Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. július 23., kedd Termelési adók módosítása A Magyar Közlöny 28. számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységével kapcsolatos termelési adó mértékének módosításáról. Az intézkedés kapcsán a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: A mezőgazdasági nagyüzemek ipari, építőipari és szolgáltató tevékenységében két éve tapasztalható megtorpanása miatt az érdekelt főhatóságok az e tevékenységek után fizetendő termelési adót folyamatosan felülvizsgálják. Megállapították: a szabályozás szigorításai nyomán az utóbbi években nem minden területen volt megfelelő az érdekeltség. A rendelkezések néhány fontos tevékenységnél az indokoltnál nagyobb adót írtak elő. Ezért három fontos területen már ez évben — január 1-től, visszamenő hatállyal — csökkentették az adót. így 11-ről 7 százalékra mérséklődött az építőanyag-ipari termékek, 11-ről 5 százalékra a fafeldolgozás, és 13-ról 11 százalékra az építőipari kivitelezés után fizetendő termelési adó. Az ipari vállalatokéval azonos érdekeltségi feltételek létrehozása céljából az érdekelt főhatóságok 1985. évi szabályozó-módosítások keretében is napirendre tűzik a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének közgazdasági helyzetét. Megnyílt a debreceni nyári egyetem A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában rendezett ünnepséggel hétfőn megnyílt az idei debreceni nyári egyetem, Az ország legrégebbi és legnagyobb nyári egyetemét ebben az évben immár 55. alkalommal rendezték meg: résztvevői a világ harminc országából érkezett, a magyar nyelv és a magyar kultúra iránt érdeklődő fiatalok. A legnépesebb csoport ezúttal Finnországból, Franciaországból, az NSZK-ból, Olaszországból és a szocialista országokból érkezett, de sokan jöttek az amerikai kontinensről is. Az egy hónapig tartó nyári kurzus több, mint 450 hallgatóját harminc nyelvi csoportba osztották. A programban napi négyórai magyar nyelv tanulás mellett hazánk életével, történelmével, kultúrájával foglalkozó előadások és szemináriumok szerepelnek. Esténként szórakoztató műsorokat szerveznek, a helyi Kodály-kó- rus, a Debreceni Népi Együttes és a Karikás népzenei együttes felléptével. A nyári egyetem'' hallgatói ellátogatnak Tokajba, Sárospatakra, a Hortobágyra, Egerbe és Szilvásváradra. Nixon és az atombomba Richard Nixon volt amerikai elnök hivatali ideje alatt négyszer foglalkozott az atomfegyver bevetésének gondolatával — derül ki abból az interjúból, amelyet az egykori elnök a Time amerikai hírmagazinnak adott. Bevallása szerint azonban „egyszer sem gondolt egészen komolyan a pusztító fegyver használatára”. öt évig volt elnök _ Richard Nixon: 1969 és 1974 között töltötte be a tisztséget. Első alkalommal a vietnami háború idején ötlött fel benne az atombomba bevetésének gondolata, de egyrészt úgy érezte, hogy „hagyományos fegyverekkel is el tudjuk érni katonai céljainkat”. Másrészt a nukleáris fegyver bevetése akkor véget vethetett volna a szovjet—amerikai viszony javulásának — közölte az interjúban Richard Nixon. (A volt elnök jelezte, hogy az észak-vietnami gátak lettek volna az atomtámadás lehetséges célpontjai.) A volt elnök 1969-ben, a szovjet—kínai határincidens idején szintén foglalkozott az atomtámadás gondolatával. Akkor azért, mert úgy vélekedett, hogy „a Szovjetunió esetleg nukleáris fegyvert vet be Kína ellen és meg kelleti volna mutatnunk a szovjeteknek, hogy ilyesmit nem tűrünk el”. 