Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. július 11., csütörtök Illést tartott a KISZ Borsod Megyei Bizottsága A gazdaság intenzív fej­lesztésének meghirdetése óta két évtized telt el. Vala­mennyien tudjuk, hogy gondjainkat csak a gazdaság hatékonyságának növelésével oldhatjuk meg. Milyen sze­repük van a fiataloknak az innovációban? Mit tehetnek a KISZ-szervezetek a gaz­dasági reform továbbfejlesz­tésében, végrehajtásában? Er­ről a témáról tanácskoztak tegnapi ülésükön a KISZ Borsod Megyei Bizottságá­nak tagjai. Az innováció fogalom- meghatározásáról napjainkra jószerével könyvtárnyi iro­dalmunk van. Amikor a KISZ ezzel kapcsolatos fel­adatairól szólunk, minde­nekelőtt arra kell gondol­nunk; miként kísérheti fi­gyelemmel az ifjúsági szer­vezet a fiatalok részvételét az innovációs folyamatban, hogy segítheti őket a bekap­csolódásban, az alkotó kö­zösségek, teamek létrejötté­ben, a legkorszerűbb infor­mációk ismertetésében. Az alkotási lehetőségeknek gazdag tárháza van. Az újí­tómozgalomban például or­szágos viszonylatban Borsod előkelő helyet foglal el. Két évvel ezelőtt, 1983-ban a hasznosított javaslatok 14,f. százalékát megyénk adta. A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának adatai szerint, tavaly a dolgozó fiataloknak mintegy tízszá­zaléka foglalkozott újítások­kal. A KISZ Borsod Megyei Bizottsága és az SZMT, egyébként 1979-től minden esztendőben meghirdeti az ifjúsági újítási hónapokat. Ösztönzésként a húsz leg­jobb újító külföldi jutalom­üdülésen vehet részt. Az említett „,tárház”-hoz tartozik az Alkotó Ifjúság pályázat is, noha a résztve­vők száma korántsem ha­sonlítható az újítómozga­lomba bekapcsolódókéhoz. Ezek a pályázatok alapo­sabb munkát igényelnek, jó­val több időbe telik elké­szítésük. Nem kielégítő az ösztönzőrendszer sem, sok esetben nem térül meg a ráfordított munka. Az inno­váció szempontjából hatéko­nyak az egyetemeken a ku­tatómunkák és a tudományos diákkörök tevékenységei is. Az üzemek, intézmények al­kotóközösségei — a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Társasága —, azonban „sze­repzavarral” küzdenek. Te­vékenységük általában kime­rül a szakmai versenyekben a konferenciák szervezésé­ben. Figyelmet érdemelnek még azok a vállalati gazda­sági munkaközösségek, a gazdasági munkaközösségek és kisvállalkozások, amelyek tagjai elsősorban fejlesztési feladatokat végeznek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyébként az el­sők között hozta létre az innováció érdekében, az Al­kotó Ifjúság Egyesülést, amelv a KISZ KB kezdemé­nyezésére a nyolcvanas évek eleiétől vállalta magára a kutatástól az »rtőkésítésig az ötletek, újítások menedzse­lését. (monos) Néhány napja Felsőzsolcán is Miniállomások megyénkben A nyári idegenforgalmi szezonban egyre többen ül­nek autóba, hogy így keres­sék fel, ismerjék meg ha­zánk és szűkebb pátriánk szép tájait. Ilyenkor nagy szerep jut a megfelelő mű­szaki áilapotú gépkocsinak, mert a legjobban szervezett utat is megkeserítheti egy nem várt esemény, meghi­básodás. Persze az út során így is adódhatnak olyan mű­szaki hibák, amelyek a leg­gondosabb felkészülés esetén is bekövetkezhetnek. Ilyen­kor nyújtanak segítséget a Magyar Autóklub sárga an­gyalai, és a megye nyolc kü­lönböző településén található miniállomások, ahol a klub­tagok mindazon szolgáltatá­sokat megkapnak, mint amit a miskolci műszaki állomá­son tudnak nyújtani számuk­ra a szervizen és a műszaki vizsgáztatáson kívül. Ezek­ben az alapműszerekkel fel­szerelt műhelyekben elvég­zik a járműveknél előfordu­ló hibák elhárítását, apróbb javításokat, valamint kar­bantartási munkákat. A ren­delkezésre álló diagnosztikai berendezések is a gyors hi­bakeresést, és pontos beál­lítást szolgálják. Az itt dol­gozó szerelők mindezeken túlmenően a műszaki vizs­gára is felkészítik a gépjár­műveket. Megyénkben Mezőcsáton, Leninvárosban, Kazincbarci­kán, Szerencsen, Tállyán és