Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985. július 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közéletiség és demokrácia az ítélkezésben Ma tesznek esküt a megyei bíróságon a népi ülnökök A íetszahadiilus «tán a magyar igazságügyi szerveset alapéleként tagadta el, hogy a nép közvetlen részvétele nélkül szocialista igazságszolgáltatás ne tu képzelhető el. A nép részvételének szocialista osztálytartalmát éppen az adja meg, hogy a szocialista társadalombant nemtől, vagyoni helyzettől, nemzetiségtől függetlenül minden magyar állampolgár részt vehet az ítélkezésben, ha 24. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, feddhetetlen és választójoggal rendelkezik. A népi ülnököknek a büntető igazságszolgáltatásban vatő részvételét az 191#. évi XI. törvény, a polgári ítélkezésben pétiig az 1952. évi III. törvény vezette be. tllnökrendszerünk tehát gyakorlatilag 95 éves hagyományokra tekint vissza, az első fokú ítélkezésben. Az első fokú bíróságainknak — amely bíróságok elsősorban ténymegállapitó bíróságok — minden eléjük kerülő ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázniuk kell a történteket: meg kell állapítaniuk az objektív tényállást. A tényállás az alapja minden bírói döntésnek és a leglényegesebb kelléke minden bírósági határozatnak. A népi ülnökök élettapasztalatának éppen a tényállás megállapításánál van rendkívül nagy jelentősége. Részvételükkel biztosíthatják az ítélkezésnek az élettel való mindennapos szoros kapcsolatát. Eljárási törvényeink kimondják, hogy a népi ülnököket ugyanazok a. jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint a hivatásos bírákat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít-’ ják, hogy népi ülnökeink érettek is a reájuk háruló, korántsem könnyű feladatok eredményes és jó elvégzésére. A demokratizmus széles körű kibontakoztatása, a törvényesség fokozása, a dolgozók közvetlen bevonása az állami életbe és a tömegkapcsolatok fejlesztése a fejlett szocialista állam építésének olyan követelményei, melyekre pántunk Xlll. kongresszusa felhívta a figyelmet, s amelyek megvalósításában mi támaszkodni kívánunk a népi ülnökökre is. Jogrendszerünkben az ülnökrendszert alapelvi rangon szabályozzák: A társasbirás- kodás elve igazságszolgáltatásunkban az Alkotmány 4(i. §-án és a Bsz. 11. §-án, valamint a perrendtartások rendelkezésein alapszik. A szocialista igazságszolgáltatás — általában minden szocialista államban — a társasbíráskodás elve alapján van megszervezve. Ebben a rendszerben érvényesül a legjobban a szocialista bíróság munkájának az az alapvető módszere, amely egyben számos más állami szervvel (közöttük az ügyészséggel, tanácsokkal) szemben is rendszerint megkülönböztető ismérvként mutatkozik, és ez a megkülönböztető ismérv: a kollektív eljárás, illetőleg a kollektív döntés módszere. A tórsasbirásko- dás ugyanakkor — az ügyek körültekintő, alapos tárgyalása kapcsán — jelentős biztosítéka az objektív igazság kiderítésének is. A dolgozók ítélkező tevékenysége nemcsak a néphatalmat valósítja meg az igazságszolgáltatás területén, hanem előfeltétele annak, hogy az ítélkező szervekeié kerülő konfliktushelyzetek megoldása életszerű és meggyőző legyen. Az ítélkezéshez a jogilag képzett hivatásos bíró mellett nélkülözhetetlen a jogi képzettség nélküli dolgozó élet- és környezetismerete. Amikor a munkásosztálya burzsoázia uralmát megdönti, az igazságszolgáltatás területén is arra törekszik, hogy a valóságos népakaratot juttassa érvényre, ezért egyrészt az állami igazságszolgáltatási szerveken belül teremti meg a szervezeti formákat a néprészvétel igazságszolgáltatásbeli érvényre juttatására, másrészt az állami bírósági rendszeren kívül hoz létre különböző olyan ítélkező szerveket, amelyek a jogsérelmek, jogviták miatti ügyek eldöntésénél a dolgozók közreműködését biztosítják. Az igazságszolgáltatás emberi tevékenység. Hatékonysága Ifibbek között attól függ, hogy kik azok, akik megvalósítják. milyen társadalmi osztályhoz tartoznak, milyen politikai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Valamely tevékenység kiíejtőjének osztál.yhely- zete. tudása, tapasztalata rányomta bélyegét — különösen. ha szellemi tevékenységről van szó — az általa végzett cselekmények tartalmára. eredményére. Az igazságszolgáltatás különleges jellegét tartalmilag az á körülmény határozza meg. hogy rendszerint ellenérdekű felek ellentétes előadása alapján többnyire a múltban történt tényeket kell az i ga z.sá gszol gál tatás f olya má n megismerni, s ezek alapján kell ítéletet hozni. Az igazságszolgáltatás legfontosabb. s egyben a legnehezebb eleme a bizonytalan súlyú és hatású adatok mérlegelése. A mérlegelés az. a szellemi tevékenység, amely a bírót sokszor nehéz feladat elé állítja: olyan adatok után kell kutatnia, melyek ismeretlenek, forrásuk a múltban van, olyan jogkövetkezményeket kell alkalmaznia, amelyek hatása ismeretlen, eredményük csak a jövőben tudható meg. A mérlegelés nemegyszer valóságos gyötrődést okoz a bíró tudatában akkor, amikor az eredetileg bizonytalan adatokból kiindulva, életszerű következtetésre akar jutni mind a tények megállapítása. mind a joghatásaik meghatározása érdekében. Ebben a munkában rendkívüli segítséget nyújthatnak a nagy élettapasztalattal rendelkező népi ülnökök. A mérlegelés a mindennapi életben szokásos értelménél fogva valamely dolog súlyának megvizsgálását és meghatározását jelenti, megfelelő mérőeszköz segítségével; meghatározott mércéhez viszonyítva. A mérőeszköz, a mérleg pontosságától, finomságától, továbbá a mérlegelés gondosságától függ eredményének pontossága: a megmért dolog valóságos súlyánál« meghatározása. Amikor az igazságszolgáltatással kapcsolatban mérlegelésről beszélünk, szintén valamely adat súlyának, jelentőségének megvizsgálásáról és meghatározásáról van szó. Az igazságszolgáltatás területén azonban a mérlegelés sokkal bonyolultabb művelet. mint a mechanikai mérőeszközzel végzett mérlegelés. Az igazságszolgáltatás folyamatában a pontos mechanikai mérőeszköz helyét az ember tudati tevékenysége foglalja el. Minden bírósági ítélet — büntető és ool- «nri iigvben egyaránt — a Népköztársaság nevében szól az érdekeltekhez, s rajtuk keresztül, a társadalom többi tagjához. Minden ügy eldöntése fontos láncszem abban a folyamatban, amely a törvényesség megszilárdulását, a szocialista szervezetek és az. állampolgárok jogainak megvalósulását, a jogsértések csökkentését, illetőleg kiküszöbölését célozza a bírósági ügyek által érintett széles területen. A szocialista társadalmi és gazdasági rend védelmében egyaránt jelentős a bünlető- és a polgári eljárás. A polgári eljárás a jogalkalmazás olyan fontos jogpolitikai elveit hivatott szolgálni, mini a népgazdaság erősítése, valamint az. állampolgárok jogainak védelme végeit a követelmények fokozása, a társadalmi és egyéni érdekek összhangjának biztosítása, a szocialista ludat fejlesztése. E jogpolitikai elvek érvényre jutását többek között épp a népi ülnökök közreműködésével lehet biztosítani. A dolgozók igaz- ságszolgál tatásbeli részvétele is közvetve, népképviselőik útján, a választott népi ülnökök útján valósul meg. A népi ülnökök tehát a néphatalmat hivatottak kifejezésre juttatni az. igazságszolgáltatásban. A megyében 5)50 népi ülnököt választottak. A megyei tanács július 5-i alakuló ülésén, a megyei bíróságra (10, a munkaügyi bíróságra pedig 120 népi ülnököt választott meg. Sokszor idézik Leninnek azt a mondását, hogy „magunknak kell Ítélkeznünk". „Az állampolgároknak egytől egyig részt kell venniük az. igazságszolgáltatásban és az ország kormányzásában." De ehhez, a lenini iránymutatáshoz hozzá kell fűzni ugyancsak Leninnek a megállapítását arra vonatkozólag, hogy „hihetetlenül nehéz feladatról” van szó. A szocialista bíróságoknak, fontos szerepéről beszél Lenin az állampolgári fegyelem megvalósításában. Ezzel kapcsolatban is a feladat nehézségéről ír, s arról beszél, hogy a bíróságok e feladatuknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha a „lakosság legszélesebb tömegei vesznek részt bennük ... demokratikus formákban”. Ezért nem elegendő a népi ülnököket a néphatalom igazságszolgálta- tásbeli képviselőinek nyilvánítani, hanem rendkívül türelmes, hosszadalmas szervezőmunka szükséges ahhoz, hogy a dolgozók az igazság- szolgálta tásbeli ülnöki funkciót elvállalják és a gyakorlatban teljesítsék is. A XIII. pártkongresszuson hangzott el a találó megállapítás, mely szerint a mi társadalmunk a „közöm van hozzá” társadalma, és hogy még inkább az legyen, ehhez a demokratizmus további erősítésére van szükség. Valóban, minél nagyobb lehetőséget teremtünk a beleszólásra, az ítélkezésben való részvételre — hiszen ez is közéleti tevékenység —, annál szélesebb lesz azon ügyek és tennivalók köre, amelyekhez társadalmunk emberének „köze van", köze kell, hogy legyen. Dr. Timár László bírósági főtanácsos Növényvédő szer exportra Sikeres beruházás Sikeres beruházási fejezlek be a napokban az Észák- magyarországi Vegyiművekben. A központi gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-fejlesztési program keretében új növényvédő szert gyártó üzemet adtak át rendeltetésének. Nemcsak azért örvendetes ez, mert manapság ritkán hallani beruházásokról, nagyobb arányú fejlesztésekről üzemeinkben, gyárainkban, az EMV új üzeme pedig közel egymüliárd forint ráfordítással épült, s a statisztika számon tartja, hogy a gyár történetében ez a legnagyobb beruházás. Okkal elégedettek mindazok, akik az új, korszerű létesítmény megvalósításában részt vettek, hiszen amint azt dr. Mogyoródi Ferenc műszaki igazgatóhelyettes is örömmel mondja, a beruházás a hazai gyakorlatot figyelembe véve nagyon is simán, zökkenőmentesen valósult meg, egy héttel a tervezett határidő előtt. Az sem mellékes persze, hogy a gyártás alapját képező eljárást a vállalat szakemberei dolgozták ki, s az. eljárást manapság szabadalmak védik. A fejlesztési munka ugyanis több évvel ezelőtt kezdődött, amikor kísérleti üzemekben kialakítottak azt a technológiát és technikát, ami a gyártási eljárás megvalósításához szükséges volt. Ezeket a kísérleti üzemeket is a vállalat szakemberei tervezték és a kivitelezés is saját erőből történt, olyan sikerrel, hogy a kísérleti program megvalósítása mellett, évente több ezer tonna jó minőségű növényvédő szer gyártására is sor kerülhetett. Ezekre az úgynevezett referenciaüzemekre alapozva tervezték meg a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál a hazai szükségletek ellátására, az első tiolkarbamát gyártására alkalmas nagyüzemet, amelyet kétszázhuszonhétmillió forint beruházási költséggel 19112. decemberében helyeztek üzembe. Ez az üzem a sikeres újítások eredményeként napjainkban a névleges kapacitás mintegy két és félszeresét termeli. Volt tehát megbízható gyártási tapasztalat, amelyre alapozva hozzáláthattak az új üzeni tervezéséhez, beruházásának megvalósításához. — A most átadott és immár termelő üzem az előző termelőegység kapacitásának háromszorosát produkálja — mondja az igazgatóhelyettes. Persze a megvalósítás nem kis feladatot jelentett a tervezők. a kivitelezők és természetesen az üzembe helyező műszaki személyzet számára. Különösen a beruházás befejező szakasza volt mozgalmas, s a vállalat szakemberei jól segítették a kivitelezőket. A hazai vállalatok egész sora vett részt a beruházás megvalósításában. Az építési munkákat jórészt a Vízügyi Éoítővállalat. a szerelést a Gyár- és- Gépszerelő Vállalat, a CSŐSZER, a Gép- és Felvonó, míg a villamos "s műszeres munkákat a VÍV végezte fővállalkozásban. Különösen ez utóbbi vállalat végzett igen nehéz és bonyolult munka*. Az Aoités időszakában “le*- be léptetett importkorlátozások ugyanis a műszerezés terveit felborították. Alapvetően át kellett dolgozni n torveket. s ebben kiemelkedően ió munkát végeztek a heruházási. valamint a karbantartó főosztályunk dolgozói. Ennek is köszönhető. — Hazánkban a legnagyobb — Az a bizonyos szellemi tőke — Magas műszaki színvonal A musiersiobabon. hogy a műszaki színvonal megtartása mellett az eredetileg tervezettnek csupán a negyven százalékát költöttük importműszerekre és gépekre, és a kivitelezésnél sem keletkezett jelentősebb lemaradás. Manapság sokat emlegetjük azt a szellemi tőkét, amely megvan ugyan a vállalatoknál dolgozó szakemberek felkészültségeben, tudásában, csakhogy, mint tapasztaljuk, meglehetősen nehéz. felszínre hozni, hasznosítani ezeket. Sok helyütt bizony nem is nagyon van rá példa, de úgy tűnik, ahol nagyon-nagyon szükség van rá, működésbe hozható és működik is ez a szellemi tőke. Nos, az ÉMV-nél is nagy úr volt a szükség, hiszen a műszerészek például a hazai technikai bázisra alapozva oldottak meg számos feladatot. Kifejlesztettek például több bonyolult és fontos műszert, amelyekre nagy szükség volt az új üzem építésekor. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ÉMV-ben gyártott műszerek állják az összehasonlítást a legfejlettebb, importból származó műszerekkel, mind a gyakorlati alkalmazásban, mind pedig — ez nem kevésbé fontos — a költségeket tekintve is. Nem is szólva a tőkés devizamegtakarításról. Ezek a saját erőből származó megoldások magyarázzák, hogy az egész beruházási összeghez viszonyítva a tőkés és a szocialista import aránya forintra átszámolva, miodösz- sze 76 millió, az összes költség nem egész tíz százaléka. — Ügy vélem, hogy ez nem rossz arány — mondja Mogyoródi Ferenc —, egy olyan korszerű vegyipari üzemnél, mint amilyen a mi mostani beruházásunk. Hazánkban ugyanis manapság külföldről szokás megvásárolni az eljárásokat, komplett berendezéssel egyetemben az üzemeket. Nagy eredménynek tartom azl is, hogy az üzem környezetvédelmi megoldásai is korszerűek. hatásosak. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalatnál és a környéken a vizes légszennyezés további csökkenésével számolunk olyan üzemben, ahogy a termelést a még működő kísérleti üzemekről átvisszük az új termelőüzembe. — Hogyan térül meg ez a beruházás? — Az előző üzemünk beruházási költsége másfél év alatt megtérült. Az új üzem termékskálája hasonló azzal a különbséggel, hogy azóta intenzív kutató-, fejlesztő- munkával a termékek számát tovább sikerült növelni, minőségét pedig javítani. Jelenleg tizenhárom olyan termékünk van az új üzem részére, amely már kiállta a gyakorlat, a piac próbáját, tehát bevezetett, a kereskedelemben forgalmazott növényvédő szerek. Ide tartozik még az is, hogy további új készítmények fejlesztése áil befejezés előtt. Ezek olyan korszerű növényvédő szerek, amelyeket a hazai mezőgazdaság már isméi-, és nagy mennyiségben alkalmaz, de exportra is szállítunk a világ minden tájára kisebb-nagyobb mennyiségben. Az új üzem belépésével lehetőség van a termelés növelésére. — Mit jelent ez a versenyképesség szempontjából? — A vállalat termékszerkezete tovább korszerűsödik, s ez véleményem szerint, nagyon fontos. A korszerű növényvédő szerek részaránya a jelenlegi 60 százalék fölé emelkedhet a vállalat teljes termelési értékében. Ezzel pedig az Északma- gyarországi Vegyiművek hazánkban a legnagyobb növény védőszer-gyártó vállalattá fejlődött, s ez az előrelépés jelzi, hogy eddig sikerrel valósítottuk meg : a központi fejlesztési programban számunkra meghatározott feladatot. Szarvas Dezső Már termel az új üzem.