1971-ben, az indiai—pakisztáni háború idején Nixon — mint most elmondta — úgy vélekedett: fennáll annak a veszélye, hogy Kína Pakisztán oldalán beavatkozik a konfliktusba. „Ebben az esetben Kínát szovjet támadás fenyegette volna” — visszhangozta most a volt elnök az akkori amerikai feltevéseket. Ezt a „támadást” az Egyesült Államok a Szovjetunióra ledobott atombombával kívánta volna megakadályozni. 1973-ban, az arab—izraeli háború idején is fontolóra vette Nixon az atomtámadás lehetőségét (készültségbe is helyezte az amerikai hadászati atomerőket), mert akkor úgy vélte, hogy „a Szovjetunió egyoldalúan be akar avatkozni a térségben”. „Nem annyira fenyegetni akartuk a Szovjetuniót, mint inkább csupán jelezni, hogy képesek vagyunk az ellenállásra hagyományos és atomfegyverrel egyaránt” — állítja Richard Nixon az 'interjúban. Pokolgépek robbantak Koppenhágában Három pokolgép robbant hétfőn reggel Koppenhága központjában. Az egyik a Northwest Orient amerikai légitársaság irodájában, a másik kettő a dán főváros zsinagógájában. A néhány perces időkülönbséggel elkövetett merényletekben huszonhármán sérültek meg, közülük hárman súlyosan. A Northwest Orient az egyetlen amerikai légitársaság, amely irodát tart fenn Koppenhágában. A rendőrség lezárta a körzetet és megkezdte a nyomozást. Szorgalmas nudisták Tengerpartvédelem az NDK-ban Majd ezerötszáz kilométer hosszú a Keleti- vagy Baltitengernek az NDK-hoz tartozó partja. A partvonal jó háromnegyede bodden, azaz a legjellegzetesehb keleti-tengeri. partvidék: széles, lapos, sekély vizű öböl, amelyet a nyílt tengertől szigetek, turzások választanak el, illetve haff: laguna- szerű, ugyancsak sekély tengeröböl. Nem kevés, mintegy 140 kilométer hosszú, meredek tengerpart is tartozik a Német Demokratikus Köztársasághoz; ennek egy része megállapodott, ellenáll a szélnek, viharoknak, tengervízmozgásnak, nagyobbik fele azonban aktív, azaz omlásveszélyes, tehát védelemre szorul. Miként egyébként az egész 1470 kilométer hosszú balti-tengeri partvidék állandó figyelmet, törődést követel az erre a célra alapított Parti Vízgazdálkodási Igazgatóság dolgozóitól. Az öt esztendővel ezelőtt Helsinkiben, a Balti-tenger környezetvédelméről aláírt megállapodás az NDK-t is kötelezi a tergervíz, a partvidék korszerű és folyamatos védelmére, karbantartására, a tengeri hajózás és halászat előírásainak megtartására, nem utolsósorban pedig a rendkívül kedvelt keleti-tengerparti üdülővidék okos, a természeti környezetet megőrző, kímélő fejlesztésére. Kora tavasztól késő őszig minden ötödik NDK-állampolgár — 3,4 millió ember — megfordul azon a vidéken, rövidebb- hosszabb időt töltve ott a szabadságából. Örökzöld gondja a Parti Vízgazdálkodási Igazgatóság szakembereinek a szárazföldet ostromló tenger visszaszorítása. Évente átlagosan 25 centiméterrel „rövidítené” meg a Német Demokratikus Köztársaság felségterületét a Keleti-tenger, ha nem küzdenének az előrenyomuló víz ellen, amelynek kezdettől fogva szövetségese az állandó szál. Bizonyos helyeken kilencven centimétert is lefaragna a tenger egy év alatt az egyébként is keskeny szárazföldből. A Rügen-szigel egyes partszakaszain különösen nagy a veszély: két méter körülire becsülik a szakemberek a tenger előrenyomulását, ha engednék. Hihetetlen erők dolgoznak a természet szolgálatában! Csupán az utóbbi három évtizedben: 1954-ben, 1968-ban 1976-ban és 1983. februárjában akkora viharok és nyomukban áradások keletkeztek, amelyek még a környékbeli településeken, ipari létesítményekben is tetemes károkat okoztak, hatalmas partszakaszokat szakítottak le és mostak bele a tengerbe. Bernd Rosenlöcher, a parti vízgazdálkodás igazgatóhelyettese egy minapi nyilatkozatában elmondta: 1949 —65 között 48, az utána következő tizenhét év alatt további kétszázötven millió márkát fordítottak az NDK tengerpartjainak védelmére. Hullámtörőket, védőgálakat, töltéseket építettek a legveszélyeztetettebb, legostrom- lottabb szakaszokon. Sok helyütt bonyolult és nehéz munkát kell végezniük az igazgatóság dolgozóinak: a védművek egy része ugyanis a víz. alatt van. Jóval könnyebb a partvédő erdősávok telepítőinek dolga. Nekik köszönhető a többi között, hogy a Wismarhoz közeli Poel-szigel sem kopár többé: száz méter széles erdősáv övezi partszegélyét. Fontos tudni, hogy az erózió elleni küzdelem a ten- germelléki állat- és madárvilág védelmét is szolgálja. Rosenlöcher igazgatóhelyettes érdekességként azt is elmondta, hogy a környezel legszorgalmasabb önkéntes védelmezői a nudistastrandok törzsvendégei. Amellett, hogy pedáns rendet és tisztaságot tartanak tanyáikon, fegyelmezettek is: nem merészkednek túl azokon a kerítéseken, amelyek az egyelőre még veszélyes partszakaszokat, azaz a tengerparton járók-üdülők biztonságát, életét védik. Minden ötödik NDK állampolgár... Strandolok sokasága, a Keleti-tenger partján Hunyadi-emlékmű Belgrádban Hunyadi-emlékművet avattak hétfőn délben a jugoszláv fővárosban. A belgrádi vár felső részében elhelyezett fehér márványtömbbe vésve szerb-horvát és magyar nyelvű felirat hirdeti: „1456. július 22-én Belgrád védői, élükön Hunyadi Jánossal, ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett". Az emlékmű leleplezési ünnepségén a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, az emlékművet állító Belgrád képviseletében pedig Milica Babies, a városi művelődési és oktatási bizottság elnöke mondott beszédet. Ünnepi beszédében Rátkai Ferenc, a belgrádi győzelem jelentőségét méltatva, hangsúlyozta: az ostromlott várban és a felmentő seregben vállvetve harcoltak magyarok, szer- bek és más népek fiai a fenyegetettség nehéz pillanataiban megvalósítva mindazt, amit uralkodó osztályaik tárgyaló- asztalainál csak ritkán sikerült elérni. Az emléktábla magyar és szerb nyelvű feliratával — közvetve — erre az ösz- szefogásra is emlékeztet. Beszéde további részében a miniszterhelyettes — a magyar—jugoszláv együttműködés eredményes alakulásáról szólva — kiemelte: a Hunyadi-emlékmű felavatása a mindkét részről egyaránt tapasztalható és kölcsönösen növekvő készségről tanúskodik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk közös történelmünknek azokra a mozzanataira, amelyek tovább szilárdíthatják szocializmust építő népeink barátságát. Milica Babies beszédében szintén a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatait méltatta, kiemelve a kulturális együttműködés jelentőségét és fejlődését. Növekvő forgalom a határállomásokon Az elmúlt fél év során 14 millió utas fordult meg az ország határátkelőhelyein — 400 ezerrel több mint tavaly ilyenkor —, az áthaladó járművek száma pedig elérte a 4,8 milliót. A 65 határállomás közül tizenöt bonyolította le a forgalom 60 százalékát. A féléves tapasztalatok szerint továbbra is Hegyeshalom a nyugati határszakasz, s egyben az ország legforgalmasabb közúti átkelőhelye, itt az elmúlt hat hónapban 1,2 millió utas, s 400 ezer jármű úti okmányait kezelték. Észak felé Komárom a legkedveltebb határállomás: 900 ezer utas és 300 ezer jármű haladt itt át az első fél évben. Dél felé a szegedi, keleti irányban pedig a nagylaki határátkelőhely a legforgalmasabb, ezeket 600, illetve 370 ezer utas érintette az év első felében. Új jelenség, hogy jelentősen megnőtt az autóbusszal útra kelők száma, így gyakran több busz egy időben érkezik útlevél- és vámkezelésre. Ha ez váratlanul éri a határállomást, jócskán megnövekedhet a várakozási idő, éppen ezért célszerű, ha az utazási irodák előre tájékoztatják az átkelőhelyeket a buszok várható érkezéséről, hogy ott kellőképpen felkészülhessenek a nagyobb forgalom zökkenőmentes fogadására. A gyorsabb, egyszerűbb útlevélkezelés érdekében a határőrségnél felmérték, hogy milyen tényezők lassítják, akadályozzák a forgalmat, és több intézkedést tettek a helyzet javítására. Jobb munkaszervezéssel csökkentik a holt időket, a forgalmas átkelőhelyekre csúcsidőben átcsoportosítják a személyzetet, s egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az útlevélkezelők minél több nyelvet ismerjenek. Mindezeknek kedvező hatása már érzékelhető, de a gyökeres változásokhoz szükség lenne a 15—20 évvel ezelőtt épült határátkelő- helyek bővítésére, korszerűsítésére, s az eddiginél több kamion-leállósáv építésére. Sopronban például a bővítések ellenére is nagy a zsúfoltság, van olyan nap, amikor 12 ezren haladnak itt át. A most elkészült korszerű kópházai átkelőhely egyelőre még nem tehermentesíti Sopront. A határátkelőhelyeken augusztusban számítanak a legnagyobb forgalomra, ekkor van ugyanis az idegen- forgalmi szezon csúcsideje. Néhány határállomáson ilyenkor általában számottevően megnő a forgalom, éppen ezért célszerű ezeket elkerülni és más útirányt választani. így például, akik Jugoszláviába utaznak, Le- tenye helyett választhatják a kihasználatlan Bajánsenyét, vagy az újonnan épült Ber- zencét. A Csehszlovákiába indulók Parassapuszta helyett Balassagyarmaton, Komárom és Rajka helyett pedig, nem kis időt megtakarítva Vámosszabadiban haladhatnak át. A soproni átkelőhely mellett Kópháza, Búcsú és Rábafüzes is várja az Ausztriába utazókat. Nagylak elkerülésére Gyula és Csengersima az ajánlott útvonal a Romániába készülőknek. Naponta többször is előfordul, hogy egy-egy utas a határon veszi észre: otthon maradt, vagy lejárt az útlevele, nincs kiutazási engedélye, hiányzik a valutakiviteli engedélye. Ez nemcsak a gondatlanok számára jár hátránnyal — hiszen vissza kell fordulniuk —, hanem a többiek várakozási idejét is feleslegesen meghosszabbítja. Éppen ezért célszerű az indulás előtt meggyőződni arról, hogy rendben vannak-e az úti okmányok, megvan-e mindaz ami a külföldi utazáshoz szükséges. Közületek figyelem! RENDELÉSSEL EGYBEKÖTÖTT ÁRUBEMUTATÓT TARTUNK 1985. JÚLIUS 24-ÉN 9-16 ÓRÁIG AZ AVASSZÁLLODA LÖCSEI-TERMÉBEN BEMUTATÁSRA AZ ALÁBBI TERMÉKEK KERÜLNEK: Rotring műszaki rajzeszközök ♦ Pelikán, Faber Castell) Schwan Stabilo rajz- ♦ és irodaeszközök, festékek stb. ♦ Trodat különböző bélyegzők és kiegészítő ♦ cikkek METO árazágépek Dymo betűiró készülékek frószeráruk, ajándékozási cikkek Újszerű levélrendezők, regiszteres könyvek írógépszalagok és festéklepedők, különböző gyártmányú számitógép-kiirókhoz. APISZ KERESKEDELMI VALLALAT =rf=Bonsopf,