Nagycsécsen már korábban is működtek ilyen miniállo­mások. Sátoraljaújhelyen jú­nius elsejétől fogadják a klubtagokat, itt a tanáccsal együttműködve alakították ki a régi tűzoltógarázsban a műhelyt. Ez a terület fe­hér folt volt az autójavítás térképén, hiszen csak ma­szek autószerelők dolgoztak itt eddig. A legfiatalabb mi­niállomást néhány napja, jú­lius elsején nyitották meg Felsőzsolcán. Az Autóklub megyei szervezetének tervei között további ilyen állomá­sok üzembe állítása szerepel, a legközelebbi 1986 elejétől Forrón. P. Zs. ' / jmr * jm* s jv / . CSÜTÖRTÖKTŐL - CSÜTÖRTÖKIG OLCSÓBBAN, A SZEZONBAN. Július 11-től 18-ig minden női szandál, minden bakfis és női nyári ruha 20%-os engedménnyel kapható. VARJA ONT A MISKOLCI WJJ Centrum Áruház Bezárt a nyári egyetem Bizony már elég ritkák voltak a sorok tegnap dél­előtt a miskolci nyári egye­tem utolsó előadásán. Ügy tűnik, — és ez az egész elő­adássorozatra érvényes —, hogy lankadóban van az ér­deklődés az ilyen jellegű kurzusok iránt. Nőtt a kí­nálat is, ugyanakkor emel­kedtek a részvételi költségek. Senki nem vitatja ezeknek az előadásoknak a hasznát, sőt a színvonalát sem. A köz­gazdaság és a közélet leg­jobb szakemberei tartottak előadást az idén is, jó né­hány nemcsak gondolatéb­resztő volt, de élénk vitát is kiváltott a hallgatók köré­ben. Alkalmam volt néhány „törzstaggal” is beszélgetni, a fentebb mondottakban is az ő véleményük tükröződik. Azok az előadások tetszettek igazán, amelyekben a kor­szerű elmélet, és a minden­napi gyakorlat, tapasztalat ötvöződött. Szelíd kritikaként azért el kell mondanunk, hogy néhány előadó csak amolyan „vidéki kirándulás­nak” tekintette a nyári egye­temet, illetve csak félig gon­dolt, tegnapi- gondolatokkal állt ki a hallgatói elé. Igaz ugyan, hogy sok új hallgató volt az idén, de azok a törzs­tagok, akik évek óta eljön­nek ide, azok kitűnően ösz- sze tudják hasonlítani az el­múlt évek programját is, elő­adóit is. Méltatlan az ügy­höz, a tárgyalt témákhoz, ha az előadó privát élmé­nyeivel, úgymond „jól érte- sültségével” akar imponálni. A maga nemében érdekes és élvezetes előadás volt az utolsó; Adalékok a magyar politikai történet sorsforduló­ihoz.'Karsai Elek, a Szakszer­vezetek Központi Levéltárá­nak igazgatója, a tőle már megszokott stílusban, lénye­gében a második világhábo­rútól 1957-iig emelt ki né­hány érdekes epizódot tör­ténelmünkből. Karsai Elek érdeme az, hogy a tanköny­vekből (és máshonnan) köz­ismert tények hátterét is be tudja mutatni, illetve illuszt­rálja* több évtizedes levéltá­ri kutatásai alapján. A ma­gyar diplomácia, mint ahogy az uralkodó osztály is, úgy sodródott bele ebbe a há­borúba, hogy jószerével fel se ismerte, fel se fogta a várható következményeket. Helyesebben szólva, az a szűk értelmiségi réteg, (be­leértve néhány gondolkodó katonatisztet is) minden erő­feszítése ellenére sem tudta megfordítani ezt a folyama­tot, az események tragikus­ra fordulását. A szerencsét­len kiugrási kísérlet, s az a mód, ahogyan a győztes hatalmakkal „tárgyaltunk”, eleve meghatározták „az eredményt is”. A moszkvai fegyverszüneti, majd később a párizsi béketárgyalásokon, lényegében már csak a kész tényeket, döntéseket kellett tudomásul venni. Eddig kevésbé ismert szempontok szerint elemezte az előadó az 1956-os esemé­nyeket, illetve azok külföldi, főleg amerikai visszhangját. A Karsai-előadás, noha a ma­ga nemében élvezetes volt, talán jobban illett volna az előadássorozat elejére. Zárszóként Bozsik Sándor, a TIT Borsod Megyei Szer­vezetének megyei titkára megköszönte az előadók és a résztvevők munkáját, be­jelentette, hogy jövőre is ugyanezekkel a témakörök­kel kívánnak foglalkozni, de jobban közelítve a vállalatok érdekeihez és érdeklődésé­hez. h. Sikeres évadot zárt a Miskolci Szimfonikus Zeoekar (Folytatás az 1. oldalról) dolgozó zenei iskolákkal. Különösen a főiskolával van­nak jó kapcsolataik. Az ered­mények mellett természete­sen a gondokról is szó esett. Többek között arról, hogy olyan koncerthagyományok­kal rendelkező városokban, mint Leninváros és Ózd, megszűnt a bérletes hang­versenysorozat. Bár a város jelentős támogatást ad a zenekarnak (ebben az évad­ban 770 ezer forintért vásá­rolhattak, javíttathattak hangszereket), rendkívül ne­héz jó hangszert vásárolni Magyarországon, s csak na­gyon drágán. A művészi színvonal javítása érdekében pedig jobban kell tervezni a felkészülési időt. Az évadzáró társulati ülé­sen adta át a Miskolc Vá­rosi Tanács nívódíját dr Környey László osztályveze­tő Czimmer Sándor oboa­művésznek. Huszonöt éves tagsága alkalmából most kö­szöntötték T. Horváth Kata­lint. A tegnapi napon jelen­tették be, hogy a Művelő­dési Minisztérium nívódíját, titkos szavazással, Sándor János nyerte el, s a jutal­mat majd a zenei napon veszi át Budapesten. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Mongólia nemzeti, ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Dzsambin Batmönh-t, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Buraija Elnöksége elnökét és Dumágin Szodnomot, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét. A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forra­dalom győzelmének 64. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánsága­inkat küldjük Önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Hagy Népi Hurálja Elnökségének és Minisztertanácsának, valamint a testvéri mongol népnek. Népünk őszinte elismeréssel tekint azokra a nagy eredmé­nyekre, amelyeket a mongol nép országépítő munkájával a népi forradalom győzelme óta elért. Nagyra értékeljük és támogatjuk a .Mongol Népköztársaság aktív 'külpolitikáját, amelyet a békéért, Ázsia biztonságáért, az államok együtt­működéséért folytat. Jó érzéssel állapítjuk meg, hogy kapcsolataink a marxiz­mus—leninizmus eszméi, a szocialista internacionalizmus el­vei alapján minden területen eredményesen fejlődnek. Köl­csönösen előnyös együttműködésünk továbbfejlesztése egy­aránt szolgálja országaink érdekeit és a szocializmus ügyét. Az évforduló alkalmából további sikereket kívánunk Önök­nek, a testvéri mongol népnek a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusán hozott határozatok teljesítésében, a szocialista építőmunkában, hazájuk felvirágoztatásában, a béke és a nemzetközi biztonság szolgálatában. * A mongol nemzeti ünnep alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Batocsirin Altan- gerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának el­nökét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvö­zölte ínongol testvérszervezetét. Jaruzelski Jugoszláviában Wojciech Jaruzelski len­gyel kormányfő, aki hétfőn érkezett hivatalos baráti lá­togatásra Belgrádba, kedd este Radovan Vlajkovics ju­goszláv államfővel folytatott megbeszélést. A baráti és szívélyes légkörben lezajlott találkozón a felek a kétoldalú kapcsolatokról és egyes idő­szerű nemzetközi problémák­ról cseréltek véleményt. A két ország viszonyát mindketten hagyományosan barátinak mondták, s fontos feladatnak minősítették a kapcsolatok további javítását. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban a felek aggo­dalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet kedvezőt­len alakulása, a fegyverkezé­si verseny növekedése miatt. A nemzetközi közösséget a két politikus további erőfe­szítésekre szólította fel a béke megőrzése és a bizton­ság megszilárdítása érdeké­ben. Jaruzelski kíséretében Belg- rádban tartózkodó Stefan Olszowski .lengyel külügy­miniszter kedden jugoszláv kollégájával tárgyalt. Ol­szowski és Raif Dizdarevics megbeszélésén szintén a két­oldalú kapcsolatokról és az aktuális nemzetközi helyzet­ről esett szó. Még a keddi nap esemé­nyeihez tartozik, hogy Tade- usz Nestorowicz lengyel kül­kereskedelmi miniszter és Szpaszoje Medenica miniszter a két miniszterelnök jelen­létében jegyzőkönyvet írt alá az 1986—1990 közti