Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

1985. július 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Alsózsolca üzemeiben A váMallatok és a nagy­községi tanács első félévi gazdálkodásáról tárgyalit leg­utóbbi ülésén az MSZMP Alsózsolcai Nagyközségi Bi­zottsága. Eat .megelőzően a gazdaságpolitikai és szövet- kezetpol'Rik ai munka bi zott- ság már két alkalommal fog­lalkozott az .idei gazdasági évben a nagyközségi iparral. Móir akikor, márciusban és májusban jelezték a gazda­ságii egységek, 'hogy a tél és az év eleji enengiakorlátozás .miatt veszélybein van a terv- teljesítés. Bizonyos iintézke- désdkikei i'^-ekeateik ellensú- lyoizmi a negatív hatásokat, de sajnos, ineim sok sikerrel. A pártbizottság ülésén ímegálilapíitatták, hogy a Ka­vicsbánya Vállalat kivételé­vel megoldódtak az évek óta tartó létszámgondok, még­pedig nem mindenütt úgy, hogy létszámot növellek, ha­nem hatékonyabban foglal­koztatják a munkaerőt. Ál­talános gond viszont, hogy az üzemek munkásainak képzettségi, szaktudást szint­je csökken. Gondok vannak a rendelésekkel. Vannak vál­lalatok, pl. a Csavaripari Vállalat, ahol túlterhelt a gyártóbázis, másutt pedig nincs lekötve a kapacitás. Nem megnyugtató, hogy az idén .ismét nagymértékben visszaestek a beruházások. Tavaly még 85,4 millió fo­rint jutott 'beruházásokra, az idén már csupáncsak 54 millió. Ez a helyzet a Ka­vicsbánya Vállalatnál pótol­hatatlan veszteséget jelen­tett. A Beton- és Vasbeton,ipa­ri Művek alsózsolcai gyára a tavalyitól több 'termelésre vállalkozott, ám terveit idő­arányosan nem tudta telje­síteni, .miért az év eleji hi­deg idő a gyárat nagymér­tékben sújtotta, a termelé­kenyebb technológiával gyártható termékei 'iránit pe­dig csökkent a kereslet. A gyár 9 millió forinttal sze­rette volna csökkenteni költ­ségeit, de sajnos, ez a ter­vük sem valósulhat meg miaradóktalamuil, mert ütem- telein az alapanyag-ellátás. A Csavart pa ri Vállalat 2. sz. gyára termelési felada­tát minimális lemaradással teljesíti, iitt is az alapanyag- ellátás folyamatosságának hiánya akadályozza — éveli óta — az eredményes gaz­dálkodást. A gyár egyébként folytatja a két évvel ezelőtt elkezdett technológiai re­konstrukciót. Sajnos, az új gépek termelésbe állítása, 'folyamatos üzemeltetése nem zökkenőmentes, sok a gép­hiba. A Kavicsbánya Vállalat alsózsolcai üzeme szenved leginkább a 'beruházás hiá­nya miatt, iitit érzékelhető leginkább a keresletcsökke­nés ,is. Minden 'bizonnyal ezekkel a körülményekkel is magyarázható, .hogy az üzem­ben .kevés a munkaerő és romlik a imunkafegyeJem. Az ÉRDÉRT alsózsolcai te­lepe létszámot is növelt, mert úgy tervezték, hogy a tavalyitól több árut forgal­maznak. Késnek azonban az impor,(szállítmányok, így idő­arányosan elmaradtak a ter­veiktől. Bíznak azonban ab­ban, hogy év végéig teljesí­teni tudják a terveket. Üzembe helyeztek itt egy 8 millió forint értékű darut, amely nagymértékben segíti a rakodást. Az alsózsolcai ÉPTEK-ite- lep idei legfontosabb felada­tának a vevőik folyamatos, igény szerinti ellátását te­kinti. Bővült is — mintegy 20 százalékkal — a forgal­mi és termelési kapacitás. Az első fél évben azonban súlyos gondokat okozott itt is az, hogy késve érkeztek a betonacél-szállítmányok. Ez a tény ellátási zavarokat is okozott, noha a telep dol­gozói nyújtott műszakokat, szombati és vasárnapi mun­kákat is szerveztek. A nagyközségi tanács gaz­dálkodásáról megállapították, hogy a 12 millió 841 ezer forintos fejlesztési alapból az első féli évbein mindössze 2 millió 742 ezer forintot hasz­náltak fel. Az előző évről áthúzódó beruházások nagy részéit .nem sikerült befejez­ni. Ez magában hordja an­nak a veszélyét, hogy nö­vekednek a kivitelezési költ­ségek és azt is, hogy a ter­vezett fejlesztési elképzelé­sek az idén sem valósulnak meg. Ezen az állapoton — állapította meg a nagyköz­ségi pártbizottság — csakis a kivitelezők körének bőví­tésével lehet segíteni. fl „szoknya szőlők sorsa Nagy próbatétel volt az elmúlt kemény tél a tokaj- hegyaljai szőlőkben. Érzé­keny fagykárt szenvedtek a furmint^ és hárslevelű-ve nyigék. Az utóbbi heteknek a szőlőkre kedvező időjárá­sa folytán a „vártnál” vala mivel jobbra fordult az ül tetvények állapota. És ha a mennyiség elmarad is az előző évekétől, a bogyók fej­lődését, majd a cukrosodást elősegítő augusztus és szép tember, nemkülönben a sző­lőszemek töppedését, aszúso- dását esetleg előidéző hosz- szú, száraz, napsütéses ősz a minőséggel kárpótolhatja a kistermelőket és a nagy­üzemi gazdaságokat. Persze, ez csak reménykedés, hiszen messze van még Simon-Jú- da, a hagyományos tokaj- hegyaljai szüretkezdés nap ja. A szokatlanul kemény té egyszersmind tanulsággal is szolgált a szőlősgazdáknak, nevezetesen azzal, hogy ezen a történelmi borvidéken csakis a hegyoldalakon ér demes szőlőt telepíteni. Mert ahogy az elődök mondogat ták: igazi tokaji csakis he gyen terem. Az elmúlt tél fagyát a kúpos hegyek oldalain levő ültetvények sokkal jobban bírták, mint az aljban, kü­lönösen pedig az egykori szántóföldeken telepített, úgynevezett „szoknya” sző­lők venyigéi. Ezek szenved­ték a legnagyobb kárt a mi nusz húsz fokot is megha­ladó fagyoktól. Érthető hát, hogy' az utób bi években csökkent a „szoknya” szőlők ázsiója, a háztájiként vagy bérletbe ki­adott „szoknyákat” sorra visszaadják á tagok és a bérlők a szövetkezeti gazda Ságoknak, mivel ezek műve­lése nem kifizetődő. Az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezetnek pél­dául egyenesen ráfizetéses a síkvidéki szőlőtermesztés. Ezen az utóbbi néhány év alatt igyekezett is változtat­ni: 1983-ban még 292 hek tár szőlőföldje volt, de 1985- re már csak 224 hektár ma radt. — Mi lett a hiányzó 68 hektár szőlő sorsa? — kér­deztük a Gazdász Tsz veze tőségétől. — „Szoknya" sző­lők voltak, tehát kivágtuk — hangzott a magyarázat, majd még hozzátették: Régen bú­za termett bennük, most is­mét szántóföldi művelésbe fogtuk ... (h. j.) Uj szerelőcsarnok A MAHART önjáró uszályai is bekapcsolódtak a munkába. Jégtörők javításban és munkában Száznyolcvanezer tonna kő Tokajból, Sárospatakról Megélénkült a forgalom az észak-magyarországi folyó­kon. A jeges árvíz, a jégkár­elhárítási munkálatok után a Tisza völgyében megkezdték és folytatják a helyreállítási munkálatokat. A partrongá­lódások helyrehozatalához igen sok kőre van szükség. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság két kőbá­nyájában, Tokajban és Sá­rospatakon — mint erről Síkú Albert, a szakaszmér­nökség vezetőhelyettese tá­jékoztatott — naponta 1000 tonna követ fejtenek. Ezek nagy részét vízi úton továb­bítják felhasználási helyük­re. Az idén, a terv szerint 180 ezer tonna követ termel­nek, 30 ezer tonnával többet., mint a múlt évben. Ennek egy harmadát az igazgatóság területén használják fel. A múlt héten fejezték be a ti- szanagyfalusi kanyarban a bal part kőszórással való biztosítását, ahol 2800 tonna követ használtak fel. A mun­kálatokat teljes egészében gépesítették. A Jégvirág X. jégtörö-vontatóhajó géplán­cához tartozik a Tisza II., polipmarkolós kőkirakó hajó és két — egyenként 200 ton­na űrtartalmú — uszály. A vízügyi igazgatóság másik géplánca a Jégvirág IX. jég­törő-vontató három uszály- lyal és a Tisza III. kőkirakó hajóval most van útban ha­zafelé a Duna mentén vég­zett bérmunkák után. Hazai vizekre érve ez a géplánc is bekapcsolódik a vízi szállí­tásba. A két nagy úgynevezett döngölős jégtörő hajót jég­kárelhárítási munkálatok után azonnal kijavították, felújították. A Jégvirág I. és II. nevű hajók jelenleg Ti- .szalökön, az igazgatóság ha­jójavító üzemében kerülnek teljes felújításra. A Tárcái segédjégtörő-vontató hajó a teljes nagyjavítás után be­került a sólyatérről. A pró­bafutások és a kötelező vizs­gák után bekancsolódik a vízi szállításba. A MAHART 400 tonnás űrtartalmú önjáró uszályai is hasonló munkát végeznek. Jelenleg a nyíregyházi köz­ponttal működő Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság részére szállítanak 6000 ton­na követ Dombrád, illetve Tuzsér térségébe. A tokaji szakaszmérnökségnél beje­lentette igényét a szolnoki központtal működő Közép- Tisza Vidéki Vízügyi Igaz­gatóság és a szegedi Alsó- Tisza Vidéki Vízügyi Igaz­gatóság is. A debreceni Ti­szántúli Vízügyi Igazgató­ság részére nagy teherbírású tehergépkocsik szállítják a követ. A társ vízügyi igaz­gatóságok igényeinek kielé­gítése mellett Tokajról kap­ják a követ a tanácsok, a termelőszövetkezetek, a víz­gazdálkodási társulatok és a KPM-ek is. A tokaji szakaszmérnök­ség vezetője, Sári László, a kőbánya, a hajózás és a gé­pészet megnövekedett fel­adatainak maradéktalan megvalósítását úgy látja biztosítottnak, ha a párt- és a szakszervezeti szervek is ebben az irányban munkál­kodnak. A szakaszmérnök­ségnek a jégkárelhárításban való aktív részvétele akadá­lyozta a tervszerű termelő- munkát. Ezért csökkentették valamelyest első félévi ter­melési tervüket, amit azon­ban a kollektíva túlteljesí­tett. Jelenleg is nyújtott műszakokkal igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. A taktakenézi csoportos víz­mű gerincvezetékének kiépí­tése az ő feladatuk; ez a munka befejezés előtt áll. Gépi földmunkákat folytat­nak Prügy, Tárcái térségé­ben, aminek célja a belterü­let víztelenítése. Saját beru­házásként építik meg a Bod- rog-parti hajóberakodó-he- lyet, a sárospataki kőbányá­nál pedig az új osztályozó­rendszert. Oravec János A MÁV Miskolci Járműjavítója a vasúti tehervagon-javítás egyik hazai bázisa. A több mint ezer dolgozó évente sok száz felújított szállító eszközt juttat vissza a vasúti közlekedésbe. Az üzem a közelmúltban több jelentős létesitmén nyel gazdagodott, így többek között új alváz­szerelő csarnokot adtak át, ahol a legmodernebb műszerekkel ellenőrzik a futóművek álla­potát. Fotó: Csákó Gyula Szüreti előkészületek Készülnek a szüretre a Hungarovin Borgazdasági Kombinát 870 hektáros etye- ki szőlőskertjében. A tava­szi fagykár és a későbbi ked­vezőtlen időjárás következ­tében a szokásosnál gyen­gébb termésre számítanak, ám a magas színvonalú mű­velés és a jelenlegi meleg idő eredményeként a szak­emberek így is hektáronként 8 tonna körüli termést vár­nak, ami jóval meghaladja az országos átlagot. A káni­kulai melegben gyorsan nö­vekednek a fürtök, így a fej­lődésben mutatkozó lemara­dást részben behozza a nö­vény. Előreláthatóan szep­tember végén indulhat a szü­ret; más években már szep­tember elején hozzálátnak ehhez a munkához. A gazdaság két feldolgozó- üzemében a présgépek hi­bás alkatrészeit már kicse­rélték, az épületeket a Kö­jál szigorú előírásainak meg­felelően fertőtlenítették, ki­festették és kitakarították. A szállítóeszközök is indulásra készek. A hagyományos put­tony szerepét már évek óta műanyag ládák vették át, amelyeket a sorok között he­lyeznek el, s ezekbe gyűj­tik a szedők a fürtöket. Dolgozóik mellett a szüreti munkákba diákokat is be­vonnak, az iskolákkal meg­állapodtak a munka mene­tében. Csúcsidőben naponta megközelítően ezer középis­kolás segíti a szedést. A saját és a környékbeli szőlőskertekből szüretelt ter­mésből 65—70 ezer hektoliter pezsgőalap-bort nyerhetnek. Mivel 90—95 ezer hektoliter­re lenne szükség, a hiányzó mennyiséget — hasonlóan jó minőségben — más borvidé­kekről vásárolják meg. így látják el kellő mennyiségű alapanyaggal a Hungarovin pezsgőgyárait ahhoz, hogy az ez évre tervezett 28 millió palack pezsgőt előállíthassák. Légkondicionált és távolsági Autóbuszok kínai megrendelésre Részegységekben és komp­lett járműként 385 autóbuszt szállítanak az idén a Kínai Népköztársaságba az Ikarus székesfehérvári gyárából. Kí­nában az autóbuszokat ma­gyar szakemberek segítségé­vel állítják össze és helyezik forgalomba. Száz légkondici­onált, komplett távolsági au­tóbuszt is szállítanak az idén a távol-keleti országba. No­vemberig valamennyit útnak indítják. A megrendelő jö­vő évi első negyedévi szállí­tásra további száz 256*os au­tóbuszt kért a székesfehér­vári gyártól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom