeznék, miként is kiabálta rekedtre magát Dobó úr. az ismert népkerti figura az Attila-púlya állóhelyén hajdanán, hanem el-elmennék ma . is élvezni az újjászületett és valóban mindenki parkja Népkertet.. (benedek) Családi életre felkészítő tábor Családi életre felkészítő tábort rendez a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Fiatal Nők Tanácsa Esztergom közelében augusztus 25. és 30. között. Az első ízben megrendezésre kerülő táborban mintegy száz, többségében veszélyeztetett, hátrányos helyzetű középiskolás vesz részt, az ország különböző részeiből. A tábor szervezői a gyerekek családi életre való felkészítéséhez szeretnének segítséget nyújtani; mert — haladjunk a tegnap hib a holnapra előlegezett eredményesség felé. És az értékek és értéktelen dolog ilyetén válogatása — terebélyesedő demokratizmusunkra hagyatkozva mondom — kívánatos volna a személyzeti munkában csakúgy, mint a veszleségfeltárásban, az emberek megítélésébén hasonlóan a cselekedeteket befolyásoló módszerek alkalmazásához. Mondom ezt azért is, mert ha elfogadjuk, hogy a kiváló vállalat vagy szövetkezet sem egyik pillanatról a másikra válik azzá, hiszem, hogy a csődállapot sem máról holnapra, robbanásszerűen alakul ki. Ez természetesen nem mond ellent annak a gyakorta hangoztatott igénynek, hogy a döntésre érett ügyeket időben kell rendezni, mert a -feladatok megoldásának halogatása egyszerű helyzeteket is bonyolulttá tehet. Paulovits Ágoston miként a testület állásfoglalása is rámutat — a szülők másod-, nemegyszer harmadállása, a válások gyakorisága miatt igen sok család nem tölti be e funkcióját. A tábor célja, hogy a különböző családi hátterű fiúk és lányok közösséggé formálódjanak ott, a táborban, s majdan képesek legyenek erre a társadalomban is. Ehhez orvosok, pedagógusok, szociológusok, pszichológusok, közgazdászok- adnak segítséget. Az elméleti foglalkozásokon több. számukra különösen érdekes témáról hallhatnak a táborlakók; például a szerelem, a pár- választás, a házasság kérdéséről, a családtervezésről, az önálló életkezdés feltételeiről, lehetőségeiről, a családi gazdálkodásról. A gyakorlati foglalkozásokon főzési, szabás-varrási, háztartási, lakberendezési alapismereteket sajátíthatnak el a fiatalok, de a testápolásról és az öltözködésről is szó esik majd. A szabadidős programok között kirándulás, egy családi esemény megünnepMoszkvai kutatók eljárást dolgoztak ki korrózióálló víz- vezietékcső előállítására papírból és polietilén fóliából A csőfal úgy készül, hogy egy papírszalaigoit ep" vele azonos méretű polietilén fóliával együtt megfelelő külső átmérőjű rúdra tekernek. A tekercset addig hevítik, amíg. a polietilén fólia megolvad. lése, vetélkedő és gasztronómiai bemutató is szerepel. A Fiatal Nők Tanácsa egyébként távolabbi terveken is dolgozik, a közeljövőben tárgyalnak például a fiatal nők képzésének, továbbképzésének lehetőségeiről. Próbálkoznak a gyeden, illetve a gyesen levő édesanyáknak a szociális gondozói hálózatba történő bevonásával is; ha például egy községben több kismama él, ők összefoghatnának, egy részük vigyáz a gyermekekre, a többi fiatal mama besegít a szociális gondozóknak, öregeket, rászoruló embereket keres fel. Kezdeményezte a tanács azt is, hogy a televízió indítson egy kismamáknak szóló műsort. Várhatóan a közeljövőben útjára is indul egy ilyen sorozat, ebben a fiatal anyák tanácsokat kaphatnak a gyermekneveléshez, -gondozáshoz. Hasonló felvilágosító programok sugárzásával’ az egyre inkább elterjedő kábeltévék is kapcsolódhatnak a kezdeményezéshez — hangsúlyozzák a KISZ KB illetékesei. átitatja ia. papírt, s a papír- rétegeket egymással! vízzáiró- an össaehegie&zti. Megfelelő ímemnyiségű papír- és fólia- réteggel tetszés szerinti fal- vastagság áll'tható elő. A papír—polietilén cső szilárd, rugalmas, vízzáró és korrózióálló, ezenkívül lényegesen könnyebb és olcsóbb, minit a .fém-, vagy a műanyag cső. Papír vízvezetékcső
