Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
1985. július 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Hans Alfredsen: Amikor Marcsi nagy volt Az ország közepe Tíz méter magas, nyolcoldalú vasbeton torony jelzi Magyarország geometriai középpontját a Pest megyei Pusztavacs község határában. A nevezetes földrajzi pontot jelölő építmény külső borítása fából készült, tetején krómacél csúcson vörösréz gömb foglal helyet. A Kartográfiai- és Térképészeti Vállalat l!)77-ben pontos mérések és számítások alapján állapította meg az ország geometriai középpontját. amelyet úgynevezett alapkővel állandósítottak. A középpont-megállapítás leggyakoribb módjai geometriai középpont és a súlypont számítása. A ^geometriai középpontot • az ország szélső helyzetű meridiánjainak és szélességi köreinek felező koordinátái jelölik ki. Ha tehát, leegyszerűsítve, a földrajzi fokhálózatot merőleges egyenesnek tekintjük, úgy Magyarország földrajzi középpontja nem más, mint az országterületet befogadó téglalap oldalfelező merőlegeseinek a metszéspontja. A súlypont számítása már jóval nehezebb feladat. A tökéletesen sík és homogén anyagúnak feltételezett országterület súlypontját a tetszőlegesen kicsiny, egyenlő szakaszokra felbontott országhatár súlyvonalainak a metszéspontja adja. Az ország középpontjának megjelölésén kívül a torony és környezet csillagászati földrajzi megfigyelésekhez is lehetőséget nyújt. Alkalmas a napfordulók és a napéjegyenlőség időpontjának, valamint a helyi idő- és a zónaidő (a „greenwichi idő") közötti eltérés tapasztalati úton történő megállapítására. A középpont a csillagmozgásokhoz viszonyított, kozmikus léptékű meghatározást is jelenti; a csillagászati úton nyert információk számítógépes feldolgozása egyértelműen igazolta, hogy ezek az adatok kizárólag az adott földrajzi-mértani középpontra vonatkoztathatók. Képünkön: a nevezetes jeltornyot láthatjuk, amelynek körzetét néhány éve védetté n.v i l ván i tóttá k. — Szaladj ide, ülj a térdemre! Elmesélem, mi volt akkor, amikor én kicsi voltam — szokta mondani apu. Most egészen másként történt. Apu letette az újságot, egyszerre icipicire összezsugorodott. Odaszaladt Marcsihoz, felült a térdére: — Most elmesélem, mi voll akkor, amikor én nagy voltam — kezdte Marcsi a történetet. Amikor Marcsi nagy volt. egy radirüveg házban laktak. A fala puha volt, mint a radír, és átlátszó, mint az üveg. Persze, a papa, a mama és Maja néni is ott lakott, de ők egészen kicsik voltak. A papa lóba nem érte el a pedált a kocsiban, ezért Marcsi vitte el őt mindennap a munkahelyére, és hozta haza, amikor már elég pénzt keresett. Akkoriban nem volt sok pénzre szükség. Egy villanyvonat tíz forintba került. S a gyerekeknek ingyen osztogatták a mesekönyveket az utcán. Amikor Marcsi nagy volt, a bácsik és a nénik nagyon korán lefeküdtek aludni. A gyerekek pedig addig nézhették a rajzfilmeket, ameddig nekik tetszett. Voltak, akik egyáltalán nem feküdtek le, de egy cseppet sem fáradtak el. Akkoriban nem ismerték az esőt és a ködöt. A tél és a nyár pedig naponként váltakozott. Marcsinak volt egy lova és egy kutyája. Micsoda okos állatok! A termetük, mint egy pónié, de mindent megértettek, amit mondtak nekik. Egyszer Maja néni lement a boltba, és elveszett. Marcsi nagyon izgult, mert Maja néni soha nem maradt el sokáig, s most már száz órája, hogy nyoma veszett. Ir- lóztató régen! Marcsi fogta a kutyáját. Lordot, s lement az utcára, hogy megkeresse Maja nénit. Lord sokáig szi- malolgalott. végül rábukkant a nyomára. Marcsi nézegette a nyomokat, és rájött, hogy Maja nénit, egy félelmetes ragadozó elhurcolta az erdőbe. Mind feljebb haladtak a fák között, s egyszer csak meglátták a kegyetlen Kara- bamotot rongyokból, újságpapírból és száraz karácsonyfákból összetákolt kunyhója előtt. Termete mint az elefánté, de halfeje van, s ráncos, undorító végtagjai, hatalmas karmokkal ékesítve. Maja nénit egy fazékba tette, hogy megfőzze és megegye. De a néni nem hagyta magát, sortüzet adott le a teli kefires dobozokkal. Mikor Marcsi megjelent, Maja néni a Karaba- motra vetette magát, s a Lord kutya se maradt tétlen. Hogy megijedt a bestia! Végül elvitték őt az állatkertbe. Mikor Marcsi nagy volt, a hal, a bab és a tojás károsak voltak a szervezetre. A csokoládé és mindenfajta édesség pedig szükséges volt a gyerekek egészséges fejlődéséhez. Ha valaki ebédre babot főzött, és megtudta a rendőrség, bizony pénzbírsággal sújtották a mamákat. Sőt, börtönbe csukták őket. Igaz, csak néhány órára, de azért mégis! Bizony így volt ez, amikor Marcsi nagy volt. De mindez olyan régen történt, hogy nem is csoda, ha a papa már semmire sem emlékszik. Átányi László fordítása Nyári játszótér az udvaron )) Keltentö nagy háborúság, perpatvar támadt egyszer tudódéból környékén, ugyanmikor tájékán. Azzal kezdődött a dolog, hogy békésen döcögött egy szekér az országúton. Sovány. kis lovacska húzta a szekeret. Egyszer a szekér rúd ja megbökte a lovacska nyakát. — Miért böktél meg? — kérdezte dühösen a lovacska. De a szekérrúd csak envoy it mondott: — Add tovább! Kétszer se kellett mondania. — Húzzuk együtt a szekeret ezentúl! — ajánlotta otthon, az istállóban a szamár. Válaszul jó nagy rúgást kapott. — Add tovább! — mondja a ló is. .Jól van. eloldalgott onnan a szamár, visszament a saját jászlához. Melléje sün- dörgött a kutya és kérlelni kezdte. Rejtvény írjátok be az alább felsorolt neveket az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk egy Balaton-par- ti helység nevét adják eredményül. E helységben van az Úttörőváros. ERIKA. ILONA- MÁRIA. VINCE, ZSOLT. Beküldési határidő: július 31. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: 32+17+35+6 !)U Könyvet nyertek: Szőke Viktor, Miskolc, Pallagi Beáta, Leninváros, Tőzsér Gabriella, Leninváros, Rivnyák Judit, Miskolc, Maczkó Zsolt. Rudabánya, Polonkai Tibor. Polgár. A könyveket postán küldjük el. — Engedd, hogy az oldaladhoz bújjam melegedni! Dehogyis engedte a szamár. Megharapta a kutyái és ráförmedt: — Add tovább! Vonított a kutya, mert fájl a harapás kegyetlenül. Kiment az istállóból és a napra feküdt, a sebeit nyalogatta. Arra sétált a macska és megszólította: — Játsszunk együtt egy kicsit! Szörnyen megharagudott a kutya, amiért a semmireva- ló macska háborgatni merészeli. Felugrott. üldözőbe vette, jól megkergette és ahogy utolérte, belemart a macska farkába. — Add tovább! — vakkan tolta. Elbújt a macska, bement az éléskamrába. Búsan nézegette, mekkora darab hiányzik a íarkincájából. Arra figyelt föl, hogy valami cincogást hall. Jókora egér állott előtte, két hátsó lábára ereszkedve. — Menj arrébb egy kicsit, hogy a liszteszsákhoz férhessek ! Egyéb se kellett a macskának. Elkapta az egeret, jól megcibálta a bajuszát. — Add tovább! — nyávogta. De az egér mar nem talált senkit, akinek a esihipu- hit továbbadhatta volna. Fogta magát, mérgében ösz- szerágta a szekér rúdját. így aztán elölről kezdődött az egész perpatvar. Szentc Varga Mária Törő István: Befutják aj eget, hajukban bokréta, hatalmas gőzmozdony lújto fel magasba, vígan szaladgálnak nagy hátán a szélnek, ég-mezőn legelnek hogyha megéheznek, ahogy megy le a Nap ott az égnek alján, vörösre sírja már szemét a sok bárány. Kirándul a család. Budapestre. a gyerekek „paradicsoméiba": az Állal kertbe és a Vidám Parkba látogatnak el. Már az előkészületek is nagy izgalommal járnak. mit vigyenek, és menynyit? Ki ne maradjon a pakkból valami fontos. Nos, minden megvan. Indulás. A nap kellemesen telt el. Jól érezték magukat, s másnap a gyerekek már elő is álltak a kérdéssel: — Anyuka, mikor megyünk legközelebb Pestre? — Hát majd a legközelebbi .... hogy is mondják, apa? — szól közbe a nagyobb fiú. — Alkalommal — segíti ki az apa. — Igen. igen — helyesel a kicsi — a következő alkalommal. Vagyis, holnap megyünk? ... (em—i) Nyaralni, ha mentek is, 2 —3 hétnél nem tart tovább. S akkor mi lesz a többi idővel? Mit csináltok egész nyáron? Az unalom, a lő- dörgés ellen kitűnő lehetőség egy otthoni játszótér felállítása. A legfontosabb az, hogy ezen a játszótéren egyszerű — saját ötleteitek alapján készült — játékok legyenek. Itt azután mindenki megvalósíthatja saját elképzeléseit! A játszótér kialakításához mi is szeretnénk hozzájárulni egy-két javaslattal. FÖLDRE RAJZOLHATÓ PÁLYÁK Egy sima területet hagyjatok szabadon, ahová alkalmanként gyorsan többféle játékhoz is felrajzolhatjátok (felszórhatjátok) a pálya méretét. Mindannyiótok előtt ismertek az ugróiskola szabályai (lásd a rajzot). Kisebbeknek érdekes, ügyességet fejlesztő lehetőségeket biztosit. De ugyanígy pillanatok alatt kijelölhető egy lábteniszpálya. (Csupán egy háló, vagy a hálót helyettesíthető tárgy szükséges hozzá.) A röplabdapálya felrajzolása sem tart sok ideig. VÁLTÓVERSENYEK Izgalmas versenyzési biztosítanak a váltóversenyek is. Ha sokan vagytok, ezt párosán. illetve csapatban is eljátszhatjátok. Görkorcsolyával, karikával, autógumi külsővel, labdával egy kör alakú pályán ügyes feladatokkal jó versenyeket szervezhettek. KUGLI, KÖTÉL, KERÉKPÁR A játszótér egyik sarkába helyezzétek el a kuglisarkot. Játékötletek: Bekötött szemmel a kuglikat átlépkedve kell a célig eljutni. Két versenyző bekötött szemmel a felállított kuglikat összegyűjti. Az a győztes, akinek többet sikerül összegyűjtenie. Gurítani, ahol a ledöntött bábuk száma is számít, de a kuglibábuk aljára ragasztott feladatokat is végre kell hajtani. A kötélhúzással bizonyíthatjátok erőtöket. Vékonyabb kötéllel a lasszódo- bást lehet gyakorolni. Egész vékony spárgával pedig párbajozni lehet. (Két szék áll egymástól 2 méterre távol, a támlák egymás felé néznek. A versenyzők is egymásnak háttal ülnek. A két szék alatt egy vékony spárga van kifeszítve. Adott jelre ezt kell a versenyzőnek elhúznia a másik elől.) A kerékpár ügyességi versenyek rendezésére is kiválóan alkalmas. Különböző akadályok beállításával szervezzetek kerékpárversenyt. (Lassúsági szakasz, tárgyak dobása, átszállítása, lefektetett deszkán átbiciklizni, akadály alatt átkarikázni. első kereket időre le- és felszerelni! stb.) Játék a nevekkel Bárányfelhők
