Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

viLAU PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megújul a szárligeti állomás A Budapest—Hegyeshalom közötti egyes számú vasútvonal Icorsz erüsitése során megújul a szárligeti állomás is. A nagy átmenő forgalmat lebonyolító, Budapesttől 52 km-re levő ál­lomás új felvételi épületet kapott, vágónyhálózatát 7 vágányra bővítették, átépítik a villa­mos felsövezetéket és új, korszerű Dominó 55 tipusú biztosító berendezést szerelnek fel. A munkákat a MÁV Budapesti Építési Főnökség és a Távközlési és Biztosítóberendezési Épí­tési Főnökség szakemberei a harmadik negyedévben fejezik be. Ezután ezen a szakaszon 140 km-es vontatási sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Képünkön: Korszerűsítik a felsövezetéket. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 172. szám ' Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. július 24. Lázár György látogatása budapesti vállalatoknál Lazar György, a Magyar’ Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos progra­mon tájékozódott a főváros fejlődéséről, az elmúlt évek eredményeiről, s a közeljövő terveiről. Programja első állomásán, a Budapesti Pártbizottságon Grósz Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán. a Fővárosi Tanács elnöke fo­1 Ismét: Lépések környezetünk védelméért Levegő, zaj, hulladék Marjai Józseí belgrádi tárgyalásai Lózár György, a Minisztertanács elnöke kedden a főváros életé­vel ismerkedett. Képünkön: Grósz Károly, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára fogadja Lázár Györgyöt, a pártbizottság szék­háza előtt. A Megyei .Környezet- és Természetvédelmi Bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a környezetvédelmi alap rendelkezésére álló pénz fel- használásával, pályázatok észrevételezésével. Mint is­meretes, az említett bizott­ság javaslata alapján a me­gyei tanács vb dönt majd az összegek odaítéléséről. Ezek az összegek sajnos, most is kisebbek a kívánt­nál. A pályázatok jóval több forintot igényelnek, mint amennyi a rendelkezésre áll. Az alap — éppen a környe­zetszennyezés bírságaiból — valamivel több, mint 13 mil­lió forint. Ennyivel viszont mégis sikerül támogatni a vállalatok, gyárak környe­zetvédő munkáját, illetve ko­rábban ugyancsak az alap pénzéből jutott segítség erre a célra. Tavaly Sátoraljaújhelyen az Elzett gyáregység ezzel a támogatással építette meg a veszélyes hulladékok tárolá­sára a betonbunkert. Ugyan­csak az alap segítette a Mis­kolci Köztisztasági Vállala­tot hulladékszállító járművek beszerzésében. Az LKM sa­lakgranulálója különösen ezekben a napokban éjjel a környék több tízezer lakóját nem hagyja aludni, pihenni hatalmas zajával. Folyamat­ban van a granuláló korsze­rűsítése, akárcsak az Észak- magyarországi Vegyi Művek véggázmegsemmisítő rend­szerének beruházása is. Vár­ható, hogy az idén a Sze­rencsi Állami Gazdaság is kap bizonyos támogatást a baromfitrágya hasznosításá­hoz. Különböző vállalatok, üze­mek több, újabb pályázatot is benyújtottak a környezet- védelem érdekében. A Bor­sodi Vegyi Kombinát vízke- zelőszer gyártására, a Sá­rospataki Városgazdálkodási Vállalat hulladéklerakó ki­építéséhez szállító járművek vásárlásához, a megyei te­lepüléstisztasági vállalat szippantó járművek beszer­zéséhez, az emődi tanács szemétszállító jármű megvá­sárlásához, az izsófalvi ta­nács hulladéklerakóhoz szükséges tolólapos markoló beszerzéséhez kér anyagi se­gítséget. Az ásványbányák mádi műve, mint már any- nyiszor, egyik nagy gondjá­nak enyhítéséhez, a térség nagymérvű porszennyezésé­nek csökkentéséhez kér se­gítséget. zsákos porszűrők be­építésével. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Macedóniában és Bosznia- Hercegovinában tett hivata­los, baráti látogatása után kedden rövid munkalátoga­tásra Belgrádba érkezett. Janez Zemljariccsal, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnökével és a jugo­szláv kormány több tagjával folytatott megbeszéléseket a két ország kapcsolatai, első­sorban a gazdasági együtt­működés fejlesztésével ösz- szeíüggo feladatokról, vala­mint más, kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi politikai és gazdasági kérdésekről. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsola­tok döntően a közösen meg­határozott célokkal össz­hangban fejlődnek. Hangsú­lyozták: meg kell gyorsítani a meglevő együttműködési megállapodások bővítésére, valamint az új lehetőségek egyeztetéséré irányuló mun­kálatokat annak érdekében. A stockholmi értekezleten csak akkor lehet előbbre lépni, csak úgy nyílik mód a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásá­ra, ha az Egyesült Államok változtat eddigi obstrukciós magatartásán — állapítja meg a Pravda keddi számá­ban megjelent cikkében Oleg hogy azok eredményei be­építhetők legyenek a két or­szág középtávú fejlesztési programjaiba, s e célból meghatározták a konkrét te­endőket. Részletesen vizs­gálták a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és min­den területre kiterjedő ener­giagazdálkodási együttműkö­dés kialakításának feltétele­it. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai, Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára jugoszláv partnereikkel külön megbe­széléseket is folytattak. A kormány elnökhelyette­sét elutazásakor a belgrádi repülőtéren .Tanez Zemlja- rics. a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke búcsúz­tatta. Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Grinyevszkij, a tanácskozá­son részt vevő szovjet kül­döttség vezetője. A nagykövet a másfél éve tartó értekezlet eddigi ta­pasztalatait elemezve rámu­tat arra, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok (Folytatás a 2. oldalon) gadta. Az MSZMP Budapesti Bizottságának székházában — ahol jelen voltak a főváros politikai életének vezetői — Grósz Károly Budapest po­litikai, társadalmi és gazda­sági életéről, a fővárosi párt- szervezetek. kommunisták tevékenységéről adott tájé­koztatást. Kiemelte: a fővá­rosra a kiegyensúlyozott, nyugodt politikai légkör a jellemző, érződik az elmúlt lel év eseményeinek, minde­nekelőtt a párt XIII. kong­resszusának és az ország- gyűlési képviselői és a ta­nácstagi választásoknak a pezsdítő hangulata. A to­vábbiakban az idei népgaz­dasági terv fővárosi teljesí­tésének féléves helyzetéről, s az év végéig hátralevő fel­adatokról beszélt. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács hatodik ötéves tervének ed­digi teljesítéséről számolt be, majd a következő tervperió­dus fővárosi koncepcióját körvonalazta. Lázár György a főváros sajátos helyzetének ismere­tében fűzte mondandóját az elhangzottakhoz, hangsúlyoz­va annak fontosságát, hogy az ésszerűség és a takarékos­ság fontos szerephez jut majd a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasz­nálásánál. A kedvező politi­kai légkör, a bizakodó han­gulat fontos eleme a fel­adatok megoldásának, a to­vábblépést szorgalmazó ter­vek megvalósításához azon­ban rendkívül feszített üte­mű és fegyelmezett munká­ra van szükség — hangoz­tatta. A főváros vezetőivel folyta­tott megbeszélés után Lázár György útja —Grósz Károly és Szépvölgyi Zoltán kísére­tében — a BHG Híradás- technika Vállalathoz veze­tett. A BHG központi gyár­egysége kapujában a kor­mány elnökét Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes, va­lamint a vállalat és a kerü­let vezetői köszöntötték. A csaknem 8800 dolgozót foglalkoztató vállalatnál Be- recz Frigyes vezérigazgató és Rácz Károly, a pártbi­zottság titkára adott tájé­koztatást a nagy múltú gyár több évtizedes gazdasági fej­lődéséről. Az ismertetőt kö­vetően a vendégek megte­kintették a BHG bemutató- termét, ahol a több mint egy évszázados vállalat haj­dani és jelenlegi termékeit állították ki. Lázár György ezután a Telefongyárat kereste fel, ahol a vállalat és a kerület vezetői fogadták. A kormány elnöke először üzemlátoga­táson vett részt: megtekin­tette a fejlesztési részleget, ahol számítógépek segítsé­gével tervezik a nyomtatott áramkörű lapokat. A Minisztertanács elnöke mindkét vállalatnál elisme­réssel szólt az eredmények­ről, s további sikereket kí­vánt a tervek valóra váltá­sához. Nem a technika, hanem a szépészeti igény szabott határt a szűkén vett miskolci belváros új épületei magasságának. Aki naponta látja, annak már föl sem tűnik, aki pedig először találkozik vele, az természetesnek véli a harmóniát. A Pátriá­hoz (a kép bal oldalán) és annak belső udvara randevúzó­hely lett. Ez a tény pedig megerősítheti a várostervezőket ab­ban, hogy nem döntöttek rosszul, amikor a régit szerencsésen vegyítve az újjal, a korábban egyközpontú Miskolcon újabb központokat alakítottak ki. Fotó: Laczó József. e HM MMMMMMMMMH Grinyevszkij a stockbolmi tanácskozásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom