Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. július 24., szerda Tolkunov beszéde Helsinki szellemében u Szovjetunió továbbra is kiáll amellett, hogy kiegyenlített, korrekt kapcsolatok legye­nek a különböző államok között, s szilárdan kitart bé­kepolitikája, a békés együtt­működés gyakorlata mellett — jelentette ki kedden Moszkvában Lev Tolkunov, az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottságának elnöke. Tolku­nov azon a nagygyűlésen be­szélt, amelyet a szovjet fő­város lakosainak részvételé­vel tartottak meg a Helsin­kiben zárult európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet 10. évfordulójának tiszteletére. A szónok egyetemes je­lentőségűnek nevezte a hel­sinki értekezletet, amely rögzítette a második világ­háború politikai eredményeit és hosszú távra kijelölte azt az utat, amelyen haladva a résztvevők Európát a szilárd béke és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés konti­nensévé változtathatják. Har­minchárom európai állam, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada a tanácsko­záson együtt nyilvánította ki, hogy terméketlennek tartják az eröpolitikál és a hidegháborút. Tolkunov a továbbiakban szólt arról, hogy az állam­közi kapcsolatoknak mind a tíz, a helsinki záródokumen­tumban foglalt elve helyet kapott a Szovjetunió 1977- ben elfogadott új alkotmá­nyában, s a Szovjetunió kül­politikájának alapelvévé vált. Ez a tény ismét megerősí­tette, hogy Európa legna­gyobb állama hosszú távra elkötelezte magát az enyhü­lés és az együttműködés po­litikája mellett. A helsinki értekezlet óla eltelt időszakban az európai és általában a világpolitiká­ban két, egymással párhuza­mosan fejlődő folyamat fi­gyelhető meg. Az egyik lé­nyege a „helsinki szellem" fenntartása, a tanácskozás záródokumentumában foglal­tak végrehajtása, az össz­európai politikai és kulturá­lis kapcsolatok további szé­lesítése. Ezt a politikát kö­veti az európai államok többsége. A másik folyamat­nak, amely az Egyesült Ál­lamok kezdeményezésére a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján kezdődött, az a célja, hogy felszámolja az összeurópai tanácskozás pozitív eredményeit — mu­tatott rá Lev Tolkunov. A szónok kitért arra is, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok az utób­bi tíz évben a NATO reak­ciós köreinek ellenakciói da­cára kitartóan törekedtek ar­ra, hogy a valóságba ültes­sék át a helsinki záródoku­mentumban foglalt elveket. Erőfeszítéseiknek köszönhe­tően számottevően kitelje­sedett az. európai politikai együttműködés. Az európai diplomácia normájává vált, hogy rendszeresen találkoz­nak egymással a különböző államok, s azok kormányai­nak vezetői, széles körben elterjedné vált az államok közötti politikai konzultáci­ók gyakorlata. A helsinki záródokumen­tum politikai és gazdasági alapjává vált a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti üzleti kapcsola­tok fejlesztésének. 1975— 1983 között például — az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint — a nyugat­európai országok és a KGST tagállamai közötti árucsere értéke 41 milliárd dollárról csaknem 74 milliárd dollárra nőtt. A szocialista közösség or­szágai becsületesen és .lelki- ismeretesen végrehajtják a kulturális együttműködésről, az információcseréről, a tu­rizmus fejlesztéséről, a leg­fontosabb emberi jogok sza­vatolásáról létrejött megálla­podásokat is — szögezte le Tolkunov. Az imperialista propagan­da azonban megpróbálja a közvéleménybe sulykolni, hogy az európai feszültség igazi oka nem a NATO mi­litarista politikája, hanem az emberi jogok állítólagos megsértése a szocialista or­szágokban. Az enyhülés el­lenségei így akarnak kedve­zőtlen képet kialakítani a Szovjetunióról és más test­vérországokról, így akarják gyengíteni azt a hatást, ame­lyet ezeknek az államoknak a békepolilikája a nyugati közvéleményre gyakorol. Az Egyesült Államok és a NATO agresszív köreinek az a törekvése, hogy katonai fölényt érjenek el, s akara­tukat rákényszeríthessék más országokra, aláássa a békés egymás mellett élés alapja­it, ellentmond Helsinki szel­lemének, s újabb akadályo­kat állít az összeurópai fo­lyamat továbbfejlődése útjá­ba. A Szovjetunió azonban szilárd híve az enyhülési fo­lyamat újjáélesztésének, s az enyhülést a megbízható ás egyetemes nemzetközi biztonsági rendszerhez ve­zető szükséges átmeneti sza­kasznak tekinti — jelentet­te ki végezetül Lev Tolku­nov. Grinyevszkij Stockholmról (Folytatás az 1. oldalról) alkotó szellemű tárgyalások­ra törekszenek. .Javaslataik­ban figyelembe vették a semleges és az el nem köte­lezett országok, valamint a NATO-tagállamok kívánsá­gait és megfontolásait. Kez­deményezéseik azonban vi- szonzatlanok maradtak. Mindez nem sok jóval biz­tat az értekezlet jövőjét il­letően. mivel siker csak az álláspontok kölcsönös köze­lítése alapján érhető el. A Stockholmban megvita­tott kérdéseket áttekintve, Oleg Grinyevszkij örvende­tesnek nevezi, hogy az Egye­sült Államok ellenkezése dacára véglegesen felkerült a tanácskozás napirendjére a szocialista országok javas­lata a katonai erő alkalma­zásáról való lemondásról. Egyedül az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy — mindenféle tartalmi gazda­gítás nélkül — a stockholmi értekezlet csupán ismételje meg az erőszak, elvetéséről az ENSZ alapokmányában foglaltakat. A szocialista országok ja­vaslatai új irányt szabtak a katonai bizalomerősítő in­tézkedésekről folytatott vitá­nak is, hozzájárultak abhoz, hogy egyértelműbben nyil­vánuljanak meg az egymás­sal ellentétes álláspontok — hangsúlyozza cikkében a szovjet küldöttségvezető. A semleges és el nem kö­telezett államok álláspontja sok szempontból megegyezik a szocialista országokéval. Svédország, Finnország, Ju­goszlávia, Málta, Ciprus és más államok támogatják azt a nézetet, hogy a bizalom- erősítő intézkedések terjed­jenek ki a haditengerészeti és a légierőkre is. Tegnap délután sok téma­körre kiterjedő eszmecserét folytatott szerkesztőségünk kollektívájával Fejti György. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A találkozó során a pártszervezetekkel, gazdasági egységekkel, intézményekkel és az újságolvasó nagykö­zönséggel kialakított kapcso­Tegnap, kedden délután vezetőségi ülésre gyűltek ösz- sze a Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete vezetősé­gi tagjai. Az ülésen dr. Sza­bó Jenő, az SZMT Jogse­gélyszolgálatának vezetője bejelentette, hogy az egye­sület kérésére a SZOT Tit­kársága 1,6 millió forintot adományozott a Műhibán épülő rehabilitációs üdülő­park bővítéséhez. László Vilmos, az egyesü­let elnöke meleg szavaKkal köszönte meg az anyagi tá­mogatást, amely az üdülő­park mielőbbi átadását se­gíti elő. Mint ismeretes, 1983-ban kezdődött meg Muhi község határában a mozgáskorláto­zottak üdülőparkjának épí­tése, melyet a megyei ta­nács 1,2 millió forinttal tá­mogatott. Az egyesület ve­zetősége tavaly felhívással fordult a megye vállalatai­hoz, segítsék elő az üdülő­park bővítését. A felhívás sok helyen megértésre ta­lált. Szocialista brigádtagok, termelőszövetkezeti dolgozók, sőt a körzetben állomásozó katonai alakulatok fiataljai is részt vettek társadalmi munkával a park építésében. lataink formáiról, tartalmá­ról, valamint ezeknek a kapcsolatoknak továbbfej­lesztési lehetőségeiről váltot­tunk gondolatokat. Fejti György az eszmecserét kö­vetően ellátogatott a Borso­di Nyomdába és megtekin­tette a lapkészítés folyama­tát. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat be­vezette a területre a villanyt, a Borsodi Szénbányák dol­gozói 30 méteres kutat fúr­tak és ezzel elősegítették az ivóvízellátás megoldását. A Tiszai Kőolajipari Vállalat szocialista brigádjai egy nagyméretű 12 személyes faházat adtak. A Miskolci Közúti Igazgatóság dolgozói az üdülőterületre vezető utat tették járhatóvá, a Közúti Építő Vállalat szocialista brigádjai pedig speciális utat építettek. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói szintén közremű­ködtek az épületek létreho­zásában. A most kapott összegből bevezetik a villanyt a fahá­zakba, továbbá ülepítő ak­nát készítenek a park terü­letén. A szobákba speciális bútorokat, valamint egyéb berendezéseket vásárolnak. Természetesen ez az összeg még nem elég a park teljes felépítéséhez. Az egyesület továbbra is számít a válla­latok, szövetkezetek önzetlen támogatására. Bővítik a mozgáskorlátozottak muhi üdülőparkját Negyven éve történt Negyven évvel ezelőtt, 194;». augusztus ti-án Truman, az Egye­sült Államok elnöke parancsára ledobták az első atombombát. A célpont: Hirosima volt. A múlt évben az Atombomba Áldozatainak OSAKA Egyesülése füzetet adott ki. A címe: „Naoki, Live Again!*’ (,,Naoki, térj vissza az életbe!”) A szerzőt, Sacsuki Mikamr az egyesülés elnöke, Shizuko Takagi igy jellemzi; ,,ö volt egyesülésünk első elnöke. Nyolc évig töltötte be ezt a funkciót, 197;i-ben történt visszalépéséig. 1984-ben, 77 éves korában, amikor a japán ha­gyományok szerint, a hosszú élet kezdődik, közreadta élettör­ténetét. Az olvasó megértheti ebből, hogy „a háború minden boldog­ságot elrabol" — ahogy ezt Mikami asszony kifejezi. A férje katona volt, meghalt a csendes-óceáni csatában, 12 éves fia, Naoki az első atombomba tüzében égett el Hirosimában. Mély benyomást kelt, hogy ez az asszony, annyi szenvedés után, éle­te hátralevő részét a békének, az emberiség jólétének szenteli”. (írásunk az anya naplójának részleteit közli.) Az amerikaiak 1945. augusztus 6-án dobták le az első atom­bombát Hirosimára. A képen: a sok ezer ember halálát oko­zó szörnyű robbanás gomba­felhője. 1945-ben alig múlt el nap, hogy Japán valamely részé­ben ne rendeltek volna el légiriadót. Érdekes módon Hirosimái mind ez ideig nem támadták. Mindössze egyet­len bomba esett a városra, márciusban. Emlékszem, ép­pen ágyban feküdtem bete­gen. Abban az időben ket­tesben éltem a fiammal, Naokival, a lányomat taná­raival és osztálytársaival együtt evakuálták. A i2 éves Naoki megható módon ra­gaszkodott hozzám. Augusztus 6-án kora reg­gel egyetlen felhőcske sem volt az égen. Naoki, mint mindig, elindult az iskolába. De rövid idő múlva ismét a szobájában találtam. A szek­rényében rakodott. „Menj már!” — mondtam a fiam­nak. Később, amikor újra beléptem, a szoba már üres volt. Milyen szomorú, hogy ezek voltak az utolsó \ térképvázlat a Hirosimára ledobott atombomba hatását szem­lélteti. A 2000 méteres körön belül minden elégett, a 3000 méte­res körig az épületek súlyosan károsodtak, vagy összedőltek. Az 5-ös számú nyíl Naoki iskoláját, a 6-os nyil a Mikami-család la­kóházát jelzi. szavuk, amelyeket egy anyu a fiához intézett. Röviddel 8 óra előtt felbúgtak a légi- veszélyt jelző szirénák. Én nem siettem az óvóhelyre, és hamarosan le is fújták a riadót. Naokinak másnap egy­hetes nyári szabadsága kez­dődött volna. Tekintve a helyzetet, nem sokat várt a szabadságtól, igy arra kért, készítsek valami finom en­nivalót. Abban reményked­tem, hogy a szomszédos ke­reskedőtől sikerül néhány tojást szereznem. Útközben találkoztam egy szomszé­dunkkal és beszélgettünk. Ebben a pillanatban vakító villám cikázott, majd ki­szúrta a szemem. Ezt tompa dörgés követte. Rohanni kezdtem, s arra gondoltam, hogy a közeli domb alatti alagútban védelmet találok. De egyszer csak betemetett valami — valószínűleg egy ledőlt ház romjai. Nem tu­dom, meddig feküdtem esz­méletlenül. Amikor ma­gamhoz tértem, fénysugár hatolt be az engem körülve­vő sötétségbe. Megpróbál­tam a deszka- és fadara­boktól megszabadulni. Hal­lottam, hogy néhány szom­szédom a nevemet kiáltozta. Az ő segítségükkel végül ki­jutottam. A hegyek felé indultam. Az úton élő kísértetek me­netével találkoztam. Egyes emberek olyan iszonyatosan kikészültek, hogy a férfia­kat nem íehetett a nőktől megkülönböztetni. Néhány­nak csak ruhafoszlányok fedték a testét. Botorkáltak, előrenyújtott kézzel vonszol­ták magukat. A jelenet egy gyermekkoromban látott poklot ábrázoló képre emlé­keztetett, Hazaszaladtam, hátha Naoki visszajött már az iskolából. A ház előtti bozótban több ember feküdt. Valamennyi szörnyen meg­égett, soknak szénné váll bőrdarabok lóglak a testé­ről. Megkerültem a házat és hátulról mentem be az ud­varra. Olt három felfúvó­dott arcú embert találtam. Kettő közülük rettentő erő­feszítéssel — arcát a vízbe merítve — ivott a szökőkút- ból. A harmadik tehetetlen volt: merítőkanálban vizet nyújtottam neki. El akarta venni, de közben beállt a halál. Megkövültem a lát­ványtól. g- i. Következik: 2. „Naoki, te vagy?" A BORSODI IPARCIKK KERESKEDELMI VALLALAT új szolgáltatása kedves VÁSÁRLÓINAK: a TV-SZALON szaküzletében a vámkezelt híradástechnikai cikkeket és háztartási kisgépeket viszoÉladüsra álveszi Kedden és pénteken 8—12 óra között. Bővebb felvilágosítás a Miskolc, Széchenyi u. 3—9. sz. alatti Pátria-üzletház I. emeletén, telefon: 16-655. LMI VÁLLALAT Eszmecsere a sajlómiinkárúl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom