Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. július 27., szombat A lig akad ember széles hazánkban, akinek ne lenne köze valamilyen formában egy-egy építkezés­hez. Vagy ö maga fog malte- ros kanalat, szalad anyagok után. intézi az OTP-ben c hi­telt, vagy barátja, testvére hív­ja segítséget várva a falak hú­zásához, a gerendák feleme­léséhez, ajtók, ablakok mázo^ lásához. És hétvégeken nem­csak a strandok, természetes vizek felé indulnak el a ko­csikaravánok, hanem a váro­sok épülő negyedei, a falvak új utcái felé sorakoznak a gépkocsik . . . összegyűlnek az építkezők, kalákába verődnek és épül, gyarapszik a több száz, több ezer új otthon. Nagy viták dúlnak: honnan lehet békéscsabai cserepeljje- szerezni, mivel érdemesebb fű­teni; szénnel, vagy gázzal, mi­ért tér el a szomszéd a több­ször megbeszélt és elfogadott tervtől? És vitáznak a kívülál­lók is . . . a szomszédok, a vá­ros, a falu lakói, hiszen véle­ményre készteti őket, ha kiva- gyokiságról árulkodó álompa­lotákat húznak fel az új ut­cákban, de akad ellentétes helyzet is, mikor a legegysze­rűbb, mindenféle cifraság nél­küli ház kelt megütközést, hi­szen ez is lehet szokatlan . . . Hogyan, miből, mit építenek tehát ma az emberek? — tet­tük fel a kérdést az építkezé­seken, az OTP-ben, a TOZÉP Vállalat vezetőinek és a te­lephelyeken és megszondáztuk az építkezéseken segédkező kalákásokat is. Terep- $ telekszemle Az első kérdés; hová épít­kezzünk ? Az avasi lakótelep tőszom­szédságában félkaréjban búj­tak ki a sorházak a földből. A tanács bérbe adott telkei­ért először nyolcvanezer, majd még plusz húszezer fo­rintot fizettek. Ugyancsak ezzel a lehetőséggel jutottak telekhez a belvárosban a Bocskai utcában épülő tár­sasházak tulajdonosai, vala­mint a Berekalján építkezők. kezdtük az építkezést és az orrunk elé húzták azt ama-, gas házsort, elzárták a kilá­tást, beszorítottak minket a többi ház krJft*. Jobban is gazdálkodhatna a tanács a szabad területtel . . . így az a benyomás, hogy egyáltalán nem tervezik meg egy-egy építésre alkalmas terület le­endő arculatát. Nem kellett volna most sem mást csi­nálni, csak felcserélni a két házsor helyét, és azonnal harmonikusabb lett volna a Berekalja .. . — Nekünk könnyen adlak építési engedélyt — mondta a miskolci Martinovics utca lakója, — mert a szüléink házára húzunk egy emeletét. A jelenlegi rendelkezések szerint a közvetlen rokoni kapcsolatban levőknél na­gyon egyszerű az emeletrá­építés engedélyezése és eh­hez jók a hitelfeltételek is... Hitel Az építkezéshez tehát nem­csak elhatározás, telek, ha­nem pénz is szükségeltetik. Felkerestük az OTP megyei igazgatóságát, ahol Adámv Tibor, a lakáshitelezési osz­tály vezetője foglalta össze a különböző hitelkérelmi lehe­tőségeket : — Célszerű előtakarékos­kodni — szögezte le a be­szélgetés elején a legfonto­sabb szempontot az OTP szakembere. — Az állam és a takarékpénztár igen jelen­tős mértékben figyelembe ve­szi a hitelkérelmeknél, hogy van-e az építkezőnek ifjúsá­gi takarékbetétkönyve. Ez azért is fontos, mivel az épí­tési hitel csak kiegészítésül szolgál az építési költségek fedezésére. Amikor benyújt­ják a hitelkérelmet, meg­vizsgáljuk, mennyi pénze, megvásárolt anyaga van az építkezőnek. Az a jó, ha az építési költség szociálpoliti­kai részével csökkentett ösz­helyzet, a gyermekek száma is. Ezek alapján többlakásos, többszintes társasházépítés­hez 3—4 fő esetén 360 ezer forintot, önálló családi ház­nál 300 ezer forintot hitelez az OTP. Ha a család létszá­ma eléri a hat főt, akkor az előbbi esetben 440 ezer, az utóbbi esetben pedig 380 ezer forint a hitel nagysá­ga... Megtudtam az OTP szak­emberétől, hogy 1983—84-ben felszökött az építési kedv, mivel 1983-ban vezették be az építkezéseket segítő új ren­deleteket, de idén már né­mi csökkenést tapasztaltak Egyrészt mára már világo­sabban láthatók a fenntar­tási költségek és kél évvel ezelőtt még számos építő­anyagból nagy hiány volt, ami elvette az építkezők ked­vét . .. Csakhogy éppen a nagy igény láttán napjaink­ra lényegesen javult az épí­tőanyagok választéka . . . Er­ről már a TÜZÉP Vállalat­nál beszélgettünk. Anyagválaszték A TÜZÉP Sajó-parti tele­pén végigmenve, az a benyo­mása támad az embernek, hogy ma nem gond építő­anyagot beszerezni. Egy épít­kezőtől kapott lista alapján kérdezgettem végig a kur­rens anyagok sorát és a te­lepvezető Kádár Lajos min­den kérdésem után készsé­gesen mutatta meg a kere­sett téglát, tetőfedőt, csem­pét, ajtót, ablakot. Általában egy-egy cikkből többfélét is láthattam. Eszembe jutott a vállalat kereskedelmi igazgatójával folytatott beszélgetés. Arról Délután már a szomszéd várja a malterke- veröt... sietni kell! Házsor a Berekalján ... az LKM alkalmazottai laknak majd itt. Falun már vegyesebb a hely­zet: akadnak települések, ahol a tanács osztja a telket, és természetesen kézből is meg lehet venni. — Ma már aki építkezni akar, számoljon azzal, hogy a telekárak tetemes részt el­visznek a pénzből. Városon átlagosan százezer forintba kerül egy valamirevaló ház­hely, de a városkörnyéki fal­vakban sem sokkal olcsóbb, bár némely helyen negyven- ötvenezerért is kap házhe­lyet kerttel együtt a vásárló — mondta Kalmár István építkező az Avason, aki so­káig kacérkodott a gondolat­tal; esetleg Arnóton, vagy Zsolcán építkezik. — Amikor idejöttünk és megnéztük a telket, szép he­gyeket láttunk szemben — mutatott körbe a Berekalján Szabó Aladár. — Aztán el­szeg 40 százalékával rendel­kezik az építkező. Ez pél­dául egy 700 ezer forintos ház esetében 248 ezer forin­tot jelent pénzben, anyag­ban, munkában. Amit ezután adunk hitelt, az havonta kb. 1100—1200 forint hiteltörlesz­tési terhet jelent majd az ú j ház tulajdonosának. Az OTP egyébként több szempontot figyelembe vesz a hitelnyúj­táskor — mondta az osztály­vezető, és kiterített egy táb­lázatot, amiből kiderült, hogy jobban támogatják a korsze­rű, többszintes, társasház­építkezést, mint az önálló otthonokat teremteni akarók törekvéseit. Természetesen fontos tényező a szociális számos újdonságot vezettünk be. Például száz forintért szerződést kötünk az építke­zővel, amikor megvan a ter­ve és mi az építkezés min­den fázisában nyomon kí­sérjük az éppen szükséges anyagigényeket, megrendel- jük a kívánt anyagot és táv­iratilag értesítjük az ügyfe­lünket. A TÜZÉP telephelyén kö­rülbelül húsz vásárlót kér­deztem meg, hogy elége- dett-e a TÜZÉP munkájá­val? Kisebb-nagyobb véle­ménykülönbségekkel talál­a Sajó-parton a Fészek Áru­ház, ami nemcsak építőanya­gokat, hanem szerszámokat és az építkezéshez elenged­hetetlen egyéb dolgokat is kínál majd a vásárlóknak. Egyébként végigböngészve a kínálatot, csupán egyetlen egy anyagot: a békéscsabai mázas cserepet keveselltem, minden másból többféle kí­nálatot találhattam. Majd a magánkereskedőkkel kiala­kult konkurrenciaharcra te­relődött a szó. — Eléggé ellenőrizhetetlen, hogy mikor, ki vásárol tő­százalék között mozog. Ed­dig a vállalat összesen négy­millió forint értékű árut adott engedménnyel, és az év végéig további 4—6 mil­lió forint értékben lesz ked­vezmény. Ma én, holnap te A nádból font zsúrkocsin kólás, szörpös üvegek mel­lett szódásszifon és néhány üveg sör állt. Az emeletre húzó csiga kötelébe két asz- szony kapaszkodott, a fön­ti szobákban mesterek se­rénykedtek: a misungot si­mították. A gazda mellett barátok, családtagok kever­ték az alapanyagot, hordták a vödröket... a malterkeve­rő nem pihent, igyekezni kellett, mert délután már a koztam, de senki nem kriti­zálta a TÜZÉP-et. Általában elégedettek az emberek ás az így nyert közvélemény sze­rint mára már megszűntek a panaszok. De a panaszkönyv­ben sem találtam idei be­jegyzést! Természetesen nem minden telep egyforma, de a különbségek általában abból adódnak, hogy a TÜZÉP-nek (az áremelkedések ellenére!), nincs pénzük a telephelyek fejlesztésére. — A szűkös anyagi hely­zet ellenére is vannak szép terveink — mondta Kádár Lajos. — Miskolcon már ket­téválasztottuk a tüzelőanyag- és építőanyag-telepet. Remél­hetőleg, 1986 végére felépül lünk nagyobb léteit, hiszen az itt vásárolt csövet, csem­pét, cserepet van aki átadja a maszeknak, aki aztán fel­árral dobja piacra. Tehát a vásárló rosszul jár. Az igaz­gató elvtárs által említett szerződéssel mi minden épít­kezőnek azt az anyagot biz­tosítjuk, amikre szüksége van ... és határidőre! Sőt, a szerződő felek az árenged­ményekről is értesülnek. Idén például engedtünk már a cement, a födémpanel, a cserépkályha, a zsalugáter, a belső ajtó, a fürdőkád árá­ból és július 22-től augusz­tus 5-ig a padlóburkolót ad­juk olcsóbban. Az árenged­mények mértéke 20 és 50 szomszéd tartott rá igényt... hozzá is jöttek a kalákások. — Ma én segítek, holnap hozzánk jönnek — mondta az egyik építkező. — Ha minden mozdulatot, minden munkást ki kellene fizetni, akkor egy közepes, nem nagy igényű lakás ára egymillió forint fölé is kerekedhet. . . nem ritka ma már az egy­millió 200—300 ezer forintos építkezési költség sem . . . ka­lákában le lehet szorítani 600—700 ezer forintra ... — és benyúlt a pénztárcába, a mestereknek 750 forintot fi­zetett a műszak végén, a ba­rátoknak, családtagoknak pe­dig töltött egy fröccsöt. Szendrei Lőrinc érdeklődtem, hogy miért vál­tottak le az elmúlt másfél év alatt 11 telepvezetőt az Észak­magyarországi TÜZÉP terü­letén? — Volt oka — válaszolt kendőzetlenül Dudás Emil kereskedelmi és gazdasági igazgató. — Számos vissza­élésre derült fény, egy eset­ben még bírósági ügy is lett a csúszópénzek elfogadásá­ból, a szállításnál történő manipulálások miatt. Mára már a telepeink legnagyobb részében maximális fegye­lemmel dolgoznak a vezetők és beosztottak. A szemléle­tünkön sikerült változtatni és nem az elosztás, hanem a kereskedelem vált a célunk­ká. Ennek megvalósítására Csövek, palák, téglák, faanyagok és még számos termék rendezett körülmények között vár ják a vásárlókat, akik válogathatnak is a készletekből. Ez az új zsindely Franciaországból érkezett- bárki felrakhatja a tetőre „Ha nincs mester, magam is kipótolom a hiá­nyokat"

Next

/
Oldalképek
Tartalom