időszak­ra szóló lengyel—jugoszláv gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés főbb feladatairól. Római lakomák Ha Trimalchio vagy Lu- cullus feltámadna, ma is megrendezhetnék Rómá­ban hajdan híres lakomái­kat. Itália népe ugyanis mindenekelőtt szeret hosz- szan és sokat enni. Az ét­termekben a pincérek nem kapkodják el a kiszolgálást, de nincs is értelme: ne-1 gyedóra alatt nem lehet a vendég által is megkívánt áhítattal elvégezni ezeket a műveleteket. Az olasz étkezés első fo­gása a sűrű sajtos zöldség­leves, a minestrone, vagy a tészta. Aki netalán mind­kettőt kéri, arról rögtön tudják, hogy külföldi. A spagettik, a leveles rakott tészták, a lasagnák, a hú­sos palacsinták, a canello- nik főleg paradicsomos mártásvariációkkal készül­nek. A pizzáknál minden mester szabadjára engedi fantáziáját. Hagymás, ha­las-kagylós, paradicsomos, krumplis, gombás, sült zöldpaprikás, húsos tészta­költemények illatoznak, te­tejükön reszelt parmezán- sajttal és kakukkfűvel. A római pizza szinte elolvad az ember szájában. A régi Róma egyik pati­nás kisvendéglőjének kü­lönlegessége a fettuccine: ez sonkás, zöldborsós, tej­színes rakott tészta. A tész­ták előtt még számtalan előételt kínálnak: ilyen a rizzsel töltött sült paradi­csom, a májas darálthúsos sült paprika, a rántott pad­lizsán és úritok. De lehet kérni sült uborkát, roston sült apróhalakat, savanyú lében pácolt „tengeri gyü­mölcsöt” — ez apró rákok, kagylók, polipok elegye —, vagy fokhagymás lében főtt kagylót.. Igazi csemege nyáron a nyers füstölt sonka sárgadinnyével, vagy zöld fügével. A főételek közül a velős­csontos lábszárhús olyan nevezetesen olasz, hogy más nyugat-európai orszá­gokban is csak „ossobu- chi”-nak nevezik. A ke­resztben elvágott lábszár­csontot körülvevő gyenge húst paradicsomos, petre-1 zselymes, fokhagymás már­tásban párolják meg, a ve­lőhöz pirított kenyeret ad­nak. Különlegesség a ke- kencében sült bárány, bor­jú vagy malac — ez utóbbi a trasteverei ünnep kulti­kus eledele — valamint a római pacalpörkölt, ame­lyet sajttal szolgálnak fel. A kemencében sült húsok­hoz citrom is jár. Az olasz konyha haléte­lekben is gazdag. A leg­nemesebb ételek egyike a roston sült naphal, szintén citrommal. A tőkehalat sze­retik csípős, kicsit lecsó­szerű mártással készíteni. Sok helyen kapható a fokJ hagymás, paradicsomos szósszal elkészített kardhal is. Bár ismerik a burgonya- és rizsköretet Olaszország­ban, nemigen kedvelik, sok­kal népszerűbbek a zöldkö­retek. Nyersen, salátaként szolgálják fel őket, vagy pedig megfőzve, mint az úgynevezett zöld szószt, amelyben apróra vágott zöldségeket főznek mártás­sá. A saláták ízesítését a vendégre bízzák. Húsok mellé gyakran adnak pa­radicsomos babköretet, vagy savanyú gyöngyhagy­mát. A desszertek között talá­lunk gyümölcsöt, fagylaltot, süteményeket és sajtot. Az ezerszínű gyümölcssaláták nemcsak a gyomornak, a szemnek is nyújtanak él­vezetet. A fagylaltok ese­tében is a bőség zavarával küzdhet az ember, s a leg­több fagylaltba Valódi gyü­mölcs, dió, mazsola, man­dula is kerül. Itáliában a kávénak na­gyobb kultusza van, mint nálunk. Európában talán a római szenátus közelében főzik a legjobb és a legerő­sebb kávét. Az ebéd elmaradhatatlan tartozéka a bor. A Róma környéki dombokról szár­mazó könnyű vörös és fe­hér borok kifejezetten az étkezőasztalra valók. Olasz­országban különben nin­csenek olyan kocsmák, ahol csak inni lehet, kevés is a részeg az utcán. Ebéd előtt könnyű aperitif dívik, a pálinkát étkezés után isz- szák. Rómában és egész Olasz­országban célszerű a „trat­toria” vagy „hostaria" fel­iratú vendéglőket keresni. Ezekben jó igazán az étel, udvarias a kiszolgálás, az ember meg is vitathatja a tulajjal a világhelyzetet, vagy a focimeccset és nem kell túlságosan elkomorul­nia a számla láttán sem: 25 000 lírából (kb. 13 dol­lár) bőségesen és jóízűen ehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom