Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

1985. július 1., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ezen az egyetemen csak tanulni lehet. Megbukni nem. Átíródik a hagyományos ta­nár-diák viszony, nincs, tá­volság a pad és a katedra között, a szerepek gyakran és értelemszerűen felcseré­lődnek, nincs leckekönyv és utóvizsga, katalógust sem tartanak, igaz, a hallgatók diplomát sem kapnak. A hallgatóknak a jó része ugyanis diplomás* kutató tu­dós, vagy magasan kvalifi­kált gazdasági szakember. Egy valami közös csak iga­zán ebben a sok helyről verbuválódott, eltérő érdek­lődésű, és mentalitású „diák seiegben": a kíváncsiság, a tenniakarás és a tanári szi gór nélkül is nagy lángon lobogó tudásvágy. A jó emlékezetű olvasó már kitalálhatta az ilyentájt szokásos korábbi híradások nyomán, hogy a Miskolci Nyári Egyetem méltatásáról, s mai megnyitásának kö­szöntéséről van szó. Jó mun­kát, hasznos időtöltést kívá­nunk minden résztvevőnek, remélve azt, hogy a tízna­pos program ideje alatt jó házigazda lesz Borsod-Abo- új-Zemplén megye, illetve Miskolc. A rendezők egyszer­re követnek és ápolnak ha­gyományt, s ezzel együtt egy­szerre igyekeznek elegei ten­ni a korszerűség, a napra­készség és az aktualitás igé­nyének. Az első megállapí­tás azt jelenti, hogy most is, mint az elmúlt években, az ember—munka—társadalom hármas egységének elemzé­se a nyári egyetem előadá­sainak, konzultációinak és vitáinak a célja. Ezen belül a mostani téma és mottó: társadalomkép - társadalmi valóság. A blikfangosabb cí­mekhez szokott mozinézőnek, tévérajongónak, a sikerköny­vek olvasójának talán nem tűnik túl izgalmasnak, von­zónak az ezzel a címkével jelzett témakör. Deltát ez a mostani, tizedik nyári egye­tem sem törekszik hatásva­dász elemekre. És kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy a közvélemény, a közérdeklő­dés affinitása soha nem volt akkora a köz dolgai, a va­lóság, a gazdasági kérdések iránt, mint napjainkban. A: egyén, - ahogy egy szak­író jellemzi - a társadalom idegvégződése. S az egyén, a mai mbgyar állampolgár egyre inkább kikerül abból a védelmet és vélt biztonsá­got adó inkubátorból, amely kizárta a rontó-javitó külvi- lági hatások alól. Rájöttünk ugyanis arra, hogy praktiku­sabb és tisztességesebb (ép pen a talponmaradás, a túl­élés bizonyossággal állítha­tó reménye érdekében) rö­vidre zárni a dolgokat: az­az a gazdálkodó közösség és az egyes ember is érezze és átérezze társadalmi gondja­inkat, a szocializmust építő Magyarország új fejlődési pá­lyára kényszerült tenniva­lóit. Túlságosan is patetikusra sikeredett ez a mondat? Vagy jelentőségénél, tényle­ges funkciójánál nagyöbű szerepet tulajdonítunk egy, végeredményben alkalmi, s nem törvényhozó és nem jog­alkotó társulásnak, mintami­lyen a nyári egyetem kol­lektívája? De vállalkozhat-e kevesebbre, s kevesebb ve­hemenciával az egyén, a ki­sebb közösség, mint amire és amennyire a társadalom elkötelezte magát? A vála­szokat a kérdések hordoz­zák. Biztosra vehető, hogy a nyári egyetem hallgatói új információkat hoznak Mis kolera, s új információkat visznek el innen. A frissen szerzett, vitákban izmosodó tudás, és virtus valahol, va­lamikor hasznosul majd. Re­mélhető továbbá, hogy nem­csak a szép bükki tájak em­léke marad meg, nemcsak a lapolcára települő színház előadásának élménye, nem­csak a muzsikáló udvar han­gulata; hanem a jól vég­zett munka közös, tettekre sarkalló öröme is. Brackó István II (fi cél: a visszaélések megelőzése Megkezdi munkáját a GR Iliiül adták a lapok, hogy 19115. július elsejével, tehát a mai nappal kezdődően a bu­dapesti tapasztalatokat hasz­nosítva hat megyében, köz­tük — regionális jelleggel — Borsod, Heves és Nógrád megyékben megkezdi mun­káját, működését a gazdasá­gi rendészet. A közvélemény nagy érdeklődéssel, egyszer­smind megnyugvással fogad­ta a hírt, hogy a röviden csak „GR"-nek nevezett szervezet hatékonyan állja útját a tisztességtelen ha­szonszerzésnek, a harácso- lásnak, a korrupciónak, mely jelenségek az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel gazdasági életünk egén és irritálják, háborítják fel a tisztességesen, becsülete­sen dolgozó embereket. A Budapesten már működő gazdasági rendészet tapasz­talatai és bizonyos megyei, regionális tapasztalatok, me­lyeket a rendőrség a közel­múltban tart fel, arra mu­tatnak, hogy nem lesz ke­vés a dolguk . . . Lapunkban a közelmúltban foglalkoz­tunk a tarcali téeszben „el­úszott" milliókkal; az úgyne­vezett Topszolg-üggyel, vagy a hamis ajándékozási papí­rokkal megvalósított nagy értékű arany csempészéssel -— hogy csak a legfrissebb példákat említsük. A kinyomozott, felderített esetek egyszersmind azt is mutatják, hogy a megyei rendőr-főkapitányság illeté­kes osztályai, szervei eddig is jól. gyakran kiemelkedő eredménnyel dolgoztak, de a korrupció, az üzérkedés, az árdrágítás, a mások rovásá­ra történő ügyeskedés foko­zott jelenléte és terjedése szinte kikényszerítetle a lé­pést. hogy a főkapitányságon a már említett regionális jelleggel területünkön is lét­rejöjjön a gazdasági rendé­szet, amelynek munkáját a mai naptól fogva Erdélyt László rendőr őrnagy irá­nyítja. A harminchét éves rendőr­tiszt mögött fiatal kora el­lenére hosszú és tartalmas belügyi szolgálat áll. Az érettségi után sorkatonai kötelezettségét a karhata­lomnál teljesítette, ahol tu­lajdonképpen eljegyezte ma­gát mai hivatásával. A tar­talékos tisztképző iskolát el­végezve alhadnagyként sze­relt le és — minthogy bor­sodi, szerencsi születésű és családjával ma is ott élő — hivatásos rendőrtisztként a megyei főkapitányságon kezdte meg szolgálatát. Éve­ken át végezte a nyomozók fáradságos, sokszor áldoza­tot, lemondást is kívánó munkáját. De a szorgalom, a sok-sok aprómunka és a további tanulás meghozta gyümölcsét: a tapasztalato­kat egy idő után, különböző vezető beosztásokban és a ranglétra fokain feljebb lép­ve a szerencsi kapitányságon hasznosíthatta. Vezette a bűnügyi alosztályt, majd az igazgatásrendészeti osztályra tett rövid kitérő után újból a bűnügyi terület követke­zett, de már osztályvezetői, egyben kapitányságvezető- helyettesi beosztásban. A nyomozói gyakorlat során összegyűlt tapasztalatokat elméleti ismeretekkel is to­vább gyarapította: elvégez­te a rendőrtiszti akadémiát, majd a főiskolát. A főkapi­tányság állományába ez év májusában került vissza, őr­nagyi rendfokozatban. A tizenhat éves rendőr­tiszti pályafutást dióhéjban összefoglalni csak a főbb sa­rokpontok összefogásával le­het. hiszen a nagy felelős­séggel járó. egész embert kí­vánó nyomozói munka min­den történése, minden moz­zanata külön fejezetet érde­melne. Ezekben azonban vé­gig fellelhető a közös vonás: Erdélyi László minden munkakörben, minden be­osztásban elítélte az ügyes­kedő. harácsoló magatartást és fáradhatatlan szorgalom­mal dolgozott azok felderí­tésén. Talán szükségtelen mondanunk: jó néhány, nagy port felkavart ügy felgön­gyölítésének aktív részese. Munkanaplójának fedőlap­ján neve, rendfokozata mellett mától ez áll: Borsod megyei Rendőr-főkapitány- ság Gazdasági Rendészet ve­zetője . .. — A korrupció, az üzér­kedés, a hirtelen meggazda­godásra való törekvés — oéldák mutatják: területün­kön is jelen van. Az újsá­gok, a rádió sokat beszél­nek róla. De az egyszerű emberek is okkal teszik szó­vá. hogy amíg egyes réte­gek megélhetési gondokkal küzdenek, mások hirtelen meggazdagodnak. Nem ke­vesen vannak azok, akik az Erdélyi Lásxló ország gazdasági életének fejlődése során beállott vál­tozásokat és talán az ellen­őrzés hiányosságait arra használják fel. hogy maguk­nak busás hasznot húzzanak. Táptalaja a visszaéléseknek a bizonylati rend és fegye­lem lazulása, ami a belső ellenőrzés hiányosságaira ve­zethető vissza. Folytathat­nánk a sort a különböző vál­lalkozásokban, szerződéses viszonyokban, a szövetkeze­tek melléküzemágaiban fel­lelhető résekkel, melyeket az ügyeskedők hamar megtalál­nak ... És amíg nem egy ember, köztük felelős veze­tők is, lényegében munka nélkül nagy hasznot húznak, ennek a többség, az ott be­csületesen dolgozó kollektí­va vallja a kárát. Társadal­munktól, a szocialista er­kölcstől idegen ez a jelen­ség és kötelességünk fellép­ni ellene. A gazdasági ren­dészet alapvető feladata az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek megelőzése, megszakí­tása, felderítése. Ehhez a munkához jól felkészült, egyetemet, főiskolát végzett beosztottakkal kezdünk hoz­zá és bízunk benne, hogy tevékenységünk találkozik a becsületesen dolgozó, gon­dolkozó emberek igazságér­zetével. Ezt azért is hang­súlyozom, mert mint min­den rendőri szerv, mi sem végezhetünk eredményes munkát aktív és segítő tár­sadalmi háttér nélkül. Itt elsősorban azokra az állami, társadalmi és más szervek­re gondolok, amelyek ezt a munkát, mindenekelőtt az ellenőrzést eddig is köteles- ségszerűen végezték. Velük együttműködve dolgozunk a jövőben. A közös akciókra, ellenőrzésekre készén állnak az elképzeléseink. Azt is hangsúlyozni szeretném: a gazdasági rendészet nem af­féle ..mumus'', hanem a gaz­dasági élet rendjének, tisz­taságának. ezzel együtt — átvitt értelemben — a köz­élet, közerkölcs tisztaságá­nak őre kíván lenni. Ennek érdekében a büntető eszkö­zök mellett elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, figyelmeztetve a gazdálkodó szervezeteket a nem kívánatos tendenciákra, a visszaéléseket lehetővé te­vő körülményekre. * Idezet a XIII. kongresszus határozata II. fejezetének 9. pontjából: ...... A társadal­m i élet minden területén erősíteni kell az állami, ál­lampolgári fegyelmet, tuda­tosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól el­választhatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hata­lommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció min­den megnyilvánulása ellen. A társadalom érdekében ha­tározott intézkedésre van szükség azok ellen, akik fe­lelőtlenül bánnak a köztu­lajdonnal, jogtalan haszon- szerzésre törekednek, vagy bármilyen más formában a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni.” A gazdasági rendészet a mai nappal megkezdi mun­káját . .. ' Önodvári Miklós Csökkent a fogyasztás Vízbőség - tele tárolók „A népi ülnököknek ax itélkexésben a hivatásos bitókkal axonos jogaik és kötelezettségeik vannak . .." (1972. évi IV. törvény, 12. paragrafus.) Amíg száraz nyarakon na­ponta 130 ezer köbméter ivó­víz fogy Miskolcon, addig, ezekben a napokban 105 ezer köbméteres fogyasztást mer­nek. A' különbség, ami 25 ezer köbmétert tesz ki, más években a kerti locsolólöm- lőkön át folyik el. Ezekben a hetekben viszont sehol sem használják az ivóvizet locsolásra, hiszen bőséges u természetes csapadék. A sok eső után bőségesen buzog­nak a bükki karsztl'orrúsok. a Szinva, az Anna-forrás a tapolcai kutakkal együtt te­temes mennyiségű, kitűnő minőségű vizet ad a megye­székhelynek. A Miskolci Víz­művek naponta hetvenezer köbmétert kitevő karsztvizet ,juttat a városi vezetékekbe és csupán 35 ezer köbmé­tert vesz át az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­műtől. (Ez egy évvel ko­rábban csaknem fordítva volt.) Most a vízbőség idején, valamennyi tárolómedence színültig tele van, a hetven­szer köbméteres karsztvíz- termelést akár kilencven- ezerre is fel lehetne emelni — tájékoztatta lapunkat Plu- kovics Józsel. a vaiosi víz­müvek főmérnöke. A júniusban szokatlanul alacsony vízfogyasztás rész­ben annak is köszönhető, hogy a heteken át tartó hű­vös időben kisebb a lakos­ság ivóvixigénye is. Kániku­lai forróság idején lényege­seit többet iszunk és meg­mérhetetlen. az a mennyiség, amit olyankor élelek, italok hűtésére használnak, el a háztartásokban. A jelenlegi vizböség je­lentős tartalékai mellett az idei nyáron, őszön aligha le­hetnek vízellátási gondok Miskolcon. A bőség azonban nem jelentheti azt, hogy pa­zarlóan bánhatunk az egyéb­ként drága ivóvízzel. Éppen ezért a vezetékeken előfor­duló hibákat, töréseket a le­hető leggyorsabban igyek­szik kijavítani a vízmüvek hibaelhárító szolgálata. Kevesebb szörpöt fűznek Erdei vegyes- és meggy­szörpöt főznek ezekben a napokban az Erdei Termék Vállalat miskolci gyáregysé­gének szörpüzemében. Ezzel cgv százvagonos szovjet ex­portrendelésnek lesznek ele­get. Naponta két műszakban három vagont megtöltő ször­pöl palackoznak. Az előző hetekben gyakran csak egy műszakban dolgoztak, ugyan­is az utóbbi időben csökkent az exportmegrendelések ará­nya. Ebben az évben jelen­tős visszaesés mutatkozik a tőkés piaci érdeklődésben, de kevesebb szörpöt várnak a miskolci gyáregységtől a többi megrendelők is. Jelen­leg csupán a hazai kereske­delem igényei változatlanok a tavalyihoz képest. A csök­kenő kereslet befolyásolja a vállalat gyümölcsfelvásárlá­sát is. mert a szörp alap­anyagok legfeljebb egy évig tárolhatók, a minőség szá­mottevő változása nélkül. Másrészt a feldolgozatlan anyagok jelentősen megnö­velnék a forgóalapot, amit legfeljebb hitelfelvétellel fe­dezhetnének. A bő csapadékáldás után várhatóan bőséges lesz a gombatermés. Húsz száza­lékkal nagyobbnak ígérkezik a faáruforgalom is. ám mind­ez nem pótolhatja a szörp- értékesítési nehézségek okoz­ta kieséseket, hiszen a mis­kolci gyáregység árbevételé­nek nyolcvan százalékát ez a termék adta az elmúlt években. Közelmúlt: alakuló tanács­üléseken napirendi pontként szerepelt (a következő ötéves ciklusra) a népi ülnökök megválasztása. A Szerencsi Városi Bíróságon az elkövet­kező időszakban 50 népi ül­nök segíti a szakbírók mun­káját — mint azt a fenti törvényidézet is tanúsítja — velük azonos jogok és kö­telezettségek birtokában. * — Nem tartom számon, hogy mióta vagyok népi ül­nök, de 25 év már bizto­san eltelt az első olyan tár­gyalás óta, amin mint az igazságszolgáltatás részese jelen voltam. Hogy miért vállaltam? Talán azért, mert mindig is szerettem az emberekkel foglalkozni, és mert igazságszerető em­ber vagyok. (Ronyecz Károly, egyike azoknak, akiket a tanácsok [üzemek, gyárak) népi ülnök­nek választottak meg. A Bé­kés megyei Kunágotán szü­letett 1919-ben. Hódmezővá­sárhelyen végezte iskolai tanulmányait. majd 1939- ben Szerencsre szólította az élet.) — Azt tartóm, hogy egy- egy bírósági ügy mögött mindig emberek szerepelnek. Éppen ezért mindig az em­bert kell látni, a sajátos kö­rülményeket, nemcsak a pa­ragrafusokat. A körülménye­ket is figyelembe kell venni és úgy kell megítélni az el­követett cselekményt. A sze­mélyes meghallgatások során sok mindenre fény derül, emberi sorsok tárulkoznak ki előttem, s bizony sokszor nincs könnyű dolga a népi ülnöknek. (Az ötven népi ülnök élet­kora széles skálán mozog: harmincon felül szinte min­den korosztály képviselteti magát. Közülük tizenketten nyugdíjasok. A legidősebb és a legnagyobb bírósági [ülnöki] tapasztalattal ren­delkező Ronyecz Károly 66 évével.) — A politikában haszná­latos és alkalmazott békés egymás mellett élés elvét kell(ene) az emberek, a ki­sebb közösségek, a társkap­csolatok területén is alkal­mazni; vagy ahol még nincs meg (sajnos sok helyütt még nincs) megteremteni. Sajná­latos tény. hogy sok a tár­gyalás, per. Van olyan. amikor egy napon egyszerre hat népi ülnök is tevékeny­kedik ... (1939-től 1976-ig. a szeren­csi postánál dolgozott, ahol rengeteg emberrel ismerke­dett meg. Ezt a széles is­meretségi kört, valamint az ezek kapcsán szerzett élet- tapasztalatot jól* hasznosítja ülnöki munkájában. Beszél­getésünkre két tárgyalás közben szakított időt. Ekkor­ra már hat tárgyaláson volt túl, s még kettő hátra van ezen a napon.) — Szépnek találom ezt a munkát. Változatos, sokszor ad sikerélményt: ha sikerül például egy békités, akkor ez jó érzéssel tölti el az em­bert, hiszen rájön, megérte, kézzelfogható eredménye lett fáradozásának. (Két felnőtt gyermeke van. Lánya pedagógus a közeli Legyesbényén. fia pedig ag­rármérnökként dolgozik Bu­dapesten. Ronyecz Károly nyolc éve vonult nyugdíjba, de mint népi ülnök tovább dolgozik, ehhez a megbízatá­sához szavazta mes a tanács újabb öt esztendőre a bizal­mat.) Mészáros István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom